Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

NÉPÚJSÁG 1984. november 1„ csütörtök 11 magyar sajtó helyzetéről és feladatairól tárgyalt a nyomdászszakszervezet központi vezetősége n TOT elnökségének ülése A magyar sajtó helyzeté­ről és feladatairól, valamint a lapkiadók és szerkesztősé­gek dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről tár­gyalt szerdai ülésén a Nyom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének Központi Vezetősége. A magyar sajtó helyzetét elemezve Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnökhelyet­tese elmondotta: az újság­írók megfelelő szakmai és politikai felkészültséggel lát­ják el feladataikat, s rend­szeresen továbbképzik ma­gukat, hogy a bonyolult kö­rülmények között is helyt tudjanak állni. Az újságírók­nak csaknem háromnegyed része egyetemet, főiskolát végzett, a vezető munkatár­sak nagy tapasztalattal, szé­les körű ismeretekkel ren­delkeznek. A sajtó dolgozói­nak munkakörülményei ma még nem kielégítőek, bár ja­vítására történtek lépések. A Tegnap Szarvason az óvó­nőképző intézet és a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Ka­ra közös tudományos emlék­ülést rendezett Szarvas vá­ros felszabadulásának 40. és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából. Az ün ne ti ség résztvevőit dr. Daróczy Erzsébet, az óvónő­képző intézet igazgatója kö­szöntötte. Ezután a két szarvasi felsőoktatású intéz­mény tanárainak előadásai munkakörülmények tekinte­tében az ország anyagi hely­zetétől függően további fej­lődés várható. A nyomdászszakszervezet központi vezetősége részlete­sen vizsgálta a lapkiadók és szerkesztőségek dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. Megállapította, hogy a fej­lődés ellenére sok még a ten­nivaló. A megyei szerkesztő­ségek és kiadók munkakö­rülményei általában elfogad­hatók, sőt helyenként kife­jezetten jók. A legtöbb meg­oldásra váró probléma a fő­városban van. Budapesten több kiadóvállalatnak igen sok a kihelyezett részlege; van olyan kiadóvállalat, amelynek dolgozói több mint száz telephelyén vég­zik munkájukat. A vállalati munkahelyeknek ez a szétap­rózottsága nemcsak a mun­kát nehezíti, hanem szá­mottevő többlet szállítási költségeket is felemészt. A munkakörülmények javításá­következtek. Dr. Tóth Lajos Békés megye és Szarvas fel- szabadulására emlékezett, majd a város ’45 utáni fejlő­dését összegezte. Dr. Búzás László a KISZ mozgalmi te­vékenységét tekintette át 1970-től napjainkig. Korim Jánosné dr. a főiskolai hall­gatók etikai nézeteinek ala­kulásáról beszélt. Hazánk fel- szabadulása az újabb kuta­tások tükrében címmel tar­tott előadást dr. Cseuz Imre. Kozák Imréné a szarvasi hoz a szakszervezet is igyek­szik a tőle telhető segítséget nyújtani. Ugyancsak támo­gatja a szakszervezet azt a törekvést, hogy a sajtóban is mind szélesebb körben al­kalmazzák a korszerű elekt­ronikát. A sajtó technikai elektro­nizálásában már jó eredmé­nyek tapasztalhatók. A mik­roelektronika segítségével nyomtatják már két legna­gyobb hazai napilapunkat, s megkezdődött a nagy sebes­ségű hírtovábbítás műszaki feltételeinek kialakítása. Né­hány szerkesztőségben a munkatársak már képernyős szövegfeldolgozó gépen dol­goznak. A mindennapi- rpun- kában azonban még gyako­riak a több évtizede alkal­mazott műszaki megoldások, az elavult módszerek. A hír­feldolgozás, hírszerkesztés, nyomtatás korszerűsítése a hetedik ötéves tervben is folytatódik. ipari szövetkezetek kialaku­lásával és fejlődésével fog­lalkozott. Dr. Pilishegyi Jó­zsef a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésének szarvasi vonatkozásairól szólt, végül dr. Lovász György a szakszervezeti mozgalom kialakulásáról, 1944—45-ös kezdeteiről be­szélt. A tartalmas emlékülést az óvónőképző intézet diákjai­nak műsora színesítette. U. T. A mezőgazdasági szakszö­vetkezetek és az egyszerűbb szövetkezeti formák helyze- 4éről és fejlesztési feladatai­ról tanácskozott szerdai ülé­sén a TOT elnöksége Buda­pesten, a tsz-ek házában. Az elnökség megállapította; a szakszövetkezetek annak el­lenére eredményesen gazdál­kodnak, hogy földjeik több­sége gyenge minőségű. Erői­ket az elmúlt időszakban összpontosították; számos szakszövetkezet egyesült, és a gazdálkodás feltételeit újabb központosított beru­házásokkal javították. A ki­egészítő ágazatokban, egye­bek között a borászatban és az élelmiszer-feldolgozásban is a korábbinál magasabb színvonalon termelnek. A szakszövetkezetek szolgálta­tásokkal segítik tagjaik gaz­daságainak munkáját. Külö­nösen a központi gépjavítás, a növényvédelem és az anyagbeszerzés jelent köny­flczél György előadása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára tartott elő­adást ,,Művészetpolitikánk időszerű kérdései” címmel. Az előadáson megjelente­ket — politikai, ideológiai, kulturális és művészeti éle­tünk képviselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosz­tályának vezetője köszöntöt­te. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelen­teti. nyebbséget a tagoknak, akik — a szakszövetkezetek jel­legéből adódóan — földjük egy részét önállóan művelik. A mezőgazdasági szövet­kezetek keretében jelenleg 263 szakcsoport működik. 1982 óta ad lehetőséget az új jogszabály szakcsoportok lé­tesítésére, ám nem olyan nagy az érdeklődés, mint ahogyan azt várták. A ter­melőszövetkezeteknek túlsá­gosan nagy erőpróbát jelen­tenek az adminisztratív és szervezési teendők, emiatt inkább a háztáji kisterme­lést támogatják szervezett formában. Az ipari és szol­gáltató szövetkezeti szakcso­portok száma meghaladja az ötszázat. Alakításuk első időszakában ellentmondásos helyzetet teremtett például, hogy az úgynevezett általá­nos költségeik a közös gaz­daságra hárultak. A terme­lőszövetkezetek közvetlen ér­dekeltsége nemegyszer azért A hagyományokhoz híven a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tisz­teletére a Békés megyei Mo­ziüzemi Vállalat az idén is megrendezi a szovjet filmek fesztiválját. November 1. és 12. között megyénk minden nagyobb településének mozi­jában a mai szovjet filmmű­vészet egy-egy jeles alkotá­sát is műsorra tűzik. A fesztivál ideje alatt öt olyan alkotás is vetítésre ke­rül, amelyet most láthat elő­ször a közönség. Nyikita Mi- halkov rendező színes vígjá­tékának címe a Pereputty. A mai környezetben játszódó történet az irónia eszközei­vel mutatja be a család fel­bomlásának körülményeit. Maxim Gorkij drámája nyo­mán Gleb Panfilov rendezte a Vassza című kétrészes fii­sikkadt el, mert az ipari­szolgáltató szakcsoportok „elvitték” a jól jövedelmező munkákat. Más módon is szembe került a tsz és a szakcsoport; anyagi érdekelt­sége; ez a helyzet azonban tavaly, és főleg az idén már megváltozott, s kialakulóban van a helyes egyensúly és arány a gazdálkodásban. Az elnökség rámutatott: a szakszövetkezetek és az egy­szerűbb szövetkezeti formák akkor dolgozhatnak jobban, ha egyfelől fokozzák a ter­melés nagyüzemi jellegét, és ebben a folyamatban az ed­diginél jobban érdekeltté te­szik a szakszövetkezeti gaz­dálkodókat és a szövetkeze­ti szakcsoportok tagjait egy­aránt. Ugyanakkor nagyobb segítséget keli adni szakta­nácsadással és gépi munkák­kal, valamint a szerződéses kapcsolatok erősítésével a szövetkezetek ezen körének, amely különben maradandó helyet kapott, a termelőszö­vetkezeti mozgalomban. met, amely 1913-ban, a for­radalom előtti Oroszország­ban játszódik. Ugyancsak történelmi ihletésű az el­múlt hónapokban nagy si­kerrel vetített Rita asszony menyasszony című vígjáték rendezőjének, Pjotr Todo- rovszkijnak Harctéri regény című alkotása. A történet egy fronton fogant szerelmet me­sél el. A fiatalabb korosztálynak szól a No, megállj csak! cí­mű rajzfilm, amelynek hő­seit — a gyáva, de ravasz nyuszit és a mindig pórul­járó farkast — a különböző folyóiratokból már ismerhe­tik a magyar gyerekek is. Az Öklök és koponyák című tör­ténelmi kalandfilm a XIII. századba, a novgorodi bojár udvarába kalauzolja el a né­zőt. (ni) Tűzvédelmi kirakatok versenye adapterbemutató Orosházán Tudományos emlékülés Szarvason Szovjet filmek fesztiválja Az Országos Tuzoltó-parancs- nokság, a Magyar Reklámszö­vetség és áz Állami Biztosító felhívása alapján rendezték meg minden megyében a tűzvédelmi kirakatok versenyét. Békés me­gyében a zsűri értékelése alap­ján első helyezett a Mezöko- vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ dol­gozója. Boros Béla és a Derko- vits Szocialista Brigád közös munkájában prezentált tűzvédel­mi kirakat, amelyet a Mozaik Áruházban helyeztek el. Zwara László békéscsabai kirakatren­dező 100-as ABC-áruházban el­helyezett munkája került a má­sodik helyre, harmadik díjjal jutalmazták Vassné Csizmadia Erzsébet orosházi szakember munkáját, amely a 3ll-es áru­dában látható. Tegnap délután fél 2-kor a megyei tűzoltó-parancsnokságon Kovács János őrnagy. megyei parancsnok. valamint^ Balogh Ferenc, az Országos Dekoratőr Szakosztály vezetőségi tagja ad­ta át az elismeréseket, és az ezzel'járó pénzjutalmakat. Kása Mihály, a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ tűzvédelmi elő­adója pénzjutalomban részesült a kirakat rendezésében nyújtott tanácsaiért.-sz. j. Gyorslista az 1984. október 30-án megtar­tott október havi lottó jutalom­sorsolásról, amelyen a 40. heti szelvények vettek részt. A nye­reményjegyzékben az alábbi rö­vidítéseket használtuk: A Vásár­lási utalvány (1000 Ft) .B Wart­burg Lim. tip. személygépkocsi­ra szóló utalvány. C Trabant Lim. Special tip. személygépko­csira szóló utalvány. D Nikon F3 tip. fényképezőgép (72 000 Ft). E Pioneer Hi-Fi-tórony (61.000 Ft). F Grundig F3026 tip. szí­nes tv (55 000 Ft). G Sanyo C20 tip. Hi-Fi-torony (51 000 Ft). H Hitachi J3 tip. rádió-magnó (37 000 Ft). I JVC 7128 EE tip. hordozható színes tv (33 095 Ft). J Pioneer SK550 tip. rádió-mag­nó (30 000 Ft). K Philips G7000 tip. videojáték (20 095 Ft). L Sze- rencseutaivány (40 000 Ft). M Otthon lakberendezési utalvány (30 000 Ft). N Iparcikkutalvány (25 000 Ft). O Zenesarok-utal­vány (20 000 Ft). P Vásárlási utalvány (20 000 Ft). Q Televízió (10 000 Ft). R Vásárlási utal­vány (10 000 Ft). S Vásárlási utalvány (9000 Ft). T Vásárlási utalvány (7000 Ft). U Vásárlási utalvány (5000 Ft). V Vásárlási utalvány (4000 Ft). W Vásárlási utalvány (3000 Ft). X Vásárlási utalvány (2000 Ft). HÁROMMILLIÓ 268 308 P 295 680 M 302 523 S 316 209 T 323 052 W 329 895 X 336 738 T 343 581 M 357 267 V 377 796 U 384 639 N 391 482 X 398 325 T 405 168 X 439 383 P 446 226 w 466 755 X 473 598 X 494 127 L 500 970 L 507 813 N 514 656 T 521 499 L 528 342 V 535 185 W 542 028 X 548 871 T 555 714 s 562 557 T 576 243 s 583 086 T 589 929 V 603 615 W 617 301 w 624 144 U 630 987 M 637 830 T 644 673 W 651 516 X 665 202 s 672 045 w 685 731 X 699 417 X 706 260 X 726 789 D 747 318 R 754 161 T 761 004 X 774 690 O 781 á33 M 788 276 N 795 219 U 843 120 S 856 806 L 863 649 O 891 021 L 904 707 L 911 550 N 918 393 R 925 236 S 932 079 N 938 922 T 959 451 U 966 294 V 973 137 V 979 980 V 986 823 W N EG YVENNÉGY - MILLIÓ 688 987 U 709 516 L 901 120 M 907 963 P ÖTVENÖT- MILLIÓ 699 374 X 706 217 X 897 821 R 904 664 T 911 507 R 918 350 T 918 350 T HETVENNYOLC­MILLIÓ 000 711 X 014 397 X 028 083 P 048 612 V 062 298 L 075 984 U 096 513 W 110 199 M 123 885 S 137 571 W 151 257 X 164 943 R 178 629 U 192 315 W 206 001 W 226 530 W 247 059 W 260 745 R 274 431 X 281 274 X 294 960 X 301 803 X 308 646 L 322 332 X 329 175 N 336 018 X 342 861 I 356 547 L 363 390 Q 370 233 U 411 291 R 418 134 T 438 663 L 466 035 Q 472 878 W 479 721 X 493 407 M 507 093 N 513 936 R 534 465 S 541 308 U 561 837 u 568 680 V 575 523 L 582 366 O 589 209 Q 596 052 u NYOLi rVANEGY­MILLIÓ 011 631 s 025 317 T 032 160 u 039 003 X 045 846 V 059 532 o 066 375 T 073 218 w 086 904 N 093 747 T 100 590 Q 107 433 T 121 119 X 141 648 X 148 491 M 162 177 L 169 020 M 189 549 O 196 392 R 203 235 s 210 078 S 223 764 T 230 607 S 244 293 U 251 136 U 264 822 V 271 665 Q 278 508 s 285 351 Q 299 037 w 305 880 W 312 723 X 319 566 X 340 095 M 945 765 R 952 608 Q A nyertes szelvényeket 1984. november 25-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (amelyben a me­gyénkben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük), köz­vetlenül a sorsolás után ké­szült, az esetleges nyomdai hi­bákért felelősséget nem válla­lunk. 007 554 Q 021 240 R 034 926 Q 055 455 R 069 141 L 082 827 V 103 356 V 117 042 S 130 728 W 144 414 X 158 100 N 171 786 S 185 472 S 199 158 U 212 844 X '240 216 T 253 902 W 267 588 Q Vérbő komédia a V. Kogovoj rendezte Nős agglegény cinül színes film (mokep — MTi-fotó) Sörkínálat a piacon Kertgazdálkodás nélküli ellátás A szemeskukorica-betaka- rító adapterek gyártása Orosházán már több évtize­des múltra tekint vissza. Kezdetben vágóasztalos adaptereket gyártottak, ezekből 3500 darab készült. A nagy fordulattít 1972-ben a Claas-licenc megvásárlása jelentette, ekkor került egy minden szempontból korsze­rű gép a magyar mezőgaz­dasághoz. A fejlődés ettől kezdve tö­retlen volt, tizenkét év alatt 25 ezer adapter készült Orosházán. A Claas-adapte- reket illesztették a szovjet. NDK-beli, lengyel és román kombájnokhoz és valameny- nyi nagy tőkés kombájn gyártó gépeihez. A fejlődés azonban azt kö­vetelte, hogy az orosháziak egy teljesen új típussal je­lenjenek meg a piacon. A külföldi megrendelők igénye ugyanis az volt, hogy az adapter a csőtöréssel ef?y menetben a szárzúzást is végezzé el. Az ez év január elsejétől önállóan dolgozó Orosházi Mezőgép Válla­lat profilgazdája lett ezek­nek az új típusú adapterek­nek, melyek kizárólag saját fejlesztés eredményeként ke­rültek gyártásba, így sem­milyen licenckötöttség nem gátolja az értékesítést. Az új típus fő előnye, hogy na­gyon alacsony építésű, ezért a megdőlt állományban is 1 százalék alatti szemveszte- séggel dolgozik. Kevesebb az eltömődés. nem okoz gondot a gyomos vetés, a táblában nyolc-tíz kilométeres sebes­séggel tud dolgozni. Emellett számos egyéb előnye is van az új konst­rukciónak. Súlya 200 kilóval könnyebb elődjénél, keve­sebb alkatrészbő] áll, és lé­nyegesen sikerült csökkente­ni a tőkés importból szárma­zó alkatrészek számát is. Ke­zelése egyszerűbb, karban­tartást szinte nem igényel. A MÉM műszaki intézet mé­rései szerint technológiai üzembiztonsága 100 százalé­kos. Mindezek az ismeretek azon a bemutatón hangzot­tak el, amelyet az Orosházi Mezőgép Vállalat rendezett abból a célból, hogy új adap­tereit bemutassa a minisz­tériumok, a külkereskedel­mi vállalatok, a rendszer- gazdák és a mezőgazdaság más meghívott szakemberei­nek. Az orosházi Dózsa Ter­melőszövetkezet kukorica- tábláin szemléletes gyakor­lati bemutatón győződhettek meg a szakemberek az új adapter előnyös tulajdonsá­gairól. Szárzúzás után kü­lön munkaművelet nélkül a maradvány azonnal beszánt­ható volt a földbe, biztosít­va ezzel a talajerő-visszapót­lást. Az Orosházi Mezőgép Vál­lalat felkészült az új adap­ter gyártására, és a jövő év második felétől már csak ezek készülnek a műhelyek­ben. Kép. szöveg: L. L. Kinek folyékony kenyér, kinek üdítő ital, míg az egészségvédőknek szeszes ital a sör. Mint ahogy valójában az is. de a magyar ember szívesen fogyasztja. Belőle a Kőbányai Sörgyár egymagá­ban közel 4 millió hektoli­tert állít elő évente. Mellet­te felfutóban van a borsodi, kanizsai és a szövetkezeti sörgyár termelése. Kínálati pozícióban van tehát a ha­zai sörgyártás. Szakemberek erősítették meg ezt az állí­tásomat, ugyanis az elmúlt esztendőben' csak kevesek gondja volt a sörellátás. Többek között ez az oka an­nak. hogy 1985 január elsejé­vel megszűnik a keretelosz- tásos rendszer, s helyette a szerződéses áruellátás lép életbe. Rakó Ferenc, a Kőbá­nyai Sörgyár kereskedelmi igazgatója elmondotta, hogy ez a vállalati gazdálkodás önállósodását is jelenti. Még a legnagyobb hazai sörelőáll'- tónak is meg kell küzdenie ezután a piacért. Az új helyzethez való al­kalmazkodás első lépése a kapcsolatfelvétel a kereske­delmi partnerekkel. A gyár­tók és forgalmazók tegnap, a békési Nagyház pinceboro­zóban találkoztak, ahol a gyár vezetői elmondották, s a kereskedők kíváncsian hallgatták, mire számíthat­nak 1985-ben. A gyártók sze­retnék, ha a megyében az értékesítésre gesztorok vál­lalkoznának, történetesen a MÉSZÖV, a vendéglátó, a kiskéreskedő vállalatok és a magánkereskedők érdekvé­delmi szervezete, a KIOSZ. Hasonlóképpen gondolkod­nak erről a kereskedők is, így aztán csak a gyakorlati lépések vannak hátra. A gyártók azt ígérték, hogy ru­galmasak lesznek, hajlandók a kétoldalú változtatásokra. A gyors lépésekre annál is inkább szükség van, mert a martfűi szövetkezeti és a Borsodi Sörgyár már eljut­tatta szerződési ajánlatait a megyei kereskedő szerveze­tekhez. Nem közömbös tehát a megváltozott helyzet a Kő­bányai Sörgyár szempontjá­ból, hiszen az új feltételek mellett a jövő esztendőben várhatóan 5-6 százalékkal nagyobb árualappal áll a vásárlók rendelkezésére. sz. j. A szakemberek nagy érdeklődéssel szemlélték az új adaptert

Next

/
Oldalképek
Tartalom