Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-13 / 266. szám
NÉPÚJSÁG 1984. november 13., kedd Sarkadon jól halad az ezer négyzetméter alapterületű ABC- áruház építése Fotó: Balkus Imre Uj mezőgazdasági szakkönyvek A hazai fácánállomány az utóbbi két évtizedben az előző időszakhoz képest öt-, hatszorosára, a vadászzsákmány nyolc-tízszeresére növekedett. Nemzetközi összehasonlításban ez azt jelenti, hogy területegységre vetítve világviszonylatban nálunk van a legtöbb fácán, és egy- egy vadászaton nálunk ejtik el a legtöbb fácánt. A hatalmas állomány hetven százaléka az Alföldre, huszonkét százaléka a Dunántúlra, nyolc százaléka pedig az északi megyékre esik. Ezek a szép eredmények annak köszönhetők, hogy a fácán tenyésztését sikerült nagyüzemivé tenni, s a természetes veszteségeket mesterségesen nevelt állatokkal pótolni. Az ország területén ma már több mint ötszáz vadgazdálkodási egység foglalkozik fácántenyésztéssel és -telepítéssel, fácánvadászataink pedig színvonaluk és szervezettségük révén kivételes rangot vívtak ki maguknak szerte Európában. Vadászok gyakori panasza, hogy kevés szakkönyv jelenik meg, nyilván ezért is nagy érdeklődésre tart majd számot dr. Nagy Emil: A fácán és vadászata című könyve, amely egyrészt azt a korszerű ismeretanyagot foglalja össze, ami alapjául szolgált az említett fácánnevelési eredmények elérésének, másrészt a további fejlesztési lehetőségeket és módszereket részletezi. A mű vadgazdálkodóknak és sportvadászoknak egyaránt hasznos, tanulságos olvasmányt nyújt. (Dr. Nagy Emil: A fácán és vadászata, Mezőgazdasági Kiadó) A melioráció már hosszú évek óta az állandó érdeklődés homlokterében áll, számos hazai és külföldi szakkönyv foglalkozott és foglalkozik vele. Arról azonban, hogy mi is a teendő melioráció után, hogyan hasznosítsuk, tartsuk továbbra is jó állapotban a rendbe hozott földeket, igen keveset írtak eddig a szakirodalomban. Éppen ezért hézagpótlónak tekinthető az az új mezőgazdasági szakkönyv, amelyben a DATE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola két tanára, dr. Szántosi Antal és dr. Bukovinszky László foglalkozik ezzel a kérdéssel. A szerzők részletesen elemzik a melioráció és a növénytermesztés kölcsönhatását, a racionális földhasználat és a melioráció kapcsolatát. Az agrotechnikai feladatokat taglalva kitérnek az eltérő talajtípusokra és a különböző lejtőviszonyok között kialakítható vetés- szerkezetekre, a tápanyagellátásra, a művelési mód helyes megválasztására. Részletesen foglalkoznak a rendbe hozott talajú földek művelésére alkalmas gépekkel, valamint azzal a hatással, amelyet a hasznosítás módja fejt ki a melioráció hatékonyságára. A kitűnően megírt és gazdagon illusztrált kötet az elméleti és gyakorlati szakemberekhez éppúgy szól, mint az egyetemi és főiskolai hallgatókhoz. Megyénkben a VI. ötéves terv legnagyobb mezőgazda- sági beruházása a melioráció, ezért nálunk különösen fontos, hogy mind több mezőgazdász könyvespolcán helyet kapjon az említett mű. (Dr. Szántosi Antal—dr. Bukovinszky László: Meliorált területek hasznosítása. Mezőgazdasági Kiadó) Az agrárszakember a mezőgazdasági termelés korszerű biológiai, technikai, technológiai és üzemszervezési ismeretét csak akkor képe.; hatékonyan gyümöl- csöztetni, ha tisztában van a termelés társadalmi oldalát kutató közgazdasági ismeretekkel. Az agrárgazdasági ismeretek nemcsak egyetemi hallgatók számára fontosak, érdeklődésre tarthatnak számot a mezőgazdaság különböző területein tevékenykedő és a mezőgazdaság fejlődésének kérdései iránt érdeklődő mezőgazda- sági mérnökök, közgazdák és más szakemberek körében. Az Agrárgazdaságtan című könyv ilyen értelemben a kézikönyv szerepét képes betölteni, hiszen tudományosan megalapozott, széles körű, magyar és nemzetközi anyagot dolgoz fel a mező- gazdaság fejlődésének általános és sajátos törvényszerűségeiről, fejlődési tendenciáiról. (Agrárgazdaságtan; szerk: Lőkös László, Mező- gazdasági Kiadó) m. sz. zs. Tanácskozás a gyermekek közművelődéséről Békéscsabán a Megyéi Művelődési Központban tegnap délelőtt a megyénk iskoláiban, művelődési házaiban dolgozó, a gyermekek közművelődésével foglalkozó szakemberek részvételével tanácskozást tartottak. A gyermekek szabadidős foglalkoztatásának elméleti kérdéseiről dr. Juhász Antalné, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, míg a gyakorlati kérdésekről Ke- rényi Katalin és Kapuszta Zsuzsanna, a gödöllői MMK népművelői tartottak előadást. Ezen a tanácskozáson értékelték a Megyei Művelődési Központ e témában kiírt pályázatára beérkezett munkákat is. Első díjat nem adtak ki, második díjat Földest Péterné dobozi tanítónő kapott, harmadik helyezést Prekop János és Varga-Orvos Valéria békéscsabai pedagógusok értek el pályamunkájukkal. A díjakat Pap István, a művelődési központ igazgatója adta át. A közeljövőben a pályázatra beérkezett legjobb munkákból módszertani kiadvány jelenik meg. Kutatási-fejleszlési tanács alakult a MÉM-ben A szakmai fejlesztés gyorsítására, a tudományos eredmények mielőbbi bevezetésének segítésére a MÉM-ben megalakult a kutatási-fejlesztési tanács. Feladata a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi ágazat kutatási és fejlesztési koncepciójának megalapozása, továbbá az ágazatok kiemelt fejlesztési céljainak támogatása. A tanács egyúttal javaslatot tesz a műszaki fejlesztési alap fel- használására, és figyelemmel kíséri az elért eredményeket. A MÉM egyre több tudományos és fejlesztő program megvalósítását ösztönzi pályázati úton. A meghatározott összegek és támogatási feltételek elnyeréséért versenyeztetik a kutatóhelyeket, illetve a felhasználó gazdaságokat, vállalatokat. A következő években az eddiginél nagyobb számú pályázatot írnak ki, és ezek elbírálásában is szerepet vállal az újonnan alakult tanács. Az első ilyen pályázat központi forrásból összesen százmillió forint támogatást helyezett kilátásba az úgynevezett biomassza-fejlesztésben részt vevők, illetve a mezőgazdasági kisgépfejlesztők számára. A beérkezett pályázatok alapján a tanács jelölte ki az arra legérdemesebbnek ítélt kutatóhelyeket, fejlesztő és termelő vállalatokat. A teljes összeget az Agrár Innovációs Társa- • ság bevonásával osztották szét. A program keretében megkezdődött az átfogó szakmai munka. Demokrácia — alapfokon A napokban van tíz éve, hogy az akkor még Kecskeméten kétévente megrendezendő szociográfiai konferencia alkalmából vendégül látott bennünket a bugaci puszta szélébe települt Móricgát község termelőszövetkezete. Az ebéd utáni beszélgetés során Sánta Ferenc összehasonlította az akkoriban Nádudvaron, s ott, Mó- riegáton frissen szerzett tapasztalatait, és — jónéhá- nyunk megdöbbenésére — azt mondotta, hogy úgy látja, a magyar falusi ember megtanulta a demokráciát. Akkor én nem adtam igazat a Kossuth-díjas írónak, sőt megmosolyogtam, mondván, messze még az az idő, amikor ezt így, ex katedra kijelenthetjük. Amikor — úgy tizenöt éve — a mezőgazdaságban kezdtük kialakítani az optimális üzemnagyságokat, ösz- szevontunk termelőszövetkezeteket, szinte mindenütt a járási vagy a megyei szervek javaslatát fogadta el a tagság ... Aztán teltek-múltak az évek, a falvakban megindultak a sugdolózások, hogy nem A., hsfncm B. község szövetkezetéhez kellett volna csatlakozniuk, nem X„ hanem Y. elvtársat kellett volna megválasztaniuk elnöknek, úgy talán jobban jártak volna. Ám nemigen akadt, aki szót emelt volna a közösség érdekében, élt volna demokratikus, alkotmányunk biztosította jogával. Később a községegyesítő tanácsüléseken alakult ki hasonló helyzet, pedig azóta már bebizonyosodott: néhány elhamarkodott, kellően nem indokolt egyesítés a társközséggé degradált település elsorvadásának lett az okozója. A minap olyan hír került a kezembe, amit olvasva azt reméltem, mindez a múlté, a továbbiakban nemzeti egységünk legkézenfekvőbb megnyilvánulása, a közakarat lesz az, ami dönt ilyen kérdésekben. Történt, hogy népszavazást rendeztek Tata városkörnyékének két községében — Agostyánban és Bajon —: kíván-e a két település lakossága városrészként a városhoz csatlakozni? Egyértelmű volt a kérdés, a szavazáson részt vevők — nem szavazott mindenki, aki jogosult volt, s ez is arra utal, tanulnunk kell a demokráciát! — egyértelműen válaszoltak. Az agostyániak a városhoz való csatlakozás mellett döntöttek, á bajiak viszont úgy, hogy továbbra is maguk intézik saját dolgaikat. Nagyon szurkolok mindkét község valamennyi lakójáért, szeretném, ha a szoros eredményt hozó népszavazáson született döntésüket nem kellene megbánniuk. Örülnék neki, ha az agostyániak jobban járnának a városhoz való csatlakozással, s örülnék, ha a bajiak bebizonyítanák, helyesen döntöttek, megállnak a maguk lábán, kicsiny közösségük érett saját sorsának formálására. Agostyán és Baj példája túlnő a megyehatáron, példa minden falunak, amelyek ilyen válaszút elé kerül. Példa — demokráciából. Hegyes Zoltán Olajbányászok munkasikerei Konferencia a népgazdasági tervezés módszereiről A Kőolajkutató Vállalat szegedi bányászati üzemének dolgozói a párt közelgő kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának tiszteletére indított munkaversenyben 92 százalékra teljesítették éves tervüket az év első tíz hónapjában. Ezzel megszerzett időelőnyük _ lehetővé teszi, hogy a tanácsok megrendelésére még az idén Hódmezővásárhelyen és a tervek szerint másutt is új termál- kutakat mélyítsenek. Fellendült az újítómozgalom: a dolgozók ésszerűsítései eddig 3 millió forint hasznot eredményeztek. Az újítások többségével importot takarítottak meg. Budapesten az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet földrengésvizsgáló obszervatóriumában tegnap délelőtt 9 óra 45 perckor gyenge földrengést regisztráltak a műszerek. A földrengés epicentruma BudaA Vosztok elnevezésű 30 tagú fúróbrigád országos csúcs megdöntését vállalta. Céljuk, hogy 1984. április 4. és 1985. április 4. között ösz- szesen 40 000 métert fúrjanak le a föld mélyébe. Eny- nyit még egy fúróbrigád sem teljesített egy év alatt hazánkban. Vállalásukat jó szervező munkával, időarányosan teljesítik. A szokásosnál rövidebb idő alatt telepítik át berendezéseiket az egyik fúrási pontról a másikra. Legutóbb két 2000 méter mélységű kutat az előirányzott 31 nap helyett 23 nap alatt készítettek el Al- győ térségében. pesttől mintegy 10—15 kilométerre délnyugatra volt. A rengés nagysága 1,9 a Richter-skálán. Ilyen kisméretű rengésnél nem történhet anyagi kár, érezni is csak nyugalomban levő érzékeny személyek érezhetik, elsősorban a házak felső emeletein. A Magyar Tudományos Akadémia székházában tegnap kétnapos konferencia kezdődött, amelyen a nép- gazdasági tervezés módszertanának és információs rendszerének továbbfejlesztéséről tárgyalnak. A mostani tanácskozásnak a VII. ötéves terv előkészületei adnak nagy jelentőséget. A plenáris ülést bevezető előadásában Balassa Ákos, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője arról szólt, hogy a népgazdasági szervező munka módszertanának fejlesztése évtizedek óta folyamatosan valósul meg. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével ez a folyamat felgyorsult. A népgazdasági tervezés kutatók és szakértők célvizsgálataira, átfogó elemzéseire támaszkodik. A népgazdasági tervnek nemcsak azt kell tartalmaznia, hogy milyen főbb tervmutatók. valósuljanak meg, hanem azt is, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy ezek a tervcélok elérhetők legyenek. A népgazdasági tervezésnek — mutatott rá az előadó — több irányból célszerű megközelítenie az elérendő célokat, keresve az esetleg eltérő szemléletből, érdekekből, gondolatokból a legmegfelelőbb megoldásokat. Ma a legfőbb követelmény a rugalmasság, az aktív, gyors alkalmazkodás a változó kül- és belpiaci igényekhez. A népgazdasági tervezésnek nem szabad gátolnia a vállalatok helyes törekvéseit, sőt, elő kell segítenie, hogy a vállalatok is kellő rugalmassággal tervezzenek, illetve hajtsák végre terveiket. Kedden szekcióüléseken vitatják meg a népgazdasági tervezés egyes részkérdéseit. Gyenge földrengés Budapest közelében Eljárás a keményfémhulladék hasznosítására Nagy mennyiségű keményfémhulladék újbóli hasznosítására dolgoztak ki eljárást a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat és a Villamosipari Kutató Intézet szakemberei. A különleges eljárással a keményfémből készült, elhasználódott szerszámokat, alkatrészeket — amelyeket eddig igen gyenge hatásfokkal ötvöző anyagként hasznosítottak — tökéletesen poríthatóvá, törhető- vé tehetik. Az így nyert apró, szemcsés anyagokat újabb szerszámok gyártásához használhatják föl, emellett — úgynevezett szóróporként — gyorsan kopó hengereket, alkatrészeket vonhatnak be vele, jelentősen megnövelve azok élettartamát. Lehetőség van arra, hogy újbóli felhasználásra csak az igen értékes wolfram- és kobalttartalmú alkotórészeket vonják ki belőle. Az ilyen szórópor tonnája több mint egymillió forintot ér. Eddig külföldről — többnyire tőkés országokból — szerezték be. A Vaskutnál az idén már 1,2 tonna keményfémhulladékot dolgoztak fel. A tervek szerint jövőre több mint i2 tonnát hasznosítanak. Békés megye vízellátás-fejlesztési programjának első ütemében 'a KEVIÉP Békéscsaba és Újkígyós között távvezetéket fektet le. A tervek szerint a következő vízfelhasználási csúcsidényben már üzemelni fog a 600 milliméter átmérőjű csőrendszer Fotó: Fazekas László
