Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
1984, november 10.. szombat NAGYVILÁG II KGST-tanácsiilés mérlege Az elmúlt héten a KGST- országok Havannában tartották meg tanácsülésüket. S noha rendszeresen sor kerül arra, hogy a szocialista országok magas szinten beszéljék meg gazdasági együttműködési szervezetük eredményeit, megvitassák a gondokat, az idei találkozó mégis sok tekintetben különbözik az eddigiektől. Először fordult elő például, hogy a KGST tagállamai ilyen fontos rendezvényt Európán kívül, Latin-Ameri- kában rendezzenek meg. Eredmények és gondok A havannai tanácsülésen a résztvevők száma is nagyobb volt a szokásosnál. Megfigyelőként számos állam jelen volt, mi több, küldöttséggel képviseltette magát két regionális gazdasági szervezet: az ENSZ Latinamerikai Gazdasági Bizottsága és a Latin-amerikai Gazdasági Rendszer is. Mindez nyilvánvalóan jelzi, hogy az utóbbi időben érezhetően megnövekedett a nemzetközi érdeklődés a KGST munkája iránt. Eltért a mostani tanácsülés a megszokottól abban is, hogy nemcsak a két ülésszak között eltelt hónapok eredményeit vette számba. A legutóbbi tanácsülést ugyanis az idén tartották Moszkvában. A havannai megbeszéléseken azonban nemcsak az azóta eltelt időszak munkáját elemezték, hanem az egy évvel korábban, Berlinben megtartott tanácsülés határozatai alapján számba vették az eredményeket és a gondokat. Mint a napi tudósításokból is kiderült, ez a kettősség — az eredmények mellett a gondok nyílt feltárása — jellemezte a kubai tanácskozást. Kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban a szocialista országok jelentős eredményeket értek el. A közösség egészét tekintve például tavaly a nemzeti jövedelem — az előző évhez képest — csaknem négy százalékkal növekedett. Hasonló ütemben nőtt az ipari termelés. Számos tagországban csökkent a felhasznált nyersanyag és energia mennyisége. Különösen fontos, hogy a növekedés jelentős része a termelékenység emelkedésének köszönhető. Tavaly — az előző évhez viszonyítva — több mint nyolc százalékkal növekedett a tagországok összesített külkereskedelmi forgalma, s még ennél is nagyobb mértékben, több mint 11 százalékkal emelkedett az egymás közötti külkereskedelmi forgalom értéke. Új feladatok Ám tény, hogy a megváltozott gazdasági körülmények. a világgazdaság egészébert bekövetkezett változások új. korábban nem ismert feladatokat is hoztak. Ezért esett szó hangsúlyosan Havannában arról, hogyan lehet és kell javítani a következő időszakban a KGST munkáját, eredményesebbé tenni a szocialista országok együttműködését. Az új követelményekhez való folyamatos igazodás tükröződött egyebek között az ülésszakon szereplő napirendi pontokban. Nyilvánvaló például, hogy napjainkban valameny- nyi ország gazdaságának egyik legfontosabb kérdése, hogyan képes ellátni magát a termeléshez szükséges nyers- és fűtőanyagokkal. Az elmúlt időszakban — amint ez a beszámolókból is kiderült — valamennyi KGST- ország erőfeszítéseket tett arra, hogy a korábbinál takarékosabban, racionálisabban használja fel az alapvető nyersanyagokat. Ez a munka azonban még korántsem zárult le. A vizsgálódások azt mutatják, hogy nagy tartalékok rejlenek még az energiagazdálkodás racionalizálásában, a korszerű, kevésbé nyersanyagigényes technikák, technológiák elterjesztésében. Indokolt törekvés, hogy a KGST-orszá- gok hosszú távon is tisztán lássák, milyen nyersanyag- és energiaforrások állnak rendelkezésükre, hogyan szervezhető meg a mind nehezebbé váló kitermelés, hogyan oszthatók meg a szinte évről évre növekvő terhek. Éppen ezeket az igényeket figyelembe véve fogadta el a mostani ülésszak az 1990-ig és a hosszabb távra szóló komplex intézkedéseket a fűtőanyagok és nyersanyagok területén. Bővülő együttműködés Persze Havannában nemcsak a távoli jövőről, hanem a következő évek munkájáról is sok szó esett. Fontos témakör volt például a következő ötéves tervidőszak népgazdasági terveinek koordinációja. E munka keretében kell eldönteni, hogy miközben valamennyi szocialista ország saját gazdaságpolitikáját folytatja, hogyan, milyen formában képzelik el az együttműködés mindenki által igényelt bővítését. A tervkoordináció során eddig 22 sokoldalú gazdasági és 39 tudományosműszaki együttműködési egyezményt írtak -alá, s mint az ülésszakról kiadott közleményből kiderült, megkezdődött a 15—20 évre szóló komplex tudományos— műszaki program kidolgozása. A havannai tanácsülés napirendjén szereplő témakörök egyértelműen mutatják: valamennyi országot alapvetően érintő kérdésekről esett tehát szó Kubában. Ám az is nyilvánvaló, hogy a tanácskozás eredményeként megszületett határozatok csak mintegy keretét adják a következő időszak munkájának. E keretet tartalommal a szocialista országok együttműködésének mindennapjaiban kell megtölteni. K. Nyirő József Nemzetközi Schiller-konferencia lénában Friedrich Schiller születésének 225. évfordulója alkalmából (november 10.) nemzetközi tudományos konferenciát rendezett a jénai Friedrich Schiller Tudományegyetem Irodalom- és Művészettudományi Kara november 7—9-ig. Ezen mintegy 200 tudós vett részt a világ különböző országaiból, többek között hazánkból, Lengyelországból, Bulgáriából. az NSZK-ból, Kínából, az Amerikai Egyesült Államokból. Hét munkacsoportban tanácskoztak a résztvevők. Elsősorban Schiller drámái életművét, annak történelmi jelentőségét, világirodalmi hatását, a nagy német klasszikus történelemfelfogásának irodalmi tükröződését, ars poeticáját, azaz a művészet lényegéről, szerepéről, funkciójáról alkotott nézeteit vitatták meg. Szó volt a költő és kortársainak kapcsolatáról, a korabeli Schiller- képről, az átfogó életmű a mai színházban és oktatásban betöltött szerepéről, valamint Schiller lírájáról és költői nyelvéről. N. K. Gép tolmácsol A Spiegel arról írt, hogy Raymond McCormack amerikai' feltaláló a chicagói Consumer Electronics Show-n Walkman formátumú, beszélő fordítógépet mutatott be. A ,.kereskedők, üzletileg és magánturistaként utazók” számára alkotott tolmács legfeljebb 600 angol szót tud spanyolra, franciára, németre vagy japánra fordítani. A berendezésnek van ezenfelül egy beszédszintetizátora: egy háromjegyű szám betáplálása után a ,.World Walker” előbb a kiválasztott angol szót „mondja ki", azután lefordítja az éppen tárolt második nyelvre „helyes kiejtéssel". Az elektronikus tolmács arra is képes, hogy legfeljebb 30 perces beszédtartalmú szöveget tároljon, és gombnyomásra a kiválasztott idegen nyelven visszaadja. A tét nemcsak 120 millió dollár A Westmoreland-per hullámai ,,Az Egyesült Államok tárgyalótermeiben évtizedünkben lejátszódik az egyik legfontosabb és legelkeseredetebb dráma." E jellemzés a tekintélyes amerikai napilaptól, a The Washington Posttól származik, és arra a perre vonatkozik, amely nemrég kezdődött meg egy New York-i bíróságon. A felperes: William C. Westmoreland nyugalmazott tábornok, aki 1964 és 1968 között a Vietnamban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka volt. Az alperes: a CBS televíziós társaság, illetve Mike Wallace vezető riporter, az amerikai tömegkommunikáció neves személyisége. A vád pedig: rágalmazás. A nagy hullámokat felkavart ügy előzményei dióhéjban összefoglalhatók. A CBS egy csaknem három évvel ezelőtt sugárzott dokumentum filmjében azt állította, hogy Westmoreland a könnyű győzelem látszatának fenntartása érdekében a valóságosnál alacsonyabbra becsülte a szembenálló vietnami felszabadító erők nagyságát. Sőt, mi több, a filmben megszólaltatott nyilatkozók szerint ezt tudatosan, az ellenvélemények figyelmen kívül hagyásával tette. A film címe önmagában is árukodó: „A számolatlan ellenség — vietnami félrevezetés”. S egyetlen jellemző mondat az adásból: „A katonai hírszerzés legmagasabb szintjén összeesküvés történt az ellenségre vonatkozó adatok visszatartására és megváltoztatására." „Westmoreland kontra CBS” — az U. S. News and World Report hírmagazin címlapján A bírálat gyilkos voltán semmit sem enyhít, hogy bő másfél . évtizeddel ezelőtti, leginkább 1967-hez köthető eseményekről van szó. Amint a CBS, majd nyomában azóta az amerikai sajtó más orgánumai öles terjedelemben nyilvánosságra hozták, ■ akkoriban heves viták dúltak a hadsereg hírszerzői, illetve a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA szakértői között az immár több százezerre duzzadt amerikai csapategységekkel szembenálló erők nagyságáról. Az eltérés nem volt csekély: a CIA becslése nemegyszer majdnem duplája volt a katonai felderítésének. (Egy konkrét esetben például Westmoreland főhadiszállása 328 ezer főre tette a harcoló északvietnami • alakulatok, valamint a gerillák létszámát, míg a CIA 600 ezres nagyságrendet feltételezett.) Tegyük hozzá azonnal: természetesen nem pusztán matematikai véleményeltérésről volt szó, hiszen az ellenséges erők kisebb vagy nagyobb volta kihatott a szükséges utánpótlásokra, a kongresszus és a képviselőház befolyásolására, a sajtó hangnemének irányítására a hivatalosan „sikeresen folyó” háború értékelésében és így tovább. A TET-OFFENZÍVA A tények azt mutatják, hogy Westmoreland és köre a számtalan egyeztető tárgyalás során valóban következetesen az ellenségszám „lefaragására” törekedett. A filmben tucatnyi szereplő mondja el véleményét, s a mostani per tanúkihallgatásai is sokszor leleplező hatásúak. Szinte hihetetlen halla- ni-olvasni a manapság napvilágra kerülő visszaemlékezéseket : milyen kisszerűén, nem egyszer szinte nevetségesen alkudoztak magas rangú hírszerzők, körömszakadtáig védelmezve a saját érdekeik alapján összeállított adatsorokat. Mintha csak a valóság az ő érvelésüktől függött volna, attól, hogy ki kit győz meg a washingtoni viták során! A dolog persze korántsem így állt: a hazafias erők 1968 elején indított nagyszabású, összehangolt támadássorozata, a Tét (Holdújév)-offen- zíva alapjaiban rendítette meg a „döntő áttörés”, az „átütő sikerek” szólamait hangoztató amerikai hadvezetést. Ha egy ilyen helyzetről — visszamenőleg — kiderülne, hogy a politikusgárda és a közvélemény félrevezetése (vagy enyhébben fogalmazva illúziókban ringa- tása) akadályozta a hatékony védekezést, az súlyos erkölcsi csapás lenne a katonai vezetés -számára. Már így is elhangzottak olyan kijelentések, hogy Johnson elnök például vétlen volt a háborús kudarcok elszenvedésében, hiszen — lám — ő maga sem volt száz százalékig tisztában a tényleges hadihelyzettel. A TÁBORNOK TAGAD Maga Westmoreland mindezt -határozottan tagadja. Fenntartja, hogy a film állításai szerinte valótlanok, s hogy az ö álláspontját képviselőket nem voltak hajlandók megszólaltatni, vagyis hogy a CBS így tudatos rosszhiszeműséggel járt el. Ezért nem csupán bocsánat- kérést és részletes helyre- igazítást kér, hanem hírnevének, katonai * becsületének csorbításáért 120 millió dolláros kártérítést is követei. Az egyetlen, amit a nyugalmazott tábornok elismer, az az, hogy a felszabadító egységeket támogató szimpatizánsok, félreguláris aktivisták vitatott számbavétele miatt valóban kétféle létszámeredményt hoztak ki, s hogy csakugyan léteztek „házi használatra” készült adatok. Az októberben kezdődött, s valószínűleg hosszú hónapokig elhúzódó jogi huzavona kimenetele egyelőre nem jósolható biztosra. A felvonultatott tanúk közt egykori kül- és hadügyminiszter éppúgy megtalálható, mint a CIA volt igazgatói, főtisztek, elnöki tanácsadók, magas rangú kormánytisztviselők. A New York-i tárgyalóteremre irányuló figyelem, a világsajtó fokozott érdeklődése azonban egy dolgot kétségtelenül bizonyít: azt, hogy jelen esetben nem any- nyira az egyébként persze tetemes kártérítési összeg forog kockán, hanem inkább a vietnami háborúval összefüggő katonai és politikai felelősség ügye. Ez pedig — láthatjuk — még most, másfél évtized múltán is robbanásveszélyes kérdés. Sz. G. A hadihelyzet alakulását szerencsére nem az amerikai felderítők vitái, hanem a felszabadító erők akciói szabták meg (Fotó — KS) Fidel Castro szólal fel a havannai tanácskozáson (Fotó — AP—MTI—KS)
