Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-02 / 258. szám
1984. november 2., péntek Köriárat gombaiigyben Na és ha nem süt a nap? Hazánkban az egy főre eső gombafogyasztás nem éri el a fejlettebb európai országok fogyasztásának felét. Pedig a fehérjében és vitaminban gazdag, szénhidrátban szegény gombából számos ételféleség készíthető. Békés megyében a hatvanas évek közepén próbálkoztak először csiperke termesztésével. Akkoriban elsősorban a felvevő piac hiánya miatt szűnt meg ez az ágazat. A hetvenes évek második felében megyénk nagyüzemei a kertészeti termelésben — az ágazat pozíciójának romlása miatt — váltásra kényszerültek. Az útkeresés során jutottak el a laskagombához néhány gazÖszi szaporítóanyag- forgalmazás Sorra nyílnak a faiskolai lerakatok, szaporítóanyagárusítóhelyek. Amint a legnagyobb forgalmazónál, a Kertforg Kft-nél elmondták: mivel a növények az időjárás miatt lassabban fejlődtek, az idén a szokásosnál 3-4 héttel később kezdődik az árusítás. A szaporítóanyag-előállító telepek nagyobb részében csak most kezdik a facsemeték, szőlőoltványok kitermelését. November első hetében azonban már valamennyi •— ösz- szesen 263 — elárusítóhelyen hozzálátnak az értékesítéshez. A választék mindenütt gazdag, összesen másfél millió gyümölcsfacsemete, kétmillió szőlőoltvány és több millió bogyós gyümölcs, illetve dísznövényszaporítóanyag vár értékesítésre. Közöttük olyan fajták is nagyobb számban kaphatók, amelyekből korábban kevesebb volt, így egyebek mellett a fehér borszőlőfajták közé tartozó Boglárka, Zenit, Zefir és Zengő. A kerttulajdonosok körében keresett gyümölcsből, a cseresznyéből, a körtéből, az őszibarackból és az almából szintén bőséges a választék. A szakemberek szerint a szaporítóanyag minősége kiváló, s az enyhe, napos időjárás is kedvez az őszi faültetéshez. A későbbi szezonkezdés miatt — mivel rö- videbb a telepítés időszaka — mindenütt kibővítették az árudák személyzetét, a gyorsabb kiszolgálás érdekében. A szezon a fagyok beálltáig tart; daságban, amelynek termesztését Európában Magyarország kezdte meg először. Alapos szaktudást igényel Szabó András megyei főkertész a téma alapos ismerője. A jelenleg kialakult helyzetről így vélekedik: — Való igaz, hogy alacsony a gombafogyasztás országosan, s a megyében még inkább. A tótkomlósi Viharsarok és a szarvasi Dózsa Tsz, valamint néhány ÁFÉSZ foglalkozik a laskával. A gomba termesztése alapos szaktudást, jelentős beruházást, és sok törődést igényel. Aki A szocialista országokban egyedülálló dörzshegesztő gépcsaládot alakítottak ki a Gépipari Technológiai Intézet szakemberei. Az új műszaki megoldásokon — így például hidromotoros meghajtáson, modul-rendszerű felépítésen — alapuló berendezés negyedik tagja most készül az intézetnél, az első három gép üzembe állításával pedig máris mintegy öthatmillió dollár megtakarítását sikerült elérni. egyszer elkezdi, annak hosz- szú távra kell terveznie, hiszen csak így gazdaságos. Mindemellett szükség van a biztos piacra is. Azt is hozzá kell tenni, egyáltalán nem kockázatmentes ágazat. A hosszabb szállítást nem tűri, feldolgozott állapotban köny- nyebben értékesíthető. A tótkomlósi Viharsarok Tsz több mint egymillió forintos beruházást valósított meg. A szarvasi Dózsában a kihasználatlanul álló baromfiólakban termesztettek laskát. A Békéscsabai Konzervgyár foglalkozik a feldolgozással megyénkben. Ha az ágazat nem hozza a várt jövedelmet a bizonytalan piaci lehetőségek miatt, akkor várhatóan megszűnik a termesztés. Véleményem szerint, amennyiben a csiperke iránt a konzervgyár érdeklődne, akkor erre állhatnának át az üzemek. Megjegyzem, ennek a termesztése még nagyobb hozzáértést, gyakorlati tapasztalatot igényel. Értékesítési gondok A szarvasi Dózsa Tsz-ben az elmúlt évben kezdtek foglalkozni a laskával. A baromfiólakat hasznosították gombával. Mihály István, a közös gazdaság elnökhelyettese a következőket mondja: — Nagy tételben állítottunk elő laskát. Háromezer négyzetméteren termesztettük. Jó néhány rotációt szállítottunk el a csabai konzervgyárnak. A gondot az okozza, hogy a folyamatos felvásárlást nem tudja megoldani a konzervgyár. így most pillanatnyilag szüneteltetjük a termelést. Végleg azért nem mondtunk le róla. Ha kedvező értékesítési feltételek lesznek, ismét megpróbálkozunk a gombával. A termelő után nézzük, hogyan vélekedik a feldolgozó üzem képviselője, dr. Csizmás Sándor, a Békéscsabai Konzervgyár osztály- vezetője. — Megyénkben a kis- és nagyüzemek is foglalkoznak laskával. Az előzetes piackutatás szerint, mintegy 40 vagon gombára számítottunk évente. A gyakorlatban ennek a felét sem értük el. Az ok: a laskát önálló termékként nem keresik. Figyelembe kell venni azt is, hogy mivel a gombát rotációban termelik, csak akkor A dörzshegesztéses eljárás mintegy két évtizede terjed szerte a világon. Lényege, hogy az összeilleszteni kívánt munkadarabokat — többnyire a bányászatban, ásványkutatásban, vagy a repülőgépiparban használt csőelemeket — nagy teljesítményű motorokkal megforgatják, majd a forgó elemeket egymáshoz préselik. A súrlódással keletkező hő hatására az érintkező felületek feléri meg a termesztése, ha nyáron — kisebb energiafelhasználással — is előállítható. Nálunk viszont ilyenkor tart a borsó- és paradicsomszezon. Nincs felesleges kapacitásunk. — Na és a csiperke? — A fogyasztók értékítélete ezzel a gombával szemben más. Közkedvelt a rendszeres fogyasztók körében. Ebből viszont megyénkben keveset állítanak elő. Mi bizonyos határig tudnánk csiperkét fogadni, feldolgozva exportra is szállíthatnánk ezt a terméket. Arra azon- bon, hogy a főszezonban gombával foglalkozzunk, egyelőre nincs lehetőség. Kedvező lehetőségek A békéscsabai ÁFÉSZ új- kígyósi élelmiszer-feldolgozó üzeme tavaly kezdte a feldolgozást. Különböző méretű üvegekbe rakják a sajátos technológiával előállított gombát. Lagzi Mihály üzemvezető örömmel újságolja: — Erre az évre mintegy 10 millió forintos termelési értékre számítottunk. Ezt alaposan túlszárnyaljuk. Várhatóan elérjük a 16 milliót is. Kezdetben a laskából 60—70 százalékot, míg a csiperkéből 20—30 százalékot dolgoztunk fel. Napjainkra — a piaci igények miatt — ez az arány megfordult. A kistermelőktől, a csepeli Duna Tsz-től, a Pécsi Állami Gazdaságtól és a bélmegyeri Üj Barázda Tsz-től kapjuk a csiperkét. A fogyasztók keresik a termékeinket. A legfőbb gondot a csiperke-alapanyag hiánya okozza. A napokban Szegeden laskasalátát kóstoltam. A Szegedi Konzervgyár kísérletezte ki. Amennyiben lehetőségünk lesz rá, szeretnénk megvásárolni ezt a tehenológiát. Ezután több lehetőség lenne a laska feldolgozására is. A gombafronton jelenleg ez a helyzet. Az ágazat megoldatlan gondjai, problémái, a gazdaságosság hiánya, a felvevő piac igen szűkös volta mind-mind megannyi kérdőjelet jelent. Békés megye nem hagyományos gombatermesztő vidék. Ennek ellenére közös összefogással elérhető lenne, hogy az eddiginél több gomba kerüljön a hazai és külföldi piacokra. hevülnek, „összefonódnak”, és a hirtelen lehűléskor tartós kötés keletkezik közöttük. Ez a módszer gyakorlatilag megszünteti a selejtet, szükségtelenné teszi a hegesztési segédanyagok alkalmazását, kiküszöböli az egészségre viszonylag ártalmas emberi fizikai munkát, nagyobb pontosságot tesz lehetővé, és mintegy 20—40 százalékkal növeli a termelékenységet. i íz energiatakarékosság ■I ügyében megmozdult Ml valami. De ne is takarékosságról, hanem ésszerű gazdálkodásról, vagy legalábbis egyfajta örvendetes törekvésről beszéljünk inkább, amely — a jelek szerint — erősödik az üzemi szemléletben és gyakorlatban. Melyek ezek a jelek? Vegyük sorra, csak úgy, emlékezetből! Először is a szarvasi Dózsa Tsz sikerre vezető küzdelme a területén talált termálvíz hasznosításáért. Ma irodákat, állattartó helyiségeket fűtenek a természetes meleg vízzel, gombát termesztenek hőjén. Azután a nagyszénási Október 6. Tsz, ahol megtalálták a terményszárítókból egyébként elillanó, de még meleg levegő újrafelhasználásának, vagyis az elégetett tüzelőanyag hatékonyabb kiaknázásának módját, amit immár szabadalomként külföldön is értékesíteni tudnak. Ezt követően termelőszövetkezetek sorát említhetjük meg. Mindazokat, amelyek előbb pakurával, majd mostanában földgázzal váltották föl a fűtőolajat a már említett terményszárítók üzemeltetésében. Az előbbiekre példa a dévaványai Aranykalász, meg a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, az utóbbiak vannak többen, köztük a csorvási, a gerendási termelőszövetkezetek, a med- gyesegyházi közös gazdaságok, a békéscsabai Szabadság Tsz, legújabban pedig a mezőkovácsházi, a végegyházi, meg a pusztaföldvári tsz, hogy csak néhányat szerepeltessünk. A példamutató erőfeszítések köre ezzel még nem teljes. A gyomaendrődi Győzelem Tsz-ben mezőgazdasági melléktermékek tüzelésével kísérleteznek. Nem ők tehetnek róla, hogy ez a kísérlet már évek óta tart, de még így is 170 tonna tüzelőolajat takarítottak meg egy év alatt a csárdaszállási Petőfi Tsz-szel együtt ezzel a módszerrel. Nem feledkezhetünk meg a szeghalmi Fehér Lajos Termelőszövetkezetről sem, ahol a tehergépkocsikra kiszabott igen szigorú üzemanyagnormát sikerült most már érzékelhető eredményt adóan hosszú időn át betartatni egy több zökkenővel kialakított érdekeltségi rendszerben. S mivel a teljességre úgysem törekedhetünk, zárjuk a kört azokkal a próbálkozásokkal, amelyek a kukorica nedves tárolásával, illetve a földek talajforgatás nélküli művelésével járultak hozzá az energiaköltségek csökkentéséhez. Az eke nélküli talajművelés elég széles körben elterjedt már megyénkben, a kukorica nedves tárolásának feltételeit lassabban alakítják ki az üzemek, de már többen belekezdtek, így többek között a vésztői szövetkezet, meg a gyomaendrődi Alkotmány Tsz. Már két évvel ezelőtt is több mint 13 ezer tonna kukoricának őrizték meg így a béltartalmát a megyében. Megújul a gépipar ellátásának egyik fontos ágazata, a csiszolókorog-gyártás. A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat budapesti telepén megkezdődött az elavult, régi csiszolókorong-üzem rekonstrukciója. A több mint 600 millió forintos beruházásra kiírt versenytárgyalás két győztese, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a Közmű- és Mélyépítési Vállalat dolgozói a régi üzem mellett hozzáfogtak a 12 ezer négyzetméter alapterületű új üzemcsarnok építéséhez. Egyúttal az új létesítmény beA Békés megyei Termelő- szövetkezetek Szövetségének jóvoltából azt is tudjuk, hogy mindezekkel a módszerekkel, eljárásokkal a közös gazdaságok az 1982. évi energiafelhasználásnak 92,6 százalékával valósították meg 1983-as feladataikat, s így, az emelkedő árak ellenére is három százalékkal kevesebbet költöttek energiára. Ez az adott esetben 32 millió forintot jelent! Legtöbbet gázolajból, tüzelőolajból, benzinből és villamos energiából takarítottak meg a földgáz- fogyasztás egyidejű emelkedése mellett. A gázolaj és a tüzelőolaj 66 százalékkal, a villamos energia 20 százalékkal részesedik a megye szövetkezeti energiafogyasztásában. A tsz-szövetség termelésfejlesztési bizottságának elemzése megállapítja, hogy az energiaszükséglet további csökkentésének elsősorban a tárgyi feltételek hiánya szab határt, de azt sem kendőzi el, hogy a szubjektív tényezőkben még e téren is óriási tartalékok rejlenek. Amit meg lehetett tenni a szeghalmi tsz-ben — megkövetelni, számon kérni a tehergépkocsik megfelelő üzemeltetését —, meg lehet tenni mindenütt. Amit el lehetett érni a tehergépkocsiknál, azt el kell érni a kombájn- és traktorüzemnél is, már csak azért is mert ez a kettő együtt a tsz-ek energiaráfordításainak egyharmadát emészti fel, szemben a tehergépkocsik 10 százalékos részesedésével. Érdekesség kedvéért: az állattenyésztés 20, a szárítóüzem 15 százalékát fogyasztja a felhasznált energiának. Az előbbi számok már mutatják azt is, hogy az energiagazdálkodás — nem utolsósorban a termelési szerkezettől is függően — üzemenként eltérő módon alakul. A kisüzem és nagyüzem közötti eltéréseken nincs mit csodálkoznunk. Az nem véletlen, ha Ecsegfalván 156 ezer kilowattóra az évi fogyasztás, ami Füzesgyarmaton több mint hatmillió. Ha viszont az egyik gazdaságban öt forintnál kisebb energiaköltséggel állítanak elő 100 forint termelési értéket (mint Telek- gerendáson), a másikban meg ugyanehhez 14 forintnál is többet kell energiára költeni (lyen a gyulai Lenin Tsz), akkor ezeken a helyeken már érdemes a tapasztalatokat kölcsönösen elemezni. Ezen a szinten érdemes utánanézni a ma már köny- nyen beszerezhető számítógépekre kidolgozott komplett villamosenergia-gazdálko- dási programoknak és segítségül hívni őket a villamos- energia-vételezési szerződések megkötésénél. Csak egy összehasonlítás: a békéscsabai Lenin 1983-ban 2 forint 24 fillért, a lökösházi Haladás 3 forint 66 fillért fizetétt egy kilowattóra villamos energiáért. V alami tehát megmozdult. De ezzel ne legyünk elégedettek. Már csak azért sem, mert az elmúlt két év itt vázolt szép eredményeihez a mezőgazdaságban a legolcsóbb energia, a napsütés, nem kis mértékben járult hozzá! Kőváry E. Péter rendezéséhez szükséges korszerű gépek gyártása is megkezdődött. A Gránit Vállalat ugyanis megvásárolta egy kanadai cég korszerű csiszo- lókorog-gyártási know-how- ját, s a műszaki dokumentációk alapján a csepeli Egyedi Gépgyár készíti el a nagy teljesítményű és automatikus berendezéseket. A külföldi partnerrel kötött szerződés azt is lehetővé teszi, hogy a csepeliek ne csak a budapesti új gyárnak szállítsanak ilyen korszerű berendezéseket, hanem harmadik piacokon is értékesíthessék. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezető szakemberei Goda Péter igazgató-főmérnök vezetésével ezekben a napokban járják végig a megye területén levő folyók, a Fehér-, Fekete-, Kettős-, Sebes-, a Hármas-Körös, a Berettyó és Hortobágy—Berettyó mintegy 340 kilométernyi védtöltését. Ezek az őszi árvízvédelmi szemlék, melyeknek csaknem egy évszázados hagyományai vannak. A KÖVIZIG területén tevékenykedő 4 szakaszmérnökség vezetői és a szakemberek ilyenkor képet kapnak arról, milyen állapotúak a védtöltések, milyen az őrházak közötti hírhálózat, az őrtelepek felszereltsége és állapota. Szerdán a gyulai szakaszmérnökség területét vizsgálták meg, ezen a szemlén részt vett Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára is Fotó: Béla Ottó Verasztó Lajos Fotó: Fazekas László Hazai dörzshegesztő berendezések Csiszolókoronggyári rekonstrukció
