Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-27 / 253. szám
1984, október 27., szombat o IWiWkfiM A Békéscsabai Kötöttárugyár köröstarcsai üzemében a bedolgozókkal együtt mintegy százan dolgoznak. A telep ezekben a napokban ünnepli létrehozásának tízéves évfordulóját. Most exportra dolgoznak, munkaigényes pólókat. pulóvereket, blúzokat varrnak két műszakban, ez évben több mint 100 ezret Fotó: Gál Edit Intézkedések a takarmányellátás javítására A/, aszály az idén is elsősorban a nagy állattartó megyéket sújtotta. A már elkészített takarmány mérlegek hat megyében — Bács-Kis- kun, Békés, Csongrád, Heves, Pest és Szolnok megyékben — mutatnak hiányt abraktakarmányból és az úgynevezett lédús tömegtakarmányból. Ábrákból a hiány mintegy 750 ezer tonna, és ennek jelentős része a kukorica. A hiányzó takarmány nagyobb részét az üzemek a társme- gyéktől — az ÁGKER, a TSZKER és a termelési rendszerek segítségével — vásárolhatják meg, a kisebb részét pedig a Gabonatröszt Vállalataitól. Erre az ipar a készletek átcsoportosításával már felkészült. Több mint száz fajtából ösz- szesen félmillió gyümölcsfacsemetét hoz forgalomba az őszi és tavaszi telepítésekhez a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolája. A gazdaság kecskeméti lerakatában már meg is kezdődött az árusítás, az ország más vidékein levő telepek pedig november első hetében nyílnak meg. Az előzetes mintegy 700 ezer tonnára tehető. Pótlására a cukorgyárak termelői járandóságként és egyéb szerződések alapján több mint 530 ezer tonna répaszeletet adnak ki. A további hiányt — főként a cukorrépát nem termelő nagyüzemek és kistermelők igénye alapján — az északmagyarországi és a dunántúli cukorgyárak pótolják mintegy 130 ezer tonna nyers répaszelettel. A központi beavatkozás a veszélyeztetett terület állatállományának károsodás nélküli áttelelteté- sét szolgálja. A gyáraktól elvont répaszelet az úgynevezett termelői járandóság kiadását nem veszélyezteti, az átirányított termék mennyisége az ösz- szes termelésnek 12—14 százalékát adja. felmérésekből, illetve a készletből ítélve item lesz hiány a keresett csonthéjasokból: őszibarackból, kajsziból, meggyből, cseresznyéből és szilvából sem. A választék is kielégítőnek mutatkozik: a legújabb fajtákból is bőségesen találnak a telepeken a termelők. Bár a korábbi évekhez viszonyítva később értek be a kisfák, az életképességük kifogástalan. Klub a biokertészeknek . .. illetve azoknak, akiknek kedve támadt a jövőben a biológiai művelés módszereivel megismerkedni, termelni. A klubalapítás ötlete a szabadkígyósi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképzőben született, ahol kétéves tapasztalatot szereztek a kertészeti szakkör tagjai és vezetői, Tusjak János és felesége. Az itt kialakított dombos ágy művelésében elért eredmények biztatták őket arra, hogy ismereteiket szélesebb körben is terjesszék. örömmel adott segítséget ehhez a Megyei Művelődési Központ, s október 19-én délután 2 órakor izgatottan várták a szakkör tagjai és vezetői, mennyien kíváncsiak erre a termesztési módszerre, amit — hangsúlyozni kell — a kínaiak már évezredekkel ezelőtt alkalmaztak. Magyarországon az e módszer szerint dolgozók az újbóli felfedezés korát élik. Az első klubfoglalkozáson a szakköri tagokkal, vendégekkel együtt 88-an voltak, közülük harmincnyolcán először láthatták a gyakorlatban is a biológiai kertművelés bizonyságaként a 15—18 centiméter átmérőjű és csaknem 80 centiméter gyökérhosszúságú zellert, a szépen fejlett kelbimbót és más növényeket. Az első előadás ugyanis a dombos ágy elkészítése volt, majd a szabadkígyósi tanterületen megnézhették azt az alapító klubtagok. Az úttörőktől a legidősebb korosztályig voltak érdeklődők, s a jövőbeni munka érdemi segítésére vállalkozott á művelődési központ és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya is. Szeretnék a szervezők az előadói kört is bővíteni: a gyakorlati szakembereket, kutatókat felkérni egy-egy téma előadására. Tavasszal az elméleti tudnivalókat a gyakorlatban is bemutatják, majd nyáron a termést kis házikiállításon közszemlére bocsátják. Cél az is, hogy a klubtagok ne csak a kertészeti növényeket ismerjék meg, hanem mindazokat a fűszernövényeket is, amelyek a biokultúrában honosak. Ennek előlegezéseként néhány megtermett fűszernövény magvát átadták az alapítóknak az első találkozás alkalmával. A foglalkozásokat havonta tartják a biokertés^ek, amiről az első foglalkozás résztvevői értesítést is kapnak majd. sz. j. A tömegta'karmány-hiány Félmillió gyümölcsfacsemete Jól halad Gyulán a Dürer Nyomda rekonstrukciója. A Tisza-menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat építői az ütemtervnek megfelelően dolgoznak. Az újszerű megoldású, modern épületszámy utcai homlokzata máris jól mutat Fotó: Béla Ottó A betakarításban még napjainkban is az öt-hat éves, többnyire elhasználódott Herriauk játsszák a főszerepet Fotó: Fazekas László A hazánkban termesztett növényféleségek közül területegységenként a legtöbb energiát a cukorrépa adja. A cukor mellett melléktermékei — répaszelet, melasz — is értékesek, jól hasznosíthatók az állattenyésztésben. A cukorrépa-termesztés célgépei miatt beruházásigényes, s éppen ezért több évig kell termelni az adott gazdaságban. Békés megyében az V. ötéves terv időszakában átlagosan "évente 16 ezer hektár körüli területen termesztették. Az 1982. évi kiugró, 20 ezer hektár feletti vetésterület óta az elmúlt két esztendőben mintegy 16 és fél ezer hektárt foglalt el ez a fontos ipari növény. A termelési kedv csökkenése országosan is tapasztalható. Ennek oka többek között, hogy emelkedtek a költségek, nőtt a műtrágyák, növényvédő szerek és a gépek ára, ugyanakkor csökkent a különböző ösztönző prémiumok összege. Nem gondmentes a vetőmagellátás sem. Az üzemek nem mindig tudják beszerezni annak a fajtának a vetőmagját, amelyet termeszteni kívánnak. Mindemellett igen borsos a vetőmagok ára. A speciális betakarító gépek műszaki állapota az elmúlt években jelentősen romlott. A felsorolt — közel sem a teljességre törekvő — okok miatt egyre több gazdaságban számolták fel az ágazatot. Szigorú technológiai fegyelem Az eredményes jövedelmező gazdálkodás egyik fontos feltétele a technológiai fegyelem megtartása. A talajelőkészítés során kerüljük a porosodást előidéző műveletet. A cukorrépa víz- és levegőigényes kultúra. A nagyüzemi tapasztalatok sze- rint az elővetemény alá végzett mélylazítás kedvező hatású. A fajták közül a nagy termőképességű, ellenálló, nagy cukorhozamokat adókat kívánatos termeszteni. Ennek az igénynek a külföldi fajták felelnek meg elsősorban. Napjainkban a vetés az egyik sarkalatos pontja a termesztésnek. A magot mielőbb, 10—12 munkanap alatt kellene a földbe juttatni. A meglevő speciális RAU gépek száma kevés az optimális vetésidő tartásához. Tavasszal a szélkifúvások miatt a terület egy részén újra vetésre van szükség, mindez tovább növeli a költségeket. Gyakori, hogy a gazdaságokban a cukorrépavető gépeket kukoricavetésre is használják. A gyártók részéről pedig egy olyan sajátos jelenséggel találkozunk, mely szerint kukoricavető gépet ajánlana^ cukorrépa- vetéshez. A korai vetés kedvező volta abban is jelentkezik, hogy az állomány jobban bírja a kártevők és a kórokozók károsító hatását. Előrelépésre van tehát szükség a vetőgépellátásban,. A jelenlegi helyzetben a legjobb megoldásnak a zöldségvetésnél is használatos több célú vetőgépek elterjesztése látszik. A tápanyagellátásban is felülvizsgálatra szorul egy korábbi állítás. Korán kimondták ugyanis a szakemberek, hogy a nagy adagú nitrogénműtrágyázás az oka az alacsony cukortartalomnak. A KITE vizsgálatai azt igazolják, hogy rendkívül sok tényező hat a tenyészidő folyamán a cukortartalom kialakulására. Így talajtípustól függően most a hektáronkénti 150 kilogramm körüli nitrogénmennyiség (talajban levő + műtrágya) mellett teszik lé a voksot. A különböző beavatkozásoknak azt a célt kell szolgálnia, hogy betakarításkor a hektáronkénti 80 ezer répatest meglegyen. Gondok a betakarításban A betakarítást a cukorgyárakkal egyeztetett kampányterv alapján a lehető legkisebb veszteséggel szükséges elvégezni. Milyen akadályai mutatkoznak az üzemekben mindennek? A nagyobb termőterületű gazdaságok zömében a hat-nyolc éves, műszakilag leromlott Herriau gépek állnak rendelkezésre. Ezek ma már az elhasználódás miatt nem tudják azt a szintet hozni, mint a korábbi években. Helyes volt az a döntés, hogy hazai gyártású gépekkel kell kiváltani a tőkés importból származókat. A bökkenőt csupán az okozza, hogy a Szekszárdi MEZŐGÉP által gyártott gépek munkájának minősége — az érezhető javulás ellenére — nem éri el a külföldiekét. Elsősorban nagy súlya és a jelentős olaj- fogyasztás az oka annak, hogy nem mindenütt kedveltek a szekszárdi gépek. A gondokon enyhített a KITE, amikor a meglevő Herriaukhoz megszervezte a fődarabcserét a taggazdaságokban. Ezt a feladatot a jövőben is magára vállalja, a hazai termőterület mint- • egy egyharmadán szaktanácsot adó termelési rendszer. A kisebb termőterülettel — 100—150 hektáron termesztő üzemekben a különböző típusú betakarító adapterek használata jelentene megoldást. Javítani az érdekeltséget A cukorrépa-termesztésben évről évre emelkedtek a költségek, ezzej együtt csökkent az ágazat jövedelmezősége. A termelés szinten tartására, illetve növelésére a jövőben ösztönzőbbé kellene tenni a termesztést. A speciális gépek beszerzésénél — amelyeknek értéke több millió forint — állami támogatással lehetne köny- nyíteni az üzemeken, kapjanak nagyobb hangsúlyt a következő években a minőségi mutatók az átvétel során. Békés megyében két cukorgyár működik. Nyersanyagellátásuk megoldott. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyára évente mintegy 8 és fél ezer hektár termését dolgozza fel. A sarkadi gyár megyénkből évente 8 ezer hektár termését fogadja. Emellett még a szolnoki és a kábái cukorgyárba is szállítanak répát a megye gazdaságai. A jövőben várhatóan mintegy 16-17 ezer hektár körül stabilizálódik megyénkben a cukorrépa vetés- területe. A nagyüzemek közül azok, amelyek ráálltak a répára — így az orosházi Béke, a csorvási Lenin Tsz és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát — továbbra is folytatják- a termesztést. Jelentős a gyárakból kikerülő melléktermék hasznosítása is a gazdaságokban. A sarkadi gyárban keletkező répaszeletet és melaszt a hízómarhák etetésére használják. A cukorrépa-termesztésben napjainkban több gond mutatkozik. Hazánknak szüksége van a jelenlegi szinten előállított cukormennyiségre. A szabályozók változtatásával, a technológiai fegyelem erősítésével, a szakértelem további fokozásával, a veszteségek csökkentésével javítható az ágazat közgazdasági pozíciója. Mindehhez azonban a termelők és a feldolgozók együttműködésére, korszerű gépekre és az ágazat rangjának növelésére van szükség. Verasztó Lajos Magyar mérőműszer az NSZK-ba Hazai fejlesztésű, cementelemzésre alkalmas berendezést gyárt sorozatban a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat (VASKÚT) az NSZK-beli Klöckner Humboldt Deutz cég rendelésére. A VASKÚT és az Energiagazdálkodási Intézet közös szabadalma alapján előállított készüléket a közelmúltban mutatták be az érc-, ásvány- és cementelőkészítő berendezéseket gyártó kölni cégnek, amely a jövő év első felére máris több mint 200 ezer dolláros rendelést kötött le, és vállalkozott a műszer nyugat- európai elterjesztésére is. A magyar műszer — amelynek megfelelőt eddig itthon csak tőkés importból lehetett beszerezni — rövid idő alatt, nagy pontossággal megállapítja a cement összetételét, kimutatja minőségi jellemzőit. Működése az úgynevezett reakcióhő mérésén alapul: minden elemnek, ha egy másikkal egyesül, csakis rá jellemző reakcióhője van. A műszer az észlelt hő alapján ..következtet” az anyagok jelenlétére, mennyiségére. Korábban napokig is eltartott egy ilyen vizsgálat, az új műszerrel — amely a VASKÚT egy korábbi készülékének továbbfejlesztett változata — néhány perc alatt megszületik a pontos eredmény. A műszerhez mikroszámítógépes egység kapcsolódik, amely automatikusan elvégzi a szükséges számításokat, és kiírja az egyes alkotórészek százalékos arányát.
