Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-17 / 270. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. NOVEMBER 17., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM Országos onkológiai tanácskozás Békéscsabán A tanácskozást dr. Becsei József nyitotta meg A Magyar Onkológusok Társasága cytodiagnosztikai szekciója november 16-án tudományos tanácskozást rendezett Békéscsabán, az MSZMP Oktatási Igazgatósága előadótermében. A megjelenteket dr. Sonkoly Kálmán köszöntötte. Üdvözölte Nagy Jenőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Sótónyi Gábort, a szekció elnökét, és átadta a szót dr. Becsei József kandidátusnak, a megyei tanács elnök- helyettesének. Az előadó elöljáróban a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében megköszönte azt a lehetőséget, hogy e viszonylag fiatal tudományág képviselői megyénkben találkozhattak. Tájékoztatta a résztvevőket Békés megye társadalmi, gazdasági, kulturális és tudományos életéről. Hangsúlyozta: ma már az összes foglalkoztatottak több mint 45 százaléka az iparban és az építőiparban dolgozik, új iparágak születtek, a mező- gazdaság eredményei ^pedig világszínvonalúak. Egyre több a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember. Az utóbbi 10 évben pezsgőbb lett a kulturális élet. fejlődött a közművelődés és a művészet. A megye tudományos életét elemezve elmondotta többek között, hogy a megyei tudományos koordinációs szakbizottság létrehozása egységesebbé tette a kutatásokat. A publikált kutatási eredmények aránya viszont nem megfelelő. A 40 tudományos fokozatból például mindössze kettőt szereztek meg az orvosok. Más területeken bővült az együttműködés a szomszédos megyékkel. így közösen megnézték Csongrád és Békés megye agráripari fejlesztésének lehetőségeit, valamint Hajdú-Bi- har és Békés megye szakemberei a Sárrét szociológiai és mezőgazdasági kutatásáról készítenek tanulmányt. Ezt a folyamatot segítik a különböző, megyénkben megjelenő irodalmi, művészeti, gazdaságpolitikai folyóiratok. A tanácskozás további részében előadások hangzottak el a cytodiagnosztikai módszerekről, a rák időbeni felismeréséről. Végül kerekasz- tal-beszélgetésen vitatták meg a cytológiai asszisztensek munkáját, a jövő feladatait. c c A tudományos ülés résztvevői Fotó: Veress Erzsi A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának képviselői tegnap Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének, Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének, és Méhes Lajosnak, a SZOT főtitkárának vezetésével megbeszélést tartottak a Parlamentben. A megbeszélés résztvevői áttekintették a legutóbbi találkozón született megállapodások és a közösen kijelölt feladatok végrehajtásának helyzetét. Megállapították, hogy a megtett intézkedések, és a felmutatható eredmények ellenére a gazdálkodás minőségének javításában nem kielégítő aa előrehaladás. Jórészt vezetési és szervezési hiányosságok miatt még mindig lassan halad a termelés korszerűsítése, tetemes a munkaidő-veszteség, továbbra is sok kifogás éri a termékek minőségét, a vállalatok egy részénél nincs meg a kellő összhang a bérek és a teljesítmények növekedése között, a kivitel — különösen a gépiparban — alatta marad a tervezettnek. Mindezek miatt nyomatékosan aláhúzták, hogy a még hátralevő hetekben további erőfeszítést kell tenni az éves tervben megjelölt célok eléréséért. A kormány és a szakszervezetek képviselői véleménycserét folytattak az 1985. évi népgazdasági terv előkészítésével összefüggő kérdésekről. A kormány képviselői hangsúlyozták, hogy az alapvető gazdaságpolitikai követelmények teljesítéséhez mind a népgazdasági, mind a vállalati tervező munkában a jövedelemtermelő-képesség fokozásának megalapozására kell fordítani a fő figyelmet, mert csak a hatékonyabb munkával teremthetők elő az egyensúly elengedhetetlen javításához, az elért vívmányok védelméhez és a műszaki haladás biztosításához szükséges források. A szakszervezetek képviselői kifejezésre juttatták, hogy a tervezőmunkával szemben támasztott követelményekkel egyetértenek. Bejelentették továbbá, hogy támogatják a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére elhatározott intézkedéseket, megkezdődött az új vállalatvezetési formák bevezetésével járó mozgalmi feladatok előkészítése. A tanácskozás napirendjén szerepeltek a jövő évi népgazdasági terv életszínvonal-politika elgondolásai is. A szakszervezeték képviselői ismertették a bér- és szociálpolitikai intézkedésekre vonatkozó — köztük a népesedési helyzet javítását célzp — javaslataikat, amelyekben további egyeztetéseket tartanak szükségesnek. A kormány képviselői, nem vitatva az igények jogosságát, kifejtették, hogy a szakszervezetek által sürgetett jövedelemnövelő intézkedések egy részének megvalósítása csak akkor lesz mérlegelhető, ha a nemzeti jövedelem a számítottnál nagyobb mértékben emelkedik. A népesedési helyzet javítására elhatározott program végrehajtásának megkezdését a kormány is elsőrendű feladatának tekinti. A kormány véleménye szerint — figyelembe véve az anyagi eszközök szűkösségét, és az egyes rétegek teherviselő képességében levő különbségeket — az előirányzott intézkedések fedezetének nagyobb részét a társadalmi juttatásokra f ordított kiadások keretein belül átcsoportosítás útján kell biztosítani. A tanácskozás résztvevői megállapodtak, hogy az idei terv teljesítésének ismeretében ismét megvitatják és egyeztetik az 1985. évi feladatok végrehajtásával ösz- szefüggő közös tennivalókat. Tanácselnöki értekezlet Tegnap a Parlamentben Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével értekezletet tartottak a fővárosi és megyei tanácselnökök. Az eszmecserén a résztvevők először tájékoztatót hallgattak meg a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből adódó tanácsi feladatokról, majd a Magyar Hírlap tanácsokat segítő tevékenységével, a na- pilag törekvéseivel ismerkedtek meg. Az értekezlet első napirendi pontjának témakörében Hoós János országos tervhivatali államtitkár és Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár tájékoztatást adott a tanácselnököknek. Előadásaikban körvonalazták a tanácsi tervezés fejlesztésének fő irányait, érintették a terület- és település- fejlesztés, valamint a gazdálkodás tervezésének integrálásával kapcsolatos kérdéseket. A tájékoztatókban szó esett a pénzügyi szabályozás változásairól, a tanácsi pénzforrások szerkezetének módosulásáról, a törvényességi felügyelet tanácsi feladatairól. Az államtitkárok elemezték az 1984-es gazdasági tervek megvalósításának helyzetét s az idei tervek végrehajtásán alapuló 1985- ös elképzeléseket. A népgazdasági prognózisokkal ösz- szefüggésben a tanácsi tervezésről szólva rámutattak, hogy a tanácsokhoz tartozó területek folyamatos fejlesztésének pénzügyi feltételei jövőre is meglesznek, ennek megfelelően az 1985-re kialakított terv lehetővé teszi az ötéves programok teljesítését. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a tanácsok és a területükön működő vállalatok kapcsolatát érintő új kérdéseknek, a piacfelügyeleti tevékenység témakörének, az ár-, jövedelem- és keresetszabályozási rendszernek. Az előadások után Papp Lajos bejelentette, hogy a tanácselnöki értekezletet követő napokban, hónapokban a tanácsi apparátusban dolgozó tisztségviselők számára konzultációkat, tanfolyamokat szerveznek, amelyek segítik a résztvevők eligazodását a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből rájuk háruló feladatokban. November 16-án, tegnap délután Békéscsabán, a megyei rendőr-főkapitányság székháza előtt megkoszorúzták dr. Münnich Ferenc szobrát. A munkásmozgalom harcosa születésének 98. évfordulója alkalmából a rendőr-főkapitányság párt-, KISZ- és társadalmi szervezeteinek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit Fotó: Veress Erzsi Plenáris ülés földrajz szakosoknak A Magyar Földrajzi Társaság Körös-vidéki osztálya, a Békés megyei Tanács V. B. művelődési osztályával és a Békés megyei Pedagógiai Intézettel együttműködve tegnap, november 16- án plenáris ülést tartott az osztály tagjainak, illetve a megye földrajz szakos pedagógusainak, Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. Először dr. Enyedi György, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgatója A területi fejlődés új tendenciái Magyarországon címmel tartott előadást, ösz- szegezte az elmúlt évtizedek fejlődésének jellemzőit, s a változtatást sürgető tényezőket. Mint mondta, az iparban elsősorban szerkezeti és ebből következő szervezeti változások várhatók. Nagyobb önállóságot kapnak a telephelyek, ami által ezek nagyobb súllyal kapcsolódhatnak egy-egy község, város életéhez. Szólt a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenységéről, a magyar urbanizáció újabb sajátosságairól, az elnéptelenedő falvakról, az életkörülmények területi kiegyenlítődésének jövőjéről. Felhívta a figyelmet arra. hogy a következő években rendkívül fontos szerephez jutnak a helyi kutatások. Ezután dr. Kádár László nyugalmazott egyetemi tanár a Föld fejlődéséről tartott diaképekkel illusztrált előadást. A résztvevők nagy érdeklődéssel figyelték a legújabb kutatások eredményeinek összegzését. Dr. Balogh Béla András főiskolai tanár földrajzoktatásunk néhány tartalmi és módszertani kérdésével foglalkozott. A reform közbeni és reform utáni tapasztalatok azt mutatják, hogy a tartalmi kérdések a megoldot- tabbak, míg a reform módszertana az anyagi feltételek megváltozása miatt kevésbé megnyugtató. u. T. Sikeres ősz a mezőgazdaságban Sikeres az ősz a mezőgazdaságban, végéhez közeledik a betakarítás — erről nyilatkozott Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az MTI munkatársának. Elmondta: — Az őszi mezőgazdasági munkák — a mélyszántás kivételével — befejezéshez közelednek. A gazdaságok az őszi vetésű növények alá több mint 1,7 millió hektáron készítették elő a talajt, és mintegy 1,66 millió hektáron — túlnyomórészt optimális időben — elvetették az őszi kalászosokat, amelyek több mint 80 százaléka egyenletesen, jó növényállománnyal már ki is kelt és szépen fejlődik. Az őszi időszakban a nagyüzemi gazdaságok csaknem 2,5 millió hektár szántóterületről takarították be a termést. Csupán mintegy 5—6 ezer hektár cukorrépa és 110 —120 ezer hektár kukorica betakarítása van még hátra. A hűvös nyárelő és a csapadékszegény időjárás miatt a növények érése 3-4 héttel megkésett, emiatt az egymást követő munkák összetorlódtak. A mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők mégis úrrá lettek a helyzeten.A kedvezőre forduló időjárást kihasználva körültekintően, szervezetten dolgoztak, a rendelkezésre álló időt a munkaszüneti napok igénybevételével, kettős, illetve nyújtott műszakok szervezésével jól kihasználták. Bevonták a munkába családtagjaikat és az arra vállalkozó nyugdíjasokat is, s szintén nagy segítséget jelentett a diákok és a katonák munkája. A gazdaságok közötti együttműködés példás volt. Különösen a szárító és a cukorrépa-betakarító gépek átadása gyorsította a munkát. A gazdaságok közötti együttműködést jól koordinálták a megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai, valamint a területi szövetségek. A gazdaságok jelenleg a még kint levő cukorrépát és kukoricát takarítják be, s decemberre végeznek vele. Vetőmagvakból — egy-két ezután elszaporításra váró új búzafajta kivételével — volt elegendő, s a szállítmányokat időben megkapták az üzemek. A miniszterhelyettes arra a kérdésre, hogy most a betakarítás befejeztének küszöbén miként értékelhető a mezőgazdaság teljesítménye, közölte: Az őszi érésű növényeket sikerült a legkisebb veszteséggel betakarítani, és az üzemek a jó munkával csaknem teljesen pótolták az időjárás okozta késedelmet. Mindent egybevetve, a növénytermesztés idei eredményei — néhány növény kivételével elérik a tervezettet.
