Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-29 / 280. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM A Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat rákospalotai gyáregységében évi 18 ezer tonna kávét, ezer tonna teát és 12 tonna fűszert csomagolnak (MTl-fotó — Varga L. felv.) Ülést tartott az ÉDOSZ megyei bizottsága Dz egészségügy VI. ötéves terve Lázár György látogatása Csongrádban Békés megye egészségügyi ellátásában az utóbbi évek­ben jelentős fejlődés tapasz­talható. Az ágazatban ma 7700-an, csaknem 600-zal töb­ben dolgoznak, mint négy évvel korábban. Míg 1980- ban 10 ezer lakosra 16, ad­dig 1983-ban már 18 orvos jutott. Az orvosellátottság azonban még így is elmarad az országos átlagtól — álla­pították meg többek közt az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Békés megyei bi­zottságának ülésén. A tanácskozáson, amelyre tegnap, szerdán az SZMT székházában került sor, az egészségügy VI. ötéves ter­vének teljesítéséről esett szó. A szakmai, politikai célkitű­zések megvalósításáról Csa- mangó Vilmos, az ÉDOSZ megyei bizottságának titká­ra, valamint dr. Szentannai Margit megyei orvos adott számot. Az egészségügy fejlődését bizonyítja egyébként, hogy ma már a megye minden te­lepülésén, valamennyi kor­osztály számára biztosított a körzeti orvosi ellátás. A kör­zeti orvosi rendelőkben az elmúlt években 1,6 millió vizsgálatot végeztek. A tár­gyi körülményeket 1981-ben vizsgálták felül, s megállapí­tották, hogy/az általános kör­zet 150 munkahelyének 65 százaléka korszerűsítésre, 17 százaléka felújításra, 6 szá­zaléka rekonstrukcióra és 12 százaléka szanálásra szorul. A VI. ötéves tervben meg­Az elmúlt években általá­ban javult a szövetkezeti nö­vénytermesztők anyagi-mű­szaki ellátása, és ez a hoza­mok kedvező alakulásában is megmutatkozott. A lehetősé­gek, mindent egybevetve, elegendőek az éves tervek teljesítéséhez, a termelés fej­lesztése azonban megkíván­ja, hogy a tapasztalt hiá­nyosságokat, időnként adódó ellátási gondokat mielőbb felszámolják, megoldják — ezt állapította meg a TOT elnöksége szerdai ülésén. Négy év alatt mintegy nyolc százalékkal nőtt a traktorpark vonóereje anél­kül, hogy a gépek száma gyarapodott volna. Kombáj­nokból kevesebbet használ­nak, az arató-cséplők telje­sítőképessége viszont min­den eddiginél nagyobb. A növénytermesztés más terü­letein is mindinkább előtér­be kerülnek a korszerű be­rendezések, amelyek a tel­jesítmény dolgában — és a gazdaságosságban is — néha sokszorosan felülmúlják a régieket. Kedvezőtlen vi­szont, hogy nagyszámú gép időközben elhasználódott, például a kombájnok egy- harmada. Ezek ugyan szak­szerű munkával többé-ke- vésbé üzemképes állapotban tarthatók, ám fenntartási költségeik túlságosan meg­terhelik a tsz-eket. A gépforgalmazásban az állami kereskedelem mono­polhelyzetét két évvel ez­előtt több csatornás értéke­kezdődött az alapellátás ren­delőinek korszerűsítése. A gyermekkörzetek száma 1980-tól 12-vel emelkedett, s a fogorvosi ellátottság is je­lentősen javult, a 106 fogor­vosi állásból 98-at töltöttek be. A fogorvosi rendelők két­harmada igen jól felszerelt. Megyénkben az üzemegész­ségügyi ellátásban a 13 fő­foglalkozású és 83 részfoglal­kozású üzemorvos 133 üze­met lát el. Az üzemorvosok mintegy 80 ezer dolgozó ré­szére nyújtanak gyógyító, megelőző ellátást. A városokban 10—12 éve működik központi orvosi ügyelet, és a központi ügye­letet 1981-től a községekre is kiterjesztették. Az ügyelete­ket mindenütt terepjáró gép­kocsikkal és URH-rádióállo- másokkal szerelték fel. Az új központi orvosi ügyeletek bevezetése kezdetben nehe­zen talált megértésre. Az az­óta eltelt két és fél év alatt az ügyeletekkel összefüggő panasz nem volt. A lakosság jónak ítéli az ügyeletnek ezt a formáját. Gondot okoz vi­szont, hogy a telefonok gya­kori meghibásodása miatt körülményes a kapcsolatte­remtés. Békés megye fekvőbeteg­ellátását hat kórház biztosít­ja. Annak ellenére, hogy Békéscsabán elkészült a kór­ház 310 ágyas pavilonja és a gyulai megyei kórházban is átadtak egy 80 ágyas épü­letet, a 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak számát tekint­ve Békés a megyék sorrend­sítési rendszer váltotta fel, ennek nyomán a szövetkeze­tek az ellátókkal, a nagyke­reskedelmi vállalatokkal, il­letve számos üzemmel köz­vetlen adás-vételi kapcsola­tot alakítottak ki. A több csatornás rendszer előnyei mellett gondok is adódnak; a rendszer nehezen áttekint­hető, nincs mód az igények kielégítésének pontos meg­tervezésére. Az alkatrészel­látás — mint az ülésen hangsúlyozták — az utóbbi két-három évben javult. A beszerzési költségek azonban, éppen a „több csatorna” ré­vén, gyakran érthetetlenül nagymértékben eltérnek egymástól — legtöbbször a felhasználó tsz-ek kárára. Az alkatrészárakat nem egyszer indokolatlanul felhajtják, ami jelentősen növeli a ja­vítási költségeket, és vég­eredményben indokolatlanul emeli a növénytermesztés kiadásait. Kifogásolta az el­nökség, hogy nincs országo­san egységes alkatrész-nyil­vántartási rendszer, és a pótalkatrészgyártást sem koordinálja országosan sen­ki. A tsz-ek érdekképviseleti szervük közbenjárását ké­rik nem egyszer a gépek és anyagok gyenge minősége miatt, ez számos külföldi gépre is vonatkozik. A kívántnál lassabban ter­jed a gyártóművi forgalma­zás — a Rába gyár kivételé­vel, ahol a közvetlen értéke­sítés jó rendszerét alakítot­ták ki —, és lassú a kon­jében a 16. helyet foglaljad. A megye egészségügyi intéz­ményeinek és kórházainak jelentős része korszerűtlen, - elavult. A gyulai kórház 138, a békéscsabai 112 éves, és az alig két évtizedes orosházi kórház is csak a »legszüksé­gesebb szakmai „szolgáltatá­sokra” képes. A VI. ötéves tervben felgyorsult ugyan a kórházak rekonstrukciós programja, de változatlanul sok még a tennivaló. A nehézségek ellenére to­vább javult a dolgozók élet- és munkakörülménye, szociá­lis ellátása. Tovább fejlődött a szocialista brigádmozgalom és újítómozgalom. Tavaly az egészségügy területén 1100 taggal 73 szocialista brigád tevékenykedett. Az ÉDOSZ megyei bizott­ságának ülésén meghatároz­ták a legfontosabb feladato­kat. Ezek között szerepelt a munkahelyi demokrácia erő­sítése, az egészségügyi' dol­gozók fokozottabb egészség- védelme, a műszerellátottság javítása. Az új beruházások­kal, felújításokkal várható­lag az elkövetkező években tovább javul a munkahelyek szociális ellátottsága. A ta­nácskozás fontos feladatként jelölte meg a megyei orvos­etikai bizottság és az intéze­ti etikai tanácsok jobb együttműködését. Az üzem- egészségügy továbbfejlesztést igényel. Különösen a! me­zőgazdasági üzemekben ke­vés a főfoglalkozású üzem­orvos. szignációs raktárak telepíté­si üteme is, holott ezek, fi­gyelembe véve a jelenlegi gép- és alkatrészellátottságot, jelentős segítséget nyújthat­nának a termelő üzemek­nek. Az elnökség rámutatott: a termelőszövetkezeti gépjaví­tó üzemek hálózata ugyan a korábbinál nagyobb, a bo­nyolultabb gépek, részegysé­gek főjavítására azonban ezek általában nincsenek be­rendezkedve, ezért a közös gazdaságok többsége a ter­melési rendszerek gépi köz­pontjainak szolgáltatásait veszik igénybe. Ezek szol­gáltatási díjai azonban sok esetben eltérőek, még az azo­nos típusú gépek esetében is. S ezen a helyzeten változ­tatni kellene. A vegyi anyagokból az igé­nyeket a kereskedelem álta­lában kielégíti, ám a vá­laszték időnként nem meg­felelő, s az emiatt bekövet­kező nem okszerű műtrágyá­zás nyomán romlik a talaj állapota. Az elnökség a növényter­mesztés anyagi-műszaki ellá­tásának helyzetével kapcso­latban határozatot hozott; ebben egyebek között sürge­ti, hogy a hazai mezőgép­ipar, az elmúlt két-három év kedvező tapasztalatai alapján tegyen további erő­feszítéseket a tsz-ek nö­vénytermesztőinek magasabb szintű műszaki és anyagi el­látásáért. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke kétnapos látogatást tett Csongrád megyében. Prog­ramjának második napján, szerdán Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának első titkára és Szabó Sándor, a megyei ta­nács elnöke kísérte. Szegedi látogatásain részt vett Török József, a városi pártbizott­ság első titkára és Papp Gyu­la, a városi tanács elnöke. A Minisztertanács elnöke délelőtt Szegeden felkereste a könyvtár és a levéltár Dóm téren levő impozáns épüle­tét. Az új közművelődési in­tézményt Tóth Béla író, a könyvtár igazgatója és B!a- zovich László, a Csongrád megyei Levéltár igazgatója mutatta be. Tóth Béla el­mondotta, hogy régebben a Somogyi könyvtár a városi múzeummal volt „társbérlet­ben”. Üj épületiben mint­egy tízezer négyzetméternyi helyiséghez jutott, így a ko­rábbinál hatszorta nagyobb, korszerűbben berendezett te­A békéscsabai közműve­lődési intézmények vezetői tegnap, szerdán tartották év végi hagyományos záró­értekezletüket Békéscsabán, a városi tanács vendégházá­ban. Dr. Virág László, a városi tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője üdvözölte a résztvevőket, majd Ambrus Zoltán, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese adott tájékoztatót az orszá­gos közművelődési aktíva­ülésről és a művészetpoliti­kai tanácskozásról. A következő napirend a hatodik ötéves terv városi közművelődési feladatainak áttekintése, a végrehajtás értékelése, s a további fel­adatok megbeszélése volt. Mint Csepelényiné Fekete Mária, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője elmondotta, a városi közművelődési mun­kát a vállalati, az iskolai és az intézményvezetők munka- közössége fogja össze. Meg­Magyar—NDK kapcsolatok Magyar—NDK kapcsola­tok az 1950—60-as években címmel tudományos ülést rendezett szerdán a magyar —NDK történész vegyes bi­zottság a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának Főiskoláján. A tanácskozáson Berecz János, az MSZMP KB tag­ja, a Népszabadság főszer­kesztője tartott bevezető elő­adást, áttekintve hazánk és a Német Demokratikus Köz­társaság közötti folyamato­san bővülő együttműködés egyes területeit. Ezt követő­en a tudományos ülésen részt vevő magyar és NDK- beli történészek előadásai hangzottak el a két ország politikai kapcsolatainak, gazdasági és kulturális együttműködésének fejlődé­séről. rületen fogadhatja az olva­sókat, a kutatókat. A Politikai Bizottság tag­ját ezután a Televízió körzeti stúdiójában fogadták. Regős Sándor, a stúdió vezetője be­számolt arról, hogy nyolc éve kezdte meg munkáját a kör­zeti stúdió, és egy éve köl­tözött új otthonába, ahol ked­vező körülmények között dol- gazhatnak. Műsoraikkal gaz­dagabbá vált a képernyőn a Dél-Alföld életének bemuta­tása, sikerült a nagy nyilvá­nosság elé tárni e vidék ér­tékes néprajzkincsét. A kulturális élet két köz­pontja után a Miniszterta­nács elnöke a szegedi Űj Élet Termelőszövetkezettel ismerkedett. A gazdaság köz­pontjában Árendás József, a tsz elnöke számolt be a szö­vetkezet gazdálkodásáról, amelyre jellemző a fokozódó iparosodás. Termékeik nagy részét feldolgozzák és kész­vagy félkész termékként ér­tékesítik.. Lázár György a délutáni órákban Hódmezővásárhely­re látogatott, ahol a divat­jegyezte, hogy — elsősorban gazdasági okokból — a munkahelyi művelődés lelas­sult az utóbbi években. A közelmúltban felmérést vé­geztek a gazdasági egysé­gekben, azt kutatva, mi a közvetlen oka a munkahe­lyi művelődésben tapasztal­ható visszaeséseknek. A politikai-világnézeti ne­velő munka egyik legaktuá­lisabb feladata a szocialista demokrácia fejlesztése. A város művészeti életéről szólva elmondotta az elő­adó, hogy 18 képző- és ipar­művész dolgozik megfelelő körülmények között. A Jó­kai Színház társulata új kezdeményezéseket igyek­szik meghonosítani. A zenei művelődés bázisa a zenemű­vészeti szakközépiskola s a szimfonikus zenekar. Az amatőr művészeti mozgalom­ban a minőség fejlesztése a cél. A közművelődési intéz­mények feladata a szabad idő hasznos eltöltésének meg­tervezése is. Néhány kezde­A nagyüzemi és háztáji sertéstartás jelenéről és jö­vőjéről tartottak tanácsko­zást az ISV szervezésében tegnap, november 28-án a kétsopronyi Rákóczi Terme­lőszövetkezetben. Az esemé­nyen a sertéstartó mezőgaz­dasági nagyüzemek, a Biogál Gyógyszergyár képviselőin kívül jelen voltak két jelen­tős nyugat-európai cég, a Salvana és az Elanco képvi­selői is. A Salvana cég képviselő­jének előadásában a szak­emberek a takarmányozás élettani összefüggéseiről hallhattak tájékoztatót. A Salvana takarmányait ásvá­nyi sókkal és vitaminokkal keverve értékesíti. Magyar- országon a sertéshizlalásban ma még csak kisebb körben kötöttárugyár kultúrtermé­ben Púi Rozália vezérigazga­tó tájékoztatta a 95 éves gyár történetéről, felszabadulás utáni fejlődéséről. Elmondta, hogy a korábbi években az össztermésből 20—25 száza­lék volt az exportáru aránya, az idén azonban már megkö­zelíti az ötven százalékot. A vendégek ezután divatbemu­tatón láthatták a legújabb termékmodelleket, majd megtekintették a körkötő­üzemet. Lázár György a gyár kul- túrházában találkozott a Csongrád megyei nagyüze­mek szocialista- brigádjainak vezetőivel. Meghallgatta Ágoston Józsefnek, a Szak- szervezetek Csongrád Megyei Tanácsa vezető titkárának beszámolóját a szocialista brigádmozgalom helyi ered­ményeiről, fejlődéséről, s a brigádélettel, a munkaver­sennyel kapcsolatos kérdé­sekről és a hétköznapi gon­dokról beszélgetett a talál­kozó résztvevőivel. A Minisztertanács elnöke az esti órákban utazott visz- sza Budapestre. ményezés sikeresnek bizo­nyult, ám vannak még hiá­nyosságok. Békéscsabán összesen 12 művelődési intézmény mű­ködik közepes, vagy gyenge minőségű épületben. A terv­időszakban nem volt befe­jezett kulturális beruházás. Felújították viszont az ifjú­sági házat és a téglagyárat, folyamatban van a színház rekonstrukciója, s a Békési úti házak felújítása. A nép­művelői pályán igen nagy a fluktuáció, s a pályát elha­gyók száma is. A következő tervidőszak feladata a szak­mai munka színvonalának javítása, s a törekvés arra, hogy Békéscsaba jobban el­lássa megyeszékhelyi funk­cióját. Ezután szó esett az idén Békéscsabán lezajlott nemzetközi és országos je­lentőségű rendezvényekről. A beszámolót követően az intézményvezetők szóltak munkájukról, gondjaikról. G. K. terjedt el a vitaminokkal, ásványi sókkal dúsított ta­karmány. Az Elanco cég a hozamfo- kozók kedvező hatását is­mertette, amelyek alkalma­zásával jelentősen csökken a takarmányozás költsége. Számítások szerint a hozam- fokozók. tápokban történő értékesítésével mintegy 5 százalékkal mérséklődnek a költségek. A tanácskozáson az elő­adók arról is szóltak, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek háztáji integrációs te­vékenységét a jobb minősé­gű tápok elterjesztésében is fokozni kellene. Így a kis­gazdaságokból felvásárolt ál­lomány minősége sokat ja­vulhatna. K. J. Termelési eredményekről, tervekről tárgyalt a TOT elnöksége Békéscsaba közművelődéséről tanácskoztak Előadások a sertéstenyésztésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom