Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-27 / 278. szám
1984. november 27., kedd o Ezek a kaliforniai technológiával készülő cipők Fotó: Gál Edit Bevallom, nem sokat értek a cipőkhöz, s nem is igen érdekel — mint vásárlót —. hogy milyen technológiával készül. Igényem csupán annyi: csinos legyen, tartós és kényelmes. Másnak persze, más igénye van. s ezekből összeáll az egész, a piaci igény. Ez orientálja: a termelőt, ez határozza meg a fejlesztés irányát. A divat nagy úr; nyerni és bukni egyaránt sokat lehet általa. Természetesen mindenki nyerni szeretne, •> ennek alapfeltétele: idejében elsajátítani a divatos termék ..divatos" technológiáját. Kaliforniai r módra A Körösvidéki Cipész Szövetkezet idejében kapcsolt: kitanulta az egyre népszerűbbé váló. úgynevezett kaliforniai technológiát, melynek lényege, hogy nem a hagyományos ragasztással, fára foglalással, hanem tűzéssel erősítik össze a talpat és a felsőrészt. Ily módon csak lapos sarkú cipők készülhetnek, ez viszont egy percig sem gond. hisz a szövetkezet, profilja szerint, éppen ilyeneket készít. A papucsok legnagyobb gyártója Magyarországon a békéscsabai szövetkezet, százezer számra szállítják innen a különféle utcai és szobapapucsokat. Néhány esztendeje. 1979-ben nagyobb összeget kaptak a termelés fejlesztéséhez, lévén termékük importkiváltó. A terv S valóra is vált, öt év leforgása alatt a termelés — elsősorban a jobb termelékenységnek köszönhetően — 80 százalékkal nőtt. — A fejlődéshez azonban — vélekedik az elnök, Kopp. László —. versenytársak kellenek, enélkül óhatatlanul elkényelmesedik a cég. A hazai papucspiacon viszont nincs vetélytársunk. Tehát ki kellett lépnünk a Világpiacra, műszaki, technológiai színvonalunkat itt kellett összemérni. Mit mondjak? Nincs könnyű dolgunk. A fejlett tőkés országok piacain mi nem vagyunk versenytársak. Tajvannal és Hongkonggal — legalábbis ..papucsban” — nem versenyezhetünk. Papucsban nem. de egy kicsit „szalonképesebben”, balerinacipőben, vagy szandálban már igén. S ehhez kell a kaliforniai technológia. Nagy nevek —nagy üzletek? A híres Salamander cég valamennyi termékét ezzel a kényelmet szolgáló eljárással készíti. Lábágyazott, hajlékony cipőket ad a technológia, ám ennek az az ára, hogy a sarok nem lehet öt centiméternél magasabb. Ily módon készülnek egyébként a sportcipők is. Az új technológiához speciális gépek szükségesek, melyek megvásárlására a fejlesztési banktól 8,5 millió forintos hitelt kapott a szövetkezet. Több külföldi cég érdeklődik a kaliforniai eljárással készülő lábbelik iránt. Az angolok például hatezer pár női szandálra adtak próbarendelést. Felfutóban van az ágazat, de ez nem veszélyezteti a szövetkezet hagyományos papucs- gyártását. — A papucstermelés marad a jelenlegi szinten — mondja az elnök — a többlettermelés a kaliforniáé. Több mint egymillió pár papucs készül nálunk, melyek közül jó néhány ezer az NDK-ban, Bulgáriában talál gazdára. Sőt: eljutottunk addig, hogy klumpáinkat „jegyzik” a nyugat-európai piacon. No, persze, ez nem véletlen. A klumpa őshazája északabbra van, készítésének a svédek nagy mesterei. Qk azonban az általuk kért viszonylag magas ár miatt kiszorultak a piacról. A licen- cet eladták a magyaroknak, és anyagot is szállítottak a termeléshez. Bérmunkában indult tehát a klumpa hazai gyártása. Klumpaexport A svéd cég nagyvonalú volt: vállalta a szövetkezet menedzselését, segített partnert találni. így kerültek ki a Körösvidéki klumpái az NSZK piacra, és a hollandoknak is szállítanak — egyelőre próbaképp — kétezer párat. — Ameddig bírjuk, míg megéri, csináljuk— mondja az elnök —, már az haszon, hogy, megtanuljuk készítését. Tavaly 9 millió forint értékben exportálták termékeiket tőkés országokba, az idén ez várhatóan, és a terv szerint 11 millió forint lesz. A szocialista országokba történő kivitel ezt valamivel meghaladja. Dinamikusan bővül a szövetkezet termelése, új és korszerűsített üzemek, telephelyek adják meg ennek keretét. Ám gondok így is jelentkeznek. Gazdálkodásuk stabilitását rendkívül magas készletek, fizetési nehézségek rontják. Ehhez hozzájárul vevőik hiányos fizetési készsége is. Mindemellett árutermelésük felfutása, a kecsegtető piaci lehetőségek biztatóak. Bár enriyi jót hallhatnánk egyszer másik tevékenységükről, a javító-szolgáltató profilról! Mert a fizikai kopás — legalábbis a lábbeliknél — egyelőre megelőzi az erkölcsi kopást, vagyis a javításra éppoly nagy a piaci igény, mint a kényelmes, divatos cipőkre. Szatmári Ilona Forgácsoló automaták tíz vállalat összefogásával Nagy teljesítményű, automatizált forgácsoló gyártó- rendszer kifejlesztésére, gyártására és elterjesztésére szövetkezett a szerszámgépiparban érdekelt tíz iparvállalat, illetve intézmény, köztük mindkét hazai szerszám- gépgyár, valamint a kutatófejlesztő és tervezőintézetek, egyetemi tanszékek és a külkereskedelmi forgalmat lebonyolító Technoimpex. A partnerek összehangolt munkájával a következő 3-4 évben összesen • hat komplett gyártórendszert állítanak elő, négyet a Szerszámgépipari Művekben, kettőt Csepelen helyeznek üzembe. Az automata gyártórendszer alkalmas lesz mindenfajta szekrényalakzatú, tengely"'és tárcsa alakú munkadarabok forgácsolására, megmunká- ’ lására. A vasöntvények vagy nyersacél munkadarabok számítógép-vezérléssel formálódnak különféle alkatrészekké. Az elképzelések szerint az egyik ilyen gyártó- rendszer két osztrák koope- rá^óban kéfzüjő Heid-esz- tergából, úgynevezett felső pályán mozgó szerszám- és munkadarab-cserélőbői áll majd, egy másikba öt törpe megmunkálóközpontot, kiszolgálókocsikat és robotokat építenek be. A hazai gépipar régóta igényli a korszerű, rendkívül pontos megmunkálást biztosító komplett gyártórendszereket. Ilyen technológia kialakítására már voltak kezdeti próbálkozások a hetvenes években, ezek azonban nem jártak eredménynyel. Csepelen, majd a SZIM-ben és az Egyesült Villamosgépgyárban is kiépítettek integrált gyártórendszert, de a hatalmas gépsorok — az elhúzódó fejlesztések miatt — felszerelésükkor már eleve alkalmatlanok voltak a gyors termékváltás követésére. Az új gyártó- rendszer — amelyhez hasonlóak több iparilag fejlett országban évek óta beváltak — gyorsan és könnyen átprogramozható a megrendelők igényeihez igazított termékválaszték sorozatgyártásához. A gyártórendszerbe épülő gépeket különlegesen jó minőségű alapanyagból kell készíteni, hogy az automatizált megmunkálás során minimálisra csökkenjen az üzemzavarok lehetősége. Koordinált fejlesztést és gyártást igényel a gépsor kialakítása a vezérlések és a központi számítógép, valamint a gyártórendszert kL szolgáló egységek előállítóitól. A tíz vállalat együttműködésével mindez viszonylag rövid idő alatt megoldható. A műszaki tervezőmunkák már elkezdődtek. n szövetkezetek erejével Napjainkban gyakran hallani elismerő nyilatkozatokat a magyar mezőgazdaságról, a termelőszövetkezeti mozgalomról. Joggal. Az a dinamikus fejlődés, amelyet négy évtized alatt a magyar mezőgazdaság, a magyar falu produkált, méltán vívott ki nemzetközi elismerést is. A szövetkezetek alakulásától mostanáig megtett út nemcsak példa nélküli, hanem olyan tanulságos, átadható tapasztalatok tömegével szolgál, amelyekről nem mondhat le a haladni akaró ember, s értelem. Négy évtizedről Természetes az is, hogy ezekben az években mind a világgazdasági helyzetet, mind pedig a népgazdaság szerkezetét, termelékenységét tekintve, jó néhány kérdés fogalmazódik meg bennünk: mindenekelőtt, hogy képes-e a termelőszövetkezeti mozgalom a megújulásra? Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, igen. Akik cselekvő részesei vagyunk a mozgalomnak, jól tudjuk: éppen ez a legfőbb ereje és tisztelnivaló benne, hogy a kezdeti lépésektől, a megtorpanásokat sem tagadva, a szövetkezeti mozgalom egyik jellemzője és hajtóereje a megújulási készség. Négy évtized tisztelni való idő. Jól tudjuk azt is, hogy a termelési sikerek mögött, a technika mögött az ember áll. Az az ember, aki elindult hajdanán a cselédházakból, a nyomorúságos pár holdacskák barázdáiból, és verejtékével, gyakran nélkülözéseivel, megteremtette ezt a sokarcú, gazdag termelőszövetkezeti mozgalmat, amelyik nemcsak a gazdálkodásban, hanem a demokráciában, szocialista fórumok teremtésével, embert formáló közösségeiben is követendő példákat mutat fel. Elérkezett annak az ideje is. hogy folyamatosan össze- gyűjtsük azokat a szellemi termékeket, könyveket, brosúrákat, tsz-történeti kiadványokat, fényképeket, filmeket, videokazettákat, szakdolgozatokat, visszaemlékezéseket, helytörténeti kiadványokat, jelentősebb publikációkat, amelyek híven. dokumentumérlékkel tükrözik vissza korunkat, és őrzik meg az utókornak. DIÓT támogatásával Néhány éven belül a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is korszerű, a kor követelményeinek megfelelő dokumentációs és információs központtal rendelkezik majd. Ennek a központnak a feladata többek között a fentiek gyűjtése mellett, a különböző kiadványok megjelentetésének koordinálása, segítése, a nyomdakapacitástól a szerény anyagi támogatásig, videokazetták készítéséig, termelőszövetkezetekről, azok gazdasági, kulturális sikereiről, a jó és más kollektívákban js felhasználható tapasztalatokról tájékoztató anyagok készítése, tsz-történeti kiállítások megrendezése, fotó- és sajtó- pályázatok hirdetése a termelőszövetkezeti mozgalom jeles jubileumaira. így a közelgő 40 éves évfordulóra (a földosztásra 1985. március 29-én emlékezünk), hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára, a pártkongresszusra, de nem utolsósorban a szövetkezeti mozgalom jubileumára is: a TOT megtartandó, soros kongresszusára, vagy 1988- ban a termelőszövetkezeti mozgalom 40 éves évfordulójára. Mindezek mellett, de nem utolsósorban a szövetkezeti mozgalom szerepet vállal az Öpusztaszeri Nemzeti Emlékpark gazdagításában, mezőgazdasági gépek és eszközök gyűjtésével, tsz- történeti vándor- és állandó kiállítás megrendezésével és az agrármúzeum építésével. Szerencsére, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának vezetése . támogatja ezeket a törekvéseket. Ügy érezzük, 40 év alatt először nyílik lehetőség arra. hogy a szövetkezeti mozgalom felelősségteljesen és hozzáértéssel, jobban kézbe vegye önmaga propagálását,, közhasznú értékeinek felmutatását. Annál inkább, mivel ez különösebb anyagi beruházásokat sem igényel. Már olyan szellemi értékek és olyan jelentős szellemi tőke teremtődött, amelyeknek fel- használásával, alkalmazásával sikeresen felkészíthetjüK* a termelőszövetkezeteket, szakszövetkezeteket, társulásokat a jövő követelményeinek teljesítésére. Szellemi központ Nem titkolt reményünk, hogy az elkövetkezendő esztendőkben a mozgalom szellemi arculatának formálásában aktívabban részt veszünk és vállalunk, felfoghatjuk ezt érdekképviseletnek vagy jó hasznú szolgáltatásnak. Utalhatunk mindjárt a mezőgazdasági szövetkezetek házának megépítésére. Igen kellemes környezetben. Budapesten, a Szabadság-hegyen építették, a mozgalom saját erejéből, részben azért, hogy a különböző tanfolyamok, nyelvoktatás, konzultációk, tanácskozások színhelye legyen, másrészt pedig azért, hogy tavasztól őszig jutányos áron üdülhessenek ott a szövetkezeti gazdák. Azt sem titkolhatjuk. szeretnénk elérni, hogy olyan szellemi központot teremtsünk ott, ahol nemcsak a szövetkezeti gazdák, az agrárértelmiség, hanem más rétegek, osztályok képviselői is jól érzik magukat. hasznos időtöltésre késztető programokat találnak. Ezért kezdeményeztük a festő- és képzőművészek kiállításait. író-olvasó találkozókat, irodalmi esteket, a kerekasztal-beszélgetéseket szociológusokkal, pártmunkásokkal. vagy a mostanában kezdődő népfőiskola megindítását. A termelőszövetkezeti propaganda- és dokumentációs munka feladatait és lehetőségeit is körvonalazzuk. Az idő sürget bennünket. Feleletet vár, friss információt, hiteles dokumentálást a megtett küzdelmes útról és a holnapokra való felkészítésről. Közös felelősségünk ez a munka, hisszük, hogy még időben sikerül megmenteni. összegyűjteni minden olyan értéket, amelyet az elmúlt évtizedekben ez a mozgalom teremtett. s mindezt az utókornak megőrizni, átadni emberi kötelességünk is. Sz. Lukács Imre A homlokzat már kcsz. megszépült a muronyi állomás épülete a MÁV kőműveseinek munkája nyomán. A tavaly szeptemberben elkezdett felújítás befejezéséhez közeledik. Még néhány hét, néhány apróbb simítás az épület belső, illetve külső részein és korszerű, új állomást vehetnek birtokba a muronyiak Fotó: Gát Edit
