Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-06 / 261. szám

1984. november 6„ kedd Nos. ilyen szerzői beveze­tőt abban a ma már csak egyszerűen úgy mondott öt­venes évek elején nem tu­dom, leírt-e valaki, és azt sem. hogy effajta írói szán­dékkal vágott volna bele — horribile dictu! — mesejáté­kot írni. Nyilván az, hogy a „szörnyek nem is olyan veszedelmesek, mint ami­lyennek látszanak”, no és az, hogy „könnyebb legyőz­ni őket. mint gondolná az ember”, csak ma leírható mondatok. És itt álljunk meg egy pillanatra. Békés József annyi szín­padi siker után valami több­re vállalkozott, minthogy ír­jon egy mesejátékot, amely­ben (nevelendő az ifjú nem­zedéket) a Jó győzedelmes­kedik a Rossz felett. Per­sze, ez a Jó sokféle jó le­het, és a’ Rossz is sokféle rossz. Mindez azonban már hogy: talán. De csak akkor, ha a világ leggyávább bo­hócából a világ legbátrabb embere lesz! . Lehet-e? Az író erre is azt mondja: igen. Ha barátai vannak, ha már nem egyedül, többen akar­ják ugyanazt. A szabadulást, a mindenki megszabadítását a Szörny hatalma alól. Hát, ilyen ez a mesejáték, ez a Békés-ősbemutató a Jó­kai Színházban, Sík Ferenc érdemes művész rendezésé­ben. Ilyen a szereplők játé­kában, akik annyi hittel és tisztelettel csinálják végig ezt a (mégis) mesedarabot, hogy ezért őket illeti tiszte­let. A legnagyobb siker pe- _dig Szabó Zsuzsát, aki Cic- mill Ográd, a „választékos és varázsló” (mindig jóra va­rázsló!) macska szerepében megállíthatatlanul vibráló, tökéletes főszereplő. Kitűnő Hodu József is, mint Pa- rellio, a „legbátrabb gyáva”, és akik a lehetetlenre is vállalkozva, velük együtt győzik le a majd beijedt su- hanccá változó Szörnyet (Farkas Tamás játssza): Var- day Zoltán (Pacsirta), Szép- laky Endre (Létra), Kovács Edit (Marella). Meséhez il­lők a jelmezek (Fűzi Sára mv.), a díszletek (Bakó Jó­zsef mv.), és a zenei össze­állítás is (Simon Zoltán, szintén mv.). Sass Ervin Békés József mesejátékénak ősbemutatója A legbátrabb gyáva Valrrmikor, a ma már csak egyszerűen úgy mondott öt­vened évek elején alkalma­sint elég volt az írói siker­hez az írói szándék, ha az kétségbevonhatatlanul egy­beesett a néhány bűvös szó­val mindig meghatározható, éppen soron levő napi po­litikai feladatokkal. A mű­vészi érték, a színvonal má­sodrendű' kérdéssé retirált, pedig hát mi sem világo­sabb (könnyű ezt mondani most), mint az, hogy a mű­vészeti érték ott kezdődik, hogy a mű, amiről szó van. csak akkor tehet eleget sok­féle követelménynek, ha nem fércmunka, ha a mű­vész (alkotás közben) teljes mértékben, szívével-lelkével azonosulhat tárgyával, köz­lendőjével. Kár lenne jobban belebonyolódni ezekbe, csu­pán azért hozakodtam elő vele (és éppen egy mesejá­ték!) kritikájának elején, mert elolvastam Békés Jó­zsef, a szerző pár mondatát a gyerekek számára kifestő­könyvként is (!) használható műsorfüzetben: „A szörnyek nem mindig olyan vesze­delmesek, mint amilyennek látszanak. Akinek van bá­torsága, hogy szembeszálljon velük, rájöhet, hogy köny- nyebb legyőzni őket, mint gondolná az ember. Az élet­ben is, nemcsak a mesék­ben.” így történik a Grimm-me- sékben, és Andersen sem kívánt többre jutni. Békés azonban (még egy horribile dictu!) politizál. Mesejáték­ban, gyerekeknek: politizál. Bebizonyítja, hogy Szörnyek tényleg nincsenek, csak az emberi hiszékenység, gyá­vaság, talpnyalás és butaság lépcsőfokain emelkedhetnek egyesek Szörny-hatalmú po­zíciókba, zsarolhatják és emészthetik a jókat (jobb sorsra érdemeseket) nagy­hangú hatalmukkal, öntelt pózaikkal, gátlástalansá­gukkal, melyhez az uralmuk alá hajtottak (hajlók?!!) szol­gáltatják a mindennapi üzemanyagot. De miért szol­gáltatják? — kérdezi Békés József. Mert gyávák, feleli a játékban Cicmill Ográd, a világ .,legválasztékosabb'’ macskája Parellio, a világ „leggyávább bohócának” reszketéseire. És itt kezdődik a mese, melyben az írói szándék nem marad önmagában, és nem attól lesz az egészből (ha látják, felnőttek szá­mára is) értékes színházi élmény, mert felsorakoztatta a szándékhoz szükséges fi­gurákat, kitalálta a mesét; hanem elsősorban azért, mer* — értünk belőle. Közben színház van a színpadon, pergő, izgalmas-izgatott já­ték és (habár itt is zúg-zeng a nézőtér egyszer-kétszer) a gyereknézők egy-egy elka­pott, okos, elgondolkozó te­kintetéből azt is látni, hogy nemcsak azért ez a sistergő kapcsolat a színpad és a né­zőtér között, mert palacsin­tasütővel verik a Paprika János fejét, hanem azért, mert itt, Békés színpadán tényleg valami egészen meg­lepő dolgok történnek, hang­zanak el. Arról, hogy a Szörny, az örült Nagyúr kiirtotta az emberekből a nevetést, a sí­rást, a színek pompáját, hogy sem nevetni, sem sírni, sem gyönyörködni többé ne tud­janak; hogy elveszítve min­den emberit, egyetlen szó, és annak értelme maradjon csak bennük: alázat. Békés József azt mondja erre: „akinek van bátorsága, hogy szembeszálljon ...” az talán győzhet is. Az író szerint biztosan. Mi mondjuk azt. Fotó: Veress Erzsi Készülő dokumentumfilmek A Mafilm Híradó- és Doku­mentumfilm Stúdiójában Szé­kely Ferenc „Vitafilm a nak- solról” címmel új alkotást for­gat. A produkció, amelynek ope­ratőre Ónodi G. György, az égé­si sebek gyógyítására használt szer hatásosságáról folytatott vi­táról szól. Kiss István György kamerájával rögzítik Tényi Ist­ván mozihíradó-filmjét 14 éves bányásztanulókról, valamint az oroszlányi bányásztanintézetről. Deák^ Erzsébet mozihíradójá­ban a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottságnak azzal a vizsgálatá­val ismerteti meg a nézőket, amellyel a főváros közterületei­nek állapotát térképezte föl a szervezet. Az operatőr Máriássy Ferenc volt. Wiedermann Károly „Szent­endrei mozaikok” címmel a kis­város idegenforgalmi .és kultu­rális életéről készít filmet. Pau­lus Alajos és Székely Ferenc társrendezők „Via Transkonti- nent” című alkotásukon dolgoz­nak; a film a földrészeket át­szelő nagy szállítási útvonalakat mutatja be, amelyeken a ma­gyar Hungarocamion, a Mahart és a Malév járművei viszik árui­kat. Zombori Katalin „Züm- züm” című alkotásában a kis falvak művelődési lehetőségeiről szól; az operatőr Kiss István György és Ormos Tibor. A napokban kezdik meg Ko- lonits Ilona új filmjének felvé­teleit. Szabó Árpád és Ormos Tibor kamerája előtt egy óbu­dai leányiskola diákjainak élete rajzolódik ki. A lányok sorsát figyelemmel kísérő alkotók tíz­évenként rögzítették a beszámo­lókat, amelyek segítségével nem­csak egy osztály, hanem az or­szág fejlődéséről, a társadalom változásairól is képet kapha­tunk. Bélyegárverés A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége november 10 —ll-én tartja 27. őszi nagy ár­verését a szövetség székházában, Budapest VI., Vörösmarty utca 65. alatt. November 10-én, szom­baton délelőtt 10 órakor a kül­földi, délután 16 órakor a mo­dern magyar, vasárnap 10 óra­kor a klasszikus bélyegek ke­rülnek kalapács alá. Árverésre kerül 1700 tétel, érdekességek, sorok, blokkok, tévnyomatok, ritkaságok. Az árverés nyilvá­nos, az árverésre kerülő anya­gok 9-én és 10-én a helyszínen 15—18 óra között, valamint az árverés előtt egy órával a hely­színen megtekinthetők. Kosztolányi Esti Kornélja egyszer elővetődött a „Becsü­letes városba”, s ott fura feliratokat láthatott: „Lábrontó ci­pők, tyúkszem, tályog szavatolva. Több vevőnk lábát ampu­tálták, Drága és rossz ruhák. Tessék alkudni, mert becsap­juk. Ehetetlen ételek és ihatatlan italok. Rosszabb, mint ott­hon. Olvashatatlan szemét. Az agyalágyult öreg író utolsó műve, mely egyetlen példányban sem kelt el.” Nem kétséges, jó néhány árura és szolgáltatásra hasonló jellemzés illene rá. A reklámban azonban nem gyónási, ha­nem eladási szándék fogalmazódik meg. Hadd ne firtassam hát a reklámok igazságtartalmát. A reklám célja egyértelmű: tudatosítsa valaminek a létezését, ismertesse, hogy miért azt a valamit kell választanom a sok hasonló közül. Hogy fela­datának eleget tegyen, pszichológusok, szociológusok felmé­rései alapján dolgozhatják a szakemberek az írók, költők, képző- és iparművészek, zenészek, színészek, operatőrök, ko­reográfusok, trükkmesterek és filmrendezők stábjait. Mitől, hogy mégis annyi a rossz reklám? Téved, aki azt hiszi, hogy az üzemek sorsáért aggódom, mikor bosszant jó néhány reklámunk elhibázottsága. Merthogy bepalizzák a termelőket a reklámszakembereknek mondott erre hivatot­tak, ám legyen, de hogy a tévé minden hájjal megkentjeit is átvágják, azt egyszerűen nem hiszem el. Mert ők nemcsak mint tévések, de mint fogyasztók is el tudják dönteni, hatá­sos-e a filmecske, avagy pont ellenkezőleg . .. Induljunk ki abból, ami egyszerű és jó. Vegyük a Csabai snack első reklámját. Látjuk, ahogy az étel megsül. Mind­össze ennyi. Szinte ízlelhető, ráadásul meggyőz bennünket az előállítás gyorsaságáról. A film második fele egyszerű és rossz. Azt látjuk, hogy mindenki, mindenhol a Csabai snacket eszi. Papírformaötlet. Akkor mi a hibája? Hogy az evő (faló, nassoló) ember látványa már sosem olyan étvágyger­jesztő, mint az étel. Ráadásul égy ilyen aprócska csemege nem ehető látványosan. Szájbarejtése mint egy szégyellt gesztus. Pedig a valóságban is így esszük. Csakhogy a tanács itt is igaz, akárcsak a művészet minden ágában: ne a való­ságot, de anak égi mását. Hasonló, csak már ügyesebben végigvitt reklám a TVK csomagolórendszerét hirdető fél perc. Először bemutatja az elemeket, majd a rendszer egyszerűségét. Nincsenek toldott madzagok, korszerű, gyors, erős módszer, a kész csomag könnyen mozgatható. S aztán jön itt is a papírformaötlet, hogy mindenki ilyenfajta csomagokkal sétál. Az ötlet mégis remek, ugyanis látványosan szemlélteti, hogy hányféle létez- hetetlen formájú pakkot lehet' ezzel a rendszerrel összetarta­ni. A termékek legkézenfekvőbb, használat közbeni megmu­tatása még nem biztosítja önmagában a sikert, egy új ter­méknél mégis célszerű ezt a megoldást választani, pont .'a termék ismeretlensége miatt. A szokatlan módon ábrázolt áru reklámja is lehet sikeres, sőt ám ezt sokkal nehezebb kitalálni. Csak az tud szokatlan elemekből pontosan felmér­hető hatásút alkotni, aki már jói ismeri a szokásos lehetősé­get: minden apró titkát, s ráadásul egyéni tehetséggel meg­áldott. S aki máshonnan kiszorulva a reklám területén akar­ja kiélni eltaposott művészi ambícióját, az jó, ha ezzel szem­benéz, mielőtt kócos, ideológiával támogatott zsengéivel kárt okoz. Mert szokatlan ötlet, hogy egy kutya hatalmas nyelvével lefetyeli az Extra-üdítőt, de ettől én meg nem kívánom az egyébként aligha kifogásolható italt. Tanítani valóan gusz­tustalan ötlet. S attól, hogy gépek közt riszáló lecsupaszított néniről szóló film egyetlen eleme sem vág össze az „ugye megérte?” kérdéssel, s a rongygyűjtésre aktivizáló gondolat­tal, az úttörők még fognak rongyot vinni a MÉH-be, e film­től viszont aligha bárki is. Persze a reklám, ha jó, ha rossz, jön, mert sulykolni kell az árut. Ám nem mindegy, hogy miképp történik ez. A pé­csi kesztyű, szürreális, sztaniolból kinövése, fojtogató fenye­getése hiába tér vissza naponta, az egészből csak a ritmusos hangkulissza hat. Sulykolni úgy is lehet, ahogy a Skála teszi. Állandó jelenlétük tele van ugyan hibával, ám az utóbbi idő­ben egyre inkább mentesek az általánostól, s tudom, mit kí­nálnak. Helyes, folyamat volt, ahogy a Skála Kópét hasz­nálták. Bájos figuráját, szellemes dalait mindenki szerette, s mégis jól döntöttek, hogy ma már inkább emblémaként dob­ják be. Cseles lény ő, hiszen elsősorban a gyerekeken ke­resztül hat. . . A reklám bonyolult szakma. Kár lebecsülni ezt a mun­kát, s a létrehozott értékeket. Eldönteni viszont, hogy me­lyik reklám mennyit ér, nem túl nehéz. Bizonyítja ezt, hogy a köz véleménye maradéktalanul megegyezett a zsűriével a hamburger esetében. Vajon előfordult már ehhez hasonló a világ bármely filmfesztiválján? 1 Ungár Tamás Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.20: Társalgó. 9.47: Játsszunk a billentyűk­kel! 10.05: Diákfélóra. 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.50: Népdalfeldolgozások. 11.10: Operaáriák. 11.39: Az élet komédiásai. 12.45: Hangverseny délidőben. 13.45: Burka Sándor tárogatón játszik. 14.10: Magyarán szólva*. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Fúvóskeringők. 14.40 : Kalinka-malinka . . . 14.55: Csajkovszkij: Kis zongo­radarabok. 15.00: Flő világirodalom. 15.20: A Tátrai vonósnégyes fel­vételeiből. 16.05: Játék- és ajándékműsor beteg gyerekeknek. 17.00: Újraolvasva. 17.30: Kritikusok fóruma. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Ünnepi köszöntő. 20.30: Egy művészpálya állomá­sai. 21.30: Az egészségügy világköz­pontjában. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Schubert: Miriam diadal­éneke. 22.50: A közjó szolgálatában. 23.00: Operarészletek. 0.10: Nóták. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.30: Népi zene. 13.05: Pophullám. 14.00: Zenés délután. 14.15: Népi muzsika. 14.30: Diákfoci. 14.40: Lili bárónő. Operett. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Disputa a tehetetlenségről. 18.30: Gramofonalbum. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nóták. 21.05: Vidám népmesék. 21.30: Slágerbarátság. I. rész. 22.30: Périchole. Operett. 23.20: Szintetizátorvarázs. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Jancsi és Juliska. Opera. 11.03: Drahos Béla fuvolázik. 11.41: Négy évszázad muzsikájá­ból. 12.45: Dzsesszfelvételeinkből. 13.05: Világújság. 13.20: Népdalkórusok. 13.45: Kamarazene. 15.20: Mignon. Opera. 16.00: Purcell-művek. 17.00: Képek és jelképek. 17.30: Labirintus. 17.45: Muzsika gyerekeknek. 18.00: Az Állami orosz énekkar énekel. 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű műsora. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora. 19.35: A Budapesti kamaraegyüt­tes hangversenye. 20.20: Beszélgetés Kurucz Gyula íróval. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.20; Operákból. 22.00: Eszmecsere. 22.30: Dzsesszfesztivál. SZOLNOKI STÚDIÓ ­17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Dallal a háborúk ellen. Marleine Dietrich énekel. 17.15: 40 éve történt. 17.35: Ami csak a szolnoki stú­dió hullámhosszán hallha­tó. Zenei ajánlóműsor. (Közben: Noteszlap.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Julio Iglesias felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 9.55: Parasztok. Filmsorozat. XIII/10. (ism.) 10.45: Híres spanyol operaéneke­sek. (ism.) 11.45: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 16.10: Hírek. 16.15: Kisfilm. 16.25: A Himalája meghódítása. Vl/6. (ism.) 17.15: Képújság. 17.20: Reklám. 17.25: Sakk-matt. 17.50: Dél-alföldi Krónika. 18.20: A szegedi körzeti stúdió műsora. Riportműsor. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Reklám. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ünnepi köszöntő. 20.15: „Fényes vendég jön hoz­zátok.” 20.55: Kodály: Mátrai képek. 21.05: Halál a Níluson. Angol film. 23.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.25: Képújság. 18.30: Kuckó, (ism.) 19.00: Magyar tájak. 20.20: Barta Lajos: Szerelem. Színmű. 21.00: Közben: Tv-híradó 2. 23.00: Képújság. BUKAREST 15.05: Diákfórum. 15.30: Rajzfilmek. 15.40: Dalok. 16.00: Nők világa. 20.00: Tv-híradó, 20.20: Gazdasági körkép. 20.35: „Családfa”. Demetrius színműve. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: A szlavóniai Dráva-mellék. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Ne felejtsd el. 17.40: Hírek. 17.45: A kaland. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zene fiataloknak. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Jelzések. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Alfred Hitchcock: Madarak — amerikai játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Nyitott könyv. 18.45: Világnézet. 19.00: Személyi számítógép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: Dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Dzsessz. MOZI Békési Bástya: Pereputty. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10 és 6-kor: Vassza I—II., 4-kor: No, megállj csak! Békéscsabai Terv: fél 6-kor: E. T., fél 8-kor: 25 millió fontos váltságdíj. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Hófehér, fél 8-kor: Sok pénznél jobb a több. Gyulai Petőfi: 3-kor: Követem a kijelölt irányt, 5 és 7-kor: Szelíd motorosok. Orosházi Par­tizán: fél 4-kor: Seriff az ég­ből, fél 6 és fél '8-kor: Játszani kell! Szeghalmi Ady: Gandhi I —II. Cicmill Ográd és Parellio — Szabó Zuzsa Ilodu Józseffel

Next

/
Oldalképek
Tartalom