Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

1984. november 9., péntek Életre nevelés — társadalmi segítséggel A család mellett elsősorban az iskola nevelő hatása hozhatja az élethez közelebb a gyerekeket. E hatás mi­nél teljesebb megvalósulása nyitogatja a természettől való eltávolodás sorompóit, melyeken innen és túl is számos alakban jelentkezik az igény, a spontán ösztön kifejezése: visszatérni a természethez. Ez mutatkozik meg abban, hogy az új lakónegyedek betonfalainak si­várságában élő gyerekek az iskola felé haladva odaadják uzsonnáikat a kóbor kutyáknak, macskáknak; abban, hogy gyümölcsmagokat ültetnek maguknak a házak előtti kis gyepeken, és figyelik annak hajtásait, fejlődését. Továbbá abban is, hogy szívesen mennek el édesanyjuk­kal a piacra, s nézik érdeklődve: milyen a zeller, mi a különbség a sárgarépa meg a gyökér zöldje között, mert bizony, ha egyedül kell menniük vásárolni, nem nagyon ismerik ki magukat a tucatnyi konyhakerti növény kö­zött hiába tanítják a biológiaórákon a növényismeretet. De hát, ha az elmélet nem párosul a gyakorlattal, ab­ból csak nagyon hézagos is­meretanyaghoz jutnak a ta­nulók. Ezt pótolandó vezet­ték be az általános iskolák egy részébe a gyakorlati ok­tatást. Megyénk legnagyobb általános iskolájában, a bé­késcsabai Szabó Pál téri ál­talánosban ez fakultatív módon valósult meg. — A cél az volt — mondja Pataj Pál igazgató —, hogy a tanulók maguk teremtsék elő a szemléltetőeszközöket a biológia tankönyvben sze­replő anyaghoz; találkozza­nak, és ily módon élő, sze­mélyes kapcsolatuk is le­gyen a szóbanforgó termel- vények termelésével. Nem utolsósorban szerepel e cé­lok között a munkára neve­lés, az, hogy tanuljanak meg kapálni, forgassák a szer­számokat, alkalmazzák a gé­peket, vagyis megismerjék e növények előállításához szük­séges termelő tevékenységet, esetleg életpályájukul is válasszák majd ezt a mun­kát ... Egyszóval, a Szabó Pál té­ri általános iskolában indult meg a megyében először a mezőgazdasági alapismeretek fakultációja, két csoporttal. A nagy kiterjedésű iskola környékének tervezése is úgy készült négy évvel ezelőtt, hogy az udvarnak egy lOOx 100 négyzetméteres területén gyakorlókért létesüljön. Le is fektették a konyhakerti nö­vények öntözéséhez szüksé­ges csöveket, de ezek egy év (!) alatt tönkrementek, kilyukadtak, és víz alá ke­rült a terület nagy része. Most cserélik át műanyag csövekre az öntözőhálózatot, de a gyakorlókért erősen mocsári, apokás talajának feltöltéséhez szükség van mindenekelőtt sok-sok föld­re, a növénytermesztéshez pedig szerszámokra, kisgé­pekre, trágyára, magvakra, stb. A kellékek többsége megvan. A földért pedig szé­leskörű, sokáig sikertelen „kutatómunka” indult meg, mígnem aztán az agráripari egyesülés vezetői megígérték, hogy segítenek az iskolán, csak szállítóeszközt szerezze­nek ehhez. Adnak annyi föl­det ingyen, amennyi kell, sőt elegendő kom­poszt trágyát is rendelkezé­sükre bocsátanak. Több vál­lalat is megmozdult az isko­la segítésére. A kertészeti vállalat facsemetéket aján­lott fel s esetleg virágmag­vakat, a két csoportot pedig, amíg helyben megvalósul a gyakorlókért, a szabadkígyó- si tangazdaság kidolgozott program szerint foglalkoz­tatja gyakorlati oktatáson. Jövőre minden valószínű­ség szerint már saját gya­korlókertjükben foglalkoz­hatnak a két csoport, vala­mint a megalakult biológia­szakkör tagjai a konyhaker­ti vetemények termesztésé­vel, de a mostani hetedike­sek mellé „jön fel” majd a többi osztály, és két év múl­va már 100—150 tagja lesz a fakultatív csoportoknak. Az iskola mintegy 1170 tanuló­jának jelentős hányada ez. különösen, hg hozzávesszük a biológiaszakkör növekvő létszámát is. (Egyébként 24 (!) szakkör működik az isko­lában.) A kezdeti nehézségeken te­hát túljutottak, és külső, tár­sadalmi segítséggel ma már sínen van a kertészeti be­mutató szerepét is betöltő gyakorlókért ügye, amelynek beindulásához és majd mű­ködéséhez a szülők rendkívül sok segítséget adnak annak tudatában, hogy saját példá­jukkal is sokat tesznek gyer­mekeik életre nevelésében. Az agráripari egyesülés egyik szocialista brigádja (nagy ré­szük maga is szülő) vállalja a további szakmai segítség- adást, a csoportok patroné-7 lását. A tantestület vezetői­nek terve pedig, hogy a szü­lőkkel összefogva, s a gyere­kekkel együtt tovább szépít­sék az iskola környékét is, sétányt építsenek a lakótelep piacteréig és füvesítsék, vi­rágokkal ültessék be az is­kola bejáratához vezető te­rületet. Köztudomású, hogy azt nem rongálja senki, ha­nem inkább védi, aminek a létrehozásában maga is részt vett. Varga Dezső fl Békés Banda A Békés Banda névvel 1978 óta találkozhatunk, noha az együttes már egy évvel ko­rábban megalakult Békéscsa­bán, a Megyei Művelődési Központban. Egy év után vá­lasztották ezt a nevet ma­guknak, amikor már a gyo­mai Körösmenti táncegyüt­tesnél dolgoztak. Az alapítók közül ketten maradtak meg: Barbócz Sán­dor, az együttes vezetője (a gyulai művelődési központ­ban dolgozik), s Csepregi András gyógypedagógus, ök ketten elvégezték a Népmű­velési Intézet táncházzenészi tanfolyamát is. Az eltelt évek alatt többen megfordultak a zenekarban, akik különböző okok miatt (családi, tanul­mányi) nem folytathatták a közös zenélést. Jelenleg tag­ja még a zenekarnak Téglás Ferenc üzemmérnök és Nagy Zsolt előadó. 1983 óta a Bé­kés Banda a gyulai Körös néptáncegyüttes kísérőzene­kara. Az együttes tagjai közül ketten békéscsabaiak, vég­eredményben csak a próbá­kon, fellépéseken vannak együtt mind az öten, ezért a Békés Banda vezetőjével be­szélgetünk törekvéseikről, az elmúlt évekről, munkájukról. — Milyen eredményeket értetek el a nyolc év alatt? — Miután valamennyire ismertté váltunk, elég sok helyre hívtak a megyében bennünket. Főleg klubokban tartottunk népzenei bemuta­tókat, és sok nagyobb ren­dezvényen mi szolgáltattuk a táncházi zenét. A Magyar Rádió nemzetiségi népzenei fesztiváljainak egyikén is részt vettünk. Van két rádió- felvételünk és eddig kétszer mutatkozhattunk be a tele­vízióban. Meghívást kaptunk egy ízben a lengyelországi Torunban évente rendezett nemzetközi népzenei feszti­válra is, ám az akkor' balul ütött ki minden egyes részt­vevő számára. Egy sajnála­tos eset, Wiszinsky bíboros halála, a gyász miatt nem léphettünk nyilvánosság elé. — Nemcsak Lengyelor­szágban, hanem ezenkívül még nyolc európai országban fordultatok meg. Hogyan fo­gadták a muzsikát, az erede­ti magyar parasztzenét, me­lyet játszatok? — Azt hiszem, el kell osz­latnom egy tévhitet, misze­rint külföldön csak és kizá­rólag a magyar cigányzenét „veszik”, hallgatját szívesen. Annak ellenére, hogy első­sorban táncegyüttesek kísé­rőiként voltunk különböző országokban, a műsorokban általában helyet kapnak ön­álló zenekari összeállítása­ink is. S ezek fogadtatására gondolva állíthatom, hogy az általunk játszott zenét is élvezi a külföldi közönség. — Mi a legkedvesebb él­ményetek ezzel kapcsolat­ban? Barbócz Sándor Nagy Zsolt — Spanyolországban tör­tént, a jacai fesztiválon. Minden zenekar lehetőséget kapott, hogy éjszakánként — hajnal ötig — a város köz­pontjában, az utcán muzsi­káljon. Az egyik nap mi is beálltunk egy kapualjba, s rázendítettünk. Szinte pilla­natok alatt vagy 200 ember gyűlt körénk. S amikor már eléggé elfáradva elindultunk a szállásunk felé, nem en­gedték meg, hogy elrakjuk a hangszereket, végig kellett zenélnünk az utat. Táncolva — igaz, spanyol táncot járva — követtek végig bennünket. — Mit játszatok a legszí­vesebben, s egyáltalán: mi­lyen a repertoárotok? — A hagyományos pa­rasztzene szeretete az, ami a barátság mellett összetart bennünket. Kivétel nélkül mindannyiunkat a régi zene érdekel, ezt igyekszünk mi­nél hívebben — előadásmód­ban és technikailag — visz- szaadni. A sokak által leg­szebbeknek tartott muzsikát, a mezőségit és a szatmárit szeretjük legjobban, de a magyar nyelvterület minden tájegységének jellegzetes ze­néjét is ismerjük, s szere­pelnek programjainkban. Mindezeken túl műsoraink­ban a nemzetiségek zenéje is megvan, elsősorban román dallamok, de szerb, szlovák és német darabokat is ját­szunk. — Ügy tudom, gyűjtéssel is foglalkoztok . .. — Megalakulásunktól kezdve. Érdekelt mindig bennünket a megyénkbeli nemzetiségek zenéje. Első­sorban a románok . rendel­keznek nagy zenei hagyo­mányokkal, főleg körükben fordultunk meg. Sokat ta­Téglás Ferenc Csepregi Antal Fotó: Szőke Margit nultunk olyan zenészektől, mint a méhkeréki Kovács Tivadar, Kozma György, a kétegyházi Purecse Péter. A magyar anyagot tekintve: rengeteg áll rendelkezésünk­re, tulajdonképpen elmond­ható, hogy minden terület már feltérképezett, s külön­böző kiadványok útján hoz­záférhető számunkra. Persze tennivalónk ezen a téren is van, ezért is kerestük fel korábban Nagykállón Bog­dán Zoltánt, Dévaványán Kádár Ferencet, s láttuk vendégül a széki Moldován Györgyöt. Jelenleg egyik fő célunk megyénk magyar népzenei hagyományainak mélyebb rétegeit felderíteni. Nem lesz könnyű dolgunk, hiszen erről a területről az eddig gyűjtött dalok nagyob­bik része új stílusú, s egyéb­ként is nagyon kevés auten­tikus adatközlőre számítha­tunk. — önálló fellépésekre rit­kán van alkalmatok, kísérő­zenekor vagytok. Nem okoz-e ez valamiféle gondot számo­tokra? — Ez így nem merült fel soha bennünk, hiszen az a fajta zene, amit játszunk, el­választhatatlan a tánctól. A kettő csak így, együtt teljes, erre vállalkoztunk, ezt sze­retjük. Ha feldolgozásokba kezdenénk, lehet, hogy egyé­nibb lenne a hangvételünk, de éppen azt veszítenénk el, ami a célunk: minél inkább közelítsünk az eredeti, ha­gyományos előadásmódhoz. S ha meghívnak valahova ben­nünket külön előadásra, ak­kor is viszünk magunkkal táncosokat, hacsak lehet, hogy a közönségben is tuda­tosuljon, ez a zene a tánctól elválaszthatatlan. Pénzes Ferenc Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: A fájdalomtól a roboto­kig. 8.50: Barokk zene. 9.33: Kár, kár. Óvodások mű­sora. 9.53: Lottósorsolás! 10.05: Ember. Majakovszkij ver­se. 10.10: Nótacsokor. 11.00: Családi szőttes. 11.30: Operettnyitányok. 12.45: Zelk Zoltán: Nappali me­nedékhely. Könyvszemle. 12.55: Glinka-felvételekből. 14.10: Válogatott perceink. 15.39: Daloló, muzsikáló tájak. 16.05: Az öreg nyaraló titka. Anatolij Alekszin regénye. 17.06: Helyszínrajz. 17.31: Népzene. 18.07: Gyulai Gaál János: A for­rás. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Embermesék. 20.15: Látogatás a tallinni Es­tonia Opera- és Balett­színházban. 21.05: Chick Corea zongorázik. 21.30: Az anyag körforgása. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nem szentírás! 23.00: Szimfonikus zene. 0.10: A Purcell énekegyüttes énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. 8.20: Operettdalok. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: A Reneszánsz rézfúvós együttes játszik. 12.25: Édes anyanyelvűnk. 12.30: Népi muzsika. 13.05: Pophullám. 14.00: Péntektől péntekig. Aján­lóműsor sok muzsikával. 15.30: Könyvről könyvért. 15.40: Egészségünkért! 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Fiataloknak! 20.00: Nótakedvelőknek. 21.05: Este. Ardi Liives hang­játéka. 22.10: Slágerbarátság. 23.20: A mai dzsessz. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: iskolarádió. 9.38: Zenekari muzsika. 11.0.3: Diszkotéka. 12.03: Romantikus operákból. 13.05: A befejezetlen mondat. Portrék Déry Tibor regé­nyéből. 13.37: 18. századi énekes és hangszeres magyar zene. 14.00: Kamaramuzsika. 14.29: A Szovjet Rádió felvéte­leiből. 16.07: Bemutatjuk új kórusfel­vételeinket. 16.40: Zenei Lexikon. 17.00: Nyitnikék. 17.30: Egész évben Bach — a Magyar Rádió hangver­senysorozata. XX/5. 18.50: Operakórusok. 19.05: Zelk Zoltán: Nappali me­nedékhely. 19.15: ötvenéves az Éneklő Ifjú­ság. VI/3. 19.35: Vlagyimir Ovcsinyikov Liszt-hangversenye. 20.45: Modern írók .portréi. 21.05: A hangversenykövetítés folytatása. 21.45: Szimfonikus táncok. 22.17: Magyar zeneszerzők. 23.00: Veronika. Részletek Vipler operettjéből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Roppanástól koppanásig. 17.45: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai riportműsor. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.15: Tévétorna, (ism.) 8.20: Iskolatévé. 10.00: Delta, (ism.) 10.25: A múlt nyomában. 10.50: Az orinoco diszkó. Angol rövidfilm. (ism.) 11.15: Játékos időtöltés. XIII/2. 11.40: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 16.45: Hírek. 16.55: Égi postások. VI/4. 17.50: Képújság. 18.00: Kalendárium. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szivárvány. Országos ve­télkedőműsor. 22.00: A hét műtárgya. 22.05: Péntek esti randevú. 22.55: Magellán. 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.15: Képújság. 18.20: Don Quijote. XXXIX/5. 18.50: Az állatok nyomában. XI11/3. (ism.) 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Egy hang és néhány maszk. Lehoczky Éva. 20.00: Charlottenhof kastélyok. NDK rövidfilm. 20.15: Kínai tájak és emberek. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Válság a központi közép­iskolában. Amerikai tévé­játék. 23.10: Képújság. BUKAREST 15.25: Kulturális híradó. 15.40: Rajzfilmek. 15.50: A volánnál. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.40: Látogatás a megyékben. 21.15: Románia külpolitikája. 21.35: Filmművészeti körkép. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Orosz nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Tv-színház. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Shogun — filmsorozat. 21.00: Szórakoztató adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Külföldi népszerű-tudomá­nyos film. 19.00: Adás a kultúra köréből. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Orgona — zenei adás. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Találkozások — dokumen­tumadás. 21.50: Vendégek a Tejútrendszer­ből — jugoszláv'Öatékfilm. SZÍNHÁZ 1984. november 16-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: LEAR KIRÁLY Jókai-bérlet 17-én, szombaton 19 órakor Bé­késcsabán : LEAR KIRÁLY Somlay-bérlet MOZI Békési Bástya: 4-kor: Követem a kijelölt irányt. 6-kor: Ben Hur, I—II. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10-kor: Twist Olivér, fél 4-kor: Filmklub, 6 és 8-kor: Altatódal nászágyon. Békéscsa­bai Terv: fél 6-kor: Biciklitol­vajok. fér 8-kor: Gyanútlan gya­kornok. Gyulai Erkel: fél 6- kor: 101 kiskutya, fél 8-kor: A karatézó Cobra visszatér. Gyu­lai Petőfi: 3-kor: Nevem: Senki, 5 és 7-kor: A szenzáció áldozata. Orosházi Béke: Pereputty. Oros­házi Partizán: fél 4-kor: No, megállj csak!, fél 6 és fél 8- kor: Dutyi dili. Szarvasi Tán­csics: 6-kor: Éretlenek, 8-kor: Nyolcadik utas: a Halál. Szeg­halmi Ady: Egy tiszta nő. I—II. A FpMO Károlyi utcai grafikusműhelyében évente több száz óriás moziplakut készül (MTI-fotó — E. Várkönyi Peter felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom