Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1984. OKTOBER 13., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Felavatták a Paksi atomerőmű második reaktorblokkját Koszorúzás az 1937-ben letartóztatottak találkahelyének em­lékoszlopánál, Gyopároson Fotó: Gál Edit „így kezdődőit" Megemlékezés Orosházán Pénteken ünnepélyesen felavatták a Paksi Atomerő­mű második reaktorblokkját, hazánk legújabb villamos­energia-termelő bázisát. Az ország legnagyobb beruházá­sán az egyik üzemcsarnok­ban tartott munkásgyűlésen megjelentek az építő- és sze­relő vállalatok munkásai, műszaki dolgozói, s a már üzemelő két reaktorblokk irá­nyító és ellenőrző szakem­berei. A munkásgyűlés el­nökségében foglalt helyet Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Ka- polyi László ipari, Somogyi László építési és városfej­lesztési miniszter, Nyikolaj Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, ott voltak továbbá a testvéror­szágok képviselői, Tolna megye párt- és állami veze­tői. Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatója jelentette a kor­mány elnökhelyettesének, hogy a szeptember 6. óta energiát szolgáltató második reaktorblokk működése ki­fogástalan, és a 440 mega­watt teljesítményű beren­dezések biztonságból is jól vizsgáztak az elmúlt időszak alatt. Ezután Marjai József emel­kedett szólásra. A Minisztertanács elnök- helyettese ünnepi beszédé­nek bevezető részében arról szólt, hogy a Paksi Atom­erőmű csaknem egy évvel ezelőtt üzembe helyezett I. számú, 400 megawattos re­aktorblokkja bizonyította: a paksi létesítmény a világon üzemelő atomerőművek kö­zött a legbiztonságosabbak közé tartozik. Most felava­tott II. számú reaktorblokk­ja már szeptember 6. óta termel villamos energiát. — A mai gazdasági hely­zetben fpkozott jelentősége van annak, hogy a végleges határidőnél 24 nappal előbb Békéscsaba és környéke süteményellátásában nagy jelentőségűnek ítélhető az az esemény, ami tegnap, pénteken délelőtt zajlott le az 1. számú sütőipari vál­lalatnál. Űj üzemet avattak, mégpedig naponta. 22 tonna pékáru előállítására alkal­mas süteményüzémet. Az ünnepélyes megnyitón Szabó László, a vállalat igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük Szabó Sándort, a me­valósult meg az energiater­melő egység első párhuzamos kapcsolása — állapította meg Marjai József, majd a népgazdaság idei eredmé­nyeiről szólva a többi kö­zött ezeket mondotta: — 1984-ben a nemzeti jö­vedelem növekedési üteme várhatóan meghaladja a ter­vezettet, az ipari termelés élénkebb a feltételezettnél. Az elért pozitívumok szám­bavétele mellett azonban tudnunk kell azt is, hogy ez a növekedés nem teljesen a népgazdasági prioritásoknak megfelelően bontakozott ki. A tervezettnél és a népgaz­dasági teljesítménnyel in­dokolhatónál nagyobb mér­tékben nőtt az energiafel­használás is. Az energiahor­dozók hazai termelésében ne­hézségeink és élmaradásaink vannak, gyengült az ener­giagazdálkodás lendülete. — Az egy évvel ezelőttihez viszonyítva megélénkültek a szocialista országokba irá­nyuló szállítások, bár nem mindig érik el a tervezett szintet. A jelentkező elma­radásokat az év hátralevő szakaszában be kell hozni. A rubelelszámolású forga­lomban a passzívum a ter­vezetthez közel áll. Konver­tibilis elszámolású kivite­lünk a kívánatosnál lassúbb ütemű, ami önmagában is veszélyezteti az előírt áru­forgalmi aktívum megte­remtését. — A mezőgazdaság és az élelmiszeripar várható fej­lődése összességében megfe­lel a tervben előirányzott­nak. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a növényter­melésben egy százalékos le­maradás valószínűsíthető. Az állattenyésztés ugyanakkor várhatóan három-négy szá­zalékkal haladja meg a ter­vezettet. Az élelmiszer-gaz­dasági termékek rubel-, il­letve konvertibilis elszámolá­gyei tanács elnökhelyettesét, Imre Csabát, a Mezőgazda- sági Minisztérium osztályve­zetőjét, Klaukó Mátyást, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezető-helyettesét, Vantara Jánost, a városi ta­nács elnökhelyettesét. A beruházás 1981-ben kez­dődött, és a tervezett határ­időn, sőt, a tervezett költ­ségen belül készült el. Fel­szerelése, technológiája tel- js egészében hazai gépekre, sú exportja a kedvezőtlen értékesítési árak ellenére, többletszállítások révén az előirányzottnak megfelelően alakul. Majd Marjai József az energetika feladatairól be­szélt. Kiemelte: — A gazdaság energiaigé­nyességét tovább kell csök- kentenünk — enélkül a fej­lődés és növekedés nem képzelhető el. Biztosítanunk kell, hogy a nemzeti jöve­delem egy százalékos növe­kedéséhez tartozó energia­növekmény az 1970-es évti­zed hasonló mutatójának mintegy a felére csökken­jen. Ezért kell fokozni a gazdaságosan igénybe vehe­tő hazai energiahordozók ki­termelését, és ezzel párhuza­mosan maradéktalanul ki­aknázni a KGST-országokkal folytatott együttműködés te­hetőségeit, különös tekintet­tel az atomenergetikai be­rendezések és a földgáz­energiahordozó szállításá­nak bővítésére. A minisztertanács elnök- helyettese elmondotta: atom- energetikai célkitűzéseink kezdettől fogva a Szovjet­unió eredményeire, a köz­vetlen magyar—szovjet együttműködésre, és a KGST- integráció által adott lehe­tőségekre támaszkodnak. A Paksi Atomerőmű az első olyan objektum, amely már felmutatja az atomenergeti­kai berendezések gyártása területén létrejött szakosítás és kooperáció eredményeit. Végezetül Marjai József a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében gratulált az erőmű tervezői­nek, beruházóinak, hazai és külföldi kivitelezőinek üze­meltetőinek, a párt- éfcííFtár- sadalmi szerveknek az elért eredményekhez. Ezt követően Alekszandr Kacsanov, a Szovjetunió gazdasági kapcsolatok álla­mi bizottságának első el­nökhelyettese köszöntötte a munkásgyűlést, a szocialista országok közös munkájával megvalósult létesítmény épí­tőit és az erőmű dolgozóit. Az ünnepség záróaktusa­ként kitüntetéseket adtak át a második reaktorblokk épí­tésében kiemelkedően dol­gozó munkásoknak, műsza­kiaknak, és vezető szakembe­reknek. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fo­kozatát adományozta Cze- lecz Ferencnek, a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat igazgatójának és Zsida Józsefnek, az Erőmű Beruházási Vállalat üzembe helyezési főosztályvezetőjé­nek. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát nyolcán, a bronz fokozatát tizenketten kapták meg. berendezésekre épült. A mintegy 55 millió forintos költséggel létrehozott üzem munkálatainak több, mint harmadát a vállalat saját építőrészlege végezte. Az új üzem két műszak­ban, éjjel és délelőtt műkö­dik tegnaptól kezdve folya­matosan, és 70 dolgozó mun­kahelye, akik lényegesen jobb munkakörülmények között tevékenykedhetnek. —SZÍ---­S zövetkezeti könyvhetek Országos megnyitó ijnnepség Dabason Pénteken Dabason meg­nyitották a falvak hagyomá­nyos könyvünnepét, az őszi szövetkezeti könyvheteket. A célja az, hogy a hazai és a külföldi irodalom jeles érté­kei, a nagyüzemekben és a háztájiban egyaránt nélkü­lözhetetlen szakkönyvek el­jussanak a legkisebb tanyá­ra is. A dabasi motelban meg­tartott országos megnyitó- ünnepségen Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és Fekete Gyula József Attila- és SZOT-díjas író, a Magyar írók Szövetségének alelnöke méltatta a rendezvény jelen­tőségét. A megnyitót irodal­mi műsor követte, majd az eseményen részt vevő írók és költők dedikálták műveiket. A könyvhetek idején az ország 180 szövetkezeti köny­vesboltja gazdag program­mal, író-olvasó találkozók­kal várja az olvasni vágyó­kat, az érdeklődőket. Két könyvesboltot is avatnak a szövetkezeti könyvhetek ide­jén: az egyiket Füzesabony­ban, a másikat Tokajban. „A munkában való helyt­állás, a demokrácia és a mű­veltség állandó fejlődése a szocialista társadalom érték­mérője” — Gáspár Sándor­nak a SZOT XIV. kongresz- szusán elhangzott mondata fogadta tegnap a szocialista brigádok vezetőinek hetedik orosházi tájkonferenciáján résztvevőket. Nyolc megyé­ből összesen 281 meghívott érkezett a Petőfi Művelődési Központba a vendéglátó in­tézmény és a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa által szervezett háromnapos ren­dezvényre. vSzocialista bri­gádvezetők és tagok, munka­helyi közművelődési felelő­sök, szakszervezeti aktívák gyűltek össze itt azért, hogy a hagyományos rendezvé­nyen ezúttal azt vitassák Történelmi megemlékezést és baráti találkozót szervez­tek a felszabadulás és az if­júsági mozgalom kibontako­zásának 40. évfordulója al­kalmából az Orosházi Álla­mi Gazdaság KISZ-esei, melyhez a gazdaság vezeté­se és a megyei, illetve a vá­rosi KISZ-bizottság is tá­mogatást nyújtott. Az 1937-es nagy letartóz­tatásoknak áldozatul esők emlékoszlopánál koszorúzás­sal kezdődött a rendezvény, majd emlékünnepségre ke­rült sor. Ezen részt vett töb­bek között Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának első titkára, Pet- rovszki István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Gonda József, az orosházi városi pártbizottság első tit­kára és Pataki István, a KISZ megyei bizottsága első titkára. meg: hogyan segíthetnek a brigádok a munkahelyi de­mokrácia fejlesztésében? A megjelenteket Szeljak György, az SZMT titkára kö­szöntötte. Elmondotta, hogy a megyei szakszervezeti he­tek szerves része a tájkonfe­rencia, amelyen a résztve­vők megismerkedhetnek a különböző művelődési mód­szerekkel elméletben és gya­korlatban egyaránt. Ezt követően ünnepélyes megnyitót tartott Sándor Antal, az MSZMP orosházi városi bizottságának titkára. Beszélt a felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából tett brigádfelajánlásokról, melyek a mnkaverseny meg­újulását eredményezték. El­mondotta, hogy ez a konfe­rencia ösztönzés kíván lenni Az állami gazdaság KISZ irodalmi színpada Radnóti Miklós, József Attila, Illyés Gyula, Váci Mihály költe­ményeiből állította össze szép, tartalmas műsorát, majd Násztor Sándor, a gaz­daság igazgatója beszélt em­lékeiről. ö is, mint a jelen­levők nagy része, ifjúként élte meg a felszabadulást, melyről akkor — ahogy Násztor Sándor fogalmazott — nem tudták, hogy mit je­lent valójában, inkább csak annyit éreztek, hogy a front nyugat felé halad. Elérte őket is. Később értették meg az esemény jelentőségét. A megemlékezések, baráti beszélgetések után a talál­kozó résztvevői megtekintet­ték a 40 év ifjúsági mozgal­mát reprezentáló mini kiál­a gazdasági, a kulturális munkához, a demokratizmus fejlesztéséhez. A szocialista brigádmoz­galom hatása a munkahelyi demokrácia fejlesztésére — ezt a címet viselte a nyitó előadás, melyet dr. Folkma- yer Tibor, a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete igaz­gatóhelyettese tartott. Társa­dalmi síkon közelítette meg mondanivalója fő gondola­tát, azt, hogy a fejlődés fo­lyamán egyre inkább előtér­be kerül az ember; az akit vezetnek, s az, aki vezet. A gazdasági fejlődés kérdései ugyanis — mondotta — egy­re inkább a munkahelyeken dőlnek el. Az emberek több­sége olyannak látja a társa­dalmat, amilyennek az a munkahelyéről látszik — hangsúlyozta. Mindez meg­határozza a politikai kultú­rát. Délután üzemlátogatások­kal, csoportos konzultációk­kal folytatódott a program, majd Nagy-Bandó András műsorát hallgathatták meg a résztvevők. Ma előadásokkal, konzultációkkal és csoportos foglalkozásokkal folytatódik a program. Vasárnap Lász- ló-Bencsik Sándorral talál­kozhatnak a brigádvezetők, majd korreferátumok hang­zanak el a megyék tapasz­talatairól. Délben kerül sor a konferencia ünnepélyes zárására. A rendezvény al­kalmából a Petőfi Művelő­dési Központban öt kiállítást tekinthetnek meg a vendé­gek. A közönség Új üzemet adtak át Békéscsabán Szocialista brigádvezetök hetedik tájkonferenciája Fotó: Gál Edit G. K. IVlinden rendben — mutatják a műszerek a Il-es számú blokk vezénylőtermében (Fotó: Hauer Lajos felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom