Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

1984. november 7., szerda

PIKORáMI

NÉPÚJSÁG

Békés megye a bélyegek tükrében

Békés megyéről eddig kevés bélyeget adtak ki, és ezek együtt sem szemléltetik elég jól a megye nevezetességeit. ismert szülötteit. Négy témában és négy személyről tizenegy bélyeg jelent meg. valamint még ide kapcsolható négy kiadás, amelyek a Békés megyei illatéi iái anyagok között is helyet kaphatnak.

A megye hat városa közül Szarvas büszkélkedhet csak bélyeggel. Az 1972-es Tá- jak-városok forgalmi sorozat 40 filléres értékén látható. A képen a város jelképét ábrázoló szobor, mögötte pedig a városi tanács régi épülete. Szárvas eredete a középkorig nyúlik vissza. 18 éve kapta meg a városi rangot. Igen jelentős mezőgazdasága és szövetkezeti ipara. A szarvasi arborétum országos hírű nevezetesség. A városhoz kötődik Tessedik Sámuel és Bajcsy-Zsiliflszkv neve is.

Áchim L. Andrásról i (Békéscsaba. 1871—1911) születésének 100. évfordulóján •emlékeztek meg bélyeggel. Az 1 forint névértékű bélyegen portréja látható. Áchim L. András képviselő, ismert parasztpolitikus volt. Egyik kiemelkedő harcosa és vezetője a nagybirtok elleni mozgalomnak. Ö alakította meg a Magyarországi Független Szocialista Pártot.

Bajcsy-Zsilinszky Endre 1886-ban született Szarvason. A II. világháború alatt jelentős vezetője volt a függetlenségért vívott harcnak. Tanulmányait befejezve jogi pályán helyezkedett el. Bajcsy-Zsilinszky politikai szemléletének fordulata a 30-as évek elejére tehető. Ettől kezdve ellenezte a németbarát politikát, kapcsolatot keresett a baloldali pártokkal. Mint a fegyveres ellenállási mozgalom elnökét. 1944. novemberében elhurcolták. majd kivégezték. Bajcsy-Zsilinszky Endréről két bélyeget adtak ki, mindkettőt 1945-ben. Az . elsőt dísztemetése napján, a másikat pedig a Vértanúk sorozatban, mely "20 4- 20 pengő feláras kiadás. Ezen a bélyegen Kiss Jánossal látható együtt.

Erkel Ferencről (Gyula, 1810—Budapest, 1893), egyik legnagyobb zeneszerzőnkről három alkalommal jelentetett meg bélyeget a Magyar Posta. 1954-ben a Zeneszerzők sorozatban, 1960-ban, születésének 150. évfordulójára, valamint az 196.3-as Nagy idők — nagy események sor Erkel-diákünnepek bélyegen látható arcképe, háttérben a gyulai várral. Talán ez a 60 filléres Erkel- bélveg a legsikerültebb. Tervezője Nagy Zoltán.

Tisza István Geszten született 1861-ben. Az 1932-es Arcképek sorozatban adtak ki bélyeget a politikusról, miniszterelnökről. A nagybirtok. a nagytőke uralmának védelmezője volt, a dualizmus rendszerének híve.

Ellenzett mindenféle reform- követelést. Tisza István hozatta haza II. Rákóczi Ferenc hamváit. Támogatta, s lényegében egyetértett a háborús törekvésekkel. 1918- ban budapesti lakásában fegyveres katonák agyonlőtték, mint a rendszer és a> háború megszemélyesítőjét.

Békés megyei román népviseletet ábrázol az 1981-es kiadású Magyarországi nemzetiségek népviselete kisív 4 forintos bélyege. A Kékesi László terve alapján készült színpompás kisív négy bélyegén egy-egy pár látható.

A híres gyomai Kner Nyomda fennállásának 100. évfordulójára 1982-ben megjelent 2 forintos bélyegen K-ozma Lajos emblémája látható. A nyomdát Kner Izidor (1860—1935) hozta létre.

A legújabb megyei témájú bélyeg 1984 augusztusában jelent meg. A Békéscsabán megrendezett XII. motoros műrepülő világbajnokságot köszöntötte 2 forintos névértékű szép kiadás.

A megyei vonatkozású ismert, híres személyek közül csak azokat választottam ki, akik hosszabb ideig itt éltek, vagy kapcsolatuk jelentősége megkívánja ezt, hiszen valamiféle vékony szálat sok jeles személyiségnél (Kossuth, Arany stb.) fel lehetne fedezni.

Czabán Samu (1872—1942) Nagyszénáson volt tanító az 1911—14-es években. Ezek az évek a forradalmár pedagógus pályájában kiemelkedően fontos időszakot jelentenek. Ekkor vívta legélesebb harcait a reakcióval, ekkor lett országosan elismert vezetője a mozgalomnak. A nagyszénási iskola vette fel a nevét, a Békés megyei Tanács Czabán-díjat alapított emlékére. 1978-ban emlékeztek meg róla bélyeggel is, amelyen Berzeviczy Gizella is szerepel Czabán Samu mellett.

Dózsa Györgynek (1470— 1514) is van Békés megyei vonatkozása. Seregével Békésen át vonult Nagylakra. De nemcsak keresztülvonult a megyén 30 000 főnyi seregével, újabb toborzást is végzett, majd nyolc hónapig ostromolta Gyula várát. Dózsa Györgyről hat bélyeg jelent meg, de a Békés megyei kigyűjtésbe csak egyet választottam. Ez a néphadsereg napjára 1952-ben kibocsátott sor 30 filléres értéke.

Munkácsy Mihály (1844— 1900) szülei halála miatt 1850-ben Békéscsabára került. Nagybátyja asztalosnak taníttatta. Felszabadulása után nem sokkal Gyulára' ment, és ott kezdett el rajzolni. Ezután Gerendásra költözött, ahol első festményét készítette, 1863-ban. Ettől kezdve Pesten, majd külföldön élt, egyszer tért csak vissza Gerendásra. Az 1932- es Arcképek 40 filléres értéket szenteltek Munkácsynak. Festményeiből több festménysorban több festményt találhatunk.

Táncsics Mihály (1799— 1884) jobbágyszármazású író, politikus volt, a nemzeti függetlenség híve. A Szabadsághőseink és az 1848-as szabadságharcosok sorozatban is látható arcképe. Ez utóbbi sor nagyon szép kivitelű, réznyomással készült, tervezője Nagy Zoltán. A 60 filléres bélyeg emlékezik meg Táncsicsról. Megyei kapcsolata, hogy az 1869— 72-i országgyűlésen Orosháza képviselője volt. Orosházán a gimnázium őrzi Táncsics Mihály nevét, amely előtt köztéri szobra is áll.

Végül pedig néhány szó — a teljesség igénye nélkül — azokról, akiknek nem állítottak még emléket bélyeggel: Birkás Imre, Darvas József. Kulich Gyula, Szabó Pál. Tessedik Sámuel. Ezek a természetesen csak kiragadott példák, amelyek enyhítenék a hiánylistát. Lehetne még folytatni a sort, ezenkívül készülhetne forgalmi bélyeg a megye valamelyik városáról is.

Remélhetőleg, idővel gyarapodni fog majd a megyéről, a megyével kapcsolatos bélyegek száma.

Verrasztó Gábor

Ki mint veti ágyát...

Régi bölcsesség szerint: „Az ember fele életét az ágyban tölti, és a jó ágy fél élet!” Mai szemmel vizsgálva ezt a mondást kiegészíteném azzal, hogy „majdnem fele életét az ágyban tölti . . .” Ha a napi 8 óra alvást vesszük figyelembe. Bizony ez így is nagyon sok idő. Érdemes beszélni arról, hogyan készüljünk alvásra, hogy egészségünk és szépségünk hasznára váljon. Jó alvás után frissek, kiegyensúlyozottak vagyunk, kialval- lanul ingerlékenyek, kedvte- lenek. Nézzük sorjában, mi a teendő!

Milyen az ideális fekhely? Legyen kényelmes, de ne túlságosan puha, inkább rugalmas. A takaró ne legyen nagyon meleg, a hálószoba hőmérsékletéhez igazodjon. Ha túl meleg takaróval taka- ródzunk, megizzadunk, kitakarjuk magunkat és megfázunk. Túl meleg takaró alatt az álmunk is nyugtalan lesz. A párnánk lehetőleg lapos legyen, de ne puha. Ha lábunk alá teszünk egy ösz- szehajtott takarót, hogy a testnél kissé magasabban helyezkedjék el, jobban pihennek a lábak. A hálóruha kényelmes és bő legyen. Ha szűk a hálóruhánk, elszorítja a vérkeringést, és zsibbadást, rossz álmot okozhat.

Naponta nyolc óra alvás, pihenés szükséges, hogy a testünk új energiákat halmozzon föl. Este tetőtől-tal- pig mosakodjunk meg, hogy tisztán kerüljünk az ágyba. Tisztálkodás után jobb a közérzetünk, nyugodtabban alszunk.

Este "kerüljük az idegességet, a vitákat. Ha" valami probléma van a családban, inkább a kora esti órákban beszéljük meg, mert sem felnőttnek, sem gyermeknek

nem jó zaklatott idegekkel lefeküdni. Nyugtalan lesz az álmunk.

Ne igyunk késő este fekete kávét, szeszes italt, túl erős teát, mert nehezen tudunk elaludni. Ágyban ne dohányozzunk!

Lefekvés előtt nyitott ablaknál vagy jól kiszellőztetett szobában végezzünk néhány tornagyakorlatot. Gyakorlat előtt, közben és után lélegezzünk jó mélyeket.

Alvás előtt, bármilyen nehéz is, kapcsolódjunk ki teljesen a napi kellemetlen ügyekből. Úgysem segítünk azzal, hogy ha gondolatban visszatérünk hozzájuk. A tudatos kikapcsolódás segíti legjobban elő a pihen- tető-szépítő alvást.

Ha az orvos nem írja elő határozottan, ne használjunk altató gyógyszereket, önmagunk akaraterejével törekedjünk arra, hogy alvásunk teljes nyugalmat nyújtó pihenés legyen.

Fási Katalin

A paraszt, a medve, a farkas és a nyúl

(Lett népmese)

Egy paraszt teknőt ácsolt az erdőn. Alighogy a teknő elkészült, nagy ijedtségére azt látja, hogy közel hozzá egy medve cammog. — Hová menjen? Felmásszon a fára? A medve utána mászna. — Nem, inkább gyorsan a földre veti magát, és magára borítja a teknőt. A teknőben pedig összekuporodik, ahogy csak tud. Odaér a medve, ráül a teknőre, és észre sem veszi, hogy a teknő alatt egy ember van. Amint így a teknőn üldögél a medve, arra jön a farkas.

— „Hová sietsz? Mi olyan sietős? — szólítja a medve. — Gyere csak, hadd pa- rolázzunk egy kicsit!” — Jól van. Nemsokára arra ugrándozik a nyúl is.

— „Hová, hová oly sietve? — szólítja a medve. — Gyere, gyere, hadd beszélgetünk egy kicsit!” — Jól van, beszélgetnek mind a hárman. Most a farkasnak ötlete támad :

„Halljátok, mit mondok: valami jó ennivaló kellene nekünk! Én lopok a paraszt istállójából egy birkát. És te, mackó mester, mire tudnál szert tenni?”

— „Én egy egész méhkast, tele mézzel, hozok majd. És te nyúl, mit tudsz te hozni?”

— „Én majd égy káposztafejet szerzek."

És meg is tették.. A farkas elmegy birkát zsákmányolni, a medve a méz után megy, a nyúl a káposztafejért indul. De ezalatt a paraszt kimászik a teknő alól. és kerülő úton a farkas elé megy. Az asz- szonnyal forró vizet hozat, és az istálló sarkára áll lesben.

Nem tartott sokáig, megérkezik a farkas, és az istállóba surran birkát lopni. De alig kerül beljebb, a paraszt máris becsapja az ajtót, és teli torokból kiált:

„Asszony, forró vizet, forró vizet ide!” — Az asszony sebtiben ott terem a jókora nagy vödörrel. A paraszt kinyitja az ajtót, és amikor a farkas odaér, forró vizet zúdít a nyakába, és úgy leforrázza, hogy a farkas majd’ odavész. Csak nagy nehezen hordja el magát, ezalatt a paraszt kerülő úton újra visszaszalad a teknőhöz, és elbújik alatta.

Már legfőbb ideje is volt, mert kisvártatva már a medve is cipelte a nagy méhkast, a nyúl meg a káposztafejet, de a farkasnak még a nyoma sem volt. Aztán messziről látták, hogy lassan vánszorog. Ekkor megszólal a medve: „Nézzétek csak, mekkora terhet cipel a farkas, alig tud vele moccanni.” De amikor közelebb ér, hát semmilyen terhet sem cipel, csak éppen a lábai nem szolgálják.

A másik kettő csodálkozik, de a farkas a mesébe kezd: „Kedves barátaim, majd’ odavesztem, éppen csak, hogy megmenekültem. Bizony, bizony, akkor kell vigyázni nagyon, ha azt mondják: asszony, forró vizet, forró vizet ide! Én mondom nektek, ha ezt halljátok, ne időzzetek, hanem szaladjatok, ahogy csak tudtok.”

Alighogy a farkas a mondókájának a végére ért, a paraszt a teknő alól tele torokkal kiáltotta:

— „Asszony, forró vizet, forró vizet ide!"

Ahogy ezt a farkas, a medve és a nyúl meghallotta, mintha a csepűbe tűz ütött volna, úgy futottak szerteszét, ki merre látott, egyenesen a bokorba. És a paraszt nagy örömmel fogta a mézet, a káposztafejet, és fejére kapta teknőjét is, és énekelve, vígan dalolva hazament.

Fordította Zoltán Aranka

C. Melamed:

Beszélgetés a fiatalokkal

Egészség - higiénia

flnyatej és csecsemőhalandóság

Az iparilag fejlett államokban mostanában ismét egyre több anya vállalkozik arra, hogy csecsemőjét saját tejével táplálja. A fejlődő országokban azonban olyan jól „sikerült” egyes tápszergyártó cégek propagandája, hogy az anyák szoptatás helyett tömegesen táplálták mesterségesen csecsemőiket.

A következmény nem is maradt el, mert a csecsemők halandósága ugrásszerűen megnőtt. A közelmúltban a Fülöp-szigeteken, a Baguio General Hospitalban végzett nagy méretű—kísérlet azt bizonyította, hogy a csecsemő- halandóság 95 százalékkal csökkent azon anyák körében, akik szoptatták csecse-, műjüket, azokhoz viszonyítva. akik mesterségesen táplálták őket. Különösen feltűnő volt, hogy az egyik leggyakoribb halálok, a csillapíthatatlan hasmenés, az anyatejjel tápláltak között gyakorlatilag megszűnt, illetőleg kevesebb volt 93 százalékkal, mint azok körében. akiket mesterségesen tápláltak.

Ezeket a kísérleteket 10 000 csecsemőn végezték. A csecsemőket nem különítették el, hanem az anyák maguk mellett tarthatták őket a szobában. Ennek nemcsak az lett az eredménye, hogy szívesebben szoptatták őket, hanem az is. hogy az anyák ragaszkodtak csecsemőikhez, és csak ritkán voltak hajlandók örökbe adni újszülötteiket.

Nyilvánvaló, hogy mindez az anyatej steril volta mellett annak volt köszönhető, hogy az anyatejben benne foglaltatnak mindazok a védőanyagok, amelyekre élete során az anya szert tett. Ezek védik a fertőzésekkel szemben egyébként védtelen csecsemőt.

(Szendéi)

A fiatalok őszinték voltak hozzám:

— Tudod, bácsika, úgy döntöttünk, hogy nekünk nem kell gyerek.

— És ha szabad "kérdeznem, miért nem?

— Olyan keservesen tud bömbölni egy kisbaba, hogy az borzasztó! — mondja az újdonsült férj.

— Rengeteg pelenkát kell mosni egy újszülöttre — világosít fel az asszonyka.

— Ha baba ván a háznál, lehetetlenség elmélyülni, mondjuk, a hegymászás tudományában . . .

— Vagy teszem azt az ejtőernyős sport szépségeiben .. .

— Igazatok van — hajoltam meg az érvek előtt. — Az ember karjában ott szunyókál a bébi, és egy alvó gyerekkel kiugrani a gépből, az nem megy. Lehetetlenség.

A fiatalok egyből megérezték hangomban az iróniát, nem csoda, hogy egy seregnyi okot, indokot sorakoztattak fel elhatározásuk alátámasztására. Én meg közben azon törtem a fejem, hogyan lehetséges, hogy az emberiség ilyen észérvek hatására még nem szűnt meg létezni.

— Egyetértek veletek, hogy nem kell gyerek — s felemelt kézzel megadtam magam, — Ennek ellenére nem árt, ha a lakásban rajtatok kívül van más élőlény is.

— Macskát fogunk tartani! — mondta az asszonyka. — Egy aranyos kis cicát.

— A macska állandóan nyávog — vágtam közbe.

Az Európa Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Gazdasági Közösség borfeleslegét alakítsák át motalkóvá —, a benzin gyártási költségének a tízszereséért.

A bizottság tisztviselői azt közölték, hogy egymilliárd liter fölösleges bort lehetne alkohollá desztillálni és eladni a nagy olajtársaságoknak motalkó előállítása céljából — ez a benzin és az alkohol keveréke, amelyet

— Szerintem jobb, ha szerzünk egy kutyát — mondta ki a döntést az ifjú férj.

— A kutya folyton nyüszít, ugat — tiltakoztam. — Azt tanácsolom nektek, hogy vegyetek egy akváriumot. A halak nem nyávognak, nem nyüszítenek, nem ugatnak éjjel-nappal.

— Igazad van, bácsikánk!

— mondták egyszere a fiatalok. Sőt! A halak a pelenkát sem piszkítják be ... Ezek szerint eldöntöttük: akváriumot veszünk, és kész!

* * *

Eltelt egy jó fél év, s én újra elmentem a fiatalokhoz látogatóba.

— Na, gyerekek, hogy telt a nyár? Hol nyaraltatok? Merre jártatok? Milyen magas hegyeket másztatok meg? Hogy sikerült az első ugrás?

— Az a helyzet, bácsika, hogy nem voltunk sehol.

— És miért nem?

— Hát azt hiszed, hogy ezzel a halakkal teli akváriummal lehet ide-oda utazni? — fortyant fel a férj.

— Ezeket a halakat gondozni kell. Ki ád enni nekik, ha mi elutazunk?

— És ki cseréli ki rendszeresen az akvárium vizét?

— vágott közbe az asszonyka. Aztán elkapta a pillantásomat, domborodó hasán gyorsan begombolta a pongyoláját, elpirult, majd a fülembe súgta:

— Tudod, bácsika, mivel nem tudtunk kimozdulni a lakásból, hát egy füst alatt ezt is elintéztük .. .

Oroszból fordította: Kiss György Mihály

egyes autókban már használnak Brazíliában és az Egyesült Államokban.

A benzin és legfeljebb 7 százalék alkohol keverékeként létrejövő motalkót, fel lehetne használni benzinmotorokban, ha átalakítják őket. Az ilyen célú motalkó előállítása átlag 2,34 dollárba kerülne literenként, szemben a közönséges benzin literének 21 centjével.

Bor mint gépkocsi-üzemanyag