Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-26 / 252. szám
1984. október 26., péntek Egyedi recept iskolaépítéshez Na, persze, az alkotóelemek ehhez a recepthez nem szerezhetők be mindenütt. Ugyanis először kell hozzá egy jól menő mezőgazdasági termelőszövetkezet (olyan elnökkel az élén, akiben joggal bízik a tagság, s aki mellesleg tanácselnök is), aztán olyan lakosok, akik többször is bizonyítani képesek odaadásukat lakóhelyükért, s végül olyan iskola, amely patronálóit (szám szerint többen vannak, mint a gyerekek) kitűnően tudja mozgósítani. A recept ismerete azonban még nem jelenti azt, hogy valaki össze is tudja gyúrni belőle az ízletes „süteményt”. Ehhez áldott tehetség, s apró szakmai titkok birtoklása is szükséges. E titkokat Kétsopronyban^ a Rákóczi Tsz elnökétől, Pet- rovszki Mihálytól tudakoltam meg. Az elnök — mintha Mikszáth egyik anekdotázó hősét hallanám — természetes egyszerűséggel, színesen mesél a település fejlődése mögött meghúzódó emberi erőfeszítésekről. akarásokról. Minduntalan elkalandozó meseszövéséből próbáltam a szeptember 3-án átadott új négy tanterem születési körülményeit kihámozni. Előadásában a dolog ilyen egyszerűnek tűnt... — Mikor idekerültem, volt itt egy templom, egy vegyesbolt meg két öreg iskolaépület. Ez volt a „falu”. De hiszen itt nem is volt falu, hanem tanyavilág! No, 1958-ban még megyei tanácsi segédlettel épült négy tanterem. Aztán ez szűknek bizonyult, és saját erőből hozzáépítettünk még két tantermet 1974-ben, majd ’80-ban még kettőt. Az öreg épületek kiváltásához pedig most készült el a négy új tanterem. Nem mondóm, egész jól kijöttünk a pénzünkből, mert ez utóbbi 2 millió 186 ezer forintba került. 'Persze, azokba a szép új tantermekbe bútor is kellett. Azt még pluszba számíthatja. Hát — vakarja meg a fejét — ennek a 370 ezer forintos többletköltségnek a fedezetét már nehéz lesz előteremteni. A megyei tanácstól kaptunk — azt mondja — 200 ezer forintot, a csabaitól meg százezret. Ebből bizony nem sokra futotta. Csakhogy a téesz nőbizottsága sem ült tétlenül, meg a szocialista brigádjaink sem. Mozgósították a lakosságot, ajánljon fel az építésre, ki mennyit tud. Csak a tagjainktól több mint 100 ezer forint jött be! Ez a háromlépcsős iskolaépítés — mivel a községnek bizony nem nagyon volt pénze, meg nem is várhatott máshonnan, hát még 1972-ben a belterület közelségében a té- £S7. által művelhetetlennek nyilvánított földeket eladtuk zártkerteknek. Ebből indult az iskolaépítés, aztán az újabb négy tanteremhez, a járdásításhoz és az útszélesítéshez tavaly megint ehhez a megoldáshoz nyúltunk. A telkek értékesítéséből 2 millió forint jött össze. Aztán a szövetkezetünk építőbrigádja meg felhúzta a négy tantermet. Ennyi az egész. De maga egy kicsit el van maradva. Hiszen azóta elkészült az új fogorvosi rendelőnk és a szolgáltatóházunk is. A régi buszváróból. Az asszonyaink majd nem panaszkodhatnak, hogy nem tudnak szépítkezni. Mert nemcsak frizurát lehet majd csináltatni ott, de egy héten egyszer kozmetika is működik. Ezzel persze az egészségházban végre bővülhetett a váró, lett öltözőhelyiség is, így talán gyorsabban megy majd a betegellátás. Mert ugye az idősebb emberek csak nehezebben tudnak öltözni-vetkezni. Ezzel a huszárvágással ugyanis felszabadultak a fogorvosi rendelő helyiségei. Jövőre meg — vágja ki a nagy adut — lesz Kétsopronyban is crossbar-rendszerű telefon. Néhány száz méterre] arrébb, az iskolában éppen nagyszünet van. Minden gyerek kezében hatalmas bukta, néhányan iskolatejet is isznak . . . Az igazgató, Kukely János, mikor megtudja, mi járatban vagyok, az előző óra okozta fáradságot gyorsan lerázta magáról, s lendületes előadásba kezd. — Nem sok település dicsekedhet azzal, hogy a tervezettnél egy évve] korábban készült el a tanteremépítéssel. Itt ez történt. De az a nagy társadalmi összefogás is, ami nálunk összehozta ez ügyben az embereket, szinte példa nélkül álló. 1957 óta élek ebben a községben, szinte a szemem láttára épült fel. A termelőszövetkezet nálunk meghatározza az egész település életét. Nekünk is nagyon sokat segítenek. A négy új tantermet a téesz építőipari brigádja precízen, hibátlanul készítette el. Jó a kapcsolatunk vele, ha mennek valahová a gyerekek, nekünk nincs autóbuszgondunk. És könyörögni sem kell. Az 1964 ]akos szinte mindegyike vagy pénzt vagy társadalmi munkát ajánlott fel az iskolaépítésre. Tizenöt szocialista brigáddal t.artiulí évek óta a kapcsolatot, s ebben a munkában is élen járt a 184 brigádtag. De sorolhatom tovább a segítőket. A békéscsabai 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói csinálták a fűtés és a villanyhálózat szerelési munkáit. A Kner Nyomda, a Békéscsabai Kötöttáru- gyár és a konzervgyár pedig kérésünkre nekünk adta a régi armatúráikat, amit a szakmunkástanulók felújítva be is szereltek. így egyúttal a világítás korszerűsítése is megtörtént iskolánkban. A katonák az alapásást, a tetőfedést és a tereprendezést csinálták meg társadalmi munkában. Velük 10 éves, igen tartalmas, értékes kapcsolata van iskolánknak. A 193 kisdiák és a 14 pedagógus munkakörülményeiben igen nagy változást hozott az új természettudományos és a magyar, szlovák, orosz nyelvi szaktanterem, a szertár és a két további tanterem felépülte. A termek, a folyosó ragyog a tisztaságtól. A takarításban részt vevő szülők, társadalmi munkások ebben is kitűnő munkát végeztek. A gyerekek által szerkesztett faliújságon pedig választ kaptam az „egyentíz- órai” kérdésére is. A termelőszövetkezet nem csak a napközisek ellátását vállalta, hanem a többieknek is biztosít tízórait. Ottjártam- kor éppen buktát. De hétfőn, amint azt a kifüggesztett heti étrendből leolvashattam, tízóraira tejberizst kaptak a gyerekek, amit a néhány méterre levő termelőszövetkezeti étteremben fogyasztottak elA recept után, íme, a szakmai titokra is fény derült. S e titkok leglényegesebbje, hogy a település lakói, az iskolát patronálok, mind szó nélkül segítenek, ha nagy dolgokban — most négy tanterem építésében — szükség van rájuk. Kétsopronyban, ahelyett, hogy nyitott tenyérre] várnák „állambácsitól” a pénzt, maguk cselekedtek. S ezt sem akárhogyan. A sok lehangoló gond, panasz közepette, lám, majdnem megfeledkeztünk arról, hogy az oktatásügyben is történnek nemegyszer szívet melengető, a gyerekeknek példát adó, szép közösségi, emberi tettek. B. Sajti Emese Senki sem vitatja, hogy az úszás egyike a legegészségesebb s a káros mellékhatásokkal legkevésbé sújtott sportágnak. Hogy az úszás mégsem képes elfoglalni méltó helyét mindennapi életünkben, annak a létesit- ményhiány az első számú okozója. De az is tény, hogy néha a meglevő létesítmények sem eléggé kihasználtak. Léteznek olyan tárgji lehetőségek, amelyekről nem is sejtjük, milyen fontos szerepet kaphatnának a legfiatalabbak vízhez szoktatásában Ugyanis ennek kell lennie az első lépésnek. Hadd n£. vitatkozzunk a régi, a vízbehajításos módszer használhatóságáról. Volt, aki úgy tanult meg úszni, de azt hiszem, kevesebben, mint akik ilyesmikről regélnek. Mint ahogy e pillanatban a világon viszonylag nagyon szűk réteget érint (még ha húsz éve írnak is erről) a vízhez szoktatásnak a szülés pillanatától elkezdett módja. Van viszont olyan metódus, ami bevált, s amit Magyarországon a jelenlegi tárgyi feltételekkel is remekül lehet alkalmazni, s szerencsére ez az alkalmazás terjedőben van. Mint a szarvasi óvónőképző két adjunktusától, Gyarmati Zol- tánnétól és Gaál Sándorné- tól megtudom, hatodik éve foglalkoznak a gyakorlóóvodában a középső- és a nagy- csoportos gyerekek vízhez szoktatásával, úszásoktatásával. S ami legalább eny- nyire lényeges, az előbbit tanítják a leendő óvónőknek is. Ahhoz viszont, hogy valaki már úszni taníthassa a gyerekeket, az intézet nem adhat képzést; az ehhez szükséges tanfolyamokat a megyei TSO szervezi. A nyáron készült képek egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a két pedagógustól „vizes órákat” kapott gyerekek biztonságosan mozognak az ősi közegben. Hogyan lehet idáig eljutni? — Azt, hogy valaki ne féljen a víztől, de ismerje annak veszélyeit — kezdi Gyarmati Zoltánné — több lépcsős folyamatban érjük el. Kezdetben elég a zuhany alá állni. Azt játsszuk, hogy esik az eső. Előbb csak a hátukra engedik a zuhany cseppjeit a gyerekek legvégül már a fejüket éri, s nem zavarja őket, ha a víz a szemükbe megy. Megszokják, hogy nem kell a vizet kitörölni a szemből. — A 40 centiméter mély pancsolóban is remekül lehet játszani — folytatja Gaál Sándorné. — Lehet járni, futni, tornászni, szökdelni, csúszni-mászni. így a gyerekek észrevétlenül kifigyelik, megtanulják, hogyan viselkedik a víz; miképp gátolja a mozgást, hogyan vesztik el súlyukat a testrészek vízben elmerülve. — Azt hogy a fej a víz aló kerül, rendkívül fontos megszokni. A tragédiák nagy része abból ered, hogy az egyébként úszni tudó emberek egy pillanatra a víz alá kerülnek — figyelmeztet Gyarmati Zoltánné. — A legkisebbeket lehet a legkönnyebben megszabadítani a gátlásoktól — mondja Gaál Sándorné —, de nagyon kell vigyázni, mert könnyen lehet gátlásokat is okozni. Az előbb sorolt játékos gyakorlatokat tanulják meg a leendő óvónők a harmadik félévben a speciálkollégium foglalkozásain. Természetesen az óvodásoknak órát tartva tanulják a módszert. Ilyenkor maximum a siklásig juttatják el a gyerekeket (ez azt jelenti, hogy a gyerekek elrugaszkodnak a faltól, s a siklás alatt arcuk végig bent van a vízben.) A speciálkollégiumban egy nyárra való vizes gyakorlatot ismernek meg a hallgatók. Persze a képzés nagy hátránnyal kezdődik, ha az óvónőjelöltek maguk sem tudnak úszni. S ez bizony gyakori. A negyedik félévben tanulják testnevelési órán a hallgatók az úszást. Néhányan azonban rettegnek a víztől. Nem egy hallgatóval ugyanazt a tortúrát járják végig a tanárok, amit a legkisebbekkel, sőt! Húszévesen már nehezebb pótolni a legfogékonyabb korban elmulasztottakat. Aztán megismerkedem az „úszni tudó nemzedékkel”. Saját szavaikkal mondják el, egymást túllicitálva az előbb már szakszerűen hallottakat. — Ugrani is tudunk — dicsekszenek. — Ez persze még nem valami szép ugrás — helyes- bítenek a pedagógusok. — Én csak hátraszaltót nem tudok — vallja be dicsekvően az egyikük. — Közülük korábban csak egy tudott úszni, s az órák után egy maradt, akinek nem sikerült megtanulni az úszás fortélyait. Ninfcs kételyem, hogy idén már neki is menni fog. Búcsúzkodáskor mindannyian ugyanazt kérdezik: — Mikor megyünk úszni? Még egfyszer hangsúlyozom azonban, hogy az óvónők csak a vízhez szoktatást tanulják meg tanítható szinten. Talán szavaimban furcsa ellentmondás fedezhető fel: miképp van esélye egy úszni nem, vagy alig tudó óvónőnek elindítani egy négy-öt éves gyereket az úszás tudományában. Ha meggondoljuk, nem egyedi esetről van szó. Hiszen az első elemiseket számtanra oktató tanítónak sem kell értenie a matematika legbonyolultabb függvényeit ahhoz, hogy a gyerekekből, az elsősökből később majd matematikusok legyenek. De a matematikai gondolkodás logikáját már ekkor meg kell éreztetni a gyerekekkel. Mint minden hasonlat, ez is sántít, hiszen az úszás nem valami rém bonyolult dolog. Legtöbbször nem technikai nehézségeket, hanem pszichológiai görcsöket kell. legyőzni. Magyarország lakóinak viszont jelentős százaléka nem tud úszni. Hogy ez a kép változzon, azért az óvoda sokat tehet, még a mai, mostoha tárgyi körülmények között is. S talán ha egyszer többek igénye lesz a heti néhány óra úszás, akkor a tárgyi feltételek is kimozdulnak a mai siralmas állapotból. A vízben való mozgás nagy élmény. Mesélni róla nevetségesen reménytelen. ‘ Ezt érezni, megélni kell. Ungár Tamás Mai műsor KOSSUTH rAdiö 8.20: Házmesterek. II. Ripont. 8.50: Zenekari muzsika. 9.30: Óvodások műsora. 9.50: Lottósorsolás. 10.05: Rimbaud versei. 10.10: Népszerű hangszerszólók. 11.00: Gondolat. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Szélpál Árpád: Forró hamu. Könyvszemle. 12.55: A zene is összeköt. 14.10: Fűtől fáig. 15.00: A Magyar Rádió nemzetiségi szerkesztőségeinek műsora. 15.30: Kórusainknak ajánljuk. 16.05: Varázscipellő. Mesejáték. 17.00: Mire a levelek lehullanak. Riport. 17.25: Mozart: A varázsfuvola. Pamina áriája. 17.57: Népdalok. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot. 20.29: Epizódok Fjodor Saljapin életéből, válogatás lemezeiből. XII/12. 21.30: Választóvonal. Bennfentesek. Riport. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Szemben egymással. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.20: Népi zene. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00 : Napközben. 12.10: Hangszerszólók. 12.25: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 12.30: Népi muzsika. 13.05: Pophullám. 14.00: Péntektől péntekig. Ajánlóműsor sok muzsikával. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Fiataloknak! 20.00: Nótakedvelőknek. 21.05: Rádiószínház. 21.47: Moszkvából érkezett. 22.17: Bluesfelvételek szájharmonikára. 23.20: Sullivan operettjeiből. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Irodalomtörténeti sorozat a gimnáziumok III. osztályosainak. 9.38: Mozart: Figaro házassága. Négyfelvonásos opera. 13.05: A befejezetlen mondat. Portrék Déry Tibor regényéből. (ism.) 13.40: Nóták. 14.00: Lukács Pál mélyhegedűn játszik, Falvai Sándor zongorázik. 14.51: Szimfonikus zene. 16.21: Operaáriák. 17.00: Nyitnikék. 17.30: Egész évben Bach. A Magyar Rádió hangverseny- sorozata. XX/4. 18.40: Kórusmuzsika. 19.05: Könyvszemle, (ism.) 19.15: Külföldi tudósoké a szó. 19.35: Ránki Dezső zongorahangversenye. 20.25: Beszélgetés Hámori László kiállításszervezővel. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.40: Oliver Nelson bigbandje játszik. 22.00: Opera-művészlemezek. 23.00 : Rádiószínház: Lépcsők. Henrik Bardijewski rádiójátéka. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Koppanástól koppanásig. 17.35: Fekete fehér Jászfénysza- run. 17.55: Jászsági nótafák énekelnek. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 9.35: Operált operák. Carmen, (ism.) 9.50: Lottósorsolás. 10.00: A1 Capone, a bűn császára. (ism.) 10.55: A delfinek varázsa. Angol rövidfilm. 11.25: Képújság. 14.40: Iskolatévé. 16.20: Hírek. 16.25: Képmagnósok, figyelem, (ism.) 16.55: Égi postások. VI/2. 17.50: Képújság. 17.55: Reklám. 18.00: Üj Reflektor Magazin. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: ,,A Fónay.” Portréfilm. 20.50: A hét műtárgya. 20.55: Péntek esti randevú. 22.00: Bockerer. Osztrák film. (14 éven felülieknek!) 23.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.45: Don Quijote. XXXIX. 18.15: Az állatok nyomában. XIIIA. (ism.) 18.25: Képújság. 18.30: Természetbarát. 18.50: Csali. 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Koncert rock-pop. 20.00: Gogol: A revizor. Tv-já- ték. 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Zenebutik, (ism.) 22.55: Képújság. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Orosz nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Mi a film? 17.40: Hírek. 17.45: Tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A zászló alatt. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Shogun — filmsorozat. 21.00: Szórakoztató adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Vendégszerkesztő. II. MŰSOR 18.15: És ebben az évben ... — művelődési adás. 18.45: Érdekes utazás. 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Orgona — komolyzenei adás. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Esküdtszék — dokumentumadás. 22.05: Derék fiúk — amerikai játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. október 26-án, pénteken 15.00 órakor Békéscsabán: A LEGBÁTRABB GYÁVA Pinokkió-bérlet 19.00 órakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE Békési ház 1984. október 29-én, hétfőn 19.00 órakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE Petőfi-bérlet 15.00 órakor Gyulán A LEGBÁTRABB GYÁVA MOZI Békési Bástya: 4-kor: No. megállj csak!, 6-kor: Egy tiszta nő I—II. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 8-kor: Grog, 4 és 6-kor: Királygyilkosság. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Ezüstnyereg, fél 8-kor: Az ifjúság édes madara. Gyulai Erkel: fél 6- kor: Csermen, fél 8-kor: A 3. számú űrbázis. Gyulai Petőfi: 3-kor: öklök és koponyák, 5 és 7- kor: Emlékeim a régi Pekingről. Orosházi Béke: 5-kor: Angyali üdvözlet, 7-kor: A hét mesterlövész. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Kacsakórus, fél 6 és fél 8-kor: A gonosz Lady. Szeghalmi Ady: A Jedi visszatér. Lesz-e úszni tudó nemzedék?
