Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. DECEMBER 1., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXIX, ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Szűrös Mátyás köszönti az Elnöki Tanács elnökét fl Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára Az irányelvek bevezető része megállapítja: Szocialista társadalmunk a legutóbbi öt esztendőben a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Xlt. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően fejlődött. Népünk munkájának eredményeként előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szocialista nemzeti egység erős, a belpo­litikai helyzet kiegyensúlyozott. Népünk békében, biztonság­ban él, magáénak vallja, támogatja a párt politikáját. Az elmúlt években is gyarapodott az ország, megőriztük leg­fontosabb vívmányainkat, javítottuk a népgazdaság egyen­súlyát. Magasabb fokra emelkedett az állampolgárok politi­kai tudata, műveltsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt betölti társadalomirá­nyító szerepét, felelősséggel szolgálja a népet, a szocialista hazát, a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke nem­zetközi ügyét. Reálisan mérlegeli a szocialista építőmunka eredményeit és gyengeségeit, s a marxizmus—leninizmus al­kalmazásával, az ország adottságainak figyelembevételével, minden felelős társadalmi tényező bevonásával, népünk al­I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A nemzetközi viszonyok alakulását alapvetően a szocializ­mus és a kapitalizmus küzdelme és versenye határozza meg. Ugyanakkor a különböző társadalmi berendezkedésű orszá­gok közös érdeke, hogy a két világrendszer küzdelme a bé­kés egymás mellett élés 'keretei között folyjon. Napjainkban, amikor a világban rendkívül sok tömegpusztító eszköz hal­mozódott fel, a népek közös érdeke a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megállítása, a termonukleáris és más tömegpusztító fegyverek betiltása, a leszerelés. Az irányelvek a továbbiakban rámutatnak arra, hogy az imperialista körök politikájának következtében az utóbbi években a nemzetközi életben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. Ennek ellenére is megvan a lehetőség az embe­riséget fenyegető veszélyek elhárítására, aminek legfőbb biz­tosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje és kö­vetkezetes békepolitikája. A világbéke megőrzésének jelentős tényezője a Varsói Szerződés szervezete. A szocialista orszá­gok, a békéért síkraszálló néptömegek, a reálisan gondol­kodó polgári politikusok erőfeszítéseinek eredményeként a feszültebbé vált világhelyzetben is bízhatunk az enyhüléshez való visszatérésben. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közössé­gének szilárd tagja. Külpolitikájának a jövőben >s legfőbb célja, hogy hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez, s ezáltal is kedvezőbb nemzetközi fel­tételeket teremtsen a szocialista építőmunkához. Hazánk szá­mára különösen fontos Európa békéjének és biztonságának megóvása. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi tárgyaláso­kon igazságos, az összes részt vevő állam népének javát szolgáló megállapodásokat érjenek el. Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonossága jegyében továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocia­lista országokkal. Különösen fontos — elsőrangú nemzeti érdekünk — a magyar—szovjet barátság elmélyítése. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak a legbiztosabb nemzetközi tá­masza. A dokumentum kifejezésre juttatja, hogy pártunk, népünk szolidáris a . fejlődő országokkal, és támogatja a de­mokratikus, haladó erőket. Hangoztatja, hogy hazánk a fej­lett tőkés országokkal a párbeszéd fenntartására, az együtt­működés folytatására törekszik, és a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elveinek szellemében alakítja. Külpolitikai tevékenységünk eredményességének legfonto­sabb hazai biztosítéka népünk támogatása, társadalmi rend­szerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. II. Társadalmi és politikai viszonyaink Társadalmi és politikai rendszerünk, a népi hatalom és legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége szilárd. Szövetségi politikánkat folytat­va megőriztük és fejlesztettük a szocialista nemzeti egysé­get. Szélesedett a szocialista demokrácia. Társadalmi rendszerünk alapja a termelőeszközök szocia­lista — állami és szövetkezeti — tulajdona. Szocialista rend­szerünk erősítése megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapí­tását, fokozott védelmét és előnyeinek teljesebb kihasználá­sát. Államunk elismeri és védi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A társadalom alapvető osztályainak és rétegeinek közele­dési folyamata nagymértékben előrehaladt. Az életszínvonal, a műveltség, az életmód területein azonban még számottevő különbségek vannak társadalmunkban, s ezek csökkentésé­ért a jövőben is következetesen munkálkodni kell. Szövetségi politikánk változatlan célja társadalmunk kü­lönböző osztályainak és rétegeinek, egész népünknek össze­fogása a szocialista haza építése érdekében. kotóerejében bízva dolgozza ki a milliók boldogulását se­gítő megoldásokat és módszereket. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XIII. kongresszus hagyja jóvá az elvégzett munka értékelését, erősítse meg a párt politikai irányvonalát. A XIII. kongresszus feladata, hogy a párt egész tagságá­nak részvételével s a hazáért felelősséget vállaló állampol­gárok közreműködésével kidolgozza a nehézségek és az aka­dályok leküzdésének, a szocialista építés folytatásának vilá­gos programját. A következő években az a legfontosabb te­endőnk, hogy a társadalmi élet minden területén követke­zetes munkával feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rend­szerben levő hatalmas erőforrásokat: népgazdaságunk telje­sítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével megteremtsük az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit; demokratikus intézmé­nyeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább erő* • sítsük a nemzeti egységet. A nők egyenjogúságának érvényesítésében további ered­ményeket értünk el, de nem lehetünk elégedettek. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy társadalmi és gazdasági eszkö­zökkel könnyítsünk a nők összetett gondjain. A fiatalok je­lentős részét a munkával szemben tanúsított igényesség, ideológiai és közéleti érdeklődés jellemzi. Az ifjúság szocia­lista szellemű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom feladata. A párt segíti a fiatalokat, hogy felelősen vehessenek részt az ország fejlődését szolgáló fel­adatok megoldásában, több lehetőséget kapjanak tudásuk alkalmazására, és gyarapítására. Az idősebb — már nyug­díjban levő — nemzedékek a néphatalom kivívásának, a szo­cializmus megalapozásának és építésének részesei voltak. Fontos társadalmi érdekünk, hogy tapasztalataikat hasznosít­suk, a közéletben való részvételüket segítsük. Kötelességünk, hogy ahol szükséges, könnyítsünk az idős korral járó terhe­ken. A jövőben is arra kell törekedni, hogy a különböző világ­nézetű, nerfl vallásos és vallásos dolgozók együtt munkál­kodjanak céljaink eléréséért. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. A nemzetiségek hazájuknak tekintik a Magyar Népköztár­saságot. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azo­nos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hason­lóképpen természetes igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvűket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat, s hoz­zájáruljanak népeink barátságának, országaink együttműkö­désének erősítéséhez. A népesedés alakulása nagy fontosságú nemzeti ügy. El kell érni, hogy a népesség csökkenése mérséklődjön, hosz- szabb távon pedig a száma növekedjen, a korösszetétel ja­vuljon. Fontos feladat népünk egészségi állapotának javítá­sa. Szükséges, hogy államunk és társadalmunk jobban segít­se és védje a család intézményét. Az elmúlt években tovább erősödött szocialista államunk, amelynek a jövőben is kiemelkedően fontos feladata a szo­cialista vívmányok védelme és fejlesztése, a gazdasági és a kulturális építés szervezése. Folytatni kell a szocialista de­mokrácia fejlesztését a társadalmi élet minden területén. Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja a törvénye­ket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik, teljesíti köte­lességét, gyakorolja jogait. Ugyanakkor szaporodnak a tör­vénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A párt-, állami és társadalmi szervek — a közvélemény támo­gatására is építve — határozottan és erélyesen lépjenek fel e negatív jelenségek visszaszorításáért. III. A gazdasági építömunka A népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. Ez dolgozó népünk szorgalmának, tehetségének, áldozatvállalásának, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek együttes erőfeszítésének jelentős eredménye. Az elmúlt öt esztendő gazdálkodását végigkísérte az a küz­delem, melyét az ország külgazdasági egyensúlyának javítá­sáért, fizetőképességünk megőrzéséért folytattunk. Az erőfe­szítések eredménnyel jártak. A párt- és az állami vezetés az elmúlt években eredmé­nyesen irányította az ország gazdasági életét. A XII. kong­resszuson kitűzött legfőbb gazdaságpolitikai célok teljesül­nek. A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibontakoz­tatásával, a gazdaságban rejlő tartalékok teljesebb haszno­sításával olyan megalapozott gazdasági növekedést kell el­érni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. (Folytatás a 3. oldalon) Losonczi Pál hazaérkezett délkelet-ázsiai útjáról Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége pénteken délelőtt hazaérke­zett délkelet-ázsiai körútjá­ról. Az Elnöki Tanács elnö­kének kíséretében volt Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Bá­nyász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Nagy Gábor külügy- és Me- lega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és az Elnöki Tanács több tagja, továbbá Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. Az érkezéskor jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete, Chim Nguon, a Kambodzsai Nép- köztársaság budapesti nagy­követe, Cao Due Minh, a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője, Budi Hartantyo, az Indonéz Köztársaság budapesti nagy­követe. Ünnepség Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának évfordulóján Az elsőnek felszabadult magyar nagyvárosban, Sze­geden, negyven évvel ezelőtt, a Nemzeti Színházban tar­tott nagygyűlésen alakult meg a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front. Erre a je­lentős történelmi eseményre emlékezlek tegnap a szegedi tanácsháza dísztermében megtartott ünnepségen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Csong- rád megyei bizottsága ren­dezvényén ott volt Aczél György, a Központi Bizott­ság titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke, Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, továbbá a kormány több tagja, a po­litikai és a társadalmi élet, s Csongrád megye több ve­zető személyisége, valamint sokan azok közül, akik ak­tív részesei voltak a négy évtizeddel ezelőtti sorsfordí­tó kezdeményezésnek. A Himnusz elhangzása után Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Ezt követően Kállai Gyu­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula beszéde Elöljáróban szólt arról, hogy ezekben a napokban, hónapokban ünnepeljük ha­zánk felszabadulásának év­fordulóját, s 1944 őszének és 1945 telének-tavaszának napjai igazi örömteli ese­ményként íródtak be törté­nelmünkbe, gazdagítva sa­játosan szép tavaszi forra­dalmi ünnepnapjaink szá­mát. Utalt arra, hogy Ma­gyarországot a világ első és egyetlen' szocialista államá­nak katonái szabadították fel, s történelmünk során először fordult elő, hogy egy nagyhatalom népünk igaz barátjaként, felszabadítóként lépett országunk területére. Először fordult elő, hogy a magyar nép iránt baráti ér­zésekkel viseltető hatalom verte le kezünkről az idegen elnyomás súlyos bilincseit. — Amikor a Vörös Hadse­reg felszabadította hazán­kat, nemcsak az országunkat megszállt hitleri és az őket kiszolgáló hazai fasizmus hadi gépezetét verte szét, ez­zel együtt széthullott a sú­lyos bűnökkel terhelt és a magyar nép előtt gyűlöletes ellenforradalmi rendszer ál­lamgépezete is — mondotta a továbbiakban Kállai Gyu­la. — A szovjet katonák óriási anyagi és emberi ál­dozatot vállalva, még harcol­tak az ország teljes felsza­badításáért, ugyanakkor me­net közben, szinte faluról fa­lura haladva lehetővé tet­ték, hogy a magyar dolgo­zók maguk vegyék kezükbe sorsuk intézését. A felszaba­dult országrészben gyors ütemben megalakultak a kommunista pártszervezetek, s megkezdték a munkát a szociáldemokrata és más an­tifasiszta erők is. A nép leg­jobb fiainak, akik a fasiz­mus és a háború ellen küzd­ve, a magyar újjászületést meghirdették, s érte a leg­több áldozatot hozták, a felszabadulás örömteli pil­lanatai után tüstént a múlt­beli súlyos örökség felszá­molásának és a jövő terve­zésének egyaránt nehéz gondjaival kellett szembe­nézniük. Azonnal hozzá kel­lett látni magának az élet­nek a megindításához. E katasztrofális, sokak ál­tal reménytelennek ítélt helyzetben dolgozó népünk nagy politikai érettségről, szinte államalapító bölcses­ségről tett tanúságot — foly­tatta. — 1944—45 telén vi­haros gyorsasággal mélyre­ható népi demokratikus for­radalom bontakozott ki ha­zánkban. Nemhiába nevez­tük akkor a népi demokrá­cia több intézkedését, így mindenekelőtt a földrefor­mot új honfoglalásnak. A helyzet adta lehetőséggel él­ve a munkásosztály, a pa­rasztság és a haladó értel­miség teljesítette történelmi feladatát: nyomban meg­kezdte a fasiszta rendszer maradványainak felszámolá­sát, s harcba indult a népi (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom