Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-16 / 269. szám

1984. november 16., péntek Végtisztesség — de hogyan? Képes-e a kialakult szokásokon változtatni? Ifjúsági parlamentekről jelentjük Érdek, nem szívesség A halottat fekete ruhás férfi búcsúztatta. A pap ott állt a gyászolók között, és érdeklődéssel hallgatta a bib­liai 'idézeteket... — Gratu­lálok, testvérem — fogadta a végén a szónokot. — Kár, hogy befejezésül nem mond­tad el a Miatyánkot. Melyik felekezettől is vagy te? — A temetkezési vállalat­tól .. . — lepte meg válaszá­val a fekete ruhás férfi. Az utóbbi években a. hoz­zátartozók közül egyre töb­ben döntenek a társadalmi temetések mellett. Ezt bizo­nyítja, hogy a polgári teme­tések egyházi temetésekhez képest aránya országosan el­érte a 18 százalékot. Békés megyében 1981-ben a gyászo­lók 24, 1982-ben 28, 1983­ban 31 százaléka választot­ta a társadalmi temetést. Néhány községben, mint például Dobozon, Gerlén. Szabadkígyóson, Telekgeren­dáson ez az arány megha­ladta az 50. Békéscsabán a 45 százalékot. A megyében tehát az országos átlagot messze meghaladó a társa­dalmi temetések aránya. Va­jon minek az eredménye ez? Anélkül, hogy a mélyebb történeti társadalmi indíté­kokról, befolyásoltságról megfeledkeznénk, az egyik okot minden bizonnyal a tár­sadalmi temetés szolgáltatá­sainak színvonalában kell keresni. A Békés megyei Te­metkezési Vállalat tevékeny­ségét ma jóval kevesebb jo­gos bírálat éri. mint koráb­ban. A folyamatot tovább erő­sítheti egy másik, még en­nél is hétköznapibb és az előbbitől el nem választható ok. a pénz. Ennek ellenére sem hihetjük persze, hogy a többségnél ezek a meggon­dolások játsszák a főszere­pet. s hogy a meggyőződés a második helyre szorul. Ám a döntést az is befolyásol­hatja, hol, mit kapnak a gyászolók a befizetett pén­zért. mik az általános ta­pasztalatok. Társadalmilag mindkét, a polgári és az egyházi teme­tés is elfogadott. Az már más kérdés, hogy a temetkezési Vállalat a szolgáltatások ja­vításával milyen mértékben képes a kialakult szokások­ra hatni. — Türelem, megértés, ezek kulcsszavak, de a bajban ez is kevés. . Segítenünk kell, hogy a gyászolók minél rö- videbb idő alatt, minél ke­vesebb utánajárással intéz­hessék el azt, amire ilyen­kor szükség van — mondja Balázs Mátyás, a vállalat igazgatója. Az utóbbi években lénye­ges változások tapasztalha­tók, de azért még korántsem megy minden olyan tökéle­tességgel, mint mehetne. Né­hány éve igen nagy port ka­vart fel a körzetesítés. Ek­kor alakult a vállalat mai felépítése, a 39 fiók, ezen be­lül a hét kisebb körzet, 27 telephellyel. A közvélemény körzetesí­téssel szembeni ellenérzése, különösen a kisebb közsé­gekben, csak lassan ^szűnt meg. Időbe tellett, míg sike­rült életképesebbé tenni a szervezetet, az ügyeleti szol­gálatot. Ma is válaszra vár azon­ban, hogy a hétvégeken a telefonösszeköttetés nélkül maradt településeken ho­gyan és kivel keressenek kapcsolatot a váratlanul baj­ba jutottak. Ez még akkor is igaz, ha a tanácsoknál dolgozók valamennyi szük­séges információt ismernek. Nehezíti a helyzetet, hogy a vállalat felszereltsége is sok kívánnivalót hagy maga után. Néhány községben még ma is a kézi szállítóeszköz, míg másutt a lovaskocsi je­lenti a megoldást. A temetkezés költsége per­sze még a mainál jobb fel­szereltség esetén sem csök­kenthető a szerénynek szá­mítható 2500—3000 forint alá. Az egyházi temetések ennél drágábbak, a szervezésük is összehasonlíthatatlanul több időt igényel. A ' vállalat vi­szont hasonló összegért is többet tehetne, ha tovább folytatódna a körzetesítés. — A 39 fiókot 14 körzet- központba kellene összevon­ni, hogy a szolgáltatások színvonala, a vállalat felsze­reltsége javuljon. A nagyfo­kú szétaprózottság miatt a kellékekből sem jut minden településre egyformán. Na­gyobb körzetek kialakítása ezen is segítene — állítják a vállalatnál. Az már más kérdés, hogy mindehhez mit szólnak a fiók nélkül ma­radt községekben. Igen sok bonyodalom, fe­szültség forrása, hogy a te­metők kezelése, a sírásás nem a temetkezési vállalat feladata. Nem egy olyan ese­tet jegyeztek fel, amikor a sír kisebbre sikerült, s a hozzátartozóknak újra zseb­be kellett nyúlniuk, hogy a temetkezés ne fulladjon bot­rányba. A megyében u 233 teme­tő, egy kivételével, az egy­házak, illetve a tanácsi költ­ségvetési üzemek kezelése alatt áll. A megyeszékhelyen és a többi városban sincs köztemető. A közelmúltban a békéscsabai Városi Tanács egy új köztemető tanulmány- tervét készítette el, de kiala­kítására, pénz hiányában egyelőre várni kell. Az új te­metőben minden bizonnyal az urnák elhelyezésére ko- lombáriumfal is épül. A hamvat tartalmazó ur­nákat sokáig csak a földbe he­lyezhették el. Az első kolom- báriumfal a megyében, a vállalat közreműködésével Gyomaendrődön, majd Me­zőhegyesen épült fel, de jö­vőre már Békéscsabán is lesz a békéscsabai vasúti temetőben az evangélikus egyház és a tanács közösen teremti meg ehhez a felté­teleket. A temetkezési vállalat az igényeknek megfelelően ez évtől szoborfelújításokat is folytat, és temetőkertészeti munkára, sírgondozásra is vállalkozik. A szolgáltatások színvonala várhatóan tovább emelkedik az új telephely átadását követően. Az utóbbi időben egyre nagyobb számban veszik igénybe a vállalat és a Tár­sadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iro­da komplex szolgáltatásait. Viszonylag olcsón, a TÜSZ- SZI és a vállalat megszer­vezi a temetkezést, gondos­kodik a legfontosabb okmá­nyok beszerzéséről, s így esetleg több napos utánjárás terheitől mentesítik a gyá­szolókat. K. J. Kiváló pénztárosok A Békés megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­latnál a közelmúltban ün­nepséget rendeztek, ahol a jól dolgozókat megjutalmaz­ták. Közöttük voltak azok a pénztárosok, akik az országos versenyen figyelemre méltó eredményeket értek el. Az öt pénztárosból álló kollektíva összesen 40—50 budapesti, illetve vidéki csapattal vet­te fel a versenyt. Az elméle­ti és a gyakorlati feladatok megoldása jól sikerült, hi­szen az ősszel lebonyolított vidéki vállalatok területi versenyén, amelyen 42 csa­pat vett részt, az előkelő harmadik helyet szerezte meg Berndt Gabriella, Ju­hász Teréz, Futaki Sándor- né, Nádra Lászlóné, Egeresi Márta és Bielik Jánosné csa­patvezető. A fővárosi és a vidéki verseny egyéni eredményei alapján Berndt Gabriella harmadik helyezést ért el, Juhász Teréz 11., Futaki Sándorné 18. lett. A leg­jobb eredményt elérő pénz­tárosnő a vállalati ünnepsé­gen Kiváló Dolgozó jel­vényt, a többiek pénzjutal­mat kaptak. Azt, hogy a fiatalokkal tö­rődni nem szívesség, jótéte­mény, hanem politikai, gaz­dasági érdek, rég felismer­ték és elismerték az oroshá­zi Alföldi Kőolajipari Gép­gyárban. „Egyébként is tör­vényes kötelességük” — vet­hetnénk ellen, ha nem tud­nánk, hogy az 1971-ben ho­zott ifjúsági törvény betűi között lavírozva bizony még sok helyen vétenek annak eszméje ellen. De térjünk vissza a gépgyárhoz, ahol — s ez az adat igen sokatmon­dó — a dolgozóknak 40 szá­zaléka, pontosan 235-en a 30 éven aluliak. A gyár gazda­sági eredményei, a munka­helyi légkör tehát szinte fe­le részben az ifjúságon mú­lik — így nem közömbös hát. hogyan dolgoznak, milyen a közérzetük. Mindezt számba venni jó alkalom volt a kö­zelmúltban megtartott ifjú­sági parlament, ahol Balogh Zoltán, a vállalat igazgatója adott számot a fiataloknak az előző parlament óta tör­tént eredményekről, intéz­kedésekről. A vállalat igyekszik maga kinevelni a szakember­utánpótlást. Kezdődik ez már a pályaválasztás előtt álló általános iskolások ver­buválásával, amelyhez jó segítség a 3. számú iskola úttörőivel kiépített tartal­mas KISZ—úttörő kapcso­lat. Az iskolában AKG-na- pokat rendeznek, ami a gye­rekek érdeklődését felkelte­ni hivatott, mégpedig üzem- látogatások, szakmai vetél­kedők segítségével. színes pályaválasztási tanácsadó kiadvánnyal. Évek óta mű­— Meggyőződésem, hogy a fiatalok jól érzik magukat szövetkezetünkben. Vincze Miklós, a Mezőbe- rény és Vidéke ÁFÉSZ elnö­ke fogalmazott így a közel­múltban megtartott ifjúsági parlamenten. E megállapítás bizonyításaként mondotta, hogy a pályakezdő fiatalok alapbérének megállapítása­kor minden esetben figye­lembe veszik a szakmunkás- vizsga eredményét. Vagyis odafigyelnek arra, hogy dí­jazásuk arányban álljon a felkészültségükkel, minden­napi munkájukkal. Ugyan­akkor azt sem hallgatta el az ÁFÉSZ elnöke, hogy a tisztességes fizetség ellené­ben viszonzásként fiatal munkatársaiktól szorgalmas munkát, figyelmes és előzé­keny kiszolgálást várnak. A fentiekkel összefüggés­ben beszélt arról az ÁFÉSZ elnöke, miszerint évek óta kiemelt figyelmet fordít a szövetkezet arra, hogy az al­kalmas fiatalok mind na­gyobb számban kerüljenek Az utóbbi időben egyenle­tesebbé vált a munka-, ille­tőleg a védőruházati ellátás. A Munkaruházati Kereske­delmi Vállalat — 14 alap- anyaggyártó és konfekcioná­ló vállalattal és szövetkezet­tel közösen — ERGOTEX Védőruházati Gazdasági Társaságot hozott létre, amely felmérve az igénye­ket, a lehető leggyorsabban rátér az eddig gyakran hiányzó védőruhák gyártá­sára és forgalmazására. A gazdasági társaság tevékeny­sége máris enyhítette a láng-, olaj- és saválló védő­ruhák hiányát. A kedvező tapasztalatok alapján még az idén hat vállalat, illető­leg szövetkezet részvételé­vel újabb gazdasági társa­ságot létesítenek, ERGO- SZTRON néven, amely az élelmiszeripari, a kereske­delmi és a vendéglátóipari dolgozóknak kínál praktikus ködik a gyár tanműhelyé­ben a barkácsszakkör is, aminek a jóvoltából már nem egy fiatal ragadt a gyárban szakmunkástanuló­ként. Az esztergályos- és lakatosszakmát 1983/84-es tanévben 41, most pedig 48 fiatal tanulja a gépgyárban, s a tanulóknak mintegy fe­lével kötöttek tanulmányi szerződést. De tanulnak sokan a hu­szonévesek közül is. töhben járnak főiskolára, középis­kolába, marxista—leninista esti egyetemre, illetve szak- középiskolába. Száz-egyné- hányan vettek részt az idén tanfolyami képzésen, 28-an középfokú, illetve felsőfokú szakmai képzésen. Elgondol­kodtató ugyanakkor, hogy a középiskolába járók körében nagy a lemorzsolódás — s elsősorban a fizikai dolgozók közül. S hogyan fogadják a pá­lyakezdőket? A fiatal szak­munkások ünnepélyes kö­szöntése már hagyomány. A felsőfokú végzettségűekkel — évente egy-két fiatalról van szó — az illetékes gaz­daságvezető, valamint a sze­mélyzeti és oktatási vezető beszélget el, majd foglalkoz­tatási terv alapján ismer­kednek meg a pályakezdők az egyes munkaterületekkel. Ez lehetne részletesebb és konkrétabb — éppen ezért az 1984—86-ra szóló intézke­dési terv meg is fogalmaz­za, hogy részletes foglalkoz­tatási tervet szükséges ké­szíteni, majd a pályakezdők tevékenységét évente érté­kelni. vezető beosztásokba, tisztsé­gekbe. Ennek eredményeként a legutóbbi ifjúsági parla­ment óta tíz fiatal lépett boltvezetői, boltvezető-he­lyettesi munkakörbe. Ketten pedig középvezetők lettek. Gond viszont, hogy az ÁFÉSZ fiatal szakmunkásai nem szívesen vállalnak ’egy­ségvezetői munkakört. Ezután számok felsorakoz­tatásával bizonyította Vincze Miklós azt az erőfeszítést, melyet a szakemberképzé­sért, továbbképzésért tesz­nek. Azt is tőle hallottuk, ho°y a tanulóknak jelentke­zett fiatalok eléggé nagy há­nyada az általános iskolában gyenge tanulmányi ered­ményt elértekből tevődik össze. Ez fokozottabb törő­dést feltételez a boltok régi szakembereitől, a szövetke­zet vezetőitől, hogy megfe­lelő szakemberekké válja­nak. A parlament által elfoga­dott intézkedési terv szerint az ÁFÉSZ vezetői ezután még nagyobb figyelmet kí­és esztétikus munkaruhá­kat. A Munkaruházati Keres­kedelmi Vállalat mintegy 80 vállalattal, illetőleg szö­vetkezettel működik együtt annak érdekében, hogy a munka- és védőruházat meg­feleljen a speciális igények­nek: ne csak védelmet nyújt­sanak, hanem igazodjék a követelményekhez, s egyben segítse használója jobb köz­érzetét is. Űj szolgáltatásként a ke­reskedelmi vállalat bevezet­te azt a lehetőséget, hogy a dolgozók utalvány alapján munkaruhájukat személye­sen választhatják ki tizen­három saját és tizenhét más kereskedelmi vállalattal kö­zös üzletben. így lényegesen csökkent a korábban gyakori kifogás a nem megfelelő mé­ret miatt, öt fővárosi nagy- vállalatnál úgynevezett rak­tárüzletet is létesített, ahol Kereset, lakás, szociális juttatás — a pályakezdő fia­talok számára ezek égetően fontos kérdések. Ami a bé­reket illeti, a gyárban a pá­lyakezdőké átlagosan gyor­sabban növekedett, mint a vállalat bérszínvonala. Az évi bérfejlesztésből nem maradnak ki a gyesen levők, és a katonai szolgálatot tel­jesítők sem. A lakásépítési alapból 1982-ben 25 fiatal, 2 millió 382 ezer forint ösz- szegű, tavaly pedig 10 fia­tal egymillió 100 ezer forin* összegű támogatásban ré­szesült. 1982-től, a kollektív szerződésben foglaltak sze­rint, 24 leszerelő katona, és két, gyesről visszatérő fia­talasszony részesült segély­ben, s öten kaptak pénzju­talmat a „Kiváló Katona” cím elnyeréséért. Jó a vál­lalat kapcsolata a gyermek- intézményekkel, így a dol­gozók gyermekei a bölcsődé­ben, óvodákban helyet kap­nak. Ami a művelődést és sportolást illeti, ebben a legtöbb feladat a KISZ-re hárul. A programokat az if­júsági klub a szocialista bri­gádok közreműködésével szervezi-bonyolítja. Most egyébként nagy fába vágták a fejszét; bővítik, szabadidő- központtá alakítják az ifjú­sági klubot, amely felett — mint Németh Ferenc, a KISZ-bizottság titkára az if­júsági parlamenten bejelen­tette — a gyár KISZ-esei védnökséget vállaltak. Amint azt a sokéves gya­korlat bizonyítja, az oros­házi gépgyárban az ifjúság- politika nem kampányszerű, nem csupán a parlamentek idején „téma” — hanem ré­sze a mindennapi munká­nak. S ez így természetes. T. I. vannak fordítani a tanulók felvételére. Ezt úgy akarják megalapozni, hogy jobb kap­csolatot alakítanak ki a szö­vetkezet működési területén levő iskolákkal. Mert azt szeretnék, hogy a jövőben több jó tanulmányi ered­ménnyel rendelkező fiatal jelentkezzen felvételre a szö­vetkezetnél. De az arra al­kalmasak egyetemi, főisko­lai és felsőfokú szaktanfo­lyami beiskolázása is ott sze­repel az intézkedési tervben. És mint évek óta, az elkö­vetkező időszakban is szem előtt tartják a gyes-ről, illet­ve a katonai szolgálatból visszajött fiatalok munkába állítását, valamint munkabé­rük reális megállapítását. A szövetkezetnél az állo­mányi létszám 43 százaléka 30 éven aluli. A 162 fiatal munkája meghatározó az ÁFÉSZ további fejlődésében. A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ vezetői ezt már ko­rábban felismerték. Balkus Imre szintén személyesen választ­hatják ki a dolgozók a ne­kik megfelelő munka-, illet­ve védőöltözéket. Ez a mód­szer egyben arra is alkal­mas, hogy a kereskedelmi vállalat közvetlenül megis­merje a fogyasztók igényeit. A kölcsönös érdekeltség alapján működő raktárüzle­tek hálózatát jövőre vidéken is elterjeszti a vállalat. A Munkaruházati Keres­kedelmi Vállalat új szolgál­tatásként bevezette munka­ruhaszerviz szolgálatát, amely visszavásárolja a vál­lalatoktól az elfekvő, de fel nem használt munka-, illet­ve védőöltözékeket, és segít­séget nyújt a készlet felfris­sítéséhez. így a vállalatok a számukra legmegfelelőbb ru­házathoz jutnak, a kereske­delmi vállalat pedig másutt értékesítheti a minőségi kö­vetelményeket kielégítő öl­tözékeket. A takarékossági világnap alkalmából nemzetközi plakát- és bélyegkiállítást rendeztek Budapesten az Almássy téri sza­badidő-központban. Képünkön a tárlat egyik plakátja (Hauer Lajos reprodukciója — KS) Őszinte számvetés a mezőberényi ÁFÉSZ-nál Egyenletesebb munka- és védőruházati ellátás

Next

/
Oldalképek
Tartalom