Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. OKTOBER 31., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Folytatja munkáját a KGST 39. ülésszaka Havannában Fidel Castro megnyitója után — melyet lapunk teg­napi számában közöltünk — a KGST szervei által készí­tett beszámolók meghallga­tásával folytatta munkáját hétfőn Havannában a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülés­szaka. A KGST Végrehajtó Bi­zottságának beszámolóját a tanács múlt évi berlini ülés­szaka óta végzett munkáról Carlos Rafael Rodriguez, a KGST V. B. soros elnöke terjesztette elő. Megállapí­totta, hogy a tagországok a beszámolási időszakban to­vább növelték nemzetgazda­ságuk termelési hatékonysá­gát, újabb intézkedéseket tet­tek az intenzív fejlődési út­ra történő átállás érdekében. Valamelyest felgyorsult a KGST-országok nemzeti jö­vedelmének növekedése, s a közösség egészét tekintve 1983-ban 3,8 százalékot ért el. Több tagállamban csök­kent a nemzeti jövedelem előállításához felhasznált nyersanyagok és energia mennyisége. A tagországok együttes ipari termelése a múlt., évben 4,1 százalékkal volt nagyobb, mint 1982- ben, s a növekedés jelentős része a munkatermelékeny­ség emelkedésének köszön­hető. A mezőgazdasági termelés 3 százalékkal bővült. 285 mil­liárd rubellel, az előző év­hez. viszonyítva 8,2 százalék­kal növekedett 1983-ban a tagországok összesített kül­kereskedelmi forgalma, s még ennél is nagyobb mér­tékben, 11,3 százalékkal emelkedett az egymás kö­zötti külkereskedelmi forga­lom értéke. A beszámoló kitért arra is, hogy a KGST tagállamainak gazdasági fejlődésük során számolniuk kell a bonyo­lulttá vált nemzetközi vi­szonyokkal. Bizonytalan és ellentmondásokkal terhes volt a tőkés világ gazdasági helyzete is 1983-ban. Az Egyesült Államok vezetői to­vábbra is megpróbálják rá­erőszakolni saját irányvona­lukat szövetségeseikre, s a nemzetközi gazdasági kap­csolatokat önző politikai cél­jaik megvalósításának érde­kében igyekeznek kihasznál­ni. A KGST tagállamok ugyanakkor arra töreksze­nek, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alap­ján minden országgal fej­lesszék gazdasági együttmű­ködésüket és kereskedel­mi kapcsolataikat. (Folytatás a 2. ^oldalon) Belpolitikai tájékoztató a Parlameotben A Magyar 'Fffi'k Országos Tanácsa kedden Duschek Lajosné elnökletével ülést tartott a Parlament vadász­termében. A tanácskozáson Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitáci- ós és propagandaosztályának vezetője a belpolitikai élet, valamint az. ideológiai mun­ka időszerű kérdéseiről tájé­koztatta a testületet. Elöljáróban szólt arról, hogy megkezdődtek a párt XIII. kongresszusának elő­készületei. és már zajlanak a felszabadulásunk 40. év­fordulóját köszöntő ünnep­ségek is. A kongresszus po­litikai jelentőségét az is nö­veli — hangoztatta —. hogy immár négy évtized távlatá­ból értékelhetjük mindazt, amit népünk békés építő­munkája ebben a joggal tör­ténelminek minősíthető idő­szakban létrehozott. Lakatos Ernő ezzel összefüggésben kiemelte, hogy értékelésünk­ben. építőmunkánkban vál­tozatlanul csak egy kiinduló­pontunk lehet: a valóság. A KB osztályvezetője tá­jékoztatójában szólt a népe­sedési helyzet javításának nagy fontosságú nemzeti ügyéről. Hangsúlyozta: a társadalom alapegysége, az egyéni élet természetes ke­rete. a nemzet folytonossá­gának az alapja a család. Szerepét meghatározónak tekintjük a gyermekekről való gondoskodásban, a fia­talok nevelésében, az élet­mód formálásában, a nem­zedékek összetartásában. Az ülésen több felszólaló beszélt arról, hogy hazánk­ban a lányok, az asszonyok egyre jelentősebb szerepet töltenek be a szocialista épí­tőmunkában, a közéletben, tetteikkel támogatják társa­dalmi céljaink, pártunk po­litikájának megvalósítását. Az ülésen az országos ta­nács tagjainak sorába koop­tálta Hárhory Lászlónét. az Országos. Közművelődési Tanács titkárságának főosz­tályvezetőjét, dr. Lehoczky Boldizsárné egyetemi ad­junktust és dr. Szűcs And­reát. a 44 '2. ügyvédi munka- közösség tagját. Befejeződött a KPVDSZ kulturális hónapja„ Kedden este Mezőberény- ben, a helyi ÁFÉSZ szerve­zésében megtartott záróün­nepséggel befejeződött a KPVDSZ Békés megyei kul­turális hónapjának rendez­vénysorozata. A Szabadság Szállóban megjelent vendégeket — a herényi fogyasztási szövetke­zet dolgozóit, a megyei és a helyi közélet vezető tisztség- viselőit — á házigazdák ne­vében Gulyás Judit szak- szervezeti bizottsági titkár köszöntötte. Az elmúlt egy hónap eseményeit Hankó György, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Bé­kés megyei bizottságának tit­kára elemezte záróbeszédé­ben. Az ágazati titkár szólt arról a sok irányú politikai, közművelődési és szakmai rendezvénysorozatról, amely­nek csak egyik, bár igen fontos eseménye az ágazat­ban évről évre, az idén hu­szonnegyedik alkalommal megtartott kulturális hónap. A kiemelt megyei programok mellett a több mint nyolc­van alapszervezeti rendez­vény a napi munkájukat végző dolgozóknak nyújtott szakmai ismereteket, szóra­kozást, kikapcsolódást. Ez a hónap is hozzájárult sajátos eszközeivel a közéleti érdek­lődés elmélyítéséhez, kitelje­sedéséhez. Hagyományosan ezekben a hetekben indítot­ták a tömegpolitikai oktatási évet, amelynek során a résztvevők kellő mélységű és tartalmú ismereteket kap­nak munkájuk eredménye­sebbé tételéhez. Hankó György kiemelte: a nem éppen kedvező irányban megváltozott gazdasági fel­tételek mindannyiunk köte­lességévé teszik, hogy a ter­melés, a köz- és magánélet minden területét átható, azt sokszor alapjaiban befolyá­soló közművelődés még több figyelmet kapjon. Ezért a helyi szakszervezeti bizottsá­goknak feladatuk a folyama­tos művelődés kereteinek biztosítása. A záróünnepségen a me- zőberényi művelődési köz­pont citerazenekara, Andó Mihály nótaénekes és Ábe- lovszki János . esztrádtriója adott élvezetes, szórakoztató műsort. (nemesi) A herényi citerazcnekar székely és tiszántúli népdalcsokorral szórakoztatta a közönséget Fotó: Veress Erzsi Muzeológusok országos találkozója Idén Orosháza adott ott­hont a természettudományos muzeológusok II. országos találkozójának. Október 29- én, hétfőn délután érkeztek meg a résztvevők a Békés megyei városba. Az első na­pon ismerkedés, kötetlen esz­mecsere volt a programja az ország minden tájáról ideér­kezőknek. Tegnap délelőtt 9 órakor kezdődött, a találkozó érde­mi része, az értekezlet. A Hotel Alföld tanácskozóter­mében először dr. Szabó Fe­renc, a Békés megyei Mú­zeumi Szervezet igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd megyénk múltjáról, sa­játosságairól beszélt. Szólt a megyei szervezet működésé­ről, lehetőségeiről, múzeu­mairól. Ezután Kovács Ist­vánnak, az Országos Termé­szettudományi Múzeum fő­igazgató-helyettesének elő­adása következett. Előbb a szakfelügyelet módosulásait ismertette, majd a múzeu­mi munkát szabályozó törvé­nyes rendelkezésekről, vala­mint a természettudományos kutatás távlati fejlesztési koncepciójáról beszélt. Az előadást hozzászólások követték. Hallhattunk a tu­dományos munkához hasz­nált vegyszerek beszerzési, tárolási, biztonsági nehézsé­geiről és arról, hogy meg kellene szervezni a tároló­szekrények szériagyártását. Többen is foglalkoztak a ter­mészettudósok és a sajtó megoldatlan kapcsolatával. A Békés megyei múzeu­mok természettudományos osztályának gyűjteményeiről, tevékenységéről, állandó és időszaki kiállításairól Réthy Zsigmond osztályvezető tájé­koztatta a résztvevőket. Vé­gül Kecskeméti Tibor, a Természettudományi Múze­um csoportvezetője a hazai földtudományi gyűjtemények helyzetét és feladatait össze­gezte. Délután kiránduláson vet­tek részt a muzeológusok. Előbb Rágyánszki János ter­mészetvédelmi növénygyűj­teményét nézték meg, majd a kardoskúti Fehér-tó ter­mészetvédelmi területével is­merkedtek meg a vendégek. U. T. A tanácskozáson Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökhelyéttese tartott előadást Fotó: Gál Edit Tanácskozás a területpolitikai fejlesztésről Békés, Bács, Csongrád, Hajdú és Szolnok megye SZMT-titkárainak részvéte­lével október 30-án, kedden a Szakszervezetek Megyei Tanácsának szervezésében a területpolitikai munka ta­pasztalatairól tartottak ta­nácskozást Gyulán, a SZOT- szállóban. Az eseményre meghívták jó néhány telepü­lés tanácselnökét is. A tanácskozáson Buda Gá­bor, a Minisztertanácsi Ta­nácsi Hivatalának elnökhe­lyettese tartott előadást a tanácsi munka továbbfejlesz­téséről, majd ezt követően Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára adott tájékoztatást a szakszerveze­tek területpolitikai feladatai­ról, a megyei tapasztalatok­ról, valamint a szakszerveze­tek és a tanácsok kapcsola­tainak továbbfejlesztéséről. A szakszervezetek terület­politikai munkája a SZOT 1980-as határozatát követően került újra az érdeklődés középpontjába, s elválasztha­tatlanul összefonódott a ta­nácsi munka továbbfejleszté­sének követelményeivel; a fokozott önállósággal, a ta­nácsi munka nyilvánosságá­val. A mostani tanácskozás időszerűségét az adja, hogy közvetlenül is napirendre ke­rültek a tanácsi munka to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos kérdések, s ezen belül a szakszervezetek tennivalói. A tanácsok önállósága a jövőben a gazdálkodás kü­lönböző területein a pénz­eszközök felhasználásában és a tervezésben is jobban ér­ződik. Ennek során fokozó­dik a tanácsok felelőssége, ugyanakkor a demokratiz­mus követelményeinek meg­felelően nyitottabbá válik a tervezés. A településfejlesz­tési hozzájárulás új rend­szerében pedig megnő az üzemek_ dolgozóinak érde­keltsége a pénzeszközök fel­osztásában, felhasználásában. Ezért elengedhetetlen, hogy a szakszervezeti szakmaközi bizottságok érdekképviseleti furfkciójuknak eleget téve, a tanácsok partnerei legyenek. A szakmaközi bizottságok közvetítésével gyakorolt ér­dekvédelem, a tanácsi tervek véleményezésének formái, eszközrendszere ma is válto­zik. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa arra ösztönzi a szakmaközi bizottságokat, hogy azok minél teljesebben képviseljék a dolgozók ér­dekeit, s hogy az alapszer­vezetek is megfogalmazzák a területpolitikai munkával összefüggő tennivalóikat. Az utóbbi években a szakszer­vezetek a területi munkában a tanácsi vezetők többségé­ben jó partnerekre találtak. A keddi tanácskozáson a megyék képviselői a helyi tapasztalatokról, a sajátos­ságokról is szóltak. SZMT- titkárok és tanácselnökök mondtak véleményt az együttműködés lehetőségei­ről, s kerestek választ a ma még sok nyitott kérdésre. Napirenden a nyári táborozás A csapatszintű "középtávú tervezés, valamint a nyári táborozások tapasztalatait összegezte az úttörőszövet­ség Békés megyei elnöksége október 30-án, tegnap dél­előtt Békéscsabán megtartott ülésén. Arról, hogy az út­törőcsapatok hogyan és mi­lyen középtávú terveket ké­szítettek, a gyulai és az orosházi városi úttörőelnök­ség adott tájékoztatót a tes­tületnek. Ezután következett a nyári táborozások témája. A mozgalomban lényegében kétféle tábort szerveznek nyaranta: vezetőképzőt fel­nőtt és gyermek úttörőveze­tők számára, valamint lé­nyegében pihenőtáborokat, beleértve a vándortábort, or­szágjárást. Kezdjük a sort a vezető- képzéssel. A csapatvezetők, kisdobosvezetők és képzés­vezetők éves felkészítésére június második felében ke­rült sor, a felkészítésen 325- en vettek részt. A gyermek­vezetőképző táborok közül hatot a' megyében, négyet a megyehatárokon túl szervez­tek meg. E táborok rende­zői a városi, városi jogú és a nagyközségi úttörőelnöksé­gek voltak. E táborokban 550 őrsvezetőt, 240 rajtit­kárt és 90 ifivezetőt készítet­tek fel tisztségére, feladatá­ra. Általában jellemző volt a képzőtáborokra, hogy azokat gondosan előkészítették, a tevékenységek igazodtak a következő évi programokhoz, hasznosítható ötleteket kap­tak egy-egy feladat végre­hajtásához, valóban a tiszt­séggel járó teendőkre, gya­korlati tudnivalókra készí­tették fej a résztvevőket. Sok volt a játékos, romanti­kus módszer, gyakori prog­ram a kirándulás, a sport, az ének. Az idei nyáron megyénk­ből mintegy 12 és fél ezer gyermek vett részt táboro­záson, csaknem 4 ezerrel több, mint tavaly. Harminc­hét csapat szervezett orszá­gos vándortábort, hét kö­zösség" vett részt központi sátortáborozáson. Az orszá­gos táborozási szakbizottság értékelése szerint négy Bé­kés megyei csoport dicséret­ben részesült, 24 jól megfe­lelt, 9 pedig megfelelt. Vál­tozatos programmá] szerve­ződtek az elnökségek, úttö­rőcsapatok által szervezett táborok is. A megyei ci­gányügyi koordinációs bi­zottsággal közösen négy he­lyen hozott létre a megyei úttörőelnökség tábort hátrá­nyos helyzetű és cigánygye­rekek számára. Az elnöksé­gek rendszeresen végeztek tábori ellenőrzéseket, és sem a tartalmi munka, sem a gazdasági ügykezelés ellen nem esett kifogás. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom