Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-16 / 295. szám
1984. december 16., vasárnap o Az orosházi Szántó Kovács Múzeumban ma, december 16-án nyílik Kishonti Pál, orosházi bőrműves, a „Népművészet Ifjú Mestere” és mesterei: a nagykátai Bodrogi Sándor, a „Népművészet Mestere” és a budapesti Pánczél Attila, a „Népművészet Mestere — Népi Iparművész” kiállítása. A 11 órakor kezdődő rendezvényen Bálint Zsuzsa, a fegyverneki művelődési ház igazgatónője tart megnyitó beszédet. Képünk tegnap készült: a kiállításon az utolsó simításokat végzik Fotó: Veress Erzsi KISZ-es kezdeményezések a lakásgondok enyhítésére A KISZ-szervezetek országszerte számos településen önállóan, kezdeménye- zően segítik a fiatalok lakáshoz jutását. Ezekkel a törekvésekkel az ifjúsági szövetség arra kíván példát adni, hogy értelmes célok kitűzésével, világos perspektívák felrajzolásával megnyerhetek és mozgósíthatók a fiatalok olyan akciókra, amelyek a lakásgondok enyhítését szolgálják. Mint a KISZ KB gazdaság- politikai és érdekképviseleti osztályának a közelmúltban készített helyzetfelmérése megállapítja: a KISZ megyei és városi bizottságai valamennyi településen részt vesznek a lakásügyi bizottságok munkájában. Érdemi segítségre azonban csak akkor nyílik lehetőségük, ha a tanácsok segítőkész partnernek tekintik őket. A tapasztalatok szerint megyei szinten a tartalmi együttműködés jellemző; a tanácsok a KISZ-esek javaslatait mérlegelve keresik a fiatalok anyagi lehetőségeinek a leginkább megfelelő lakásmegoldásokat. A városokban már kevesebb példa akad az eredményes együttműködésre, a községekben viszont csak ritkán tekintik partnernek a KlSZ-szerveze- teket. Jelenleg szinte valamennyi megyében folyik valamilyen, a fiatalok lakáshoz jutását segítő KISZ-es akció. Békés megyében Békésen és Gyomaendrődön KISZ-es lakásépítési tájékoztató iroda működik. Békéscsabán egy 53 lakásos építkezés szervezését vállalták el a helyi KISZ-es fiatalok. i Üssük vagy nyújtsuk? Én már nem emlékszem arra, hogy milyen volt serdülőnek lenni. Pontosabban arra sem, hogy emiatt szüleimnek milyen ruhavásárlási gondjai voltak. De arra még azért emlékszem, hogy idősebb testvéreim táskáit, : többször ki- és befordított télikabátjait viseltem. Akkor ez volt a természetes. Ezt az időt nem kívánom vissza. Öröm nézni, hogy a mai gyerekek milyen elegánsan, mondhatni, a felnőtteknél is választékosabban öltöznek. Kivéve, ha... Nos, mi most éppen ebbe a kivételbe tartozunk. Serdülő leánygyermekeim éppen olyan test- magassággal és méretekkel vannak megáldva, amik nagyobbak a konfekcióban gyártott gyermek-, de kisebbek a kamaszméretnél. Egy hónapig jártuk a boltokat pantallókért. A butikok végül megkönyörültek rajtunk. Aztán jött a csizma-, majd a télikabát-mizéria. Ez utóbbi tartósnak ígérkezik, akár a tél. Elkeseredésemben már az is eszembe jutott, hogy vagy visszafele kellene ütögetni a gyerekeket a* legnagyobb gyermekméretig, vagy valamilyen középkori eszközzel megnyújtani. Mert arra azért nem gondolhatok, hogy a ruhaipar változtasson ezen a merev szabályon és gyakorlaton. Pedig nem tennének különösebb szívességet a kedves vásárlónak. Hiszen a gyerekcsizmák is többnyire 800—1000 forint között kínálták magukat — már akkor, amikor éppen lehetett kapni —, a gyermekpantallók is hétszáz forint körüli árakon kelnek el, a Iánykablúzok is négy—ötszáz forintért hiánycikkek. A télikabátról csak azért nem szólok, mert még nem volt • szerencsém miatta kinyithatni a pénztárcám. Tehát jótéteményről szó sincs. Akkor igazán nem értem, ha valamire van kereslet, az ipar miért nem gyártja? Éppen most, mikor a tizenévesekből oly sok van. Vagy az ipar nem hallott a demográfiai hullámról? (Kivéve az iskolaköpenyek gyártóit, akiket bizonyára idejében figyelmeztettek.) S ha már így áll a helyzet, legalább azt árulják el, hogy üssük vagy nyújtsuk serdülő gyermekeinket? (bse) flFB-vállalkozások Havas Péter nyilatkozata Az állami fejlesztéspolitikát elősegítő pénzintézet, az Állami Fejlesztési Bank mind több elemmel gazdagítja tevékenységét. A változásokról, a banki munka fejlesztéséről és az új kezdeményezések tapasztalatairól Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója tájékoztatta Pichler Ferencet, az MTI munkatársát. — A banki tevékenység fejlesztésével kapcsolatban jövőre módosul az ÁFB belső szervezete — mondotta. — Különválasztjuk az infrastrukturális fejlesztések és a termelővállalatok beruházásainak finanszírozásával foglalkozó szervezeti egységeket, mivel az utóbbi területen mindinkább üzleti módszereket kívánunk alkalmazni. Az e célra létrehozott szervezet foglalkozik majd a vállalati döntésű, állami támogatást is élvező fejlesztések üzleti jellegű hitelezésével is. A részlegben fokozzuk a tisztán üzleti célú bankári tevékenységet úgy, hogy később a szervezetből leánybankot hozhassunk létre. Emellett általában is fejlesztjük bankhálózatunk működését. Arra törekszünk, ho°v minél teljesebb mértékben kiszolgáljuk ügyfeleinket. Bővítjük a . vidéki bankfiókok és igazgatóságok hatáskörét, ezzel is gyorsabbá téve az ügyintézést. Ezentúl csakis fontos esetekben kell a budapesti központhoz fordulniuk, s mivel növekszik önállóságuk, az eddiginél eredményesebben működhetnek együtt az ügyfelekkel. — A bank munkájának új vonásai: a vállalkozások szervezése, vegyes vállalatok alapítása, innovációs pénzintézetek létrehozása, s a kötvénykibocsátás szorosan kapcsolódnak hagyományos tevékenységünkhöz, ahhoz, hogy banki eszközökkel és módszerekkel támogatjuk a főbb gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Munkánk sokrétűbbé tételével, az üzleti vállalkozások szervezésével egyúttal a gazdaság gyor- ' sabb fejlődését is segítjük. — Vállalkozásaink között fontos szerepet kaptak az úgynevezett „invesztek”. Részvételünkkel alakultak meg a MEDINVEST, a KUL- TURINVEST, a TRANSIN- VEST, a FARMINVEST fővállalkozási betéti társulások, amelyek • egészségügyi létesítmények, művelődési, oktatási beruházások, vasutak, hidak, repülőtéri létesítmények, komplett mező- gazdasági üzemek kulcsrakész megvalósítására vállalkoznak. Ezekben saját tőkével és a kockázatot is vállalva veszünk részt. Az irodák egyelőre váltakozó sikerrel működnek. A legeredményesebb a KULTURIN- VEST, amely a fővállalkozások szervezése mellett saját kivitelező részleget is létrehozott. Amellett, hogy a vállalkozás jövedelmezősége a cél, ezek az irodák egyúttal műhelyei a fővállalkozási gyakorlat megszerzésének. Az innovációs tevékenység felkarolására jött létre a Kisüzemi Innovációs Iroda és az Alkotó Ifjúság Egyesülés — együttműködésben a KISZ KB-val és a KISOSZ- szal. Négy innovációs pénzintézetet is létrehoztunk — az OMFB, az ÉVM, a MÉM, a SZÖVOSZ, a TOT, az OKISZ, illetve az ÁFB közös tőkéjével. A kisbankok a teljes innovációs folyamatot finanszírozzák. Műszaki fejlesztések megvalósítása mellett a piacra jutáshoz szükséges beruházásra is adnak hitelt. Ez a kísérlet is jól bevált. Lehetőséget kínálunk arra is, hogy a pénzintézetekben vállalatok és szövetkezetek is részt vegyenek. Az Agrár-innovációs Társulás alaptőkéjéhez például több nagyvállalat is hozzájárult. — Űj szín a részvénytársaságokban való banki részvétel. A korábban megalakított — többek között fővállalkozással, innovációk szervezésével, s a számítástechnikai szoftverekkel foglalkozó — NOVOTRADE Rt. tőkéjét jelentősen emeltük. A közelmúltban az MTA szegedi biológiai kutatóintézetével és az Innovációs Alappal együtt a Biotechnika Vállalat tevékenységének fejlesztésére hoztunk létre részvénytársaságot. A közös pénzalap lehetővé teszi, hogy a vállalat eredményesebben vegyen részt a kutatások gyakorlati hasznosításában. — Külföldi partnerekkel magyarországi termelő vegyesvállalatok létrehozását is támogatjuk. Tőkét adtunk a beton tetőcserép gyártására alakult magyar—osztrák, s a műanyag hablemezt készítő Poli—Foam magyar— japán vegyesvállalat alakulásához. Itt a jövedelmező üzleten kívül az is vezérelt bennünket, hogy bátorítsuk az ilyen jellegű együttműködés létrehozását. Ismeretes ugyanis, hogy hazánkban, bár az elmúlt két évben számos új vegyesvállalat alakult, szervezésük továbbra is hosszadalmas, nehézkes, s a külföldi tőke — technológiával együttes — bevonása sem vált számottevővé. Így arra gondoltunk, hogy banki módszerekkel gyorsítjuk a folyamatot. Tapasztalatokat szerezhetünk arról is, hogy ilyen formában hogyan ösztönözhetjük a hasznot hozó külföldi tőkének a jelenleginél nagyobb arányú bevonását. — Sok szó esik mostanában arról, milyen fontos a tőkeáramlás gyorsítása és az erőforrásoknak a legjövedelmezőbb helyen történő hasznosítása. Ezért kapcsolódtunk be az értékpapírok kibocsátásának megszervezésébe, újabban pedig forgalmazásukba. Az Állami Fejlesztési Bank az elmúlt két évben számos kötvény kibocsátásában vett részt, s foglalkozunk értékpapírok vásárlásával és újraeladásával is. — Ügy gondolom, a kedvező folyamat erősítésére további értékpapírok — a részvények és a fizetési kötelezvények, a váltók — megjelenését igényli a gazdaság. Forgalomba hozatalukhoz bankári segítséget nyújtva kívánjuk támogatni a vállalatokat gazdaságos vállalkozásokhoz szükséges eszközök előteremtésében. Az Állami Fejlesztési Bank a dinamikusan fejlődő vállalatoknak — jó célokra lekötött fejlesztési forrásaik esetén — a gyakorlat szerint alapjuttatással teremti meg jövedelmezőnek ígérkező újabb beruházások fedezetét. Ilyen formában évente egy-két milliárd forinttal bővítjük a vállalatok fejlesztési forrásait. A részvények ennél lényegesebben nagyobb mértékű alaptőke-emelésre adhatnak módot a dinamikusan fejlődő termelőknek. II Jelenkor decemberi száma A Pécsett megjelenő Irodalmi és művészeti folyóirat új számának különlegessége, hogy teljes anyagát vendégszerkesztőként Lengyel Balázs tervezte, szervezte és állította össze. A szám élén Lengyel Balázs Elöljáró beszéd-je tájékoztat a szerkesztés szempontjairól. A szépirodalmi törzsanyagban Csoóri Sándor, Károly Amy, Lakatos István, Lator László, Nemes Nagy Ágnes, Somlyó György, Székely Magda, Tóth Judit, Vas István, Vidor Miklós, Mándy Iván, Nádas Péter és Ottlik Géza szépprózáit olvashatjuk. A tanulmányok, esszék, jegyzetek sorában Szabó Magda egy Csokonai-dráma stációiról ír, Domokos Mátyás Rónay György kritikai tevékenységéről, Görgey Gábor pedig Pilinszky János verselésének jellemzőiről. Figyelmet érdemel Czigány György Ottlik Gézának ajánlott jegyzete, Vargha Kálmán emlékezése egy Mándy-novella keletkezéséről, valamint Balassa Péter Az esszé meg a hegy című írása Nemes Nagy Ágnes Babits-könyvéről. Ülést tartott a szakmaközi bizottság Nemrégiben Gyulán, a SZOT-gyógyüdülő különtermében tartotta ülését az SZMT Gyula városi szakmaközi bizottsága Dömény Ferenc elnökletével. Ezen a kibővített ülésen, amelyen részt vettek a vállalati szak- szervezeti bizottságok titkárai és a bizalmiak, elsőként Juhász András, a városi tanács vb osztályvezetője tájékoztatta a testületet a VI. ötéves terv időarányos teljesítéséről. Hosszasan sorolta azokat az új létesítményeket, beruházásokat, amelyekkel tovább gyarapodott a város. Jólesően állapította meg, hogy ezeket az eredményeket a város lakosságának széles körű társadalmi összefogásával lehetett elérni. Ismertette a városi tanács 1985-ös tervezett költségvetését. Második napirendi pontként tanácsrendelet-tervezetet bocsátott véleményezésre a testület elé Hildi György, a városi tanács elnökhelyettese, majd közérdekű bejelentésekre került sor. Ebben egyebek mellett elhangzott, hogy újszerű kezdeményezésként a megyei ügyészség munkatársai a jobb propagandaszolgálat keretében minden hétfőn 16 és 17 óra között Gyulán, a SZOT-gyógyüdülőben ingyenes jogi felvilágosítást tartanak a város lakossága részére. B. O. Előtérben a nemrégiben átadott Mágócsi utcai százszemélyes óvoda, háttérben a hamarosan átadásra kerülő lakások Födíj: egyhetes lengyelországi utazás A Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ és a PA Interpress lengyel sajtóügynökség által hirdetett fotó- pályázat résztvevői között két fődíjat osztott ki a zsűri. A magyar hivatásos és amatőr fotósok számos alkotással képviselték magukat a pályázaton. A két fődíjat, az egy-egyhetes lengyelországi utazást Pólya Zoltán (MTI) és Manek Attila nyerte el. Négy év alatt megtérül Az ecsegfalvi Egyetértés Termelőszövetkezet két évvel ezelőtt válaszút előtt állt, vagy felszámolja meglevő szarvasmarha-állományát, vagy fejleszti az ágazatot. Az utóbbi változat mellett döntöttek, s partnert kerestek a beruházáshoz. A Gyulai Húskombináttal sikerült egyezségre jutniuk, s gazdasági társulást hoztak létre. A fejlesztésben 4,5 millió forinttal vesz részt a kombinát. A szabadtartásos húshasznú szarvasmarhák részére készült három új istállót — melyek közül kettőben 200—200 tehenet helyezhetnek el, míg a fennmaradóban 150 bikát hizlalnak — e héten adták át rendeltetésének. A régi istállók közelében építették az újakat, s ezek kiszolgálását, könnyebb karbantartását segíti a mintegy 1500 méteres újonnan létesített betonút is. A korábbi istállók közül kettőt megtartottak, s az újakkal együtt most már megvan a lehetőség arra, hogy a téesz szarvasmarha-állománya egy helyen legyen. A teljes felfejlesztés után 800-as állomány lesz itt, melyet hat gondozó lát el majd, mivel korszerű berendezések is segítik a munkájukat. A beruházás befejeztével az Egyetértés Téesznek 16 millió forint a vagyonrésze a társulásban. A tervek szerint a beruházás négy év alatt megtérül. P. F. Az első „beköltözők'
