Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
1984. október 2., kedd o iS*1 Nemzetközi acélgyártási konferencia Harmincöt külföldi és 25 hazai acélgyártási szakember részvételével négynapos nemzetközi tudományos szakmai konferencia kezdődött tegnap Ózdon. A tanácskozás témája a Korf acélgyártási eljárás továbbfejlesztése. Ezt az új, energia- takarékos acélgyártási eljárást 1980-ban Brazília után Európában először az Ózdi Kohászati Üzemekben alkalmazzák, egyelőre kísérletképpen. A Korf-acélgyártás lényege, hogy a martinkemencékben az eddigi boltozatos ráfúvatás helyett az oxigént vízszintes síkban, közvetlenül a salakszint alatt juttatják az acélfürdőbe, a kemence csapolónyílásának két oldalán elhelyezett Korf-égők segítségével. Ezzel felgyorsulnak az úgynevezett metallurgiai reakciók, amely jelentős energiamegtakarítást eredményez, és lerövidíti a gyártási, a csapolási időt. A konzervgyárakban még tart a főszezon, jelenleg a savanyúság és a gyümölcsök feldolgozása adja a legnagyobb munkát. Néhány zöldségféléből a vártnál kevesebb termett, így ezekből szerényebb mennyiség áll az ipar rendelkezésére. E cikkeket más, bővebb termést adó zöldségekkel igyekeznek pótolni. A Konzervipari Közös Vállalat megítélése szerint összességében az év végéig a tervekben rögzített mennyiségeket gyárthatják az üzemek, megközelítően mintegy 750 ezer tonnát. Mivel a kedvezőtlen nyári időjárás miatt paradicsomból. paprikából és uborkából kevesebb termett, az üzemek — elsősorban a hatvani, a nagykőrösi, a szegedi és a kecskeméti gyár — a termékszerkezet módosításával biztosítja a folyamatos feldolgozást. A nagyobb nyersanyaghányadot igénylő sűrített paradicsomkészítmény helyett például növeli az úgynevezett kevert cikkek arányát. A korábbi években a gyengébb zöldborsótermés miatt gyakran fordult elő, hogy főzelék helyett az eredetileg tervezettÓzdon a Korf-eljárás alkalmazásával a számítások szerint évente mintegy 27 ezer tonna fűtőolajat, vagy jelentős mennyiségű földgázt, és úgynevezett fémbetétet lehet megtakarítani, 62 forinttal csökkenthető egy tonna acél előállítása. Ez Ózdon a jelenlegi éves gyártókapacitást figyelembe véve közel 80 millió forint megtakarítást jelent. Az ózdi tapasztalatokról és az eljárás továbbfejlesztéséről folytatnak eszmecserét most Ózdon, a többek között az NSZK-ból, Franciaországból, Lengyelországból, Kínából, Indiából, az NDK- ból, Csehszlovákiából és Brazíliából érkező szakemberek. Ma szimpoziont rendeznek, amelyen Pethes András, az OKÜ vezérigazgatója és dr. Willy Korf, az új acélgyártási eljárás kidolgozója és kezdeményezője tart előadást. nél több savanyúságot gyártottak a vállalatok, most viszont fordított a helyzet. Mivel az idén nagyobb meny- nyiségben fogadhattak zöldborsót, a savanyított paradicsom, paprika, uborka helyett fokozzák a zöldborsó- konzerv és a finomfőzelék előállítását. Káposzta alapanyagú kevert salátából is többet készítenek. Megkezdődött az iparial- ma-feldolgozás. A nyíregyházi, a békéscsabai és a szigetvári gyár rendezkedett be az almasűrítmény előállítására. E készítmény igen kapós a külföldi — többek között a japán és a kanadai — vevők körében, üdítő ital gyártásához alapanyagként használják fel. A kertekből folyamatosan érkeznek az üzemekbe a szilva- és a körteszállítmányok, üdítő italok, dzsemek gyártásához. A Budapesti Konzervgyár a hazai igényekhez igazodva több olcsó húsos készítmény előállítására állt rá. Bab és lencse alapanyagú kolbászos, illetve virslis kon- zervet gyárt, s megkezdte a rakott káposzta előállítását is. Külföldi licencek hazai hasznosítása Az elmúlt évtizedben mintegy fél száz külföldi licenced vásároltak a, hazai vállalatok. Annak ellenére, hogy a licencek felhasználása nem minden esetben volt sikeres, a 'külföldi szellemi termékek számottevően hozzájárultak a műszaki fejlődés gyorsításához, a külpiaci versenyképesség javításához. A licencvásárlások eredményeként az érintett vállalatok jelentősen növelték jövedelmezőségüket. Viszonylag kevés az olyan szellemi termék, amelyet nem hasznosítottak a termelésben. Arányuk csupán 5-6 százalék. Összehasonlításul: Japánban a feleslegesen megvásárolt műszaki eljárások aránya eléri a 20— 25 százalékot. Nálunk azonban többnyire egészen más okok miatt veszik kárba a vásárlásra fordított pénz. A távol-keleti országban általában azok a külföldi szellemi termékek maradtak hasznosítatlanul, amelyeket nem fejlesztettek tovább. Magyarországon az eseték többségében a piaci igények téves prognosztizálása, illetve a beruházási források hiánya hiúsította meg a li- cenc hasznosítását. Kedvezőtlen tendencia, hogy a nyolcvanas években egyre kevesebb nagy jelentőségű, átfogó műszaki fejlesztést eredményező licen- cet vásároltak a vállalatok. Manapság elsősorban kisebb, csupán a termelés részfolyamatait korszerűsítő szellemi termékre futja. Nem segíti a licencvásárlásokat az sem, hogy a hazai engedélyezési eljárás túl hosszadalmas. Ellentmondásos helyzet alakult ki amiatt is, hogy a 'külföldi szellemi termékek hazai alkalmazása rendszerint csak hosszabb távon segíti a fizetési mérleg javítását, a mai nehéz helyzetben pedig nagyon fontos a gyors eredmény. Jelentős feladat tehát az összhang megteremtése, mert mai problémáink megoldása mellett egyre sürgetőbb az a feladat, hogy hosz- szabb távra megteremtsük a gyorsabb műszaki előrehaladásnak, a termelési szerkezet korszerűsítésének feltételeit. Ehhez az értékes külföldi licenceket, szellemi termékeket sem nélkülözheti a magyar népgazdaság. Savanyúság helyett főzelék Őszi szezon a konzervgyárakban A feleslegessé vált papírt sem eldobni, sem elégetni nem érdemes, mert a papírgyárak újra hasznosíthatják. Előbb azonban válogatni, osztályozni kell, majd a szállítás előtt bálákba préselni. Ez történik a Budapest és Vidéke MÉH Vállalat Maglódi úti üzemében. Ide kerül a Pest megye területéről összeszedett papírhulladék. A gyártáshoz előkészített termékükből az idén 34 ezer tonnát adnak át — mint kitűnő másodnyersanyagot — a papírgyárak számára. A képen: targoncával emelik le a papírbálát a bálázógépről (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) Válás után Orosházán A legújabb John Deere kombájn hatsoros orosházi csőtörővei Hallgattassák meg a másik fél is! Ezt az örök igazságot természetesen mi sem hagyhattuk figyelmen kívül. Az elmúlt héten a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat terveiről, elképzeléseiről számoltunk be, most az orosházi MEZŐGÉP Vállalat néven önállóvá lett orosházi és mezőkovácsházi gyárakat mutatjuk be. Csötörő a fü profil Ha már válni kell, ilyennek kéne lennie minden válásnak ! Csendesen, veszekedés nélkül, közös megegyezéssel lettek önállóak az orosháziak. A pontos ütemtervet már az év elején kidolgozták, megkezdték a végrehajtást. Nem is volt baj semmivel, csak a gyorsasággal. A szétválást szentesítő végleges döntés meglehetősen elhúzódott és ez áprilisra már eléggé feszült hangulatot teremtett a gyárban. Az idő azután megoldotta ezt a problémát, az év második felében — de január elsejei hatállyal — önálló lett az orosházi és a mezőkovácsházi gyár. Igazgatónak Szabó Ferencet nevezték ki, aki 1972 óta irányította az orosházi gyárat. — Nem titok, hogy alapos megfontolás, széles körű vita előzte meg önállósodási kérelmünk, pályázatunk benyújtását. Mérlegre tettünk minden szempontot, amely az önállóság mellett vagy ellene szólt. Ügy ítéltük meg, az önállóság sokkal több előnnyel jár majd, mint hátránnyal, így emellett voksoltunk. Döntésünket a dolgozók is megerősítették, nagy örömmel fogadták ezt a törekvésünket — mondja az igazgató. Az orosháziaknak — és ezen mindig a mezőkovácsháziakat is értjük — minden okuk megvolt arra, hogy bízzanak a jövőben. Tapasztalt munkásgárda dolgozik az üzemekben és kiforrott, minden piacon jól értékesíthető termék — a kukorica- cső-törő adapter — gyártása adja a fő profilt. A biztonságot csak fokozza a hosszú ideje tartó kitűnő kooperációs kapcsolat az NSZK-beli Claas céggel. Kivívott bizalom Mindez persze nem égi mannaként hullott rájuk. A mostani sorozatgyártás alapjait még gépállomáskorukban teremtették meg, amikor felkészültek a mezőgazdasági gépek szalagszerű nagyjavítására. Komoly változást jelentett az úgynevezett asztalos betakarító adapterek készítése, a világ- színvonalon álló soros csőtörő adapterek gyártása pedig igazi minőségi ugrás volt. Claas-licenc alapján kezdődött meg a termelés és az első időben a nyugatnémet partner afféle szükséges rossznak tekintette a kooperációt. Ók kombájnokat akartak eladni Magyarországnak, de ezért cserében vásárolni is kellett valamit, így került sor a betakarító adapterek magyarországi gyártatására. Az idő múlásával ez a vélemény gyökeresen megváltozott. Nemcsak jó minőségben és határidőre érkeztek meg a szállítmányok, hanem a hazai tervezők új ötletekkel, módosításokkal tették egyre korszerűbbé és hatékonyabbá az adaptereket. Ki- fejlesztésre kerültek a hatás nyolcsoros változatok, elkészültek az adaptációk az újabb és újabb kombájnokra. A szoros kapcsolat odáig fejlődött, hogy a Claas teljesen abbahagyta a betakarító adapterek gyártását és az _ összes csőtörőt Orosházáról vásárolja alapgépeihez. Kooperációs kapcsolatok — Legyünk hűek az igazsághoz: ez a siker nem kizárólag a mi érdemünk — teszi hozzá Szabó Ferenc. — Az eredményeket a MEZŐGÉP egész kollektívája érte el együtt a társgyárakkal. A régebbi vállalaton belül széles körű kooperációs kapcsolatok alakultak ki, és természetes, hogy a beszállító jó és pontos munkája nélkül elképzelhetetlen lett volna a mi eredményes munkánk. Ezek a gondolatok egyben azt is jelzik, hogy a válással egy időben nem tépték szét a babaruhát. Az egymásrautaltság megmaradt és az orosházi, valamint a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat ezentúl is szoros szálakkal kötődik egymáshoz. A közös múlton és a kialakult személyi kapcsolatokon túl az elemi gazdasági érdek is ezt diktálja. A megyén belüli MEZŐGÉP-gyáraknak és -gyáregységeknek megfelelő tapasztalatuk és felszereltségük van már a kooperációhoz, ez pedig garancia a jövőre nézve is. Ilyen biztonságra pedig szükségük van, mert az önállóság a várható előnyökön kívül sokkal nagyobb feladatot és felelősséget ró a gyár vezetésére. Eddig a vállalati központ, illetve a tröszt intézte a kereskedelmi ügyeket, most erről maguknak kell gondoskodni. A legfontosabbnak egy hatékony kereskedelmi apparátus mielőbbi kialakítását tartják, de pénzügyi, irányítási posztokon is erősíteni kell a gárdát. Mindez azonban nem érte váratlanul az orosháziakat. Már korábban kiszemelték a vállalati szintű posztokra alkalmas szakembereket, foglalkoztak velük, képezték őket. Most, hogy eljött az ideje, csak be kellett állítani a megfelelő embereket a megfelelő helyre. Igaz, ettől még nem megy automatikusan minden simán, mert szokni és tanulni kell a vezetést, de a váltás kapkodás, idegeskedés nélkül törtéftt meg. Az önállóság legfőbb kérdése természetesen az, hogy mit hoz a jövő? Erre pontos választ senki sem tud adni, csak valószínűsíteni lehet, hogy helyes volt a döntés. Az orosháziak és a mezőkovácsháziak az önállósággal vállalkoztak, és egy vállalkozás mindig kockázattal is jár. De ha a két gyár dolgozói a jövőben is olyan rugalmasan, pontosan és fegyelmezetten dolgoznak, mint eddig, akkor ez a kockázat a minimálisra csökkenthető. Lónyai László Magyar napok Tallinnban Szovjet-Észtország fővárosa, Tallinn ad otthont az elkövetkező négy napban a magyar gazdasági és műszaki napoknak. A rendezvény célja, hogy segítse a. gazdasági együttműködés bővítését, hozzájáruljon a vállalat- közi kapcsolatok fejlesztéséhez. A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége az idén hetedik alkalommal rendezte meg a Szovjetunióban már hagyományosnak számító magyar napokat. A rendezők már mindent előkészítettek a hétfő délutáni ünnepélyes megnyitóra. Marjai Józséf miniszterelnök-helyettes vezetésével vasárnap este óta Tallinnban tartózkodik a gazdasági és műszaki napokon részt vevő hivatalos magyar küldöttség is. Magyarország és az Észt SZSZK gazdasági kapcsolatai az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. A jelenlegi ötéves tervperiódusban az Ikarus mintegy 1200 autóbuszt szállít a köztársaságba.
