Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG 1984. NOVEMBER 2., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉTFOLYAM, 258. SZÄM Közlemény a KGST havannai ülésszakáról A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1984. október 29 —31. között Havannában, a Kubai Köztársaság fővárosában tartotta soron következő, XXXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagorszá- gok küldöttségei, amelyeket Grisa Filipov, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Fidel Castro Ruz, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnöke, Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Sarlós István, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Dzsambin Batmönh, a Mongol Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Cons­tantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormá­nyának elnöke, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese vezetett. Jelen volt Vjacseszlav Szicsov, a ta­nács titkára és a KGST bizottságainak képviselői. A KGST és Jugoszlávia kormánya közötti egyezmény ér­telmében az ülésszakon részt vett Jugoszlávia küldöttsége Boriszav Szrebrics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöké- nek vezetésével. Az ülésszakon meghívással megfigyelőként jelen voltak az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a szocialista Etiópia képviselője, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Mexikói Egyesült Államok, valamint a Nicaraguái Köztársaság kép­viselői. Ott voltak továbbá az ENSZ latin-amerikai és ka- rib-térségi gazdasági bizottsága és a latin-amerikai gazda­sági rendszer titkárságának képviselői is. Kuba Kommunista Pártja, kormánya és a kubai nép ne­vében Fidel Castro Ruz üdvözölte az ülésszak résztvevőit. Az ülésszakon Fidel Castro Ruz, a Kubai Köztársaság kül­döttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak áttekintette a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletének ha­tározatait és a KGST XXXVIII. (rendkívüli), 1984. júniusában Moszkvában tar­tott ülésszakán elfogadott megbízások valóraváltásá- ban elért első eredményeket. Egyhangúlag megállapítot­ták, hogy a felső szintű ér­tekezleten elfogadott straté­giai irányvonal következetes megvalósítása meghatározó jelentőségű a kölcsönös gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködés továb­bi bővítésében. A KGST-országok további társadalmi-gazdasági hala­dást értek el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása alapján. 1983-ban a megtermelt nemzeti jövede­lem az 1982. évihez viszo­nyítva a KGST-tagországok- ban 3,8 százalékkal, az ipa­ri termelés pedig 4,2 száza­lékkal nőtt. Számos KGST- országban az ipari termelés növekedésének nagyobb ré­szét a termelékenység nö­velése révén érték el, sike­rült csökkenteni az energeti­kai és egyéb anyagi erőfor­rások fajlagos felhaszná­lását. A KGST-tagországok mezőgazdaságában a bruttó termelés növekedése 1 év alatt kb. 3 százalék volt. A KGST-tagországok gaz­daságának stabil fejlődése továbbra is a lakosság szük­ségleteinek mind teljesebb kielégítésére irányul. Növe­kedtek a társadalmi fogyasz­tási alapok, a kiskereskedel­mi áruforgalom, fejlődtek a nem termelő ágazatok, emel­kedett a lakosság általános műveltségi és kulturális színvonala, javult az orvosi ellátás és a társadalombizto­sítás. Tervszerűen valósul­tak meg a széles körű lakás- építési programok. 1983-ban a KGST-tagor­szágok teljes külkereskedel­mi áruforgalma meghaladta a 285 milliárd rubelt, folyó árakon számolva 8 százalék­kal nőtt. Az egymás közöt­ti kereskedelem ennél gyor­sabb ütemben, több mint 11 százalékkal emelkedett, rész­aránya a KGST-tagországok múlt évi teljes külkereske­delmi forgalmában megha­ladta az 58 százalékot. El­mélyül a gyártásszakosítás és a kooperáció. Az ülésszak megelégedés­sel állapítja meg, hogy a Kubai Köztársaság gazdasá­ga állandó, gyors ütemben fejlődik. Jelentős előrehala­dást értek el a mezőgazda­ság fejlesztése és az iparosí­tás terén. Megvalósítják a tudomány és a technika gyor­sított fejlesztésének 1990-ig szóló tervét. Megállapították, hogy si­keresen fejlődik a KGST- tagországok és Jugoszlávia kölcsönösen előnyös együtt­működése az 1964-ben alá­írt egyezmény alapján, amelynek jelentősége az el­múlt 20 éves időszakban beigazolódott. Tovább foly­tatódott a KGST-tagorszá­gok sokoldalú együttműkö­dése Finnországgal, Irakkal és Mexikóval, a KGST és az ezen országok között meg­kötött egyezményeknek meg­felelően. 1984. februárjában hatályba lépett a KGST és a Nicaraguái Köztársaság kö­zötti egyezmény. Az ülésszakon megvizs­gálták a KGST-tagországok 1986—1990. évi népgazdaság" tervei koordinációjának me­netét. Megállapították, hogy e munka alapjában véve biztosítja a felső szintű ér­tekezleten elért megállapo­dások megvalósítását. Megkezdődött a 15—20 évre szóló komplex tudo­mányos-műszaki haladás" program kidolgozása a nem­zeti programok alapján. Ki­emelt jelentőséget tulajdoní­tanak a nagy horderejű elektronikai. mikroprocesz- szoros és robottechnikai együttműködési keretegyez­mények valóraváltása kér­déseinek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a fel­ső szintű gazdasági értekez­let arra vonatkozó megálla­pításai valóraváltására. hogy elősegítik Vietnam. Kuba és Mongólia gazdasá­gának fellendülését és a szocialista nemzetközi mun­kamegosztásban való rész­vételük bővítését. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta az 1990-ig tartó időszakra és hosszabb távra előirányzott, az energia, a fűtőanyag és a nyersanyagok terén való együttműködést célzó hosszú távú komplex intézkedéseket. Ezeket abból kiindulva dolgozták ki, hogy a saját erőforrások mozgó­sítása és a kölcsönös együtt­működés erősítése révén biz­tosítani lehet, hogy minden KGST-tagország megoldja a nyersanyag- és fűtőanyag- energiaproblémákat. Az in­tézkedések több jelentős gaz­dasági objektum építését irányozzák elő. Tovább fejlődik a KGST- tagországok egyesített ener­giarendszere. Egyeztetés alatt áll az atomerőművek és atomfűtőművek 2000-ig szóló építési programja, vala­mint az anyagi erőforrások (Folytatás a 2. oldalon) November 7-re készül az ország Ünnepségek, új létesítmények megyénkben A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 67. évfor­dulójának megünneplésére készül az ország: Budapest, megyénk, a városok, a fal­vak zászlódíszbe öltözötten, a szocialista forradalom győ­zelmét köszöntő feliratokkal, transzparensekkel díszítve várják majd november 7-ét. A következő napokban a világtörténelmet formáló eseményre emlékező ünnep­ségeket rendeznek ország­szerte, s a hála koszorúit helyezik el a hazánk felsza­badulásáért életüket áldo­zott szovjet katonák emlék­művein. A gazdaság, a tu­domány, a kultúra területén kiemelkedően dolgozók tevé­kenységét számos intézmény­nél kitüntetésekkel ismerik el november 7. alkalmából. Az ünnepet megelőzően, november 6-án, kedden az Országház előtt katonai tisz­teletadással felvonják az ál­lami zászlót. A gellérthegyi felszabadulási emlékmű előtt a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogója és a nem­zetközi munkásmozgalom vö­rös zászlaja emelkedik a ma­gasba. A Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren novem­ber 7-én délben zenés őrség­váltás lesz az állami zászló­nál. Kedden koszorúzási ün­nepséget tartanak a Felvo­nulási téren a Lenin-szobor- nál: népünk nevében leró­ják kegyeletüket a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a társadal­mi és a tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek képviselői. Koszorút helyez­nek el a budapesti szovjet nagykövetség, az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport és a diplomáciai testület ne­vében is. Az Országházban az El­nöki Tanács a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományoz párt-, társadalmi és tömeg­szervezetek tisztségviselőinek és aktivistáinak. Az ünnep előestéjén Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz- po'nti Bizottságának titkára beszédet mond, amelyet a Kossuth rádió 19.15 órától, a televízió 20 órától közve­tít. Az ünnepekhez immár ha- gyományszerűen hozzátartoz­nak az avatások. A főváros­ban az észak-budapesti köz­lekedési nagyberuházás elké­szülte lényegesen javítja mintegy 350 ezer fővárosi la­kos utazási körülményeit, s Budapest északi negyedeinek kapcsolatát. November 5-én ünnepélyesen átadják az Ár- pád-híd térségében elkészült létesítményeket: a Metró észak—déli vonalának az Él­munkás tér és az Árpád-híd közötti, csaknem 2 kilomé­teres szakaszát, az 1-es gyorsvillamos Lehel út és Bécsi út közötti, a kiszéle­sített Árpád-hídon átvezető első szakaszát. Ezzel egyide­jűleg átadják a forgalomnak azt a 8 kilométer hosszú, kétszer 3 sávos közutat, amely a felújított hídon át vezetve keresztezi a Flórián teret, és a Váci út felett to­vábbhaladva eléri a Róbert Károly körutat. Az építők ki­csinosították, rendbehozták a Flórián teret és a Fő teret is. Megyeszerte rendeznek ko­szorúzási ünnepségeket, tar­tanak nagygyűléseket a NOSZF 67. évfordulója tisz­teletére. Jó néhány létesít­mény átadásról is beszá­molhatunk, amelyek az év­forduló idejére készültek el. A rendezvények sorában elsőként említjük a Békéscsabán rendezendő ko­szorúzási ünnepséget. No­vember 6-án, 10 órakor a Lenin szobornál, 11 órakor a szovjet hősök temetőjében helyezik el a párt-, az álla­mi és a társadalmi szervek képviselői a megemlékezés virágait. Ugyanezen a napon este 7 órakor ünnepséget rendeznek a Jókai Színház­ban, ahol a megemlékezés után ünnepi műsor követke­zik. Ezen a napon rendezik meg a Békés megyei Tanács nagytermében 10 órai kez­dettel a mezőgazdaságban végzett munkáért a Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetések átadását, majd 11 órakor a központi megyei ki­tüntetési ünnepséget. Békésen városi ünnepséget rendeznek november 6-án, délután 3 órakor a városi pártbizottság előtti téren. Orosházán ugyancsak no­vember 6-án, 15 órakor ko­szorúzási ünnepséget tarta­nak az alvégi temetőben a szovjet hősök sírjainál. Szarvason, november 5- én, délután 14 órakor kez­dődik az eseménysorozat. A városi pártbizottságon ve­terán elvtársakat fogadnak a város vezetői. Másnap, no­vember 6-án délelőtt ünnepi (Folytatás a 3. oldalon) Az egészségügyi minisztériumi államtitkár ünnepi beszédét mondja Fotó: Veress Erzsi Orosházán átadták a szakorvosi rendelőintézetet Az Orosháza és környéke egészségügyi dolgozóinak és az egészségügyi szolgálatra támaszkodó betegeinek régen várt napja érkezett el teg­nap, november 1-én. Átadás­ra kerülhetett a Könd u. 59. szám alatt a városi kórház­zal egybeépített szakorvosi rendelőintézet. Mihály And­rás, a városi tanács elnöke köszöntötte a vendégeket, köztük Medve László egész­ségügyi minisztériumi állam­titkárt, Cserháti Istvánt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorát, Nagy Je­nőt, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának titkárát, Becsei Józsefet, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, vala­mint a megye és a város párt-, állami vezetőit, tö­megszervezeteinek irányítóit és a meghívottakat. A tanácselnök emlékezte­tett a város felszabadulásá­nak 40. évfordulójára, a fel- szabadulást követő évek egészségügyi ellátására, az azóta elért fejlődésre. Hang­súlyozta, hogy ezekben a na­pokban több fontos beruhá­zás fejeződött be Orosházán. Az integrált egészségügyi in­tézmények ezer egészségügyi dolgozója hatékonyabban, eredményesebben gyógyíthat, előzheti meg a betegségeket az új, 26 munkahelyes, közel 3 ezer négyzetméter alapte­rületű szakrendelő létesítése után. Emlékező- és avatóbeszédet mondott Medve László egész­ségügyi minisztériumi állam­titkár. Kiemelte az egészség- ügyi szolgálat feladatainak sorából a gyógyítás mellett a megelőzés fontosságát. Az emberek körében feltétlenül szemléletváltozásra van szük­ség, hogy kialakuljon az egészséges életmód iránti igény, szükséglet és gyakor­lat. E szemléletmód kialakí­tásának folyamatát a 'tbc leküzdésének nehézségeihez hasonlította. Az ünnepi be­szédet követően Mihály András az építésben kiemel­kedően jól dolgozóknak át­nyújtotta az Orosházáért emlékplakettet. E kitünte­tésben részesültek a Békés megyei Építőipari* Vállalat dolgozói: Baji János villany- szerelő, Berkó Sándor gép­kezelő, Hoffmann Ferenc fő­építésvezető, Tornyi Antal építésvezető, valamint Soós István, az orosházi kórház gazdasági igazgatója és Ván­dor Györgyné, a Békés me­gyei Beruházási Vállalat be­ruházási felelőse. A kitünte­tések átadását követően Medve László átvágta a nem­zetiszínű szalagot az épület bejáratánál. b. Zs. Kulturális forum előtt Az európai kulturális fó­rum magyar előkészítő bi­zottsága csütörtökön a Par­lamentben Köpeczi Béla mű­velődési miniszternek, a bi­zottság elnökének vezetésé­vel ülést tartott. Nádor György, a bizottság titkára beszámolt a kulturá­lis fórumot előkészítő, Buda­pesten a november 21-én kezdődő szakértői értekez­lettel kapcsolatos magyar munkálatokról. Többek kö­zött elmondta, hogy a bi­zottság tevékenységét a ha­zai közvélemény érdeklődé­se kíséri. Hangsúlyozta, hogy a fórum megrendezése ha­zánkra kettős feladatot há­rít. Egyrészt mint részt vevő Csütörtökön a munkásőr­ség országos parancsnoksága és a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság elnöksége szerve­zésében útnak indult három­száz utasával az a barátság­vonat, amely a gazdasági építőmunkában, a közélet­ben, a szolgálatban és a ki­képzésben élen járó munkás­őröket viszi a Szovjetunióba a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulójá­nak ünnepségeire. Az utasok között az or­szág minden részéből jelen vannak a testület alapító tagjai, valamint a felszaba­dulási és a kongresszusi mun­ország, érdekeltek vagyunk abban, hogy a helsinki fo­lyamat szerves részét jelentő politikai tanácskozások konstruktív légkörben foly­janak, a béke megőrzését, a bizalom erősítését szolgálják, és járuljanak hozzá az álla­mok közötti kulturális együttműködés fejlesztésé­hez. Másrészt mint házigaz­da ország korrekt és szívé­lyes vendéglátók kívánunk lenni. A kulturális fórum ma­gyar előkészítő bizottsága az ülésen kijelölte a szakértői értekezleten részt vevő ma­gyar küldöttséget és elfo­gadta a testület 1985. évi munkaprogramját. kaversenyben élen járók. A résztvevők a kilencnapos úton megismerkednek Moszkva és Kijev történel­mi nevezetességeivel, barát­sági gyűlésen vesznek részt, milicistákkal találkoznak, meglátogatják a fegyveres erők múzeumát és megtekin­tik a november 7-i díszszem­lét. A barátságvonat utasait Borbély Sándor, a munkás­őrség országos parancsnoka búcsúztatta a Nyugati pá­lyaudvaron, ahol jelen volt Iván Bagyul tanácsos, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság magyarországi képvi­selője. Barátságvonat a Szovjetunióba

Next

/
Oldalképek
Tartalom