Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-16 / 269. szám
1984. november 16., péntek Végtisztesség — de hogyan? Képes-e a kialakult szokásokon változtatni? Ifjúsági parlamentekről jelentjük Érdek, nem szívesség A halottat fekete ruhás férfi búcsúztatta. A pap ott állt a gyászolók között, és érdeklődéssel hallgatta a bibliai 'idézeteket... — Gratulálok, testvérem — fogadta a végén a szónokot. — Kár, hogy befejezésül nem mondtad el a Miatyánkot. Melyik felekezettől is vagy te? — A temetkezési vállalattól .. . — lepte meg válaszával a fekete ruhás férfi. Az utóbbi években a. hozzátartozók közül egyre többen döntenek a társadalmi temetések mellett. Ezt bizonyítja, hogy a polgári temetések egyházi temetésekhez képest aránya országosan elérte a 18 százalékot. Békés megyében 1981-ben a gyászolók 24, 1982-ben 28, 1983ban 31 százaléka választotta a társadalmi temetést. Néhány községben, mint például Dobozon, Gerlén. Szabadkígyóson, Telekgerendáson ez az arány meghaladta az 50. Békéscsabán a 45 százalékot. A megyében tehát az országos átlagot messze meghaladó a társadalmi temetések aránya. Vajon minek az eredménye ez? Anélkül, hogy a mélyebb történeti társadalmi indítékokról, befolyásoltságról megfeledkeznénk, az egyik okot minden bizonnyal a társadalmi temetés szolgáltatásainak színvonalában kell keresni. A Békés megyei Temetkezési Vállalat tevékenységét ma jóval kevesebb jogos bírálat éri. mint korábban. A folyamatot tovább erősítheti egy másik, még ennél is hétköznapibb és az előbbitől el nem választható ok. a pénz. Ennek ellenére sem hihetjük persze, hogy a többségnél ezek a meggondolások játsszák a főszerepet. s hogy a meggyőződés a második helyre szorul. Ám a döntést az is befolyásolhatja, hol, mit kapnak a gyászolók a befizetett pénzért. mik az általános tapasztalatok. Társadalmilag mindkét, a polgári és az egyházi temetés is elfogadott. Az már más kérdés, hogy a temetkezési Vállalat a szolgáltatások javításával milyen mértékben képes a kialakult szokásokra hatni. — Türelem, megértés, ezek kulcsszavak, de a bajban ez is kevés. . Segítenünk kell, hogy a gyászolók minél rö- videbb idő alatt, minél kevesebb utánajárással intézhessék el azt, amire ilyenkor szükség van — mondja Balázs Mátyás, a vállalat igazgatója. Az utóbbi években lényeges változások tapasztalhatók, de azért még korántsem megy minden olyan tökéletességgel, mint mehetne. Néhány éve igen nagy port kavart fel a körzetesítés. Ekkor alakult a vállalat mai felépítése, a 39 fiók, ezen belül a hét kisebb körzet, 27 telephellyel. A közvélemény körzetesítéssel szembeni ellenérzése, különösen a kisebb községekben, csak lassan ^szűnt meg. Időbe tellett, míg sikerült életképesebbé tenni a szervezetet, az ügyeleti szolgálatot. Ma is válaszra vár azonban, hogy a hétvégeken a telefonösszeköttetés nélkül maradt településeken hogyan és kivel keressenek kapcsolatot a váratlanul bajba jutottak. Ez még akkor is igaz, ha a tanácsoknál dolgozók valamennyi szükséges információt ismernek. Nehezíti a helyzetet, hogy a vállalat felszereltsége is sok kívánnivalót hagy maga után. Néhány községben még ma is a kézi szállítóeszköz, míg másutt a lovaskocsi jelenti a megoldást. A temetkezés költsége persze még a mainál jobb felszereltség esetén sem csökkenthető a szerénynek számítható 2500—3000 forint alá. Az egyházi temetések ennél drágábbak, a szervezésük is összehasonlíthatatlanul több időt igényel. A ' vállalat viszont hasonló összegért is többet tehetne, ha tovább folytatódna a körzetesítés. — A 39 fiókot 14 körzet- központba kellene összevonni, hogy a szolgáltatások színvonala, a vállalat felszereltsége javuljon. A nagyfokú szétaprózottság miatt a kellékekből sem jut minden településre egyformán. Nagyobb körzetek kialakítása ezen is segítene — állítják a vállalatnál. Az már más kérdés, hogy mindehhez mit szólnak a fiók nélkül maradt községekben. Igen sok bonyodalom, feszültség forrása, hogy a temetők kezelése, a sírásás nem a temetkezési vállalat feladata. Nem egy olyan esetet jegyeztek fel, amikor a sír kisebbre sikerült, s a hozzátartozóknak újra zsebbe kellett nyúlniuk, hogy a temetkezés ne fulladjon botrányba. A megyében u 233 temető, egy kivételével, az egyházak, illetve a tanácsi költségvetési üzemek kezelése alatt áll. A megyeszékhelyen és a többi városban sincs köztemető. A közelmúltban a békéscsabai Városi Tanács egy új köztemető tanulmány- tervét készítette el, de kialakítására, pénz hiányában egyelőre várni kell. Az új temetőben minden bizonnyal az urnák elhelyezésére ko- lombáriumfal is épül. A hamvat tartalmazó urnákat sokáig csak a földbe helyezhették el. Az első kolom- báriumfal a megyében, a vállalat közreműködésével Gyomaendrődön, majd Mezőhegyesen épült fel, de jövőre már Békéscsabán is lesz a békéscsabai vasúti temetőben az evangélikus egyház és a tanács közösen teremti meg ehhez a feltételeket. A temetkezési vállalat az igényeknek megfelelően ez évtől szoborfelújításokat is folytat, és temetőkertészeti munkára, sírgondozásra is vállalkozik. A szolgáltatások színvonala várhatóan tovább emelkedik az új telephely átadását követően. Az utóbbi időben egyre nagyobb számban veszik igénybe a vállalat és a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda komplex szolgáltatásait. Viszonylag olcsón, a TÜSZ- SZI és a vállalat megszervezi a temetkezést, gondoskodik a legfontosabb okmányok beszerzéséről, s így esetleg több napos utánjárás terheitől mentesítik a gyászolókat. K. J. Kiváló pénztárosok A Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál a közelmúltban ünnepséget rendeztek, ahol a jól dolgozókat megjutalmazták. Közöttük voltak azok a pénztárosok, akik az országos versenyen figyelemre méltó eredményeket értek el. Az öt pénztárosból álló kollektíva összesen 40—50 budapesti, illetve vidéki csapattal vette fel a versenyt. Az elméleti és a gyakorlati feladatok megoldása jól sikerült, hiszen az ősszel lebonyolított vidéki vállalatok területi versenyén, amelyen 42 csapat vett részt, az előkelő harmadik helyet szerezte meg Berndt Gabriella, Juhász Teréz, Futaki Sándor- né, Nádra Lászlóné, Egeresi Márta és Bielik Jánosné csapatvezető. A fővárosi és a vidéki verseny egyéni eredményei alapján Berndt Gabriella harmadik helyezést ért el, Juhász Teréz 11., Futaki Sándorné 18. lett. A legjobb eredményt elérő pénztárosnő a vállalati ünnepségen Kiváló Dolgozó jelvényt, a többiek pénzjutalmat kaptak. Azt, hogy a fiatalokkal törődni nem szívesség, jótétemény, hanem politikai, gazdasági érdek, rég felismerték és elismerték az orosházi Alföldi Kőolajipari Gépgyárban. „Egyébként is törvényes kötelességük” — vethetnénk ellen, ha nem tudnánk, hogy az 1971-ben hozott ifjúsági törvény betűi között lavírozva bizony még sok helyen vétenek annak eszméje ellen. De térjünk vissza a gépgyárhoz, ahol — s ez az adat igen sokatmondó — a dolgozóknak 40 százaléka, pontosan 235-en a 30 éven aluliak. A gyár gazdasági eredményei, a munkahelyi légkör tehát szinte fele részben az ifjúságon múlik — így nem közömbös hát. hogyan dolgoznak, milyen a közérzetük. Mindezt számba venni jó alkalom volt a közelmúltban megtartott ifjúsági parlament, ahol Balogh Zoltán, a vállalat igazgatója adott számot a fiataloknak az előző parlament óta történt eredményekről, intézkedésekről. A vállalat igyekszik maga kinevelni a szakemberutánpótlást. Kezdődik ez már a pályaválasztás előtt álló általános iskolások verbuválásával, amelyhez jó segítség a 3. számú iskola úttörőivel kiépített tartalmas KISZ—úttörő kapcsolat. Az iskolában AKG-na- pokat rendeznek, ami a gyerekek érdeklődését felkelteni hivatott, mégpedig üzem- látogatások, szakmai vetélkedők segítségével. színes pályaválasztási tanácsadó kiadvánnyal. Évek óta mű— Meggyőződésem, hogy a fiatalok jól érzik magukat szövetkezetünkben. Vincze Miklós, a Mezőbe- rény és Vidéke ÁFÉSZ elnöke fogalmazott így a közelmúltban megtartott ifjúsági parlamenten. E megállapítás bizonyításaként mondotta, hogy a pályakezdő fiatalok alapbérének megállapításakor minden esetben figyelembe veszik a szakmunkás- vizsga eredményét. Vagyis odafigyelnek arra, hogy díjazásuk arányban álljon a felkészültségükkel, mindennapi munkájukkal. Ugyanakkor azt sem hallgatta el az ÁFÉSZ elnöke, hogy a tisztességes fizetség ellenében viszonzásként fiatal munkatársaiktól szorgalmas munkát, figyelmes és előzékeny kiszolgálást várnak. A fentiekkel összefüggésben beszélt arról az ÁFÉSZ elnöke, miszerint évek óta kiemelt figyelmet fordít a szövetkezet arra, hogy az alkalmas fiatalok mind nagyobb számban kerüljenek Az utóbbi időben egyenletesebbé vált a munka-, illetőleg a védőruházati ellátás. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat — 14 alap- anyaggyártó és konfekcionáló vállalattal és szövetkezettel közösen — ERGOTEX Védőruházati Gazdasági Társaságot hozott létre, amely felmérve az igényeket, a lehető leggyorsabban rátér az eddig gyakran hiányzó védőruhák gyártására és forgalmazására. A gazdasági társaság tevékenysége máris enyhítette a láng-, olaj- és saválló védőruhák hiányát. A kedvező tapasztalatok alapján még az idén hat vállalat, illetőleg szövetkezet részvételével újabb gazdasági társaságot létesítenek, ERGO- SZTRON néven, amely az élelmiszeripari, a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozóknak kínál praktikus ködik a gyár tanműhelyében a barkácsszakkör is, aminek a jóvoltából már nem egy fiatal ragadt a gyárban szakmunkástanulóként. Az esztergályos- és lakatosszakmát 1983/84-es tanévben 41, most pedig 48 fiatal tanulja a gépgyárban, s a tanulóknak mintegy felével kötöttek tanulmányi szerződést. De tanulnak sokan a huszonévesek közül is. töhben járnak főiskolára, középiskolába, marxista—leninista esti egyetemre, illetve szak- középiskolába. Száz-egyné- hányan vettek részt az idén tanfolyami képzésen, 28-an középfokú, illetve felsőfokú szakmai képzésen. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a középiskolába járók körében nagy a lemorzsolódás — s elsősorban a fizikai dolgozók közül. S hogyan fogadják a pályakezdőket? A fiatal szakmunkások ünnepélyes köszöntése már hagyomány. A felsőfokú végzettségűekkel — évente egy-két fiatalról van szó — az illetékes gazdaságvezető, valamint a személyzeti és oktatási vezető beszélget el, majd foglalkoztatási terv alapján ismerkednek meg a pályakezdők az egyes munkaterületekkel. Ez lehetne részletesebb és konkrétabb — éppen ezért az 1984—86-ra szóló intézkedési terv meg is fogalmazza, hogy részletes foglalkoztatási tervet szükséges készíteni, majd a pályakezdők tevékenységét évente értékelni. vezető beosztásokba, tisztségekbe. Ennek eredményeként a legutóbbi ifjúsági parlament óta tíz fiatal lépett boltvezetői, boltvezető-helyettesi munkakörbe. Ketten pedig középvezetők lettek. Gond viszont, hogy az ÁFÉSZ fiatal szakmunkásai nem szívesen vállalnak ’egységvezetői munkakört. Ezután számok felsorakoztatásával bizonyította Vincze Miklós azt az erőfeszítést, melyet a szakemberképzésért, továbbképzésért tesznek. Azt is tőle hallottuk, ho°y a tanulóknak jelentkezett fiatalok eléggé nagy hányada az általános iskolában gyenge tanulmányi eredményt elértekből tevődik össze. Ez fokozottabb törődést feltételez a boltok régi szakembereitől, a szövetkezet vezetőitől, hogy megfelelő szakemberekké váljanak. A parlament által elfogadott intézkedési terv szerint az ÁFÉSZ vezetői ezután még nagyobb figyelmet kíés esztétikus munkaruhákat. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat mintegy 80 vállalattal, illetőleg szövetkezettel működik együtt annak érdekében, hogy a munka- és védőruházat megfeleljen a speciális igényeknek: ne csak védelmet nyújtsanak, hanem igazodjék a követelményekhez, s egyben segítse használója jobb közérzetét is. Űj szolgáltatásként a kereskedelmi vállalat bevezette azt a lehetőséget, hogy a dolgozók utalvány alapján munkaruhájukat személyesen választhatják ki tizenhárom saját és tizenhét más kereskedelmi vállalattal közös üzletben. így lényegesen csökkent a korábban gyakori kifogás a nem megfelelő méret miatt, öt fővárosi nagy- vállalatnál úgynevezett raktárüzletet is létesített, ahol Kereset, lakás, szociális juttatás — a pályakezdő fiatalok számára ezek égetően fontos kérdések. Ami a béreket illeti, a gyárban a pályakezdőké átlagosan gyorsabban növekedett, mint a vállalat bérszínvonala. Az évi bérfejlesztésből nem maradnak ki a gyesen levők, és a katonai szolgálatot teljesítők sem. A lakásépítési alapból 1982-ben 25 fiatal, 2 millió 382 ezer forint ösz- szegű, tavaly pedig 10 fiatal egymillió 100 ezer forin* összegű támogatásban részesült. 1982-től, a kollektív szerződésben foglaltak szerint, 24 leszerelő katona, és két, gyesről visszatérő fiatalasszony részesült segélyben, s öten kaptak pénzjutalmat a „Kiváló Katona” cím elnyeréséért. Jó a vállalat kapcsolata a gyermek- intézményekkel, így a dolgozók gyermekei a bölcsődében, óvodákban helyet kapnak. Ami a művelődést és sportolást illeti, ebben a legtöbb feladat a KISZ-re hárul. A programokat az ifjúsági klub a szocialista brigádok közreműködésével szervezi-bonyolítja. Most egyébként nagy fába vágták a fejszét; bővítik, szabadidő- központtá alakítják az ifjúsági klubot, amely felett — mint Németh Ferenc, a KISZ-bizottság titkára az ifjúsági parlamenten bejelentette — a gyár KISZ-esei védnökséget vállaltak. Amint azt a sokéves gyakorlat bizonyítja, az orosházi gépgyárban az ifjúság- politika nem kampányszerű, nem csupán a parlamentek idején „téma” — hanem része a mindennapi munkának. S ez így természetes. T. I. vannak fordítani a tanulók felvételére. Ezt úgy akarják megalapozni, hogy jobb kapcsolatot alakítanak ki a szövetkezet működési területén levő iskolákkal. Mert azt szeretnék, hogy a jövőben több jó tanulmányi eredménnyel rendelkező fiatal jelentkezzen felvételre a szövetkezetnél. De az arra alkalmasak egyetemi, főiskolai és felsőfokú szaktanfolyami beiskolázása is ott szerepel az intézkedési tervben. És mint évek óta, az elkövetkező időszakban is szem előtt tartják a gyes-ről, illetve a katonai szolgálatból visszajött fiatalok munkába állítását, valamint munkabérük reális megállapítását. A szövetkezetnél az állományi létszám 43 százaléka 30 éven aluli. A 162 fiatal munkája meghatározó az ÁFÉSZ további fejlődésében. A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ vezetői ezt már korábban felismerték. Balkus Imre szintén személyesen választhatják ki a dolgozók a nekik megfelelő munka-, illetve védőöltözéket. Ez a módszer egyben arra is alkalmas, hogy a kereskedelmi vállalat közvetlenül megismerje a fogyasztók igényeit. A kölcsönös érdekeltség alapján működő raktárüzletek hálózatát jövőre vidéken is elterjeszti a vállalat. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat új szolgáltatásként bevezette munkaruhaszerviz szolgálatát, amely visszavásárolja a vállalatoktól az elfekvő, de fel nem használt munka-, illetve védőöltözékeket, és segítséget nyújt a készlet felfrissítéséhez. így a vállalatok a számukra legmegfelelőbb ruházathoz jutnak, a kereskedelmi vállalat pedig másutt értékesítheti a minőségi követelményeket kielégítő öltözékeket. A takarékossági világnap alkalmából nemzetközi plakát- és bélyegkiállítást rendeztek Budapesten az Almássy téri szabadidő-központban. Képünkön a tárlat egyik plakátja (Hauer Lajos reprodukciója — KS) Őszinte számvetés a mezőberényi ÁFÉSZ-nál Egyenletesebb munka- és védőruházati ellátás
