Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-11 / 265. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. NOVEMBER 11., VASÄRNAP Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM Megyei mezőgazdasági helyzetkép Kulcshelyzetben a traktorosok Megyénk mezőgazdasági üzemeiben november 7-re be­fejezték az egyik legnagyobb idénymunkát, az őszi kalá­szosok vetését. Pár nappal ké­sőbb került földbe a mag az optimálisnak tartott időnél, ennek oka az volt, hogy az elővetemények — a szója, a kukorica — érése, betakarí­tása elhúzódott, így várni kellett a magágykészítéssel. Ennek ellenére, azt lehet mondani, hogy a 133 ezer hektárnyi búza 90 százaléka jó minőségű talajba került. Ezt bizonyítja, hogy a vetés- terület döntő részén már ki­keltek a búzaszemek, rae- gyeszerte sorol a búza. Az őszi árpa fejlettsége még a kívánatos mértéket is meg­haladja, félő, hogy ha kis hó esik, és nem kerül a növény­kék egészére jótékony hóta­karó, előfordulhat, hogy né­hol „kipálik” a vetés. A ta­karmánygabona és kenyérga­bona vetése egyébként jó ütemben folyt, csak néhány helyen fordult elő vetőmag­hiány, elsősorban a kereset­tebb fajtákból kellett me­gyén kívülről búzát behozni. Az árukukorica betakarí­tásának a 85—90 százaléká­nál tartanak az üzemek, vár­hatóan a jövő héten befeje­zik a nagy munkát. A szo­kásosnál lassabb betakarí­tást az okozta, hogy a sze­mek víztartalma nagyon ma­gas volt, így több helyen vár­tak a kombájnolással. A nedvességtartalom még most isi 26 százalék körül van, de az idő már sürget, ezért min­den üzemben a lehető legna­gyobb erőkkel dolgoznak a földeken. Az aszály sajnos rányomta a bélyegét a ku­koricatermésre, amely vár­hatóan nem éri el a terve­zett szintet. Tovább fokozza az önköltséget, hogy vala­mennyi tételt szárítani kell betárolás előtt. Különösen a hibrid vetőmagot adó táblá­kon jelentkezik a terméski­esés élesen, a jövő évi veté­sek érdekében — úgy tűnik — központi intézkedésre lesz szükség, hogy valamennyi termelő hozzájusson a kí­vánt, bő hozamú fajták vető­magjához. A cukorrépa szedése is a végéhez közelít, 1500—2000 hektár termését kell még felszedni, várhatóan ezzel a növénnyel is végeznek a jö­vő héten. A hozamok elma­radnak a tervezettől, de ta­lán pótolja a kiesést, hogy a répafejek cukortartalma ma­gasabb a korábbinál. A mun­ka egyébként zökkenőmen­tesen folyik, különösen jót tett az esőzés a betakarítók- nak, mert a száraz talajok nehezen „engedték el” a ré­pát, az eső után megjavult a helyzet, könnyebbé vált a betakarítás. A zöldségnövények közül már csak a gyökérzöldségek egy kis hányada van a föld­ben. Ezeket folyamatosan, a feldolgozó üzemek ütemezé­sének megfelelő ütemben szedik fel. Jól haladnak a szövetke­zetek, állami gazdaságok a műtrágyázással, az istálló­trágya kiszórásával és a szántással. Mivel a búza ve­tése befejeződött, csökkent az üzemekre nehezedő nyomás így minden erejüket a szán­tásra fordíthatják. Fontos is, hogy a traktorosok váljanak az időszak kulcsembereivé. • mert még több mint 100 ezer hektáron kell előkészíteni a talajt a tavaszi vetésű növé­nyek alá. Tegyük hozzá: azért is sürgős minél előbb megszántani, feltárcsázni a földeket, mert az időjárás kedvez a talajművelőknek, az átnedvesedett talajokat könnyebben és olcsóbban meg lehet művelni, mint például a téli fagyos földe­ket. - . A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának munkatársai vala­mennyi aszálykáros üzemben megvizsgálták a takarmány­ellátás helyzetét. Megállapí­tották, hogy a jövő évi új ter­mésig elegendők lesznek a tömegtakarmány-készletek, ahol hiány mutatkozott, vá­sárlással pótolták. Igaz, az idei takarmány drágább és rosszabb minőségű lesz, mint más: esztendőben. Nagyon ka­pós a cukorrépaszelet, vi­szont a mennyisége korláto­zott. Ezért keretgazdálkodás alá vonták, hogy elsősorban az aszály sújtotta gazdaságok és azok kapjanak belőle, akik maguk is termelnek répát. Az abraktakarmányok meny- nyisége is meglehetősen kor­látozott, csak úgy bizonyul­hatnak elegendőnek, ha a múlt évinél még szigorúbban, takarékosabban gazdálkod­nak velük nagyüzemek és kistermelők. A földmunkák, betakarítá­si feladatok csökkenésével arányban az üzemek mind nagyobb figyelmet fordítanak a közgazdasági munkákra, készülnek a jövő évi gazdál­kodás előtervei. m. sz. zs. Településfejlesztési vita A Hazafias Népfront Or­szágos Titkársága vitára bo­csátja a terület- és település- fejlesztés hosszú távú kon­cepcióját. Ezekben a napok- ban-hetekben valamennyi megyében és Budapesten egy-egy összevont vitát szer­veznek; ezeken az eszmecse­réken a megyei irányítószer­vek, a társadalmi testületek és a megyei tanács tagjai fejthetik ki észrevételeiket és tehetnek javaslatokat a ter­vezettel kapcsolatban. A vé­leményeket a népfrontmoz­galom szakmai testületé ösz- szegzi, s a későbbiekben el­juttatja az illetékeseknek. A terület- és településfej­lesztés hosszú távú feladata­it az országgyűlés 1985. ta­vaszán határozza meg. Az előterjesztés tervezete a kor­mányzati szervek, a taná­csok, a társadalmi és a tudo­mányos szervek együttműkö­désével készült el. Ennek so­rán tisztázódtak a település- fejlesztés kívánatos irányai, legfontosabb alapelvei; s a végleges előterjesztés megfo­galmazásakor figyelembe ve­szik majd a mostani vitákon elhangzottakat. Az új szemléletű koncep­ció a településrendszer egé­szének, ezen belül a telepü­lések jellemző csoportjainak, jellegzetes típusainak a fej­lődési folyamatokhoz kap­csolódó korszerűsítését szol­gáló átfogó célokat határoz­za meg. Feladatokat, tám­pontot ad a kormányzat­nak a településfejlesztéshez az ezredfordulóig, s befo­lyással lesz a tanácsok közép- és hosszú távú terveinek ki­alakítására is. A koncepció figyelembe veszi az intenzív gazdasági fejlődés követelményeit, az irányítási rendszer fejleszté­sének, a szocialista demokra­tizmus erősödésének szüksé­gességét, s ennek megfelelő­en szabályozza a terület- és településfejlesztés gyakorla­tát. Javasolja, hogy az or­szág különböző területein és településein lakók életkörül­ményeiben meglevő különb­ségek mérséklésére folyama­tosan teremtsék meg a la­kóhelyhez közeli foglalkozta­tás feltételeit, javítsák az inf­rastrukturális ellátottságot. Kimondja továbbá, hogy tá­mogatni kell a kritikus hely­zetbe került aprófalvas tér­ségeket, s növelni szükséges a községek népességmegtartó erejét. A környezeti feszült­ségek orvoslása érdekében kívánatos, hogy a városköz­pontú fejlesztést az egyes te­lepüléstípusok — a főváros, a megyeszékhelyek és nagy­városok, a középvárosok, a kisvárosok, a nagy- és óriás­falvak, a középfalvak, vala­mint a kis- és aprófalvak — adottságait, lehetőségeit mér­legelő fejlesztési törekvések váltsák fel. Biztosító- berendezés a szénbányákban Űjabb hidraulikus „önjá­ró” vágatkereszteződést biz­tosító pajzsot helyeznek üzembe a Tatabányai Szén­bányák területén. A Köz­ponti Bányászati Fejlesztési Intézet és a Tatabányai Szénbányák által közösen kialakított pajzs első darab­jait ugyancsak itt próbálták ki. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, sőt az űj beren­dezés iránt számos külföldi cég is érdeklődik. A közel­múltban NSZK-beli vállala­tok például harmadik or­szágban történő közös érté­kesítés lehetőségét vetették fel. Az önjáró pajzs magában foglalja a szenet továbbító szállítóberendezést is. A pajzs — előrehaladáskor — magával viszi a szállítóegy­séget, ami azért lényeges, mert korábban a vágatke­reszteződések átépítésekor éppen a szállítóberendezés szétbontása, illetve az új ke­reszteződésnél történő össze­szerelése miatt adódott az egyik legnagyobb időveszte­ség. Az új, önjáró pajzzsal mintegy negyedére csökken a kereszteződések biztosítá­sának ideje. Ez nagymérték­ben gyorsítja a frontfejtés sebességét, számottevően nö­velve a termelékenységet. Lázár György ma Moszkvába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke a Szovjet­unió kormányának meghívá­sára november 11-én, ma munkalátogatásra a Szovjet­unióba utazik. (MTI) Növekszik a Hungarotex exportja A Hungarotex Textilkül­kereskedelmi Vállalat az év első tíz hónapjában tizenöt százalékkal nagyobb expor­tot bonyolított le a tőkés országokban, mint az elmúlt év azonos időszakában. A több mint félmilliárd forin­tos növekedés elsősorban an­nak eredménye, hogy élén­kült a Piac, de annak is, hogy a vállalat hatásosnak bizonyult új kereskedelmi módszereket is bevezetett. Exportra szánt új termékei­nek egy részét' először itt­hon hozza forgalomba, ezzel előzetes információkat sze­rez a termék népszerűségé­ről. A vállalat együttműkö­dést alakított ki több tőkés ország, elsősorban Ausztria, az NSZK áruházaival. BÉKÉS MEGYEI A NÉPÚJSÁG Körösújfaluban és Körösnagyharsányban (Faluriportunk a 4. oldalon.) Fotó: Gál Edit MEDOSZ kulturális napok 1984—85 A Mezőgazdasági, Erdésze­ti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete Békés megyei bi­zottságának dolgozói, vala­mint a helyi szakszervezeti alapszervezetek már koráb­ban is kihasználták a szá­mukra holt szezonnak szá­mító téli időszakot, rendsze­resen kulturális programo­kat szerveztek. Hogy csak egyet említsünk: eddig négy alkalommal rendezték meg az amatőr művészeti csopor­tok megyei találkozóját, amely évről évre egyre na­gyobb tömegeket vonz. A rendezvények sikerén fel­buzdulva és a MEDOSZ- központ biztatására a me­gyei bizottság munkatársai úgy döntöttek, hogy az idén először „MEDOSZ kulturális napok 1984—85” címen ke­retbe foglalva, egységes irányelvek szerint rendezik meg a szakszervezethez tar­tozó üzemekben és központi rendezvények szervezésével a munkásművelődés napjait. A nyitó esemény novem­ber 24-én lesz, ötödik alka­lommal tartják meg — im­már hagyományosan — a telekgerendási MEDOSZ Művelődési Házban az ama­tőr művészeti csoportok ta­lálkozóját. Mint a szakszer­vezet megyei bizottságának munkatársától, Dombi Bélá- nétól megtudtuk, rekord számban jelentkeztek tánc­csoportok, színjátszók, zene­karok. A találkozó várható­an eléri célját: alkalmat ad a bemutatkozásra, megisme­rik egymás tevékenységét a különböző munkahelyeken, intézetekben, iskolákban dol­gozó amatőrök. November 27-én az amatőr versmon­dóké a színpad, innen — a színvonaltól függően — 2—4 versenyző kerül az SZMT ál­tal rendezett megyei döntő­be. A kulturális napok kere­tében mód nyílik a szakszer­vezeti vezetők továbbképzé­sére is, december 12-én vál­lalati művelődési bizottsá­gok titkárai és társelnökei részére szerveznek kerekasz- tal-beszélgetést. Ugyanebben a hónapban — 7-én — az agitációban és propagandá­ban, a sportban és a kultu­rális életben dolgozó akti­vistáknak szerveznek me­gyei találkozót. Szintén de­cember közepén a vállalati munkaügyi döntőbizottsági elnököknek tartanak tovább­képzést. A „40 éve szabad lakóhelyünk” szocialista bri­gádvetélkedő döntőjét — a 200 éves Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát tiszte­letére — január 12-én Me­zőhegyesen tartják, 14 bri­gád méri össze tudását a versenyen, amely egyben a kulturális napok záróesemé­nye lesz. A megyei rendezvényeken túl az üzemekben is egymást követik a különböző kultu­rális megmozdulások. Jelen­tős részük a már említett brigádvetélkedő üzemi dön­tőinek megtartása, de helyet adnak az üzemek kézimun­ka-, hobbi- és fotókiállítá­soknak. Bemutatkoznak a dolgozóknak festőművészek is: dr. Frankó Károly ama­tőr festő műveit négy, Du- lity Tibor festőművész tár­latát öt MEDOSZ-üzembe viszik el. Ülést tartott a MESZ országos választmánya A Magyar Eszperantó Szö­vetség (MESZ) országos vá­lasztmánya szombaton ülést tartott. Baráth Endre főtit­kár a szövetség és az állami, valamint a társadalmi szer­vezetek kapcsolatairól szá­molt be. Egyebek között hangsúlyozta: a magyar esz­perantó mozgalom célkitűzé­seit csak hazánk szocialista céljaihoz igazodva, azt segít­ve tudja megvalósítani. A szövetség ennek érdekében szervezi kapcsolatait, műkö­dik együtt a politikai és a társadalmi szervekkel, a ha­zai és a nemzetközi intézmé­nyekkel, szervezetekkel. Ar­ra törekszik, hogy a mozgal­mi munkában résztvevő esz- perantisták és csoportok is munkálkodjanak a közös cé­lok megvalósításán — emel­te ki beszámolójában a főtit­kár. A testület elfogadta a jövő évi munkatervét. Eszerint a szövetség méltó módon kíván megemlékezni hazánk felsza­badulásának 40. évfordulójá­ról. A négy évtizeddel eze­lőtti események feltárása, megismertetése érdekében az eszperantista csoportok hely- történeti kutatásokat végez­nek; a mozgalom aktivistái öszegyűjtik a felszabadítási harcokban és az újjáépítés­ben részt vett eszperantisták visszaemlékezéseit, az ezzel kapcsolatos dokumentumo­kat. Az eszperantó nyelv meg­ismertetése, mind szélesebb körű elterjesztése érdekében — egyebek között — a gim­náziumi és az általános is­kolai fakultatív oktatást sze­retnék felhasználni. A nem­zetközi tevékenységükben to­vább kívánják erősíteni a szocialista országok eszpe­rantó szövetségeivel, vala­mint a Világbéke Eszperantó Mozgalommal kialakított kapcsolatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom