Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
1984. november 1., csütörtök o IZUtlUÍTllti-----------------------------S zámítógép a tsz-ekben A magyar mezőgazdaságnak egyre emelkedő költségek mellett, egyre hatékonyabban kell a többet produkálnia. A hagyományos gépesítés fokozása itt már nem sokat segíthet, hiszen az új eszközök nagyon drágák. Üj módszerekre van szükség, szervezettebbé kell tenni a munkát, gyorsabbá a döntéshozatalt. Ennek lehet eszköze a számítógép, és erre jó példát egyi'e többször találunk nálunk is. Néhány éve még irigységgel vegyes csodálkozással nézték a szakemberek az amerikai, dán, NSZK vagy francia farmert, aki személyi számítógépén határozta meg az optimális takarmányadago- Iást. Ilyesmire már most is jó néhány Békés megyei tsz-Len mód nyílik, és egyre több gazdaságnak lesz lehetősége a közeljövőben. Igényfelmérés Természetesen az. hogy a számítógép sokat segíthet a mezőgazdaságnak, nem újkeletű gondolat. Született is jó néhány kezdeményezés. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés már évekkel ezelőtt hozzákezdett a számítógépek mező- gazdasági hasznosításához, kilenc Békés megyei tsz pedig betársult egy székesfehérvári rendszerbe, és ennek keretében öt VT—20-as számítógépen futtatnak különféle programokat. Ezeknél az alkalmazásoknál azonban az a baj, hogy a gép és a felhasználó helyileg gyakran eléggé távol kerül egymástól. és az adatok sem mindig akkor állnak a rendelkezésre, amikor — legtöbbször azonnal — kellenének. Az magától értetődő, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehel mondjuk minden istállóba egy több millió forintos géprendszert telepíteni. Léteznek azonban olcsóbb eszközök is, és ezekkel már megoldható, hogy a gép ott legyen, ahol használni akarják, és akkor fusson rajta a megfelelő program. amikor éppen kell. A Békés megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége ezt felismerve kezdte koordinálni a tsz-ek számítógépesítését — tegyük hozzá — az országban elsőként. — Ez év májusában igényfelméréssel kezdtük, végigjártuk az összes szövetkezetét. Ismertettük velük, hogy mire lehet használni a személyi számítógépeket, mibe kerül ez, és merre lehet fejlődni a jövőben. Nyugodtan mondhatom, óriási volt az érdeklődés, azonnal 15 szövetkezet küldte el megrendelését személyi számítógépre — mondja Korompai Klára, a tsz-szövetség munkatársa. Gépbeszerzés A felmérést és az ajánlat- tételt azonban megelőzte egy döntés: milyen gépre szervezzék a szövetkezeteket? A választás a hazánkban legelterjedtebb típusra, a Commodore 64-esre esett. — Bármilyen furcsa, -a döntésnél a bőség zavarával kellett megküzdenünk — jegyzi meg Eke Sándor. . a tsz-szövetség titkára. — Magyarországon rengeteg ki- sebb-nagyobb cég gyárt számítógépet, és nekünk az ár és a képességek mellett figyelnünk kellett a megbízhatóságra, a szervizre, a beszerezhetőségre, és ami talán a legfontosabb: a jelenlegi és a várható szoftver, azaz programellátottságra. Mindezeket figyelembe véve esett a választás a Commo- dorera. Ez a gép tudja árához képest a legtöbbet, egy használható, komplett összeállítás 200 ezer forint alatti áron szerezhető be. Az országban már több mint 10 ezer ilyen gép működik, ez egyben garancia a jó programellátottságra, és megoldott a szerviz is. Tudjuk, léteznek ennél sokkal többet tudó, jobb gépek. De azok nagyságrenddel drágábbak, és nehezen szerezhetők be. Végül még egy fontos érv szólt e kisgép mellett: kevés olyan tsz van a megyében, amely hajlandó több millió forintot áldozni egy olyan eszköz beszerzésére, melynek hasznát nem látják előre. Kétszázezer forint viszont nem akkora összeg, hogy megijedjenek a kockázattól. A tsz-szövetség nemcsak felmért és ajánlatot tett, hanem másban is segített. Elvállalta például a gépek beszerzését, segített az üzembe helyezésben, tanfolyamokat szervezett, és kidolgozott egy olyan programkatalógust, melyben kipróbált. azonnal hasznosítható szoftverek kaptak helyet. Továbbfejlesztést — A Commodore gépek kezeléséhez gyakorlatilag semmilyen szakképzettségre sincs szükség, ugyanez természetesen nem mondható el a programkészítésről. Nem akartuk, hogy a szövetkezeteknek azért menjen el a kedvük a számítástechnikától, mert nem tudják használni — szoftver híján — a gépeket. Megtudtuk, hogy az Orosházi Állami Gazdaság már hosszabb ideje jól hasznosítja a ZX—81- eseket a termelés különböző területein. Felkértük őket. dolgozzák át ezeket a programokat Commodore 64- esekre. Ezt örömmel megtették. Kötöttünk egy megállapodást, mely szerint a szövetkezeteink kedvezményes áron kapják meg a programokat, és az állami gazdaság szakemberei segítenek a betanításban is. Ez a rendszer remekül működik, a tsz-ek többségében már üzemszerűen folyik a munka — ismerteti a helyzetet Korompai Klára. Erre az esetre is igaz, hogy evés közben jön meg az étvágy. A bátran belevágó tizenötöt egyre nagyobb ütemben követik a többiek, a szövetséghez máris újabb gépek beszerzésére érkeztek megrendelések. Folyamatosan bővül a programkínálat is. Tervezik, hpgy alap-, illetve középfokú programozó-tanfolyamokat is szerveznek, így az esetleges egyéni igényeket helyben is meg tudják oldani. Az is világos, hogy nem lehet megmaradni a kis Commodone-knál. A szövetség szakemberei már vizsgálják, milyen komolyabb teljesítményű gépet ajánlhatnak majd azoknak a tsz- eknek, melyek kinövik a jelenlegi gépparkot. Ez a döntés talán még nehezebb, mint az ezt megelőző volt, mert itt már milliós érték beszerzéséről, hasznosításáról kell dönteni. Egy azonban biztos: bármilyen géptípusra esik a választás, a szövetkezetekben már felkészült, számítás- technikával ,,fertőzött” szakemberek várják a nagyobb tudású masinákat. Az elvetett mag ebben az esetben is jó talajra hullott. Lónyai László Folyik a 303 méter magas solti rádióadó-antennatorony karbantartása. A KÖZGÉP szakemberei felülvizsgálták a torony hegesztéseit, csavarkötéseit és a kikötő köteleket, a Balaton- felvidéki Mgtsz brigádja pedig a festést újítja fel (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) n jövő Ikarusa Üj autóbuszcsalád gyártására készül az Ikarus. A budapesti gyár már bemutatta az első 12 méter hosszú alaptípust, a székesfehérvári üzemben pedig ezekben a napokban készülj el az IK 365-ös jelű 11 méter hosszú kísérleti típus. A következő években ezj gyártják majd nagy sorozatban. A 200-as típust felvált háromszázasokba nagyobb teljesítményű Rába—Mann motort építenek be, 6 fokozatú szinkron sebességváltójú lesz, hátsó futóművükben egy fokozatú áttételt alkalmaztak, s ezzel csökkentik az Ikarus-autóbuszok jellegzetes morgó hangját. A 300- as család formájában is különbözik elődjétől. Vezetőülésének homlokzatfala domborított, az egész jármű belső terét poliuretánhabbal borítják, s ezzel ütközés esetére is minimálisra csökkentik az utasok sérülésveszélyét. Formatervezett ülései karcsúbbak, kényelmesebbek, mint a kétszáza., típusúnké. Jövőre újabb két IK .365- ös készül. Ezeket legnagyobb vevőivel próbáltatja ki a gyár. A terv az, hogy a ma még korszerű 200-as autóbuszokról fokozatosan térnek át az új 300-as család gyártására, így tehát egy ideig még párhuzamosan készül a két típus. Tovább szélesedik a szövetkezet termékskálája, jövőre már csecsemőruházati cikkeket is készítenek Fotó: Gál Edit Olasz fazon, olasz minta Kötött újdonságok belföldre Hogy mit jelent divatcikkeket gyártani, arról hosz- szan mesélhetnének Gyoma- endrődön, a kötőipari szövetkezetben. Termékeik „átlagéletkora” körülbelül háromnegyed év, vagyis rendkívül gyakori a váltás. A gyakori megújulás mindenhol — de a ruházati cikkek termelése terén különösen — a megélhetés alapja. A divatot, ha diktálni nem is, de követni kell, s ez többkevesebb sikerrel sikerül is a gyomaiaknak. Részben már kapható Az őszi vásáron például. Budapesten nagy tetszés fogadta termékeiket. Persze az ilyen alkalmakon mindenki tudása legjavát nyújtja, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy bármikor, bármilyen mennyiségben képes piacra dobni az illető terméket. Vajon ez vonatkozik a szövetkezetre is? Nem hinném, legalábbis erről győztek meg a műszaki vezető, Miskolczi József szavai. — Amit a vásáron látott, az részben már kapható. Az olasz fazon és minta szerint, olasz fonalból készült női pulóvereket a RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalaton keresztül forgalmazzuk. Tulajdonképpen a velük kötött kooperációs megállapodás alapján „lépett be” termelésünkbe e cikk az idén. Egyértelmű importkiváltásról van szó, s a termékek egyébként olasz címkével kerülnek forgalomba. Mintegy 60 ezer darabos tételt értékesítünk belföldön, jövőre pedig nemcsak pulóvereket, hanem úgynevezett együtteseket is piacra dobunk ebben a formában. Egyben tehát biztosak lehetünk: tudnak szép, igényes terméket készíteni a Körös menti szövetkezetben, de vajon milyen gazdaságosan? Kesztyű a japánoknak — Éppen elkészültek a háromnegyed évet elemző kimutatások — kutat papírok után a műszaki vezető —, ezekből kideríthető néhány dolog. Az árbevételi tervünk 180 millió forint volt, azt időarányosan, 72 százalékra teljesítettük, a termelésiérték-tervünket 74 százalékra, s ez körülbelül 16 százalékkal magasabb, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Sajnos — főként készletgondok miatt — a költségeink is emelkedtek, mintegy 18 százalékkal. Ám ezzel együtt is erőforrás- és eszközhatékonysági mutatóink jobbak, mint tavaly. A tőkés export azonban visszaesett. Felényi az előző esztendeihez képest, ugyanakkor a kivitel a szocialista országokba megduplázódott. — Kizárólag — s ehhez a partnerek ragaszkodtak — a japánoknak szállítunk kézzel kötött kesztyűket, ők viszont most kevesebbet rendeltek, némileg beszűkült a piac. A hazai piac felvevőképessége is korlátozott, ezért nőtt meg szocialista exportunk. A Szovjetunióba az idén 45 ezer női és férfipulóvert szállítottunk, illetve szállítunk. Jövőre már Csehszlovákia is exportpiacaink közé lép, vagyis még többet, a tervek szerint mintegy 60 ezer kötöttárut értékesítünk külföldön. Zokni a magyaroknak A belföldi piac jobb ellátásában van nem kis szerepe a szövetkezet zoknigyártásának. Idén kezdték el e tevékenységet — akárcsak a pólókészítést —. s sok gond, küzdelem után eljutottak a napi 2200—2300 páros teljesítményhez. A cél a maximális, 2800 pár napos átlag. összesen 48 fajta gyermek-, női és férfi-, vékony és vastag, színes és fehér zoknit készítenek a szövetkezet műhelyeiben. Ez az idei esztendő nagy fejlesztése, s természetesen gondolnak már a következő évre is. Csecsemőruhákat, kis kötött bébiholmikat szeretnének készíteni majd. Most dolgozzák ki ennek alapjait. Ugyancsak jövőre kezdik meg a női és férfifehérneműk, alsóneműk gyártását és különféle szabadidő-ruhákét. Újdonságok tehát — legalábbis a gyomaendrődi szövetkezet életében — 1985- ben is lesznek. — szí — Ómig a készlet tart Tégla-elővásárlás fuvardíjkedvezménnyel A tégla- és cserépipari gyárak dolgozói az év első kilenc hónapjában a szombat-vasárnapi munkával, időarányos tervük túlteljesítésével segítették a saját- ház-építők építőanyag-ellátásának javítását. Az ország nagy részén így is nagyobb a kereslet a kínálatnál, de néhány tiszántúli gyár körzetében már értékesítési gondok keletkeztek. Az idei építési idény befejezéséhez közeledve ugyanis mérséklődtek a vásárlások, s szeptember közepétől annyira felduzzadtak a készletek ezekben a gyárakban, hogy most már nincs elegendő helyük a folyamatosan megtermelt termékek tárolására. A helyhiány miatt csökkenteni kellene a termelést, pedig az ország más körzeteiben szívesen megvásárolnák ezeket a termékeket, és később is jól jönne ez az áru, mert a hazai termelés jövőre is csak jelentős importtal együtt fedezheti az igényeket. A gondok gyors áthidalására összehangolt intézkedésekben állapodtak meg az építésügyi és a belkereskedelmi tárca, valamint a Tégla- és Cserépipari Tröszt vezetői. Az alapvető cél: az értékesítési és készletezési gondokkal küszködő gyárakban átmenetileg se mérséklődjék, hanem tovább növekedjék a termelés. Ezért gondoskodnak arról, hogy az érintett körzetekben felhalmozódott felesleg elszállításával a távolabbi TÜZÉP-le- lepeken enyhítsék a hiányt, és kedvező feltételeket teremtsenek a magánlakásépítők jövő évi elővásárlásaira is. A sajátház-építők jövő évi elővásárlásainak ösztönzésére a Tégla- és Cserépipari Tröszt november 1-től — amíg a készlet tart — az érintett öt üzemben: a szentesi gyárban a Poroton, a békéscsabai 4. számú gyárban az Uniform, a körösla- dányi, a dévaványai és az orosházi gyárban pedig a kisméretű tégla vásárlóinak fuvardíjkedvezményt ad. Annak a vásárlónak, aki TÜZÉP-utalványt hoz. a gyárban készpénzben fizetik meg a fuvardíjkedvezmény összegét. A felmérések szerint mintegy tízmillió tégla halmozódott fel ezekben a gyárakban. A fuvardíjkedvezmény — ezer darabonként számolva — a szentesi 1. és II. osztályú Poroton téglánál 1300, illetve 1200 forint, a békéscsabai 4. számú gyár Uniform falazóeleménél 1100, illetve 1000, a másik három gyár kisméretű termékénél pedig 250, illetve 230 forint.