Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

1984. november 1., csütörtök o IZUtlUÍTllti-----------------------------­S zámítógép a tsz-ekben A magyar mezőgazdaság­nak egyre emelkedő költsé­gek mellett, egyre hatéko­nyabban kell a többet pro­dukálnia. A hagyományos gépesítés fokozása itt már nem sokat segíthet, hiszen az új eszközök nagyon drá­gák. Üj módszerekre van szükség, szervezettebbé kell tenni a munkát, gyorsabbá a döntéshozatalt. Ennek lehet eszköze a számítógép, és er­re jó példát egyi'e többször találunk nálunk is. Néhány éve még irigységgel vegyes csodálkozással nézték a szakemberek az amerikai, dán, NSZK vagy francia farmert, aki személyi számí­tógépén határozta meg az optimális takarmányadago- Iást. Ilyesmire már most is jó néhány Békés megyei tsz-Len mód nyílik, és egy­re több gazdaságnak lesz le­hetősége a közeljövőben. Igényfelmérés Természetesen az. hogy a számítógép sokat segíthet a mezőgazdaságnak, nem új­keletű gondolat. Született is jó néhány kezdeményezés. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés már évekkel ezelőtt hozzákez­dett a számítógépek mező- gazdasági hasznosításához, kilenc Békés megyei tsz pe­dig betársult egy székesfe­hérvári rendszerbe, és en­nek keretében öt VT—20-as számítógépen futtatnak kü­lönféle programokat. Ezek­nél az alkalmazásoknál azon­ban az a baj, hogy a gép és a felhasználó helyileg gyak­ran eléggé távol kerül egy­mástól. és az adatok sem mindig akkor állnak a ren­delkezésre, amikor — leg­többször azonnal — kellené­nek. Az magától értetődő, hogy a jelenlegi gazdasági hely­zetben nem lehel mondjuk minden istállóba egy több millió forintos géprendszert telepíteni. Léteznek azonban olcsóbb eszközök is, és ezek­kel már megoldható, hogy a gép ott legyen, ahol hasz­nálni akarják, és akkor fus­son rajta a megfelelő prog­ram. amikor éppen kell. A Békés megyei Termelőszö­vetkezetek Szövetsége ezt felismerve kezdte koordinál­ni a tsz-ek számítógépesíté­sét — tegyük hozzá — az országban elsőként. — Ez év májusában igény­felméréssel kezdtük, végig­jártuk az összes szövetkeze­tét. Ismertettük velük, hogy mire lehet használni a sze­mélyi számítógépeket, mibe kerül ez, és merre lehet fej­lődni a jövőben. Nyugodtan mondhatom, óriási volt az érdeklődés, azonnal 15 szö­vetkezet küldte el megren­delését személyi számítógép­re — mondja Korompai Klá­ra, a tsz-szövetség munka­társa. Gépbeszerzés A felmérést és az ajánlat- tételt azonban megelőzte egy döntés: milyen gépre szer­vezzék a szövetkezeteket? A választás a hazánkban leg­elterjedtebb típusra, a Com­modore 64-esre esett. — Bármilyen furcsa, -a döntésnél a bőség zavarával kellett megküzdenünk — jegyzi meg Eke Sándor. . a tsz-szövetség titkára. — Ma­gyarországon rengeteg ki- sebb-nagyobb cég gyárt szá­mítógépet, és nekünk az ár és a képességek mellett fi­gyelnünk kellett a megbíz­hatóságra, a szervizre, a be­szerezhetőségre, és ami ta­lán a legfontosabb: a jelen­legi és a várható szoftver, azaz programellátottságra. Mindezeket figyelembe véve esett a választás a Commo- dorera. Ez a gép tudja árá­hoz képest a legtöbbet, egy használható, komplett össze­állítás 200 ezer forint alatti áron szerezhető be. Az or­szágban már több mint 10 ezer ilyen gép működik, ez egyben garancia a jó prog­ramellátottságra, és megol­dott a szerviz is. Tudjuk, lé­teznek ennél sokkal többet tudó, jobb gépek. De azok nagyságrenddel drágábbak, és nehezen szerezhetők be. Végül még egy fontos érv szólt e kisgép mellett: kevés olyan tsz van a megyében, amely hajlandó több millió forintot áldozni egy olyan eszköz beszerzésére, mely­nek hasznát nem látják elő­re. Kétszázezer forint vi­szont nem akkora összeg, hogy megijedjenek a kocká­zattól. A tsz-szövetség nemcsak felmért és ajánlatot tett, ha­nem másban is segített. El­vállalta például a gépek be­szerzését, segített az üzembe helyezésben, tanfolyamokat szervezett, és kidolgozott egy olyan programkataló­gust, melyben kipróbált. azonnal hasznosítható szoft­verek kaptak helyet. Továbbfejlesztést — A Commodore gépek kezeléséhez gyakorlatilag semmilyen szakképzettségre sincs szükség, ugyanez ter­mészetesen nem mondható el a programkészítésről. Nem akartuk, hogy a szö­vetkezeteknek azért menjen el a kedvük a számítástech­nikától, mert nem tudják használni — szoftver híján — a gépeket. Megtudtuk, hogy az Orosházi Állami Gazdaság már hosszabb ide­je jól hasznosítja a ZX—81- eseket a termelés különböző területein. Felkértük őket. dolgozzák át ezeket a prog­ramokat Commodore 64- esekre. Ezt örömmel meg­tették. Kötöttünk egy meg­állapodást, mely szerint a szövetkezeteink kedvezmé­nyes áron kapják meg a programokat, és az állami gazdaság szakemberei segí­tenek a betanításban is. Ez a rendszer remekül műkö­dik, a tsz-ek többségében már üzemszerűen folyik a munka — ismerteti a hely­zetet Korompai Klára. Erre az esetre is igaz, hogy evés közben jön meg az ét­vágy. A bátran belevágó ti­zenötöt egyre nagyobb ütem­ben követik a többiek, a szövetséghez máris újabb gépek beszerzésére érkez­tek megrendelések. Folya­matosan bővül a programkí­nálat is. Tervezik, hpgy alap-, illetve középfokú programozó-tanfolyamokat is szerveznek, így az esetleges egyéni igényeket helyben is meg tudják oldani. Az is világos, hogy nem lehet megmaradni a kis Commodone-knál. A szövet­ség szakemberei már vizs­gálják, milyen komolyabb teljesítményű gépet ajánl­hatnak majd azoknak a tsz- eknek, melyek kinövik a je­lenlegi gépparkot. Ez a dön­tés talán még nehezebb, mint az ezt megelőző volt, mert itt már milliós érték beszer­zéséről, hasznosításáról kell dönteni. Egy azonban biztos: bár­milyen géptípusra esik a vá­lasztás, a szövetkezetekben már felkészült, számítás- technikával ,,fertőzött” szak­emberek várják a nagyobb tudású masinákat. Az elve­tett mag ebben az esetben is jó talajra hullott. Lónyai László Folyik a 303 méter magas solti rádióadó-antennatorony kar­bantartása. A KÖZGÉP szakemberei felülvizsgálták a torony hegesztéseit, csavarkötéseit és a kikötő köteleket, a Balaton- felvidéki Mgtsz brigádja pedig a festést újítja fel (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) n jövő Ikarusa Üj autóbuszcsalád gyártá­sára készül az Ikarus. A bu­dapesti gyár már bemutatta az első 12 méter hosszú alap­típust, a székesfehérvári üzemben pedig ezekben a napokban készülj el az IK 365-ös jelű 11 méter hosszú kísérleti típus. A következő években ezj gyártják majd nagy sorozatban. A 200-as típust felvált háromszáza­sokba nagyobb teljesítmé­nyű Rába—Mann motort építenek be, 6 fokozatú szinkron sebességváltójú lesz, hátsó futóművükben egy fokozatú áttételt alkal­maztak, s ezzel csökkentik az Ikarus-autóbuszok jelleg­zetes morgó hangját. A 300- as család formájában is kü­lönbözik elődjétől. Vezető­ülésének homlokzatfala dom­borított, az egész jármű bel­ső terét poliuretánhabbal bo­rítják, s ezzel ütközés ese­tére is minimálisra csök­kentik az utasok sérülésve­szélyét. Formatervezett ülé­sei karcsúbbak, kényelme­sebbek, mint a kétszáza., tí­pusúnké. Jövőre újabb két IK .365- ös készül. Ezeket legnagyobb vevőivel próbáltatja ki a gyár. A terv az, hogy a ma még korszerű 200-as autó­buszokról fokozatosan térnek át az új 300-as család gyár­tására, így tehát egy ideig még párhuzamosan készül a két típus. Tovább szélesedik a szövetkezet termékskálája, jövőre már csecsemőruházati cikkeket is készítenek Fotó: Gál Edit Olasz fazon, olasz minta Kötött újdonságok belföldre Hogy mit jelent divatcik­keket gyártani, arról hosz- szan mesélhetnének Gyoma- endrődön, a kötőipari szö­vetkezetben. Termékeik „át­lagéletkora” körülbelül há­romnegyed év, vagyis rend­kívül gyakori a váltás. A gyakori megújulás min­denhol — de a ruházati cik­kek termelése terén különö­sen — a megélhetés alapja. A divatot, ha diktálni nem is, de követni kell, s ez több­kevesebb sikerrel sikerül is a gyomaiaknak. Részben már kapható Az őszi vásáron például. Budapesten nagy tetszés fo­gadta termékeiket. Persze az ilyen alkalmakon mindenki tudása legjavát nyújtja, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy bármikor, bármilyen mennyiségben képes piacra dobni az illető terméket. Va­jon ez vonatkozik a szövet­kezetre is? Nem hinném, legalábbis erről győztek meg a műszaki vezető, Miskolczi József szavai. — Amit a vásáron látott, az részben már kapható. Az olasz fazon és minta szerint, olasz fonalból készült női pulóvereket a RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállala­ton keresztül forgalmazzuk. Tulajdonképpen a velük kö­tött kooperációs megállapo­dás alapján „lépett be” ter­melésünkbe e cikk az idén. Egyértelmű importkivál­tásról van szó, s a termékek egyébként olasz címkével ke­rülnek forgalomba. Mintegy 60 ezer darabos tételt érté­kesítünk belföldön, jövőre pedig nemcsak pulóvereket, hanem úgynevezett együtte­seket is piacra dobunk eb­ben a formában. Egyben tehát biztosak le­hetünk: tudnak szép, igényes terméket készíteni a Körös menti szövetkezetben, de va­jon milyen gazdaságosan? Kesztyű a japánoknak — Éppen elkészültek a háromnegyed évet elemző kimutatások — kutat papí­rok után a műszaki vezető —, ezekből kideríthető né­hány dolog. Az árbevételi tervünk 180 millió forint volt, azt időarányosan, 72 százalékra teljesítettük, a termelésiérték-tervünket 74 százalékra, s ez körülbelül 16 százalékkal magasabb, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Sajnos — főként készlet­gondok miatt — a költsége­ink is emelkedtek, mintegy 18 százalékkal. Ám ezzel együtt is erőforrás- és esz­közhatékonysági mutatóink jobbak, mint tavaly. A tőkés export azonban visszaesett. Felényi az előző esztendeihez képest, ugyan­akkor a kivitel a szocialista országokba megduplázódott. — Kizárólag — s ehhez a partnerek ragaszkodtak — a japánoknak szállítunk kéz­zel kötött kesztyűket, ők vi­szont most kevesebbet ren­deltek, némileg beszűkült a piac. A hazai piac felvevő­képessége is korlátozott, ezért nőtt meg szocialista exportunk. A Szovjetunióba az idén 45 ezer női és férfipulóvert szállítottunk, illetve szállí­tunk. Jövőre már Csehszlo­vákia is exportpiacaink közé lép, vagyis még többet, a ter­vek szerint mintegy 60 ezer kötöttárut értékesítünk kül­földön. Zokni a magyaroknak A belföldi piac jobb ellátá­sában van nem kis szerepe a szövetkezet zoknigyártásá­nak. Idén kezdték el e tevé­kenységet — akárcsak a pó­lókészítést —. s sok gond, küzdelem után eljutottak a napi 2200—2300 páros telje­sítményhez. A cél a maxi­mális, 2800 pár napos átlag. összesen 48 fajta gyermek-, női és férfi-, vékony és vas­tag, színes és fehér zoknit készítenek a szövetkezet mű­helyeiben. Ez az idei eszten­dő nagy fejlesztése, s termé­szetesen gondolnak már a következő évre is. Csecsemőruhákat, kis kö­tött bébiholmikat szeretné­nek készíteni majd. Most dolgozzák ki ennek alapjait. Ugyancsak jövőre kezdik meg a női és férfifehérne­műk, alsóneműk gyártását és különféle szabadidő-ruhákét. Újdonságok tehát — leg­alábbis a gyomaendrődi szö­vetkezet életében — 1985- ben is lesznek. — szí — Ómig a készlet tart Tégla-elővásárlás fuvardíjkedvezménnyel A tégla- és cserépipari gyárak dolgozói az év első kilenc hónapjában a szom­bat-vasárnapi munkával, időarányos tervük túltelje­sítésével segítették a saját- ház-építők építőanyag-ellá­tásának javítását. Az ország nagy részén így is nagyobb a kereslet a kínálatnál, de néhány tiszántúli gyár kör­zetében már értékesítési gondok keletkeztek. Az idei építési idény befejezéséhez közeledve ugyanis mérsék­lődtek a vásárlások, s szep­tember közepétől annyira felduzzadtak a készletek ezekben a gyárakban, hogy most már nincs elegendő he­lyük a folyamatosan megter­melt termékek tárolására. A helyhiány miatt csökkenteni kellene a termelést, pedig az ország más körzeteiben szí­vesen megvásárolnák ezeket a termékeket, és később is jól jönne ez az áru, mert a hazai termelés jövőre is csak jelentős importtal együtt fe­dezheti az igényeket. A gondok gyors áthidalá­sára összehangolt intézkedé­sekben állapodtak meg az építésügyi és a belkereske­delmi tárca, valamint a Tégla- és Cserépipari Tröszt vezetői. Az alapvető cél: az értékesítési és készletezési gondokkal küszködő gyárak­ban átmenetileg se mérsék­lődjék, hanem tovább növe­kedjék a termelés. Ezért gondoskodnak arról, hogy az érintett körzetekben felhal­mozódott felesleg elszállítá­sával a távolabbi TÜZÉP-le- lepeken enyhítsék a hiányt, és kedvező feltételeket te­remtsenek a magánlakás­építők jövő évi elővásárlá­saira is. A sajátház-építők jövő évi elővásárlásainak ösztönzésé­re a Tégla- és Cserépipari Tröszt november 1-től — amíg a készlet tart — az érintett öt üzemben: a szen­tesi gyárban a Poroton, a békéscsabai 4. számú gyár­ban az Uniform, a körösla- dányi, a dévaványai és az orosházi gyárban pedig a kisméretű tégla vásárlóinak fuvardíjkedvezményt ad. Annak a vásárlónak, aki TÜZÉP-utalványt hoz. a gyárban készpénzben fizetik meg a fuvardíjkedvezmény összegét. A felmérések sze­rint mintegy tízmillió tégla halmozódott fel ezekben a gyárakban. A fuvardíjkedvezmény — ezer darabonként számolva — a szentesi 1. és II. osztá­lyú Poroton téglánál 1300, illetve 1200 forint, a békés­csabai 4. számú gyár Uni­form falazóeleménél 1100, illetve 1000, a másik három gyár kisméretű termékénél pedig 250, illetve 230 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom