Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

1984. november 3., szombat o Hazaérkezett Havannából a magyar küldöttség Pénteken hazaérkezett Ha­vannából a magyar küldött­ség, amely Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének vezetésével részt vett a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 39. ülésszakán. A delegáció tagjai voltak: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára; Marjai József, hazánk állandó KGST-képviselője: Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke, minisz­terelnök-helyettesek és Nagy János külügyi államtitkár. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Borbándi János miniszterelnök-helyettes, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke és több más állami vezető fo­gadta. Jelen volt Jorge Rod­riguez Grillo, a Kubai Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügy­vivője. Ünnepség a szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságán Az ideiglenesen Magyar- országon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnokságán pénteken ün­nepséget tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 67. évfordulója al­kalmából. Konsztantyin Ko- csetov vezérezredes, a had­seregcsoport parancsnoka ün­nepi beszédében szólt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelemfor­máló jelentőségéről, a szov­jet fegyveres erőknek a nem­zetközi béke és biztonság megőrzésében betöltött ki­emelkedő szerepéről. Az ünnepségen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetője, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Hor­váth István belügyminisz­ter, Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszter, Borbély Sándor, a munkásőrség or­szágos parancsnoka, Roska István külügyminiszter-he­lyettes, továbbá Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Nyikolaj Szilcsenko vezér- ezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegy­veres erői főparancsnoká­nak magyarországi képvise­lője. Jelen voltak a magyar párt-, állami és társadalmi szervek, valamint a fegyve­res erők más képviselői is. MHSZ módszertani felkészítés Tegnap, pénteken tartotta hagyományosnak számító módszertani felkészülését a Magyar Honvédelmi Szövet­ség Békés megyei vezetősé­ge. Az MHSZ-oktatók mun­káját segítő eseményen a szövetség klubtitkárai, a tar­talékos szakosztályok veze­tői, a tartalékos tiszti és tiszthelyettesi tájékoztató ok­tatás, valamint az általános honvédelmi oktatás előadói vettek részt. A felkészítésre, amelyet Frontó András alezredes, az MHSZ megyei titkára nyi­tott meg, meghívták az együttműködő társadalmi, állami szervezetek és a fegy­veres erők és testületek kép­viselőit. A megnyitót köve­tően dr. Tóth Elek őrnagy időszerű katonapolitikai kér­désekről tartott tájékoztatót, majd a munka a szakmai csoportokban folytatódott, ahol az oktatók általános ka­tonai ismeretekből kaptak felkészítést. alkotó pedagógusok A Pedagógusok Szakszer­vezete Békés megyei bizott­sága által életre hívott Al­kotó Pedagógusok kiállítás­sorozat harmadik rendezvé­nye nyílt meg tegnap dél­után a gyulai vármúzeum­ban. A békéscsabai Hankó György hosszú pályafutása alatt szorgos gyűjtője volt minden munkájával kapcso­latos tárgynak. Tiszteletet ébresztő rendszerességgel őrizte meg szeretett hivatá­sának múltat őrző relikviáit. Dr. Palov József 1951-től foglalkozik helytörténeti ku­tatással. Többek között az ő gyűjteményére épül a Tes­sedik Sámuel Múzeum gaz­dag anyaga, amely ma már országos szinten képes rep­rezentálni Szarvas múltját, a mezőváros embereinek szo­kásait. A tótkomlósi Szokolai Sán­dor a népművészet alkotó megőrzője, aki nemcsak fa­ragott parasztbútoraival, de sajátos színvilágú festmé­nyeivel is jelentkezett a ki­állításon. A kiállítás, melyet Bana- dics Márton, a HNF gyulai városi bizottságának elnöke nyitott meg, november 30-ig látható. Fotó: Gál Edit Újságírók kitüntetése TESZÜV-elnökségi ülés Kongresszusi feladatokról, pénzügyi helyzetről A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 67. évfor­dulója alkalmából pénteken kitüntetési ünnepséget tar­tottak a Parlamentben. A sajtó területén kifejtett eredményes munkásságuk elismeréséül a Munka Ér­demrend arany fokozatát ha­tan, az ezüstöt kilencen, a bronz fokozatot öten vették Pénteken koszorúzási ün­nepséget rendeztek a népha­talom hőseinek Köztársaság téri emlékhelyén. A fello­bogózott téren több százan gyűltek össze, hogy tiszteleg­jenek az ellenforradalmárok­kal vívott küzdelemben itt elesettek emléke előtt. A munkásmozgalmi mártírok emlékműve mellett magaso­dó domborművű kőfalnál az MSZMP budapesti bizottsá­ga nevében Borbély Gábor és Jassó Mihály, a pártbi­zottság titkárai koszorúztak. át. A Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala elnökének Kiváló Munkáért kitüntetését 56-an kapták. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A kitünte­téseket Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. A tisztelet és az emlékezés virágait helyezték el az em­lékfalnál a Fővárosi Tanács­nak, a pártház egykori vé­dőinek képviselői, valamint az állami és társadalmi szer­vezetek, a kerületi pártbi­zottságok, a budapesti la­kosság képviselői, a hősök hozzátartozói. Az ellenforradalmárokkal vívott harcban elesett már­tírok sírjait megkoszorúzták a Mező Imre úti temetőben, és az elesettek temetői em­lékművénél is. A Békés megyei Szövet­kezetek Szövetségének el­nöksége soron következő ülé­sét tegnap a békésszentand- rási Tessedik Tsz központi irodájában tartotta meg. A három papirend közül első­ként a- mezőgazdasági szö­vetkezetek IV. kongresszusa határozataiból adódó felada­tok időarányos teljesítéséről szóló beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőt Györfi Károly, a TESZÖV titkára. Ezt követően a közös gaz­daságok pénzügyi helyzete került terítékre, a szóbeli — titkári — kiegészítő után arról bontakozott ki vita, mi­ként csökkenthető az aszály­kár egyes területeken, üze­mekben. Meghatározhatók e téren közös, de plasztikusan csak tsz-ekre bontott fel­adatterv és annak követke­zetes megvalósítása vezethet eredményre. Nem nélkülöz­hetik azonban ezek az aszály sújtotta üzemek a megyei, de az országos irányító, ér­dekképviseleti és pénzügyi szervek segítségét sem mun­kájukhoz. A megyei vezetők tárgyalásai, azok eredmé­nyessége mellett az is köve­telményként fogalmazódik meg, hogy az üzemek most minden kiadandó forint szükségességét vizsgálják meg, ugyanakkor emiatt ne szenvedjen kárt a jövő év termelésének előkészítése. A határozati javaslatban szerepel, a biztonságos ter­melés feltételeinek biztosítá­sához szükség is van arra, hogy a szövetség az aszály sújtotta tsz-ek érdekében te­gyen a jövőben is intézke­déseket, siessen a gazdaságok segítségére. Az elnökség az e kategóriába tartozó tsz-ek pénzügyi helyzetéről 1985. május 31-ig jelentést kér. A harmadik napirendi pont keretében a sertéste­nyésztés helyzetéről, az ága­zati hozamról, a ráfordítá­sokról és jövedelemvizsgá­latról szóló anyagot vitatta meg, amelynek tárgyalásá­ba külső szakembereket, ter­melőket, feldolgozókat egy­aránt bevontak. Az elnökség ülése bejelen­tésekkel ért véget. — Számadó — Megemlékeztek a fővárosban az ellenforradalom áldozatairól Kiállítás a Békési Galériában Étkészletektől falburkolatokig 40. évforduló A nők és a családok éle­tét, a leányok, asszonyok megváltozott helyzetét be­mutató novellák alkotására meghívásos pályázatot hir­detett 20 neves író részére — a Magyar írók Szövetsé­gével és a Nők Lapjával kö­zösen — a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa, hazánk fel- szabadulásának 40. évfor­dulója, a párt XIII. kong­resszusa és a nemzetközi nőnap 75. évfordulója tiszte­letére. A JMNOT a Nők Lap­jával együtt „Negyvenéve­sek nemzedéke” címmel is pályázatot hirdetett, ame­lyen bárki részt vehet. Népünk történelmi évfor­dulójára készülve a nőta­nács számba veszi: miként valósult meg országunkban a párt nőpolitikái határozata, a nő- és családpolitikai in­tézkedések sora. A MNOT tagjai a párt- és tömegszer­vezetekkel együttműködve üzemekben, intézményekben előadást tartanak a felszaba­dulási évforduló, a pártkong­resszus jelentőségéről. D honvédelmi oktatás segítése Az általános iskolai hon­védelmi felelősök, valamint az úttörőgárda-parancsnokok részvételével nemrég mun­kaközösségi foglalkozást tar­tottak Békésen. Ezen Pataki László városi úttörőgárda- parancsnok és honvédelmi felelős azokról a megyei szintű értekezletekről szá­molt be, amelyeken a szo­cialista hazafiságról, a hon­védelmi nevelésről és más hasonló témákról tanácskoz­tak a résztvevők. A megyei úttörőgárda-szemlével kap­csolatban megemlítette, hogy főként a tarhosi diákok értek el figyelemre méltó ered­ményt a versenyen. A zán- kai szemle értékelését köve­tően a VIII. országos konfe­rencia határozataiból adódó tennivalókat és a munka­tervben szereplő feladatokat ismertette az előadó. A következő napirendi pontban Drienszky Márton, az MHSZ békési városi tit­kára a klubok és szakkörök tevékenységéről, továbbá a honvédelmi oktatást elősegí­tő filmekről, egyéb segéd­anyagokról tájékoztatta a megjelenteket. Mint mondot­ta, az új lövészetvezetők vizsgáztatására 1985 márciu­sában kerül sor. Befejezésül megerősítette: az MHSZ minden tőle telhető támoga­tást megad ahhoz, hogy mi­nél eredményesebben ren­dezzék meg a honvédelmi napot az iskolák. —y—n Észrevétlenül lopózik kö- rénk a művészet Minya Má­ria Munkácsy- és SZOT-dí- jas kerámikus kiállításán. Miközben csodáljuk a mű­vész egyszerű vonalú, díszí- tetlen, tömegarányaival és nemes anyagával ható hasz­nálati tárgyait, s arra gon­dolunk, milyen jól el tud­nánk képzelni őket környe­zetünkben, észre sem vesz­Az év minden időszaká­ban, de különösen ősszel és télen, gyakran hallani a ve­szettségről. A veszettség elő­ször a Keleti-tenger partvi­dékén lángolt fel, és onnan terjedt el a szélrózsa min­den irányába, elsősorban a vadon élő állatok, köztük is főleg a rókák között. A be­tegség innen kapta a nevét: vadon élő állatok veszettsé­ge, illetve erdei veszettség. Magyarországon 1966—67-től kezdett terjedni az Északi­hegyvidékről az ország töb­bi területére. Azóta közvet­len környezetünkben is ta­pasztaljuk előfordulását. Megyénkben a mostani időszakban ismételten meg­szaporodtak a veszett rókák. A veszettségre a rókák a legfogékonyabbak, ezért ezek az állatok terjesztik legin­kább, de bármely vadon élő állat, vagy háziállat (kutya, macska) sőt kecske, juh, szűk, hogy a tudatosan épü­lő kiállítás beavat bennün­ket Minya Mária képzőmű­vészeti gondolataiba és kí­sérleteibe. A Gránit-, Csiszolószer­szám- és Kőedénygyártó Vál­lalat vezető keramikusa ugyanazzal az ambícióval és ötletességgel tervez minden­napi használati tárgyakat, mint 30—40 négyzetméteres falburkolatokat vagy köztéri szarvasmarha is megbete­gedhet veszett állat marásá­tól. Az emberi fertőzést leg­gyakrabban a veszett házi­vagy vadon élő állat mará­sa, azok vírustartalmú nyá­la okozhatja. A fertőzés lét­rejöhet korábbi bőrsérülé­sen keresztül is. Veszett ál­latok húsának, tejének nyer­sen elfogyasztása is okozhat fertőzést. Az emberi veszettség nem gyógyítható! Ezért legfőkép­pen a megelőzésre kell tö­rekedni. Veszett, vagy vé- szettségre gyanús állathoz ne nyúljunk, ilyen állatot — főleg rókát — ne nyúzzunk meg! Az állatok természe­testől eltérő viselkedése gya­nút kelt a veszettségre. Ilyenkor értesíteni kell az állatorvost, aki az állattal kapcsolatos intézkedéseket megteszi. Ha a veszettségre gyanús állat megmarta, meg­harapta az embert, az álla­kutat. Minden esetben vonzó­dik a lehető legegyszerűbb kifejezésmódhoz. A Békésről származó mű­vész kiállítását tegnap dél­után Sass Ervin, lapunk fő­munkatársa nyitotta meg a Békési Galériában. Az év végéig hétfő kivételével na­ponta 9-től délután 5 óráig tekinthetik meg az érdeklő­dők a tárlatot. tot vagy ki kell irtani, és ekkor agyvelejét laborató­riumi vizsgálatra az Állat­egészségügyi Intézetbe kül­deni (az állat tetemét fólia- csákba csomagolva kell szál­lítani), vagy 14 napi állat­orvosi megfigyelést kell le­hetővé tenni. A veszettségre gyanús ál­lat okozta sérülés esetén el­ső tennivaló a sebellátás. A sérülés helyét, amilyen ha­mar csak lehet, ki kell mos­ni kb. 20 százalékos szap­panoldattal, ha ez nincs kéz­nél, bőséges vízzel. A to­vábbi tennivaló már orvosi feladat. Az orvos szakszerű sebellátást alkalmaz, ez azon­ban nem elegendő. Szükség lehet védőoltásra is. A vé­dőoltás alkalmazása élet­mentő beavatkozás lehet. A pontos tennivalókkal kap­csolatosan felvilágosítást a városi közegészségügyi, jár­ványügyi szolgálatok adnak. Fotó: Veress Erzsi Kmit a veszettségről tudni kell

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom