Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
1984, október 13., szombat 150 éve született Stark Adolf, a békéscsabai szölönemesitö A Csabagyöngye szőlőfajta neve is jelzi: köze van Békéscsabához. A világszerte elterjedt, és hazánkban is rendkívül népszerű Csabagyöngye valóban egy csabai kertésznek köszönhető. Stark Adolf 150 éve, 1834- ben született, ugyán nem Békéscsabán, de élete nagyobb részét itt töltötte, munkássága a városihoz kötődik. Mint vaskereskedő kereste kenyerét, fő foglalkozása mellett szenvedélyes hobbi- kertész volt. Hosszú évek alatt nemesítette ki a Csabagyöngyét, amely a legkorábban érő csemegeszőlő még napjainkban is. Sokan másnak tulajdonították Stark Adolf sikerét, de az utókor tisztázta: valóban neki jár érte az elismerés. Sokat tett Stark Adolf munkásságának megismertetésében Dedinszki Gyula nyugalmazott evangélikus lelkész, aki egy helytörténeti pályázatra a csabai szőlő- nemesítésről írt dolgozatot. A vázlatos életrajzot kutatók ismét elővették, segítségével egy részletesebb művet hoztak létre, amely rövidesen megjelenik könyvalakban — könyvtárakban kereshető és olvasható majd. A békéscsabai Városi Tanács, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, az MTA—MÉM kertészeti bizottsága és a MAE Békés megyei Szervezetének kertészeti szakosztálya a közelmúltban emlékbizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy a megye és az ország közvéleménye méltóképpen megemlékezhessen Stark Adolfról. A 150 éve született nemesítő tiszteletére október 26-án emlékünnepséget tartanak a békéscsabai Városi Tanácsnál. A Széchenyi utcai Stark Adolf-emlékhelyet és a nemesítő sírját megkoszorúzzák ez alkalomból, a Munkácsy Mihály Múzeumban pedig emlékkiállítást nyitnak Stark Adolf kevés hátrahagyott relikviájából. m. sz. zs. Műpártoló kör Békésen Üj és bizonyára sokakat érdeklő kezdeményezéssel állt elő a békési városi művelődési központ, mely évek óta eredményesen támogatja a képzőművészeti élet kibontakozását, a legkülönfélébb módszerekkel segíti a művészeti kultúra terjesztését. Többek között ilyen az amatőr festőművészek rendszeres nyári alkotótáborának megszervezése, és ilyennek ígérkezik a műpártoló kör is. A művelődési központ levél* ben kereste fel azokat, akik — megítélésük szerint — közeli kapcsolatban állnak a képzőművészettel, és vázolták elképzeléseiket. Ezek szerint a kör tagjai — a művelődési központ szervezésében — rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki ma élő képzőművészekkel, és a 250 forintos havi tagdíj ellenértékeként minden hónapban egy sorszámozott, eredeti grafikát kapnak, az alkotó művész saját kezű szignójával. Ugyanakkor a kör műterem-látogatáson vesz részt neves művészeknél, előadásokat hallgathatnak a képzőművészet tárgykörében, információkat kapnak a megyei kiállításokról, és minden év végén katalógust a grafikákat készítő művészektől. A tájékoztató levél szerint 1985. első félévében Lóránt János Munkácsy- és SZOT* díjas festőművésztől kérnek grafikai lapokat, valamint Weintrager Adolf bajai, Kesztyűs Ferenc budapesti, Tóth Ernő békéscsabai festőművésztől, valamint két békési amatőr művésztől: Csuta Györgytől és Baji Miklóstól. Mint értesültünk, a kis sorozatú grafikák miatt a kör taglétszámát mintegy harmincban szándékoznak megállapítani, a jelentkezések sorrendjében. (s—n) Szüret az Alföldön Megkezdődött a szüret az Alföldön és a móri borvidéken. A dél-alföldi pincegazdaság érdekeltségi körzetében — Csongrád, Szolnok és Békés megyében — főként a korai fajtákat, az ezerjót, a rizlinget és a saszlát szedik a legnagyobb erőkkel. Diákok bevonásával azokon az ültetvényeken dolgoznak, amelyeken a változékony időjárás miatt ki repedeztek a bogyók. Ezeket viszik elsőként a feldolgozó üzemekbe, hogy elejét vegyék a minőségromlásnak. Az előző két esztendőben a Dél-Alföldön rekordtermést takarítottak be szőlőből. Az idén lényegesen gyengébb, csak közepes a hozam, és a muskotály cukorfoka is egy fokkal elmarad a tavalyitól. Amennyire lehet, késleltetik a szüretet, hogy még édesedjenek a fürtök. A szedés tervszerűen, szinte menetrendszerűen történik. Elsőként a fehérborszőlőt takarítják be, s csak azután az ültetvények harmincöt-negyven százalékát elfoglaló kadarkát, utoljára hagyják a kövidinkát, amelynek vastag, erős héja jól állja az időjárás viszontagságait. A minőség javítását több új, az idén befejeződött beruházás is szolgálja: egyebek között harminchatezer hektoliter bor befogadására alkalmas, új tárolóteret építettek, sí korszerű gépészeti berendezéseket, szűrőket, szeparátorokat, valamint szivattyút helyeztek üzembe. A ZÖLDÉRT békéscsabai húsüzemében naponta 300 sertést vágnak. Ezekből harminc különböző töltelékes árut készítenek Fotó: Fazekas László Napirenden a környezetvédelem 0 SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteki ülésén megtárgyalta és véleményezte a jövő évi népgazdasági terv kidolgozásának irányelveit. Az elnökség támogatásáról biztosította azt a gazdaság- politikai törekvést, hogy 1985-ben erőteljesebben fejlődjék népgazdaságunk, mivel csakis a további eredmények teszik lehetővé a dolgozók jövedelmének növekedését, a reálbér csökkenésének megállítását, az ellátás és a szociális gondoskodás színvonalának fenntartását. A testület fontosnak tartja, hogy az 1985. évi terv céljainak elérését az egész társadalom támogassa. Ezért a szakszervezetek aktívan kívánnak részt venni a terv előkészítésének további munkálataiban, majd a végrehajtásban is. A terv teljesítéséhez a dolgozók kongresszusi és felszabadulási munkaversenye is jelentősen hozzájárul, ám arra van szükség, hogy a munkaverseny szervezésében jobb munkamegosztás alakuljon ki az állami és társadalmi szervek között, üzemi és ágazati szinten egyaránt. Az elnökség különösen fontosnak tartja, hogy gazdasági törekvéseink összhangban legyenek a nehezebb helyzetben levő rétegek gondjainak mérséklésével. A testület helyesli és szükségesnek tartja a népességpolitikai intézkedéseket, amelyek kialakításában maguk a szakszervezetek is részt _ vettek. Ugyanakkor hangsúlyozta: szükségesnek tékinti a szociálpolitika hosz- szú távú programjának kidolgozását, amely lehetővé teszi a törekvések átfogóbb áttekintését. Az elnökség összességében egyetértett a jövő évi nép- gazdasági terv irányelveiben foglaltakkal. Munkatervének megfelelően a SZOT plénuma decemberben vitatja meg a terv célkitűzéseit, és a végrehajtást segítő szak- szervezeti feladatokat. A testület áttekintette a textilipari szakszervezet szakmunkástanulói alapszervezeteinek működésében szerzett tapasztalatokat. Megállapította, hogy a szakmunkástanulók körében végzett szakszervezeti munka elősegítette a fiatalok szakmai nevelését, világnézetük formálását és hatékonyabb érdekvédelmét. Az ülésen megtárgyalták a környezetvédelem helyzetét, tennivalóit is. A vita után az elnökség határozatot hozott a szakszervezetek környezet- védelmi feladatáról. Ebben hangsúlyozzák: a szakszervezeti mozgalom segítse elő, hogy a környezetvédelem a társadalmi közgondolkodás mind fontosabb részévé váljék. A szakszervezetek segítsék a dolgozók, és különösen a fiatalok környezetvédelmi ismereteinek bővítését, és mozgósítsanak az emberi környezet megóvására, fejlesztésére. A szakszervezeti aktivisták figyeljenek éberen a környezet rendellenességeire, jelezzék a gondokat, s javaslataikkal és tevékeny közreműködéssel segítsék a problémák megoldását. Alapvető feladat, hogy a szakszervezeti mozgalmi munkában komplex módon kapjon helyet a környezetvédelem. Szükség van arra is, hogy a jövőben szorosabb összhangban kapcsolódjanak a környezetvédelmi feladatok az éves« és a középtávú népgazdasági tervekhez, a beruházásokhoz, továbbá a terület- és településfejlesztéshez egyaránt. A SZOT elnöksége részletesen meghatározta a szakszervezeti testületek környezetvédelmi feladatait. Szorgalmazza, hogy ebben a munkában javítsák együttműködésüket az állami és társadalmi szervezetekkel, segítsék a környezetvédelem fejlesztését szolgáló társadalmi összefogást. A jövőben a szakszervezeti testületek többet tehetnek a környezetkímélő és hulladékszegény technológiák kidolgozása érdekében. Kezdeményezzék a munkahelyi zaj- és vibrációs ártalmak, a levegő és a viz szennyeződésének csökkentését, megszüntetését. A budapesti Nyírfácska nevű üzletben kapható, a Szovjetunióban készült kerámiatárgyakból rendeztek kiállítást a békéscsabai tégla- és cserépipari vállalat művelődési házában. Az árusítással egybekötött kiállítás október 20-ig tekinthető meg Fotó: Fazekas László Cukorrépa-bemutató Csorváson Csorváson a művelődési házban tegnap országos cukorrépa-termelési tanácskozást és bemutatót rendezett a KITE és a csorvási Lenin Tsz. A KITE 130 taggazdaságában ebben az évben 40 ezer hektáron termesztik ezt a fontos ipari növényt. Lovász Dániel megnyitója után dr. Pásti Lajos, a Kite főágazat-vezetője számolt be a termelési rendszer cukorrépa-termelési tapasztalatairól. Kiemelte: az utóbbi években emelkedtek a költségek az ágazatban, emiatt csökkent a répatermesztési kedv a nagyüzemekben. A továbbiakban részletesen elemezte a termesztéstechnológia egyes elemeit. Balogh Csaba, a KITE igazgatója a cukorrépa-termelés technikai hátterének fejlesztési lehetőségeiről tartott előadást. Kitért a vető- és betakarítógépek fejlesztési elképzeléseire, mint mondotta, különösen a betakarításnál jelentkeznek gondok. A Herriau gépeknél a jövőben továbbra is biztosítani tudja a fődarabcserét a termelési rendszer. Jó lenne, ha a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat hazai betakarító gépei elérnék azt a színvonalat, mint a külföldiek. így lényegesen csökkenthetők lennének a betakarítási veszteségek. A tanácskozás után a résztvevők megtekintették a több mint ötven hazai és külföldi fajtát és fajtajelöltet bemutató kísérleteket. A helyszínen tanulmányozták a betakarító gépek munkáját. v. 1. Hangversenyek Gyulán Olvasópályázat a 40. évforduló jegyében Osztrák műszaki-tudományos napok Néhány nap múlva Gyulán is megkezdődik a hangversenyévad, az Országos Filharmónia szervezésében. Az első koncert október 19-én, pénteken este 7 órakor lesz az Erkel Művelődési Központban. A Liszt Ferenc kamarazenekar — hangversenymester Rolla János — Mozart c-moll adagió és fúga, A-dúr zongoraverseny és Egy kis éji zene című művét, valamint Bach d-moll zongoraversenyét adja elő. Közreműködik Eánki Dezső zongoraművész. Január 29-én a Szlovák vonósnégyes Haydn-, Beethoven-, Sosztakovics- és Mar- tinu-műveket ad elő. Februárban a Szegedi szimfonikus zenekar lép színpadra a gyulaiak előtt, Robert Houlihan — Írország — vezényletével. Közreműködik Szenthelyi Miklós hegedűn, Onczai Csaba gordonkán és Bódás Péter zongorán. Ezt követően a Tinódi kamarazenekar és a Magyar Állami Népi Együttes énekkara tart hangversenyt, vezényel Mossóczy Vilmos. Az évad utolsó hangversenye április 22-én lesz. A romantikus operaesten a Békéscsabai szimfonikus zenekar lép fel, Kovács János vezényletével. Befejezéséhez közeledik a Kell a jó könyv című olvasópályázat, amelyet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kezdeményezésére hirdettek meg felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából. Az orosz és a szovjet irodalmi alkotásokat népszerűsítő pályázat úgynevezett szelvényeit, amelyek jelzik az akcióban való részvételt, november 15-ig várják vissza a tanácsi, illetve a szakszervezeti könyvtárak. Az MSZBT — karöltve a Művelődési Minisztériummal, a Hazafias Népfronttal, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Magyar írók Szövetségével, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével, valamint az Állami Ifjúsági Bizottsággal — az elmúlt év végén invitálta versengésre a könyv barátait. A pályázatra harminc művet tartalmazó ajánlólistát állítottak össze, amelyben a klasszikus orosz és a mai szovjet szerzők alkotásai egyaránt helyet kaptak. A listát több mint 300 ezer példányban juttatták el a könyvtárakba és a könyvesboltokba. Az olvasómozgalomban részt vevők a könyvekkel kapcsolatos válaszaikat kérdőíveken juttat- ták-jüttatják el a bírálókhoz. Lehetőség nyílik az olvasók benyomásainak, élményeinek rögzítésére is: egy- egy, általuk kiválasztott alkotásról rövid, 3—10 oldalas műelemzést készíthetnek. A dolgozatokat szerkesztőkből, irodalomtörténészekből, jeles műfordítókból álló szakzsüri bírálja el. A pályázathoz több más akció is kapcsolódik. A napokban kezdődik meg annak az irodalmi vetélkedőnek az elődöntője, amelynek területi selejtezőin több száz 3 fős csapat — vállalatok, intézmények, szocialista brigádok, könyvtárak, olvasókörök képviseletében — adott számot az orosz—szovjet irodalomról szerzett ismereteiről. Mint az MSZBT-nél a tapasztalatokról elmondták: a versenyzők közül kiemelkedően aktívak voltak a budapesti gyógyszerészek, valamint az Egyesült Villamosgépgyár dolgozói, színvonalas vetélkedőn mérték össze tudásukat a szolnoki, a salgótarjáni, a győri, a szekszárdi és a budapesti kollektívák. A pályázat, valamint a vetélkedő eredményének ünnepélyes kihirdetésére a jövő év tavaszán kerül sor. A legsikeresebb szereplők között értékes díjakat sorsolnak ki. Országos műszaki tudományos napokat tartanak október 15. és 22. között Budapesten, a MTESZ szákházában. A második alkalommal megrendezendő — osztrák kutatási és fejlesztési eredményeket bemutató — előadássorozatot a MTESZ, a Magyar Kereskedelmi Kamara és az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara közösen szervezi. A részletes programról pénteken tájékoztatták a sajtó képviselőit. Elmondták, hogy az egy hét során 34 osztrák cég, vállalat, kutató- intézet részéről több mint 50 előadás hangzik majd el. Ezek érintik az automatizálás, a robottechnika, az elektronika és elektrotechnika, a biotechnika, az építéstechnika, valamint az ipar és a mezőgazdaság számos más kerületén kifejlesztett legújabb eljárásokat. Szó lesz a csomagolástechnikáról és a környezetvédelem kérdéseiről is. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a magyar— osztrák külkereskedelmi forgalom értéke tavaly elérte a 12 milliárd schillinget, ez évben pedig kedvezőek a kilátások e szint meghaladására is.
