Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

1984. november 10.. szombat o Elkészül-e határidőre? flz építő és a beruházó véleménye Békéscsabai Szabadság Tsz Szervezett őszi betakarítás A burgonyatárolóban szorgos kezű lányok, asszonyok válo­gatják a vetőgumót Fotó: Veress Erzsi Nagy erővel folyik az őszi betakarítás ezekben a napok­ban. A gazdaságok igyekez­nek kihasználni minden per­cet azért, hogy mielőbb tető alá kerüljön a termés. A bé­késcsabai Szabadság Tsz-ben is jó ütemben halad a beta­karítás. Kísérőm, Mala- tyinszki Mihály, a tsz ter­melési főmérnöke reggeltől estig járja a határt, az egyes munkahelyeket. A dűlőúton itt-ott sár látható, néhol a gépkocsi is csak nehezen ver­gődik át. Kukoricaaratók között Elő-előbukkan a felhők mögül a nap. — Az idén a háztájival együtt 2 ezer 100 hektár ku­koricánk van. Jelenleg már túl vagyunk a nagy munka tetemesebb felén, még né­hány száz hektár áll lábon. Éjjel-nappal mennek a kom­bájnok — mondja a terme­lési főmérnök. A táblán három adapter­rel felszerelt E—512-es kom­bájn dolgozik. A dűlőúthoz érve megállítjuk az egyiket. Vezetője, Burkus János fia­tal ember, már a harmadik szezonban ül a gépen. — Reggel hattól este hatig tart a műszak. A napi tel­jesítmény változó. Ha jó a termés, mint ebben a táblá­ban, 12-13 vogonnal is levá­gunk, Az igazság az, hogy jobban szeretek az éjszakai műszakban. Ilyenkor nincs annyi zavaró körülmény, s általában magasabb a telje­sítmény is. — A szemek víztartalma magas, 30 százalék körüli, ezért szárítani kell. Mindez növeli a költségeket. Tavaly ilyenkor szárazabbak voltak a kukoricák — jegyzi meg Malatyinszki Mihály. A termést öt pótkocsis IFA szállítja a tsz központ­jába, ahol két szárító üze­mel. Tovább haladunk a táb­lán. Lábunk alatt széttört kukoricacsutkák, szemet csak elvétve látni. Az egyik pót­kocsis IFA nyergében Mo- ravszki Lajos ül. — Negyedik napja vagyok itt. Most még az eső után kicsit puha a talaj, ezért egy nagy teljesítményű traktor segít kijutni a dűlőútra. He­ti váltásban dolgozunk a tár­sammal. Ha jól megy min­den, hat-hét vagon körül tudunk beszállítani. Az idén a Szabadság Tsz- ben igen változatos képet mutatnak a tengeri táblák. Ahol több csapadék hullott, magasabbak a hozamok. A szakemberek véleménye sze­rint várhatóan a tervezettnél alacsonyabb lesz az átlagter­més a szövetkezetben. Cukorrépaszedök Cukorrépát 202 hektáron termesztenek a közös gazda­ságban. A betakarítás jól ha­lad, a vége felé járnak. Az utóbbi hetekben leesett eső javított a hozamon, a cukor­tartalom azonban egy kicsit visszaesett. Most 16 százalék körüli a cukortartalom. A Herriau kiszedő gép mögött egyenes, kissé sáros répasor marad. A gépen ketten dol­goznak. Mucsi Sándornak ez az első napja, hogy répát szed. — Traktoros vagyok a tsz- ben. A gépkezelést nem ne­héz elsajátítani, csak egy ki­csit oda kell figyelni. Most sárosak a répák, de a fel­szedőgép sokat leráz a föld­ből. Társa, Szaszák János szin­te már „összenőtt” a répá­val. — Lehet, vagy 15 eszten­deje, hogy részt veszek a be­takarításban. Ezzel a speciá­lis, megbízható géppel a har­madik éve szedem a répát. Naponta 50—50 vagon a tel­jesítményünk. A répa egy részét priz- mázzák a tsz-ben. A tárolás "után csak később szállítják a cukorgyárba. Ügyelnek ar­ra is, hogy minél kisebb le­gyen a veszteség. Az elhul­lott répatesteket összegyűj­tik és pótkocsira rakják. Szorgos kezű burgonyaválogatók A nagy tárolóban hatal­mas, két-három méter ma­gas burgonyahegy fogad. Ve­tőgumót válogatnak a se­rény kezű lányok, asszo­nyok. Az egyik öttagú cso­port — Sándor. Pálné, Medo- varszki Pálné, Maiinka Im- t éné, Felegyi Jánosné és Sze- verényi Jánosné — éppen kis pihenőt tart. Azt a leve­let mutatják, amely arról ér­tesítette a brigád két tagját, hogy vasárnap, november 4- én nyolc napra Moszkvába utazhattak. — Négyfele válogatjuk a burgonyát. Van étkezési és apró, a vetőgumón belül két kategóriát különböztetünk meg — mondja Sándor Pál­né. — Reggel héttől délután negyed 5-ig dolgozunk. Csak néhány napja vagyunk még itt, korábban az étkezési bur­gonyát válogattuk. Ott meg­volt naponta a másfél ton­nás teljesítményünk — ve­szi át a szót Medovarszkiné. — Néha' már burgonyával álmodunk — jegyzi meg Sze- verényiné, s ezen vala­mennyien jót derülünk. Vi­dáman folyik tovább a vá­logatás a tárolóban. A termelési főmérnök gondterhelten még hozzáte­szi: — 230 vagon burgo­nyánk van. Sajnos elhelye­zési gondok jelentkeznek mind az áru-, mind a vető­gumónál. Egyelőre csak 80 vagonnak van piaca. Téliesi- teni kell, mindez tovább nö­veli a költségeket. Akadozik a konténerellátás is. A betakarítási munkála­tokkal párhuzamosan befe­jezéséhez közeledik a búza vetése a tsz-ben. Jó ütem­ben halad a műtrágyaszórás és az ezt követő szántás. Eb­ben a szezonban kevesebb 1 alkatrészgond nehezítette a munkát, mint korábban. A jó időt kihasználva a Sza­badság Tsz gazdái azért dol­goznak, hogy minél kisebb veszteséggel kerüljön biztos tárolóhelyre a már megter-t mett termés. Hiszen jól tud­ják, hogy év végén akkor lesz magasabb a nyereség, ha mindent időben elvégeznek. Verasztó Lajos Jelenleg a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) egyik legnagyobb fel­adata a Békéscsaba, Derko- vits sori 64 lakásos ház épí­tése. A munkát, eddig sok minden hátráltatta. Még az alapozásnál lőszerre bukkan­tak, aminek a tűzszerészek­kel való eltávol,íttatása jó néhány napot vett igénybe. Aztán a Beton- és Vasbe­tonipari Művek szolnoki gyára késve küldte a födém­panelt. a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat pedig a 10-es válaszfaltéglát. Mindezekről Krausz Jó­zsef építésvezető tájékoztat, de azt sem hallgatja el, hogy hiányzott az oltott mész, aminek az előkészíté­se viszont már az ÁÉV fel­adata lett volna. A vízveze­ték-szereléshez nem volt fél colos nyomóvezeték, ami késést okozott, nem lehetett a véséseket eldolgozni, és a csempézést időben elkezdeni. — Most is van akadály? — Jöhetnének a' szakipari munkások, de egyelőre más­hol dolgoznak még. — Mikorra várhatók? — Nem mondom, hogy ..majd. ha fagy”, mert néhá- nyan már itt vannak. — Van, illetve lesz mun­katerületük? — Nagy gondot okozott, hogy a DÉGÁZ, amely au­gusztus végére vállalta a ve­zetéképítést, bele sem kez­dett a munkába. Megbeszél­tük, hogy átvesszük tőlük ennek a feladatnak a végre­hajtását. Hamarosan el is készülünk, hogy a hideg idő beálltától kezdve fűteni le­hessen a lakásokat. A szak­ipari munkához meleg helyi­ségek kellenek. — Mikorra várható a 64 lakás átadása? — Terv szerint a műszaki A kaposvári Dorottya Szálló tükörtermében pén­teken megnyitották az ötö­dik nemzetközi díszmadár- és díszm’acska-kiállítást, amelyre a hazaiakon kívül osztrák, csehszlovák, jugo­szláv, NDK-beli és román tenyésztők hozták el állat­átadás 1985 első negyedévé­nek végén lesz, majd a hi­ánypótlásra még egy hónap marad. Tehát április végén lehet majd a 64 lakásba be­költözni. — Bízik benne? — Igen, mert a továbbiak­ban rajtunk múlik minden. Főként pedig Kesjár János művezetőn, aki kezdettől fogva irányítja ezen az épít­kezésen a munkát, és igen eredményesen'látja el a fel­adatát. Remélem, jó idő is lesz, és a homlokzat vakolá­sát, festését az idén be tud­juk majd fejezni. Wágner Sándor, az OTP megyei igazgatósága lakás- építési és értékesítési osztá­lyának a vezetője elégedett az építkezés ütemével. Véle­ménye szerint a hatvannégy lakás a terv szerinti időben műszakilag átadható lesz. — Kik kapják meg a laká­sokat? — A lakások értékesítése a műszaki átadás előtt né­hány héttel OTP és tanácsi "kijelölés alapján történik. Meg kell jegyeznem, hogy a kijelölés után megbeszélést tartunk a lakástulajdonosok­kal. hogy tájékozódjunk, ki milyen tapétára és csempére tart igényt. — Ki felel az átadási ha­táridők betartásáért? — Az ÁÉV. Ha késne a műszaki átadás, a kötbér összege a 49 millió forinthoz viszonyított ezrelék havonta. Kára származna a vállalat­nak, de a lakóknak is, akik nem tudnák időben igénybe venni a lakásokat. — Mi a véleménye rz AÉV-röl? — Az építőipari szerveze­tek között minőség és a ha­táridők betartása szempont­jából a legmegbízhatóbb. Pásztor Béla káikat. A több mint ezer­kétszáz díszmadár között hullámos, rózsás, piros szár­nyú papagájok, különféle kanárik, gyémántgalambok láthatók. A kiállítást vasárnapig te­kinthetik meg az érdeklő­dők. Nemzetközi díszmadár-kiállítás Műtrágya a földekre Költségérzékenyek-e a vállalatok? A mütrágya-felhaszíiálás gyors növekedése mellett a nagyobb mennyiségek tárolása, kezelése és kiszórása — figyelembe véve a. kézimunkaerő-íelhasználás lehetőségének fokozatos csök­kenését — a mezőgazdasági üze­mekben egyre nagyobb problé- , mát jelent. Ez a probléma csak olyan fejlett technológia beve­zetésével oldható meg, amely le­hetőséget nyújt a kézimunka- erő-felhasználás teljes kiküszö­bölésére. a különböző mennyisé­gi és minőségi veszteségek lé­nyeges csökkentésére, és a mű­trágyázás optimális időben tör­ténő elvégzésére. A központi lárolótelepckröl a mű t rágyák szállí tó j árm ü vek kel vagy kombinált szállító- és szó- rógépekkel juttathatók a táb­lákra. A kis tartályos — 1-2 köb­méter befogadóképességű — műtrágyaszóró gépek szállításra csak korlátozott távolságig (kb. 2 km) vehetők célszerűen igény­be. A tárház és a munkahely közötti nagyobb távolságok cse­lén feltöltésüket a tábla szélén kell megoldani. Gazdaságossági szempontból a nagy befogadó­képességű tartállyal rendelkező változatok alkalmazása látszik hasznosnak. Am a tartálytérfo­gat növelésének határt szab az agrokémiai és talajmechanikai okokból meghatározott maximá­lis fajlagos talajnyomás. Ez kü­lönböző megoldásokkal — ala­csony nyomású gumiabroncsok használata, több tengely alkal­mazása stb. — a" megengedett szinten tartható. Képünkön egy igen nagy tel­jesítményű. angol gyártmányú műtrágyaterítő járművet látha­tunk. amely naponta 200 hektár­nyi területre juttathatja el a táp­anyagokat. Egy dízelmotoros, négykerék-meghajtású Ford te­herautóra szerelték fel a terí- töberendezést, amelynek 10 ton­nás garatja egy pár, hátul fel­szerelt l'orgótárcsához szállítja a műtrágyát. A garat nem egé­szen i5 perc alatt megtölthető a járműi alvázára szerelt hid­raulikus daru segítségével. A műtrágyát flexibilis konténer­ben emelik be. A különleges gumiabroncsok a megterhelt jármű talajnyomását 1.5 kg/ négyzet centiméterre csökkentik. Sokszor olvashatjuk a gaz­dasági szaklapok hasábjain, hogy baj van a vállalatok költségérzékenységével. Az egyre nehezebb körülmé­nyek, a mind szigorúbb sza­bályozók ellenére a gazdál­kodók még mindig nem bán­nak elég takarékosan kiadá­saikkal. Hivatalos mutató­számok, netán százalékos arányszámok nem készültek e jelenségről, pedig igazsá­gukhoz nem fér kétség. Leg­jobb bizonyítéka ennek, hogy mind több cég kerül az ala­csony hatékonyságúak nem éppen előkelő táborába. ntiol diktál a piac A költségekkel való ész­szerű gazdálkodás . egyik alapfeltétele, hogy a válla­latok kemény korlátba üt­közzenek termékeik értéke­sítése során: a túlságosan drága cikkek ne találjanak vevőre a piacon. Ezt a célt szolgálta a kompetitiv ár­képzés bevezetése, melyben a gazdálkodók csak a kül­piaci árak szerint kalkulál­hatják a belföldi nyereséget is, vagy a honi áremelésnek gátat szab a hasonló termé­kek importára. Az ^ szfé­rába tartozó cégek tehát rá­kényszerülnek arra, hogy a legszigorúbban megvizsgál­ják kiadásaikat, nem túl­zott-e energia- és anyagfel­használásuk, vajon kihasz­nálták-e a munkaszervezés­ben rejlő előnyöket, s nincs-e a kapun belül túj sok dol­gozó? Az elmúlt évben folytatott árvizsgálatok összegzéséből kiderült, hogy ezek a cégek az átlagosnál kevésbé emel­ték áraikat, s nem is min­dig éltek a jogszabályok ad­ta lehetőségekkel. Pedig az energia, a beruházás, a munkaerő náluk sem ol­csóbb, csak éppen saját bő­rükön érzik, a versenyben maradás feltétele, hogy min­dig faragjanak valamennyit költségeikből. Nem ilyen rózsás a hely­zet a csak a hazai piacra termelő vállalatok körében. Ezek a cégek az önköltség típusú árképzéshez tartoz­nak. Ez az árforma szinte automatikusan elismeri a költségeket, hiszen erre te­hetik rá a nyereség megha­tározott százalékát, s elvben minél magasabb a költség, annál magasabb a nyereség is. Ráadásul a belső piac védi e cégeket, jó néhány közülük monopolhelyzetben van, s importverseny híján egyedüli ellátója a fogyasz­tóknak. A jogszabály az ár­emelés előtt bejelentési kö­telezettséget ró a vállala­tokra, de még ez sem aka­dályozza meg sokszor a drá­gulást. Ne támogassuk! A piac hiánya csak egyi­ke a költséggazdálkodás ki­bontakozását gátló ténye­zőknek. Legalább ilyen fon­tos szerepet játszik az álla­mi támogatások rendszere. A hasonló fejlettségű orszá­gokhoz képest a költségve­tés túlzott mértékben támo­gatja a vállalatokat, és je­lentős mértékben hozzájárul a szociálpolitikai szempont­ból fontos cikkek vásárlásá­hoz. így nemegyszer a rossz, gazdálkodás nyomait tünteti el a közös kasszából kapott pénz: És végső soron a vál­lalatoknak nem keli szem­benézniük a csőd rémével, csak elvétve került sor egye­di elbírálás után egy-egy üzem eladására. Pedig a vállalati gazdál­kodás csak akkor javul meg. ha e veszély mindenkit fe­nyeget. Ezt segítheti a tuda­tos piacépítő munka: ahol lehet, több kisebb vállalat létrehozásával meg kell te­remteni az itthoni versenyt. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztése remél­hetőleg rákényszeríti — az eddiginél nagyobb mérték­ben — a vállalatokat arra. hogy komoly revízió alá ve­gyék saját kiadásaikat, és hosszú távra tervezzenek, mert csak így maradhatnak meg a piacon. Lehet, hogy például egy energiatakarékos technológia bevezetése néhány évig meg­terheli a vállalatot, ám a megtakarításból származó milliók hamarosan jövedel­mezővé teszik e beruházást. Hasonlóképpen célszerű az anyagfelhasználásról hosszú távra szóló tervet készíteni. Bár számos új kezdeménye­zés született, a magyar ter­mékek még mindig 40 szá­zalékkal súlyosabbak, mint a fejlett tőkés országokban. Ez is arra mutat, hogy ezen a területen még hihetetlen tartalékok rejlenek. Tőlük függ Legalább ilyen fontos a vállalat kiadásai között a bérköltség. Bár már évek óta a szabályozás különböző kedvezményeket fűz a lét­számcsökkentéshez. nem egy cégnél még nőtt is az ad- .minisztratív alkalmazottak száma. Épp olyan időszak­ban, amikor a teljes foglal­koztatás kényszere a de­mográfiai hullámvölgy miatt jóval enyhébb, mint például a hatvanas években. Az új keresetszabályozás sokkal inkább ösztönzi a leépítést és a takarékos munkaerő­gazdálkodást, mint a koráb­biak. Remélhetőleg a kedvező változás sem marad el, s mind kevesebbszer írják át az árcédulákat számunkra kedvezőtlen módon. Az új keretek között már csak . a vállalatoktól függ, milyen gyorsan és rugalmasan pró­bálnak alkalmazkodni a szi­gorú takarékosság elveihez. Lakatos Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom