Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

^ 1984. november 1., csütörtök 1 II legifjabb... Zeneiskola Battonyán Battonyán, évekkel ezelőtt jól működő zeneoktatói munkaközösség gondoskodott a zene tanításáról. Volt is igény e gondoskodásra, oly­annyira. hogy 1968-ban a megye 5 városa után, hato­dikként. itt létesült önálló állami zeneiskola. — A nagyközségi tanács nem kis áldozatot hozott az új intézmény létrehozásáért — emlékezik Solti Lajos, a zeneiskola igazgatója. — Tantermeket alakított ki, hangszereket vásárolt . . . Az iskola a művelődési központ egyik épületszárnyá­ban rendezkedett be. s a ~ megye legfiatalabb zeneis­kolája megkezdte munkáját. Felcsendült a muzsika az aprócska tantermekben. s hamarosan bemutatkozhat­tak a kis zenészek az iskola koncerttermében. ■ Ám nem csupán abban egyedülálló a zeneiskola, hogy a legifjabb a megyé­ben. hanem sok egyéb más­ban is. Például, hogy csak itt oktatnak klasszikus gi­tárt. amely' igen népszerű a fiatalok körében. Lovász Mi­hály, a művelődési ház ve­zetője tanít másodállásban ezen n hangszeren. VWWWWW1-hoki népszerűsége egyre nőtt. Az első években 100 körül volt a növendékek száma, most nem kevesebb, mint 230 fiatal ízlelheti a muzsikálás örömeit. Lenne több jelentkező, ám így is gondokkal küszködnek, több gyermek oktatására nem tudnak vállalkozni. — Az első és legégetőbb gondunk, hogy nem kielégí­tő a tantestület létszáma. Országosan is nagy hiány van zenetanárban, a megyé­ben levő nagyobb városok sem kapnak elegendő szak- ­tanárt. Csoda hát, ha Batto- nyára még kevesebben jön­nek tanítani? Pedig égető szükségünk volna egy gor­donka-. egy hegedű- és egy zongoraszakos tanárra. Évek óta hirdetik az ál­lást, kiemelt fizetéssel, hiá­ba. Mindezt súlyosbítja, hogy a pedagógusok lakás- helyzete az idén rosszabb lett. Szerencsére a pedagó- guslakás-építés már meg­kezdődött, így a jövőben job­ban segíthetik majd a lete­lepedést. A másik gondunk most éppen az, hogy szeretnénk fagottot venni, ám jelenleg az egész országban nem le­hel kapni . . ■ _. < ########*## Az oktató-nevelő münka még ilyen nehéz helyzetben is szép eredményeket ért el. Az iskola célja, feladata a biztonságos hangszerkezelés kialakítása, s az, hogy olyan érzelmi kapcsolatot hozzon létre a zenével, hogy az a növendékek mindenkori szük­ségletévé váljon. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az intéz­mény fennállása óta 7 volt növendék választott zenei pályát, még biztosabbak le­hetünk a fiatal iskola létjo­gosultságában. Ketten taná­ri diplomát szereztek, ám — sajnos —, egyik sem tért vissza Battonyára. Az intézmény létjogosult­ságát bizonyítja az is, hogy községszerte egvre népsze­rűbbek az iskola rendezvé­nyei. A zenei népművelésből jócskán kiveszik ezzel a ré­szüket. hiszen csak az el­múlt évben két növendék- hangversenyt, egy tanári hangversenyt, két zenés szü­lői értekezletet. valamint ünnepélyes évnyitó és évzá­ró hangversenyt rendeztek. Ehhez még hozzátehetjük a A zeneiskolában zenei világnap méltó meg­ünneplését és azokat a TIT- előadásokat. melyek zenei témát dolgoztak fel. WWHHV Az. iskola kisugárzó hatá­sa lassan a nagyközség ha­tárain is túlnő. 1977. óta lé­tezik kihelyezett tagozatuk Mezőhegyesen, jelenleg 55 növendékük van. — Jó .lenné egy zenei in­tegrációt létrehozni Mezőhe­gyes, Battonya és Mezőko- vácsháza között — folytatja az iskola igazgatója —, hi­szen ez utóbbi helyen ts igénylik a szakmai támoga­tást. Ha tanárt nem is tu­dunk adni, de igyekszem ha­vonta egyszer, kétszer kijár­ni hozzájuk, s tanácsokkal ellátni az ottani kartársakat: S ha már a zenei közmű­velődésről esett szó, nem hallgathatjuk el, hogy az is­kola nem mond le a közép­iskolás korosztály zenei ok­tatásáról sem. Ezért indítot­ták az úgynevezett zeneiro­dalom tanszakot, melynek óráit 24 fiatal hallgatja rend­szeresen. — Kapcsolatunk egyébként jónak mondható a nagyköz­ség oktatási intézményeivel — mondja búcsúzóul Solti Lajos —, jó lenne, ha zenei általános iskola is lenne Battonyán, hiszen ez szá­munkra is nagy könnyebb­séget jelentene. Nagy Agnes D Bemutató Klubmozi műsorán Carlos Saura: Carmen A mai filmművészet aligha képzelhető el a spanyol neo- realizmus és annak vezér- egyénisége, Carlos Saura nél­kül. Hasonlóképpen: az Ibé­riai-félsziget nincs flamenco nélkül, a flamenco Antonio Gades nélkül — Spanyolor­szág Carmen nélkül. Ezek a jellegzetes szemé­lyek és bélyegek ötvöződnek csodás új műalkotássá az 1983-ban cannes-i díjat nyert Carmen című színes spanyol filmben. Bizet temperamen­tumos operazenéje (amelynek részletei Joan Sutherland.és Mario del Monaco hangján csendülnek fell). Prosper Xlcrimcr tragédiája Hsak alapja és kerete Saura es Gades nem az első egvtittal- kotásának. Végeredményben egy „film a filmben’' törté­net bontakozik ki a Tánc és féltékenység alcímet is viselő filmben. Az ismert dráma újra valósággá lesz... A spanyol alkotást ma es­te a békéscsabai bemutató klubmoziban, ezt követően pedig Gyulán, Orosházán. Mezőhegyesen. Szarvason és Békésen láthatják az érdek­lődök. A címszerepet Laura Pel Sol, a további szerepe­ket pedig Antonio Gades és Paco de Lucia alakítják. (ni) Del Sol és Gades a film egyik jelenetében (Fotó: MOKKP—MTI) HANGSZÓRÓ Ha valaki betegség van baleset következtében megrokkan, vagy munkaképessége jelentős mértékben csökkeni súlyos helyzetbe kerül. A sokszor talán egész életen át tartó lelki- válságon túl sok egyéb konfliktust is el kell viselnie. A becs­lések szerint (pontos adatok nincsenek) 400 000-re tehető ha­zánkban a leszázalékoltak száma, közülük százezren tényle­gesen rehabilitációt igényelnek. A világon először Magyarországon született rehabilitációs törvény, 1915-ben. Ilyen ma is létezik, ám nagyon kevés he­lyen járnak el aszerint. Noha van Országos Rehabilitációs Intézet, a megyék kétharmadában működnek ilyen osztályok a kórházakban, mindez nagyon kevés. A leszázalékolási bi­zottságok az általános munkaképesség csökkenését vizsgálják (az 1951-es irányelvek szerint), az adott szakma figyelembe­vétele nélkül. A mai nyugdíjrendszer gátja a foglalkozási re­habilitációnak, s a vállalatok, üzemek teszik a legkevesebbet ez ügyben. S még sok olyan akadályról hallhattunk az Ami a számok mögött van sorozat Rehabilitáltak? ! című műsorá­ban, melyek akadályozzák az önhibájukon kívül bajba jutott emberek visszailleszkedését a társadalomba. A Szente László készítette, szigorúan a tényeket, lehetősé­geket —• és lehetetlenségeket — bemutató riportfüzér meg­döbbentő dolgokra mutatott rá. Remélhetőleg sokan hallgat­ták az illetékesek közül is ezt a műsort. Az utóbbi időben megnövekedett a szórakoztató műfajok iránti igény. Hogyan képesek művelődési házaink kielégíteni az igényeket? Kikből áll a közönség és milyen műsorokat, rendezvényeket látogathatnak szívesen? Milyen a viszony a művelődési házak dolgozói és a műsorszervezők, művészek között? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket igyekeztek körbe­járni — a Mozgásterek című műsorban — Vasali Imre és Varsányi Gyula, riportjukban. Alcímmel (Séta a szórakozta­tás körül) is utaltak arra, hogy nem törekednek teljességre. Ezt, aki valamennyire is ismeri a helyzetet, nem is vár hal - ta el tőlük, hiszen harminc perc rettenetesen kevés erre. Ám a két riporter jól gazdálkodott a rendelkezésükre álló idővel, riportalanyaikat is jól választották meg. S rátapintottak a neuralgikus pontokra: hiába szűnt meg az Országos Rendező Iroda monopolhelyzete a műsorközvetítésben, az újonnan alakult állami és magánirodák kínálata összetételben és ár­ban is alig különbözik az ORI-étól. A haknikat („vegyes fel­vágott”, lóhalálában „lezavart” műsorok, „megspékelve” egy­két neves művésszel, s minél nagyobb sleppel) szervező egyé­nek pedig — ugyan jóval alacsonyabb áron kínálják prog­ramjaikat — felettéb megbízhatatlanok. A művelődési házak költségvetése évek óta csaknem azonos szinten mozog, s emel­lett a művészek gázsija, a műsorok ára egyre magasabbra emelkedik. A rendező szervek nem szólhatnak bele a műso­rok összeállításába. És így tovább . . . Felvetődött: művelődéspolitikai eszközökkel talán lehelne segíteni, illetve változtatni a kialakult helyzeten. Nos, a kér­dést feltevő nyitott kapukat dönget. Köpeczi Béla művelődési miniszter nemrég lezajlott sajtótájékoztatóján foglalkozott ezzel a kérdéssel is. Mint említette, hamarosan — az összes érdekelt fél képviselőinek jelenlétében — országos tanácsko­záson kívánják megvitatni a felgyülemlett gondokat ez ügy­ben. Ehhez csak annyit: nagyon sokan várják ezt, s eredmé­nyeket is e megbeszéléstől. Miután elolvastam Rékai Gábor szerkesztő beharangozóját új sorozatáról — Tudósok a közéletben — a rádióújságban, fokozott érdeklődéssel ültem a rádió mellé. Mert mit is ígért a szerkesztő? Azt, hogy ilyen kérdésekre kapunk vá­laszt többek között: ott kell-e hagynia a közéleti feladatra vállalkozó tudósnak szakmáját, vagy teljesíthető-e mindkét elkötelezettsége azonos szinten, csak kivételes emberek vál­laikoz hat nak-e ilyen szerepre? A sorozat nyitó beszélgetését Köpeczi Béla akadémikussal, művelődési miniszterrel folytatta Vermes Péter. A miniszter gyermekkoráról, ifjúságáról beszélt elsősorban. A különböző kollégiumokban töltött évekről, melyek során az együvé- tartozás, az egyén és közösség kapcsolatát tanulhatták meg. A mai fiatalok rossz közérzete, mondta, arra vezethető visz-- sza, hogy nem tudják elviselni a saját személyükkel kapcso­latos konfliktusokat, nincs megfelelő közeg, ahol feloldható­ak lennének ezek a gondok, nagyon hiányoznak az igazi kö­zösségek. Nem folytatom tovább, bár sok érdekes dologról beszélt még a miniszter. Nem ő kalandozott el. hanem a riporter fe­ledkezett meg továbbvinni a műsort, s a beharangozóban ígértek irányába terelni az interjút. Noha szívesén hallgat­tam ezt a beszélgetést is, csalódtam, mert nem erre készül­tem. nem erre készítettek fel a műsor gazdái. 1*. F. Mai műsor KOSSUTH 11ÁDIÓ 8.25: Darvasi István jegyzete. 8.35: Fúvósindulók, táncok. 8.54: Erkel operáiból. 9.39: Találkozás a Hang-villá­ban. (ism.) 10.05: Diákfélóra. 10.35: Pierre Monteux vezényel. 11.39: Az élet komédiásai. Jókai Mór regénye. 3. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Országjáráson munkás- őröknél. 13.00: Operaáriák. 13.40: Riportműsor a házi szo­ciális gondozásról. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. (ism.) 14.25: Kamarazene. 15.00: Lapozgató. 15.30: Nóták. 16.05: Révkalauz. 17.00: Balassi Bálint: Szép ma­gyar komédia. Pásztorjá­ték. (ism.) 17.58: Filmzene. 18.11: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Tudósok a közéletben. 19.39: Bach: h-moll szvit. 20.03: Török Erzsébet ritka hang- felvételeiből. III/2. 21.00: Leonard Bernstein zenés játékaiból. 21.40: Nemcsak a rozsda mar­ja .. . II. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Lechner-madrigálok. 22.50: Kijevi képek. Riport. 23.00: A dzsessz világa. 0.10: A 101 Strings zenekar ját­szik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népzene Algériából. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: A Supremes-együttes fel­vételeiből. 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.05: Pophullám. 14.00: Népi hangszeres muzsika. 14.15: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv, (ism.) 16.00: Rockhangversenyekről. 17.05: A middelheimi nemzetkö­zi dzsesszfesztivál felvéte­leiből. II. 17.30: Tanakodó. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Hármashangzat. 21.48: Zenei műsor. 22.15: Népdalkörök pódiuma. 22.40: Jules Styne szerzeményei­ből. 23.20: Részletek a Babavásár cí­mű operettből. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Töltsön egy órát kedven­ceivel ! 10.08: Operaáriák. 10.45: A varsói Old Tiemrs dixie­land együttes játszik. 11.10: Népdalkórusok. 11.32: A Bécsi fúvósötös hang­versenye. 13.05: Háttérbeszélgetés, (ism.) 13.35: Beethoven: VI. szimfónia. 14.25: Magyarán szólva . . . (ism.) 14.40: Mediterrán tájak zenéje. 15.43: Kovács Dénes hegedül, Se­bestyén János csembaló­zik. 16.36: Kórusainkat ajánljuk. 17.00: Iskolarádió. 17.30: A népszokások dalai. III/3. 18.09: Donizetti-áriák. 18.30: In limba materna. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Rádiószínház. 20.23 : Zenekari muzsika. 21.39: Nagy mesterek kamaraze­néjéből. 22.27: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 9.50: Parasztok. XIII/9. 10.40: MIDEM ’83. Gála. Francia film. I. (ism.) 11.30: Egy úr az űrbőL. (ism.) 12.00: Iskolatévé. 12.30: Képújság. 14 55: Iskolatévé. 16.15: Hírek. 16.30: Mérgek az állatvilágban. 17.15: Képújság. 17.20: Pedagógusok fóruma. 17.55: Reklám. 18.00: Telesport. 18.25: Milyen partnerek va­gyunk? 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.45: Hírháttér. 21.35: Verdi: Requiem. Holland film. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.45: Képújság. 18.50: Riportfilm. 19.20: Sorstársak. 19.40: Ecranul Nostru. 20.00: Film Sztehlo Gábor emlé­kére. (ism.) 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Akarsz a barátom lenni? Csehszlovák tévéfilm. 22.45: Képújság. BUKAREST 15.05: Az egészséges életmód. 15.20: Algéria. Dokumentum­film. 15.35: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Románia életéből. 20.35: Költészet. 21.00: Hétköznapok. 21.20: Hősök voltak című ifjú­sági filmsorozat. 22.00: Irodalmi magazin. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.30: Mesét mondunk. 15.45: Az olajfától az olajig. 16.05: A folyami rák. 16.25: Művelődési dokumentum­sorozat. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Az idő őrei — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Optimisták — drámasoro­zat. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Gyógynövények — műve­lődési adás. 18.45: Kulturális szemle. 19.00: Ifjúsági képernyő. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. november i-én. csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: A LEGBÄTRABB gyAva Mazsola-bérlet 19 órakor Orosházán: A NÉMA LEVENTE 1984. november 2-án. pénteken 19 órakor Mezőberényben: BASTYASÉTANY 77 MOZI Békési Bástya: 4-kor: Piedone Egyiptomban. 6 és 8-kor: Szom­széd szeretők. Békéscsabai Sza­badság: de. 10, 6 és 8-kor: Ját­szani kell. 4-kor: Követem a kijelölt irányt. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Egy zsaru bő­réért, fél 8-kor: Pucéran és szabadon. Gyulai Erkel: Pere- putty. Gyulai Petőfi: 3-kor: A vadon szava. 5-kor: Gandhi. I—II. Orosházi Partizán: fél 4- kor: Piedone Afrikában, fél 6- kor: Vassza. I—II. Szarvasi Táncsics: 6 és 22-kor: Szelíd motorosok. 8-kor: Filmklub. Szeghalmi Ady: Bombanő. Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom