Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-06 / 261. szám
1984. november 6„ kedd Nos. ilyen szerzői bevezetőt abban a ma már csak egyszerűen úgy mondott ötvenes évek elején nem tudom, leírt-e valaki, és azt sem. hogy effajta írói szándékkal vágott volna bele — horribile dictu! — mesejátékot írni. Nyilván az, hogy a „szörnyek nem is olyan veszedelmesek, mint amilyennek látszanak”, no és az, hogy „könnyebb legyőzni őket. mint gondolná az ember”, csak ma leírható mondatok. És itt álljunk meg egy pillanatra. Békés József annyi színpadi siker után valami többre vállalkozott, minthogy írjon egy mesejátékot, amelyben (nevelendő az ifjú nemzedéket) a Jó győzedelmeskedik a Rossz felett. Persze, ez a Jó sokféle jó lehet, és a’ Rossz is sokféle rossz. Mindez azonban már hogy: talán. De csak akkor, ha a világ leggyávább bohócából a világ legbátrabb embere lesz! . Lehet-e? Az író erre is azt mondja: igen. Ha barátai vannak, ha már nem egyedül, többen akarják ugyanazt. A szabadulást, a mindenki megszabadítását a Szörny hatalma alól. Hát, ilyen ez a mesejáték, ez a Békés-ősbemutató a Jókai Színházban, Sík Ferenc érdemes művész rendezésében. Ilyen a szereplők játékában, akik annyi hittel és tisztelettel csinálják végig ezt a (mégis) mesedarabot, hogy ezért őket illeti tisztelet. A legnagyobb siker pe- _dig Szabó Zsuzsát, aki Cic- mill Ográd, a „választékos és varázsló” (mindig jóra varázsló!) macska szerepében megállíthatatlanul vibráló, tökéletes főszereplő. Kitűnő Hodu József is, mint Pa- rellio, a „legbátrabb gyáva”, és akik a lehetetlenre is vállalkozva, velük együtt győzik le a majd beijedt su- hanccá változó Szörnyet (Farkas Tamás játssza): Var- day Zoltán (Pacsirta), Szép- laky Endre (Létra), Kovács Edit (Marella). Meséhez illők a jelmezek (Fűzi Sára mv.), a díszletek (Bakó József mv.), és a zenei összeállítás is (Simon Zoltán, szintén mv.). Sass Ervin Békés József mesejátékénak ősbemutatója A legbátrabb gyáva Valrrmikor, a ma már csak egyszerűen úgy mondott ötvened évek elején alkalmasint elég volt az írói sikerhez az írói szándék, ha az kétségbevonhatatlanul egybeesett a néhány bűvös szóval mindig meghatározható, éppen soron levő napi politikai feladatokkal. A művészi érték, a színvonal másodrendű' kérdéssé retirált, pedig hát mi sem világosabb (könnyű ezt mondani most), mint az, hogy a művészeti érték ott kezdődik, hogy a mű, amiről szó van. csak akkor tehet eleget sokféle követelménynek, ha nem fércmunka, ha a művész (alkotás közben) teljes mértékben, szívével-lelkével azonosulhat tárgyával, közlendőjével. Kár lenne jobban belebonyolódni ezekbe, csupán azért hozakodtam elő vele (és éppen egy mesejáték!) kritikájának elején, mert elolvastam Békés József, a szerző pár mondatát a gyerekek számára kifestőkönyvként is (!) használható műsorfüzetben: „A szörnyek nem mindig olyan veszedelmesek, mint amilyennek látszanak. Akinek van bátorsága, hogy szembeszálljon velük, rájöhet, hogy köny- nyebb legyőzni őket, mint gondolná az ember. Az életben is, nemcsak a mesékben.” így történik a Grimm-me- sékben, és Andersen sem kívánt többre jutni. Békés azonban (még egy horribile dictu!) politizál. Mesejátékban, gyerekeknek: politizál. Bebizonyítja, hogy Szörnyek tényleg nincsenek, csak az emberi hiszékenység, gyávaság, talpnyalás és butaság lépcsőfokain emelkedhetnek egyesek Szörny-hatalmú pozíciókba, zsarolhatják és emészthetik a jókat (jobb sorsra érdemeseket) nagyhangú hatalmukkal, öntelt pózaikkal, gátlástalanságukkal, melyhez az uralmuk alá hajtottak (hajlók?!!) szolgáltatják a mindennapi üzemanyagot. De miért szolgáltatják? — kérdezi Békés József. Mert gyávák, feleli a játékban Cicmill Ográd, a világ .,legválasztékosabb'’ macskája Parellio, a világ „leggyávább bohócának” reszketéseire. És itt kezdődik a mese, melyben az írói szándék nem marad önmagában, és nem attól lesz az egészből (ha látják, felnőttek számára is) értékes színházi élmény, mert felsorakoztatta a szándékhoz szükséges figurákat, kitalálta a mesét; hanem elsősorban azért, mer* — értünk belőle. Közben színház van a színpadon, pergő, izgalmas-izgatott játék és (habár itt is zúg-zeng a nézőtér egyszer-kétszer) a gyereknézők egy-egy elkapott, okos, elgondolkozó tekintetéből azt is látni, hogy nemcsak azért ez a sistergő kapcsolat a színpad és a nézőtér között, mert palacsintasütővel verik a Paprika János fejét, hanem azért, mert itt, Békés színpadán tényleg valami egészen meglepő dolgok történnek, hangzanak el. Arról, hogy a Szörny, az örült Nagyúr kiirtotta az emberekből a nevetést, a sírást, a színek pompáját, hogy sem nevetni, sem sírni, sem gyönyörködni többé ne tudjanak; hogy elveszítve minden emberit, egyetlen szó, és annak értelme maradjon csak bennük: alázat. Békés József azt mondja erre: „akinek van bátorsága, hogy szembeszálljon ...” az talán győzhet is. Az író szerint biztosan. Mi mondjuk azt. Fotó: Veress Erzsi Készülő dokumentumfilmek A Mafilm Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójában Székely Ferenc „Vitafilm a nak- solról” címmel új alkotást forgat. A produkció, amelynek operatőre Ónodi G. György, az égési sebek gyógyítására használt szer hatásosságáról folytatott vitáról szól. Kiss István György kamerájával rögzítik Tényi István mozihíradó-filmjét 14 éves bányásztanulókról, valamint az oroszlányi bányásztanintézetről. Deák^ Erzsébet mozihíradójában a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottságnak azzal a vizsgálatával ismerteti meg a nézőket, amellyel a főváros közterületeinek állapotát térképezte föl a szervezet. Az operatőr Máriássy Ferenc volt. Wiedermann Károly „Szentendrei mozaikok” címmel a kisváros idegenforgalmi .és kulturális életéről készít filmet. Paulus Alajos és Székely Ferenc társrendezők „Via Transkonti- nent” című alkotásukon dolgoznak; a film a földrészeket átszelő nagy szállítási útvonalakat mutatja be, amelyeken a magyar Hungarocamion, a Mahart és a Malév járművei viszik áruikat. Zombori Katalin „Züm- züm” című alkotásában a kis falvak művelődési lehetőségeiről szól; az operatőr Kiss István György és Ormos Tibor. A napokban kezdik meg Ko- lonits Ilona új filmjének felvételeit. Szabó Árpád és Ormos Tibor kamerája előtt egy óbudai leányiskola diákjainak élete rajzolódik ki. A lányok sorsát figyelemmel kísérő alkotók tízévenként rögzítették a beszámolókat, amelyek segítségével nemcsak egy osztály, hanem az ország fejlődéséről, a társadalom változásairól is képet kaphatunk. Bélyegárverés A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége november 10 —ll-én tartja 27. őszi nagy árverését a szövetség székházában, Budapest VI., Vörösmarty utca 65. alatt. November 10-én, szombaton délelőtt 10 órakor a külföldi, délután 16 órakor a modern magyar, vasárnap 10 órakor a klasszikus bélyegek kerülnek kalapács alá. Árverésre kerül 1700 tétel, érdekességek, sorok, blokkok, tévnyomatok, ritkaságok. Az árverés nyilvános, az árverésre kerülő anyagok 9-én és 10-én a helyszínen 15—18 óra között, valamint az árverés előtt egy órával a helyszínen megtekinthetők. Kosztolányi Esti Kornélja egyszer elővetődött a „Becsületes városba”, s ott fura feliratokat láthatott: „Lábrontó cipők, tyúkszem, tályog szavatolva. Több vevőnk lábát amputálták, Drága és rossz ruhák. Tessék alkudni, mert becsapjuk. Ehetetlen ételek és ihatatlan italok. Rosszabb, mint otthon. Olvashatatlan szemét. Az agyalágyult öreg író utolsó műve, mely egyetlen példányban sem kelt el.” Nem kétséges, jó néhány árura és szolgáltatásra hasonló jellemzés illene rá. A reklámban azonban nem gyónási, hanem eladási szándék fogalmazódik meg. Hadd ne firtassam hát a reklámok igazságtartalmát. A reklám célja egyértelmű: tudatosítsa valaminek a létezését, ismertesse, hogy miért azt a valamit kell választanom a sok hasonló közül. Hogy feladatának eleget tegyen, pszichológusok, szociológusok felmérései alapján dolgozhatják a szakemberek az írók, költők, képző- és iparművészek, zenészek, színészek, operatőrök, koreográfusok, trükkmesterek és filmrendezők stábjait. Mitől, hogy mégis annyi a rossz reklám? Téved, aki azt hiszi, hogy az üzemek sorsáért aggódom, mikor bosszant jó néhány reklámunk elhibázottsága. Merthogy bepalizzák a termelőket a reklámszakembereknek mondott erre hivatottak, ám legyen, de hogy a tévé minden hájjal megkentjeit is átvágják, azt egyszerűen nem hiszem el. Mert ők nemcsak mint tévések, de mint fogyasztók is el tudják dönteni, hatásos-e a filmecske, avagy pont ellenkezőleg . .. Induljunk ki abból, ami egyszerű és jó. Vegyük a Csabai snack első reklámját. Látjuk, ahogy az étel megsül. Mindössze ennyi. Szinte ízlelhető, ráadásul meggyőz bennünket az előállítás gyorsaságáról. A film második fele egyszerű és rossz. Azt látjuk, hogy mindenki, mindenhol a Csabai snacket eszi. Papírformaötlet. Akkor mi a hibája? Hogy az evő (faló, nassoló) ember látványa már sosem olyan étvágygerjesztő, mint az étel. Ráadásul égy ilyen aprócska csemege nem ehető látványosan. Szájbarejtése mint egy szégyellt gesztus. Pedig a valóságban is így esszük. Csakhogy a tanács itt is igaz, akárcsak a művészet minden ágában: ne a valóságot, de anak égi mását. Hasonló, csak már ügyesebben végigvitt reklám a TVK csomagolórendszerét hirdető fél perc. Először bemutatja az elemeket, majd a rendszer egyszerűségét. Nincsenek toldott madzagok, korszerű, gyors, erős módszer, a kész csomag könnyen mozgatható. S aztán jön itt is a papírformaötlet, hogy mindenki ilyenfajta csomagokkal sétál. Az ötlet mégis remek, ugyanis látványosan szemlélteti, hogy hányféle létez- hetetlen formájú pakkot lehet' ezzel a rendszerrel összetartani. A termékek legkézenfekvőbb, használat közbeni megmutatása még nem biztosítja önmagában a sikert, egy új terméknél mégis célszerű ezt a megoldást választani, pont .'a termék ismeretlensége miatt. A szokatlan módon ábrázolt áru reklámja is lehet sikeres, sőt ám ezt sokkal nehezebb kitalálni. Csak az tud szokatlan elemekből pontosan felmérhető hatásút alkotni, aki már jói ismeri a szokásos lehetőséget: minden apró titkát, s ráadásul egyéni tehetséggel megáldott. S aki máshonnan kiszorulva a reklám területén akarja kiélni eltaposott művészi ambícióját, az jó, ha ezzel szembenéz, mielőtt kócos, ideológiával támogatott zsengéivel kárt okoz. Mert szokatlan ötlet, hogy egy kutya hatalmas nyelvével lefetyeli az Extra-üdítőt, de ettől én meg nem kívánom az egyébként aligha kifogásolható italt. Tanítani valóan gusztustalan ötlet. S attól, hogy gépek közt riszáló lecsupaszított néniről szóló film egyetlen eleme sem vág össze az „ugye megérte?” kérdéssel, s a rongygyűjtésre aktivizáló gondolattal, az úttörők még fognak rongyot vinni a MÉH-be, e filmtől viszont aligha bárki is. Persze a reklám, ha jó, ha rossz, jön, mert sulykolni kell az árut. Ám nem mindegy, hogy miképp történik ez. A pécsi kesztyű, szürreális, sztaniolból kinövése, fojtogató fenyegetése hiába tér vissza naponta, az egészből csak a ritmusos hangkulissza hat. Sulykolni úgy is lehet, ahogy a Skála teszi. Állandó jelenlétük tele van ugyan hibával, ám az utóbbi időben egyre inkább mentesek az általánostól, s tudom, mit kínálnak. Helyes, folyamat volt, ahogy a Skála Kópét használták. Bájos figuráját, szellemes dalait mindenki szerette, s mégis jól döntöttek, hogy ma már inkább emblémaként dobják be. Cseles lény ő, hiszen elsősorban a gyerekeken keresztül hat. . . A reklám bonyolult szakma. Kár lebecsülni ezt a munkát, s a létrehozott értékeket. Eldönteni viszont, hogy melyik reklám mennyit ér, nem túl nehéz. Bizonyítja ezt, hogy a köz véleménye maradéktalanul megegyezett a zsűriével a hamburger esetében. Vajon előfordult már ehhez hasonló a világ bármely filmfesztiválján? 1 Ungár Tamás Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.20: Társalgó. 9.47: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: Diákfélóra. 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.50: Népdalfeldolgozások. 11.10: Operaáriák. 11.39: Az élet komédiásai. 12.45: Hangverseny délidőben. 13.45: Burka Sándor tárogatón játszik. 14.10: Magyarán szólva*. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Fúvóskeringők. 14.40 : Kalinka-malinka . . . 14.55: Csajkovszkij: Kis zongoradarabok. 15.00: Flő világirodalom. 15.20: A Tátrai vonósnégyes felvételeiből. 16.05: Játék- és ajándékműsor beteg gyerekeknek. 17.00: Újraolvasva. 17.30: Kritikusok fóruma. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Ünnepi köszöntő. 20.30: Egy művészpálya állomásai. 21.30: Az egészségügy világközpontjában. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Schubert: Miriam diadaléneke. 22.50: A közjó szolgálatában. 23.00: Operarészletek. 0.10: Nóták. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.30: Népi zene. 13.05: Pophullám. 14.00: Zenés délután. 14.15: Népi muzsika. 14.30: Diákfoci. 14.40: Lili bárónő. Operett. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Disputa a tehetetlenségről. 18.30: Gramofonalbum. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nóták. 21.05: Vidám népmesék. 21.30: Slágerbarátság. I. rész. 22.30: Périchole. Operett. 23.20: Szintetizátorvarázs. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Jancsi és Juliska. Opera. 11.03: Drahos Béla fuvolázik. 11.41: Négy évszázad muzsikájából. 12.45: Dzsesszfelvételeinkből. 13.05: Világújság. 13.20: Népdalkórusok. 13.45: Kamarazene. 15.20: Mignon. Opera. 16.00: Purcell-művek. 17.00: Képek és jelképek. 17.30: Labirintus. 17.45: Muzsika gyerekeknek. 18.00: Az Állami orosz énekkar énekel. 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű műsora. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora. 19.35: A Budapesti kamaraegyüttes hangversenye. 20.20: Beszélgetés Kurucz Gyula íróval. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.20; Operákból. 22.00: Eszmecsere. 22.30: Dzsesszfesztivál. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Dallal a háborúk ellen. Marleine Dietrich énekel. 17.15: 40 éve történt. 17.35: Ami csak a szolnoki stúdió hullámhosszán hallható. Zenei ajánlóműsor. (Közben: Noteszlap.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Julio Iglesias felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 9.55: Parasztok. Filmsorozat. XIII/10. (ism.) 10.45: Híres spanyol operaénekesek. (ism.) 11.45: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 16.10: Hírek. 16.15: Kisfilm. 16.25: A Himalája meghódítása. Vl/6. (ism.) 17.15: Képújság. 17.20: Reklám. 17.25: Sakk-matt. 17.50: Dél-alföldi Krónika. 18.20: A szegedi körzeti stúdió műsora. Riportműsor. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Reklám. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ünnepi köszöntő. 20.15: „Fényes vendég jön hozzátok.” 20.55: Kodály: Mátrai képek. 21.05: Halál a Níluson. Angol film. 23.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.25: Képújság. 18.30: Kuckó, (ism.) 19.00: Magyar tájak. 20.20: Barta Lajos: Szerelem. Színmű. 21.00: Közben: Tv-híradó 2. 23.00: Képújság. BUKAREST 15.05: Diákfórum. 15.30: Rajzfilmek. 15.40: Dalok. 16.00: Nők világa. 20.00: Tv-híradó, 20.20: Gazdasági körkép. 20.35: „Családfa”. Demetrius színműve. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: A szlavóniai Dráva-mellék. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Ne felejtsd el. 17.40: Hírek. 17.45: A kaland. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zene fiataloknak. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Jelzések. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Alfred Hitchcock: Madarak — amerikai játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Nyitott könyv. 18.45: Világnézet. 19.00: Személyi számítógép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: Dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Dzsessz. MOZI Békési Bástya: Pereputty. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és 6-kor: Vassza I—II., 4-kor: No, megállj csak! Békéscsabai Terv: fél 6-kor: E. T., fél 8-kor: 25 millió fontos váltságdíj. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Hófehér, fél 8-kor: Sok pénznél jobb a több. Gyulai Petőfi: 3-kor: Követem a kijelölt irányt, 5 és 7-kor: Szelíd motorosok. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Seriff az égből, fél 6 és fél '8-kor: Játszani kell! Szeghalmi Ady: Gandhi I —II. Cicmill Ográd és Parellio — Szabó Zuzsa Ilodu Józseffel
