Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-31 / 256. szám
V NÉPÚJSÁG 1984. október 31.. szerda Népi ellenőrök kitüntetése Ezekben a napokban a városi és városi jogú tanácsok Népi Ellenőrzési Bizottságainál ünnepségeken ismerik el a NEB kiemelkedően tevékenykedő társadalmi aktivistáinak munkáját. A megyei ünnepséget tegnap, október 30-án Békéscsabán rendezték meg. A NEB 280 megyei társadalmi munkása közül 39- en kaptak különféle kitüntetéseket. Az elismerő okleveleket, kitüntető jelvényeket, tárgyA kitüntetéseket Józsa Béla, a Súlyos robbanás Súlyos robbanás történt az éjszakai órákban a Budapesti Bútoripari Vállalat XV. Szántóföld utcai gyáregységében. A bútorlapgyártó csarnok porelszívó kamrájában — eddig ismeretlen okból — tűz keletkezett, majd az oltás közben felrobbant a gyártócsarnokban levő porkamra. A robbanás következtében körülbelül 500 négyzetméter alapterületen az épület leomlott, falai kidőltek. Életét vesztette Búzás Gyula tűzoltó zászlós jutalmakat Józsa Béla, a megyei Népi .Ellenőrzési Bizottság elnöke adta át. öten, Bagyinka Mihály, Kurusta Mihály, Hájas Géza, Drágán György, Klimaj Pálné Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést érdemelt ki. Hárman a Népi Ellenőrzési Bizottság emlékplakettjét kapták, nyolcán 25 éves, heten 20 éves Népi Ellenőrzési Bizottságban végzett társadalmi munkáért vehettek át emléklapot. megyei NEB elnöke adta át Fotó: Gál Edit és Kapcsos József tűzoltó főtörzsőrmester. Hét tűzoltó súlyosan megsérült. A helyszínen tartózkodó, és a mentési munkálatokban részt vevők közül húszán különböző fokú sérülést szenvedtek. A sérülteket kórházba szállították. A robbanás következtében kiterjedő tüzet a nagy erőkkel helyszínre érkező tűzoltóság rövid időn belül eloltotta. A tűz és a robbanás okának vizsgálatát, a károk felmérését a rendőrség és a tűzoltóság szakértők bevonásával folytatja. II természet furcsaságai Góliát karalábé és virágzó akác Szerkesztőségünket tegnap két érdekességről tájékoztatták olvasóink. Czina József, a HAFE meósa arról számolt be, hogy békéscsabai kertjében a zeller és a sárgarépa társaságában a Knufs Ideál fajta karalábé 6.35 kilogrammosra nőtt meg. Mint elmondotta, olvasta az újságban, illetve látta a pécsi 4,37 kilogrammos karalábéról készült fotót. Ügy gondolta, ő is elhozza a saját termésű főzeléknövényt, amelyet képünkön olvasóinknak is bemutathatunk. Hozzátette még a termés gazdája, hogy a múlt héten felszelt több mint 4 kilós karalábé nem volt fás. Nem sokkal ezután Alberti György hívta szerkesztőségünket, hogy virágzik a Békéscsaba, Tanya 1694. sz. melletti akácfa. A nyáron már elszáradt ágakon nemrég új levelek sarjadtak, s a múlt hét vasárnapján felfedezték a virágokat. Ahogy mondják, az idén már harmadszor virágzik az akác, bár azt is rögtön hozzátették, hogy az elszáradt fa újravirágzása a növény hamaros pusztulását jelzi. míe- mások azt vélik, hogy hosszú őszt jelez az újravirágzás. — sz. j. — Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1984. OKTÓBER 30-AN Trabant Lim. Hyc. (Bp. 1 009 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 106 Trabant Lim. (Bp.) 27 748 Trabant Lim. (Debrecen) 16 831 Trabant Lim. (Győr) 26 029 Trabant Combi (Bp.) 8 695 Trabant Combi (Győr) 4 212 Wartburg Lim. (Bp.) 13 617 Wartburg Lim. (Győr) 7 466 Wartburg de Luxe (Bp.) 19 467 Wartburg de Luxe (Győr) 10 670 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 4 029 Wartburg Tourist (Bp.) 7 135 Wartburg Tourist (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 15 957 Skoda i20 L (Debrecen) 9 960 Skoda 120 L (Győr) 11 490 Skoda 120 GLS (Bp.) 994 Lada 1200 (Bp.) 31 669 Lada 1200 (Debrecen) 20 408 Lada 1200 (Győr) 10 472 Lada 1300 S (Bp.) 12 382 Lada 1300 S (Debrecen) 9 312 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 12 226 Lada 1500 (Debrecen) 8 445 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Lada Combi (Debrecn) 3 166 Moszkvics (Bp.) 13 473 Polski Fiat 126 P (Bp.) 20 170 Polski Fiat 126 P (Győr) 7 093 Polski Fiat 1500 4 751 Dacia (Bp.) 22 256 Dacia (Debrecen) 13 496 Zasztava (Bp.) 6 493 Békés megyei munkáskórusok hangversenye A Békés megyei szakszervezeti hetek keretében október 29-én, hétfőn délután a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat művelődési házában két fontos esemény is zajlott. A Kórusok Országos Tanácsa munkásénekkari bizottsága a kórusvezetők részvételével tanácskozást tartott Békés megye kórusmoz-, galmának helyzetéről. Az őszinte hangú beszélgetésen — amelyet Dr. Tóthpál József, a KÓTA főtitkára vezetett — próbálták felkutatni az okokat, amelyek a megye kórusmozgalmának visz- szaeséséhez vezettek. A résztvevők megállapították, hogy előrelépés mindaddig nem várható, amíg az általános és középiskolákban folyó ének-zenei oktatás nem nyújt kellő alapokat, amíg hiányoznak a diákság többségét tömörítő szakmunkás- képző intézetekből a kórusok, tehát amíg az utánpótlás kérdése megoldatlan. A felnőttek körében pedig a munkahelyi vezetőknek a hozzáállásán, szemléletén kellene javítani ahhoz, hogy szélesebb alapokra lehessen helyezni a kórusmozgalmat. A történelmi tradíciókat folytatva a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa — hangzott el a tanácskozáson — továbbra is támogatni kívánja a megyei kórusmozgalmat, s éppen ezért rendezte meg az este 7 órakor kezdődő Békés megyei munkáskórusok hangversenyét» A gyér számú érdeklődő közönség előtt fellépő kórusokat és az est vendégeit. Szeljak György, az SZMT titkára, a KÖTA megyei elnöke köszöntötte, majd dr. Tóthpál József mondott megnyitó beszédet. Ebben többek között szólt a dal embereket összekapcsoló, közösség- és hagyományteremtő erejéről, a hazai kórusmozgalom gondjairól, s arról a törekvésről, hogy a fiatalság megnyeréséről nem szabad lemondania a sok évtizedes hagyományokkal büszkélkedő magyar kórusmozgalomnak. A hangversenyt a Kökén- dy József vezényelte Békési városi művelődési központ és Békés és Vidéke ÁFÉSZ munkáskórusa nyitotta meg műsorával. Zongorán közreműködött Nátor Éva. A Bartók Béla vegyes kar — átvállalva a hangversenyre eljönni nem tudó gyulai Erkel vegyes kar műsorából néhány dalt — folytatta a hangversenyt, ügyelve a munkáskórusok egykoti repertoárjának felidézésére is. A Rázga József vezette vö- gyes kar szép hangzásával, finom előadásmódjával méltán aratott sikert. Zongorán Kovács Pálné működött közre. A nagy hagyományokkal bíró Békéscsabai általános munkásdalkör — Sutyinszki János karnagy vezényletével — elsősorban a dalosok lelkes, valóban szívből jövő éneklésével tudta magával ragadni a közönséget. Az összkarok fellépése pedig bizonyította : az együtténeklés nemcsak a dalosok számára jelent örömet, de erejével, hatásával a hallgatóság szívéhez is eljut. A megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett hangverseny záróakkordjaként Szeljak György átnyújtotta az SZMT ajándékait a hangversenyen szereplő kórusok karnagyainak. (bse) A Békéscsabai általános munkásdalkör Fotó: Gál Edit Harmadszor is arany fokozat Hagyomány már, hogy a MÉM és a SZÖVOSZ az ország szakcsoportjai részére hároméves ciklusban termelési versenyt hirdet. A legutóbbi ilyen versenyszakasz értékelése, a legjobbak erkölcsi, anyagi elismerése országosan és megyénként is a közelmúltban történt meg. Megyénk azon kevesek közé sorolható, ahová ismét jócskán jutott a két országos szerv elismeréséből. Október 26-án, pénteken este a Békéscsabai Baromfi- tenyésztő és Tojástermelő Szakcsoport tagjai értékelték az utóbbi három év eredményeit. Tíz év alatt most harmadszorra érdemelték ki a Báldy Bálint nevet viselő termelési díjat, az arany fokozatú plakettet. Erre a Kaka,; étteremben rendezett bensőséges ünnepségre azokat a szakcsoporti tagokat hívták meg, akik tíz év óta folyamatosan termelnek, és áruikat a szakcsoporton keresztül értékesítik. Ugyanis elsősorban nekik köszönhető a háromszoros siker. Ez az elismerés akkor érdemei kiemelt figyelmet, ha tudjuk, hogy a MÉM és a SZÖVOSZ tíz év alatt négyszer hirdetett országos termelési versenyt a szakcsoportok részére, és ebből a békéscsabai baromfitenyésztők háromszor vehették át az arany fokozatú elismerést. A bensőséges ünnepségen a szakcsoporti tagokat Seres Mihály, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ elnöke köszöntötte. Ezután átadta Bakos Mihály szakcsoporti elnöknek — aki ezt a tisztséget több mint tizenöt éve tölti be — az oklevelet és plakettet, melyet Czimmerman Mihály, az intéző bizottság tagja a közelmúltban Budai pesten vett át. Ezt követő^ en a dolgozók közül hárman törzsgárda-, ketten pedig jubileumi elismerésben részesültek. Azt már később tudtuk meg a szakcsoport elnökétől, hogy az idén 10 millió tojás felvásárlására számítanak, továbbá 50 ezer tyúkot értékesítenek, ötmillió forint értékben, kikeltetnek 250 ezer naposcsibét két és fél millió forint értékben. Egyébként a most zárult MÉM és SZÖVOSZ termelési versenyszakaszban a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ további két szakcsoportja is kiemelkedő eredményekkel dicsekedhet. A békéscsabai májlibahizlaló szakcsoport szintén a Báldy Bálint-pla- kett arany fokozatát kapta. A méhész szakcsoport pedig a- Sőtér Kálmán-plakett bronz fokozatát érdemelte ki. Balkus Imre Fiirdöavatás Gyulán Az avatás után a vendégek megtekintették az új ülőfürdőt Héftőn délután, ha nem is fejeződött be Gyulán az új ülőfürdő teljes beruházása, egy részegységét, a hatalmas kupolás ülőfürdőt már felavatták. A vízművek dolgozói ezen a napon a gyógyfürdő előcsarnokában tartották meg november 7-i ünnepségüket, amelyen Nádházi András igazgató mondott ünnepi beszédet. Ezt követően került sor az új létesítmény felavatására, ahol részt vettek a megye, a város vezetői, a tervezésben és kivitelezésben kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozók. Nádházi András külön köszöntötte Gyulavári Pált, a Békés megyei Tanácq elnökét, majd beszámolt arról, hogy az új létesítményt, az ülőfürdőt határidőre, a tervezett költségen belü] felépítették. A megyei tanács elnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy ezzel az új gyógylétesítménnyel nemcsak a város, a megye is gazdagabb lett. Ezt követően kitüntetéseket adtak át a legjobbaknak. őry László főmérnök elmondta, hogy az új fürdő költsége elérte a 45 millió forintot. A kezdet 1982 tavasza volt, az alapkő letételével. A MÉLYÉPTERV építész-tervezője, Zsuffa András tervei alapján készült több tonnás, ragasztott faszerkezetek helyszíni szerelésével. Építése során 6 ezer köbméter földet mozgattak meg, a felhasznált faanyag mennyisége elérte a 130 köbmétert és 1 ezer 500 köbméter betont építettek be. A kupola átmérője 38, magassága 14 méter. Kétszintes, az alsó részen helyezték e] a gépészeti berendezéseket, felül három nagy medence — különböző hőfokú vízzel — és két kisebb medence kapott helyet. Az összes vízterület 570 négyzetméter. A beruházásból hátra van még egy új kazánház és az öltözőszárny építése. Ezzel várhatóan a jövő szezon elejére, május elsejére készülnek el. A teljes beruházás összege meghaladja a 70 millió forintot. Kép, szöveg: Béla Ottó Megjelent a Csorvási Híradó A nagyközség negyedévenként megjelenő kiadványában részletesen olvashatunk a település felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekről. A tanács külön bizottsága Tar Ferencnek, a szakigazgatási szerv vezetőjének irányításával vizsgálta a fogyasztói érdekvédelem helyzetét Csorváson. A tanulságokat és tapasztalatokat felhasználják majd a kereskedelem és a vendéglátás fejlesztésénél. Miklya Sándor, az általános művelődési központ igazgatója írásban bemutatja az intézmény munkaerő- és bérgazdálkodását, eredményeit és gondjait. Az ez év első félévi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítésének tapasztalatait Püski László községi párt vb-tag összegzi a kiadványban. Az egy évvel ezelőtt megnyílt csorvási bölcsőde gyermekeinek életéről számol be a bölcsőde vezetője. Munkájukat segítik a község üzemei, brigádjai, kisiparosai és egyéni vállalkozói. B. Zs. Édes apanyelven—jelentésben is A jelentéshez, amely a megye egyik szövetkezeti szektorának gazdálkodását elemezte, sok hasznos észrevételt, tartalmi kiegészítést fűztek a felszólalók. Az élénk vitában azonban nem ez tűnt fel elsősorban, hanem egy nálunk még szokatlan jelenség. Az, hogy a jelentést egy merőben új oldalról bírálta a megye két vezető szervének jelenlevő képviselője: a stílus, a magyartalan fogalmazás oldaláról. Végre! Eljutottunk idáig is! A hivatásos purifikáto- rok (nyelvtisztítók), akik a sajtóban, rádióban, televízióban hosszú évek óta oktatnak a szép magyar beszédre, elégedetten tapasztalhatták volna ezen a megyei tanácskozáson, hogy munkájuk nem volt hiábavaló, a nyelvőrködés társadalmi üggyé vált. A magyartalanság, a hivatali brossúranyelv sivárrá, pontatlanná, és homályossá teszi a közlendőket, de ma már sérti a tanácskozás résztvevőinek nemcsak a fülét, hanem az önbecsülését is. Az egyik hozzászóló az írásbeli jelentést lapozgatva marasztalta el annak stílusát. Felolvasta a durva nyelvi hibákat, szemléltette az előregyártott szófordulat-panelek állandó használatának a közlendőben játszott el- mocsarasító szerepét, a mondatszerkesztésekből a névelők kiűzésének groteszkségét, és felsorolta azokat, a legtöbb esetben nem a helyükön használt szavakat, amelyek így elvesztik hitelüket, színtelenné teszik és devalválják az egész mondanivalót. Természetesen nem egyes szavak kipécézéséről volt szó a magyartalan szöveg krtikája ürügyén. Ez nem is volna hatásos nyelvőrködés. A nyelvi sivárság gyökereit mélyebben kell keresnünk, mint ahogyan a tanácskozás is eljutott addig a javaslatig: a szóban forgó jelentést tartalmilag is át kell dolgozni, és jó magyarsággal érthetővé tenni. A bürokrata nyelv, a hivatali zsargon, a szleng ugyanis legtöbb esetben (vagy mindig?) a hézagos tartalmú, gondolatszcgény mondanivalónak a jó fedezéke. Varga Dezső
