Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

1984, november 30,, péntek o „Az én műhelyem” sorozatban tegnap nyílt meg Békéscsa­bán a Munkácsy Mihály Múzeumban Kállai Júlia grafikus- művész kiállítása. A kiállítást — amelyet december 31-ig te­kinthetnek meg az érdeklődök — Bede László, a békési mű­velődési központ igazgatója nyitotta meg Fotó: Veress Erzsi Javaslat a megyei vadgazdálkodási és kölcsönös támogatási alapra A Magyar Vadászok Or­szágos Szövetségének Bé­kés megyei intéző bizottsá­ga kibővített küldöttgyűlést hívott össze november 29- én, tegnap délután Békés­csabán, a Bajza utcai MA- VOSZ-székházban. Csatári Béla, a szövetség megyei el­nöke köszöntötte a résztve­vőket és a meghívott vendé­geket, többek között Mátyási Ferencet, a MAVOSZ főelő­adóját és Kiss Ferencet, a MAVOSZ osztályvezető-he­lyettesét. A tanácskozás első napi­rendi pontjában dr. Rom­vári László, a megyei IB titkára a vadásztársaságok és a MAVOSZ megyei szer­veinek 1985. évi választásai­val kapcsolatos teendőit foglalta össze. Többek kö­zött elmondta, hogy az or­szágos küldöttgyűlés 1984. szeptemberi határozatai alapján az alapszabály úgy módosul, hogy a 25 tagot meghaladó vadásztársasá­goknál az intéző bizottság egy taggal bővül. Az új tag feladata az egyesületi, a pro­paganda és természetvédel­mi jellegű munkák ellátása, irányítása lesz. A második napirendi pont­ban Kovács György, a me­gyei IB gazdasági vezetője javaslatot tett a megyei vad­gazdálkodási és kölcsönös támogatási alap létrehozásá­ra. A harmadik napirendi pontban Sinka Pál, a megyei IB vadászmestere a vadak élőhelyi feltételeinek Békés megyei alakulásáról tartott tájékoztatót. Ebben hangsú­lyozta: mivel megyénk cse­kély erdőterületekkel ren­delkezik, szükséges, hogy minél több olyan bevetett területe legyen a vadászok­nak, ahol a mezőgazdaság terménybetakarítása után a vadak télen is élelmet és vé­delmet találnak. Végül be­jelentések hangzottak el. L. S. Orvosi ügyeletek Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti új kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.30-tól másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól io-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 61-012. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a kórház szájsebé­szétén, a Semmelweis u. 1. szám alatt. Gyomaendrődön a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi ügyelet Hunyára is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hí- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva. AR 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és ör- ménykútra is,. 17 órától reggel 8-ig. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Cí­me: Szeghalom, Ady u. 1/6. Tel.: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-ig készenlét van. Sarkad: mindennapos közpon­ti orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel 8-ig. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 120. Mezöberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Puskin u. l. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reggel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti ügyelet a Könd u. 76. sz. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8-ig. Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén központi orvosi ügye­let Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kaszaper, Nagy- bánhegyes, Magyarbánhegyes, Végegyháza betegeinek. Az ügyelet helye: Mezőkovácsháza, rendelőintézet. Tel.: 85. Medgyesegyházán: péntek 17 órától hétfő reggel 8 óráig Med- gyesegyháza, Medgyesbodzás, Gábortelep. Pusztaottlaka, Nagy­kamarás. Almáskamarás, Kever- mes, Dombegyház, Kunágota, Dombiratos, Kisdombegyház, Ma- gyardombegyház és Lökösháza betegei a központi ügyelethez fordulhatnak. Az ügyelet helye: Medgyesegyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 72. A fel nem sorolt községekben hét közben, hét végén készenlét, illetve összevont orvosi ügyelet van! Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. Ifjúsági parlament a 635-ösben A békéscsabai 635. szá­mú „Kulich Gyula” Ipari Szakmunkásképző Intézet tegnap, csütörtökön tartot­ta ifjúsági parlamentjét Bé­késcsabán, a KISZÖV szék­házában. Dr. Baukó Mihály, az intézmény igazgatója szá­molt be az előző, 1981-ben tartott parlament óta eltelt időszak változásairól. A leg­jelentősebb változás az öt­napos oktatás hétre való át­térés, amely megnövelte a napi tanítási órák számá;:. Az elmúlt tanévben új házi­rendet fogadtak el az inté­zetben. Három év alatt meg­erősödött a KISZ-szervezet, s az iskola vezetői és a KISZ- bizottság együttműködésé­ben is jelentős előrelépés történt. A tanulói szakszer­vezeti bizottság gyakorolja érdekvédelmi és érdekkép­viseleti jogát. Sokat javultak a gyakor­lati oktatás szociális felté­telei : az építőipari és a szol­gáltató szakmákban tanmű­helyeket alakítottak ki. A szerszám- ,és munkaruha­ellátással azonban változat­lanul gond van. A tanulmá­nyi munkában nem történt jelentős előrelépés: az átlag- eredmény közepes (3,2). A számok azt bizonyítják, hogy a tanulók nem használják ki eléggé a tanulmányi mun­kát segítő formákat (példá­ul korrepetálás, könyvtár- használat), ez pedig javít­hatna a bukási statisztikán (az elmúlt tanévben 53-an, legtöbben matematikából és fizikából szereztek elégtelen osztályzatot). A szakmunkásképző ta­nulói szép számban vesz­nek részt a tanulmányi és a szakmai versenyeken. A Bé­késcsaba városáért végzett társadalmi munkaakciókban is dicséretes eredményeket könyvelhetnek el a diákok. Az intézet felújításához csaknem 3 millió forint ér­tékű társadalmi munkával járultak hozzá. Jók a művelődési és spor­tolási lehetőségek, ám ezeket a fiatalok nem használják ki eléggé. A szakkörök, az is­kolai könyvtár, a helyi TIT- csoport, a kirándulások, az iskolarádió, a labdarúgócsa­pat számtalan alkalmat te­remt a szabad idő színvona­las eltöltésére, az önműve­lésre. A beszámolót követően megvitatták az 1985/86-os év intézkedési tervét, amely tartalmazza többek között a házirend megadására, az is­kolai demokratizmus meg­valósítására, az oktatási és a közhasznú munka végzésére vonatkozó .feladatokat, va­lamint tárgyalja a tanulók szociális helyzetének, mű­velődési lehetőségeinek javí­tására teendő intézkedése­ket. A diákok hozzászólásaik­ban sajátos gondjaikról ad­tak számot: örömmel szá­moltak be például arról, hogy a diákotthonban kicse­rélték a berendezéseket, bő­vítették az udvart, de be­széltek az élelmezési és a fű­tési gondokról is. Javasolták, hogy több nyári építőtábort szervezzenek, társadalmi munkában létesítsenek sport­udvart, s a büfében szer­vezzék meg a gyorsabb ki­szolgálást. „ Cél a minőségi sertéshústermelés Mezőkovácsházán, az Oj Alkotmány Termelőszövet­kezetben tartotta tegnap, csütörtökön igazgatótanács­ülését a DÉTE. Biró Vil­mos, a "házigazda közös gaz­daság elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Klau- kó Mátyást, a megyei párt- bizottság osztályvezető-he­lyettesét, Antal Józsefet, a megyei tanács osztályvezető­helyettesét és dr. Drágán Ivánt, a TESZÖV titkárhe­lyettesét. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Horváth Pál igazgató szá­molt be. Ezt követően Orbán Mi­hály igazgatóhelyettes a ser­téstenyésztés . helyzetéről adott átfogó ismertetést. Ki­emelte, hogy a térségben meghatározó a nagy- és kis­üzemi sertéstenyésztés és -hizlalás. A továbbiakban elemezte a takarmányozás, a tenyésztői munka és az ér­tékesítés jelenlegi helyzetét. Mint mondta, a jövőben el­sőrendű feladat a minőségi sertéshústermelés megvalósí­tása. Rózsa Dezső, a Tótkomlósi SERKÖV igazgatója hozzá­szólásában a minőség javítá­sára hívta fel a figyelmet. Szólt a keletkező hulladékok felhasználásáról. Mint mon­dotta, náluk a vágóhídi hul­ladékok felfőzése már több éve tart. Kiss Lajos, a Gyulai Hús­kombinát kereskedelmi igaz­gatója a húsipar oldaláról világította meg az ágazat helyzetét. Hangsúlyozta, . a jövőben a termelőkkel csak szoros együttműködésben tudják megvalósítani a mi­nőségi árutermelést. V. L. Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye az időszaki sajtótermékek áremeléséről A lapok és folyóiratok fo­gyasztói ára 1985. január 1- től átlagosan 25 százalékkal emelkedik. Ezen belül az ár­növekedés eltérő mértékű. A politikai napilapok ára hét­köznap az eddigi 1,40 he­lyett 1,80; hét végén és ün­nepnap 1,80 helyett 2,20 Ft lesz. A képes hetilapok ára átlagosan 1,50 Ft-tal; a tu­dományos és szaklapoké, a szórakoztató lapoké átlago­san 30 százalékkal növek­szik. Az előfizetési díja'k a fen­tieknek megfelelően változ­nak. (MTI) Tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége A központi bérintézkedés jelentősen javította a közok­tatásban dolgozó pedagógu­sok közérzetét, s kedvező fel­tételeket teremtett az új tan­év megkezdéséhez — állapí­totta meg tegnapi ülésén a Pedagógusok Szakszervezeté­nek elnöksége. Kiemelték: az intézményi tapasztalatok alapvetően iga­zolták az előzetesen kialakí­tott elosztási elvek helyessé­gét, mert a munkakörönként kötelező minimumot vala­mennyi pedagógus megkap­ta, s így nem növekedett az egyes intézmények között meglevő bérkülönbség. A ta­nácsi fenntartású intézmé­nyekben mintegy 164 peda­gógus részesült, átlagosan 466 forint béremelésben, ez pon­tosan 10 százalékos növeke­désnek felel meg. A kedvező tapasztalatok el­lenére azonban a végrehaj­tás során gondok is adódtak. Ezeket az elnökség a követ­kezőkben összegezte: az elő­zetes híradások következete­sen 10 százalékos béremelés­ről szóltak, de ezt nem kap­hatta meg egységesen min­denki, különösen azok a hosszabb szolgálati idővel rendelkező tanítók, tanárok „jártak rosszabbul”, akiknek a fizetése meghaladta az 5000 forintot. Fény a sötétségben A demokratikus újjáépítés programja S ötét volt Magyarországon, amikor Debrecenben meg­kezdték a Néplap I. évfolyam 6. számának nyomtatá­sát. Az újságot — ez olvasható a fejlécen — a még József királyi hercegről elnevezett úton szerkesztették, de már az országnak azon a részén, ahol szabadon szólhatott a nép hangja. A Néplap — „demokratikus napilap” — a kom­munisták újságja volt. Ebben adták közre éppen negyven esztendeje, 1944. november 30-án Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programját. A negyedszázadon át illegalitásban küzdő, és az ország felszabadított területein már szabadon szervezkedő kommu­nisták olyan javaslattal léptek a politikai porondra, amely a sokak által reménytelennek tűnő helyzetben utat muta­tott, és a súlyos helyzetben levő országban azt hirdette: lesz magyar újjászületés! „Ha a nemzet kíméletlenül leszámol az országvesztőkkel, ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új, életerős de­mokratikus Magyarország felépítésére, ha minden becsületes magyar összefog, akkor Magyarország nem volt, hanem lesz!” — hirdette a bevezető. Azon az éjszakán a szovjet csapatok kemény harcok árán bevették Szikszó városát, egy másik frontszakaszon pedig elfoglalták Egert. 400 német és magyar katonát, s tisztet ej­tettek foglyul, s nagy mennyiségű hadianyagot zsákmányol­tak — szólt a hadijelentés. Ezen az éjszakán már ugyancsak szabaddá vált Hatvan, Pécs és Mohács, de a dunántúli fel­szabadított városokkal a Tiszántúl szabad területeinek még nem voltak kapcsolatai. Budapesten, valamint a Dunántúl túlnyomó részén még a Hitler-bérenc Szálasi bandája volt az úr. És bár a Vörös Hadsereg egységei akkorra már any- nyira megközelítették Budapestet, hogy a nagyvárosban jól hallatszott az ágyúszó, mindenkinek számolnia kellett azzal, hegy az eddigi nagy háborús pusztítás még többszörösére növekszik, a felszabadítóknak nagyon kemény harcokban kell leküzdeniük a hitlerista csapatok és az oldalukon ma­radt magyar egységek esztelen ellenállását. A háborús hadszíntérré tett Magyarország mindkét részén elsötétítés volt érvényben. Sok helyütt nem is volt mivel vi­lágítani ... A petróleum már hónapok óta elfogyott. Az áramfejlesztő telepeket a visszavonuló németek felrobban­tották; a többi áramforrást pedig a bombázások, a belövé- sek rongálták meg, sok helyen szén hiányában álltak a di­namók. A gondosan lefüggönyzött, fekete papírral borított ablak mögött legfeljebb egy-egy házilag készített gyertya világított. Az erőszakos kiürítések, a behívások nyomán szétszakított családok, az életükért reszkető emberek el sem tudták képzelni, hogy ebben az országban egyszer béke lesz és értelmes, dolgos élet. De nem kevesen voltak már, akik az események menetéből levonták azt a következtetést, hogy a hazát pusztulásba rántó politika helyébe új, építő, demok­ratikus vezetésnek kell lépnie. Olyannak, amely kivezeti az országot a pusztulásból, visszavezeti a szabad nemzetek kö­zösségébe, biztosítja az ország újjáépítését és felemelkedését. Ezeknek az erőknek az élére állt a Magyar Kommunista Párt. A Magyar Kommunista Párt által nyilvánosságra ho­zott program mozgósította az ország hazafias erőit, amelyek képesek voltak úrrá lenni a kétségbeesésen, és már addig is sokat tettek a felszabadított területeken a nemzeti újjászü­letésért. Egyre több helyütt — gyakran a legelsőnek pártot alapító kommunisták ösztönzésére — megalakította szerveze­teit a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és Füg­getlen Kisgazdapárt is. Működtek a szakszervezetek cso­portjai, létrejöttek üzemi bizottságok és nemzeti bizottsá­gok. A kommunisták programjának fő pontjai — az azonnali szakítás a náci Németországgal és részvétel a fasizmus elle­ni harcban, az állami-politikai élet demokratizálása; a fa­siszta pártok és szervezeteik betiltása, a háborús bűnösök felelősségre vonása; széles körű földreform, erőteljes iparo­sítás; a nyersanyagforrások és biztosítási intézetek államo­sítása; a kartellek és nagybankok állami ellenőrzés alá he­lyezése; a munkásság legégetőbb szociális követeléseinek megvalósítása; új, demokratikus külpolitika; alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, és új, ideiglenes, koalíciós nem­zeti kormány létrehozása — alkalmasak voltak valóban minden antifasiszta erő tömörítésére. Amint a Néplap más­nap megállapíthatta: a Vörös Hadsereg ugyan felszabadította az ország nagy részét, és egész területéről kiveri a fasisztá­kat, „de belső felszabadításunkat csak magunk végezhetjük el. Ezt a belső felszabadítást szolgálja az egységjavaslat... A pártok egyhangú véleménye szerint a javaslat alapján el­induló munka célja: politikai tudatra ébreszteni a magyar­ságot, és életre kelteni a népi politika elsorvasztott szerveit és intézményeit...” A javaslat megjelenése után két nappal — amint ezt a már koalíciós alapon megjelenő szegedi Délmagyarország tudtul adta — „a Polgári Demokrata Párt, a Független Kis­gazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Paraszt­párt, a Szociáldemokrata Párt és a szabad szakszervezetek értekezletet tartottak, és a Kommunista Párt javaslata alap­ján megállapodtak az ország felemelkedésére és újjáépíté­sére irányuló legsürgősebben megvalósítandó programban”. Megvalósítása érdekében pedig az összes demokratikus pár­tok és a szabad szakszervezetek összefogtak a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Frontban. 0 Magyar Nemzeti Függetlenségi Front első nagygyű­lését Szegeden tartotta, amely egyhangú lelkesedéssel fogadta el az MNFF programjának a kommunisták javaslatát. Révai József, a Kommunista Párt szónoka utalt rá: a még megszállás alatt vergődő Budapesten az illegalitás körülményei között él és harcol a Magyar Front, „a szegedi hazafiak kézfogása része egy országos nagy nemzeti mozga­lomnak”. A szónok hangsúlyozta: „Súlyos, nagyon súlyos a helyzet. Felelőtlen demagógok, népcsalók lennénk, ha ebben a helyzetben könnyelmű ígéretekkel akarnánk kábítani a nemzetet. Nem ígérünk mindenféle földi jókat, nem ígérünk mennyországot, munka, szegénység, sőt nélkülözés lesz az osztályrészünk addig, amíg felépítjük a romba dőlt országot; de ígérjük azt, hogy nem kímélünk sem munkát, sem áldo­zatot, hogy felépítsük, ígérjük azt, hogy életünket is feltesz- szük a demokratikus, független, népi Magyarország felépí­tésének munkájára”. A nép így vette kezébe saját sorsának intézését. Három héttel a programjavaslat megjelenése után összeül az ideiglenes megalakult nemzetgyűlés, a nemzeti kormány — a nép minden jog forrásának nyilvánította ma­gát e hazában. Pintér István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom