Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-26 / 252. szám

Szónokképző Békéscsabán Grétsy László előadását tartja Fotó: Veress Erzsi Legutóbb négy esztendeje, 1980-ban szervezett szónok­képző tanfolyamot a békés­csabai Társadalmi Ünnepsé­geket és Szertartásokat Szer­vező Iroda. Az új ismeretek szerzése céljából kezdődött tegnap, csütörtökön 2 napos szónokképző tanfolyam Bé­késcsabán, a KlSZ-vezető- képző iskolán. A tanfolya­mon anyakönyvvezetők és a megye szervező irodáinak munkatársai vesznek részt. A résztvevők a beszéd szerkesztéséről, tartalmi elő­készitéséről, anyanyelvűnk szókészletéről, a beszédszö­vegek nyelvi, stilisztikai elemzéséről hallgatnak meg előadásokat a két nap folya­mán. Legközelebb november 8-án és 9-én találkoznak, amikor beszédtechnikai gya­korlatokról, a szertartásveze­tés korszerű tartalmáról és formájáról kapnak tájékoz­tatót. Az elhangzottakat a gyakorlatban hasznosíthat­ják. v. 1. Tanácsülés Biharugrán Tegnap délután ülést tar­tott Biharugra községi Taná­csa. Napirend előtt Kiss Er­nő tanácselnök beszámolt a végrehajtó bizottság két ta­nácsülés közötti tevékenysé­géről. Ezután Szili Zoltán, a Kö­rösmenti ÁFÉSZ áruforgal­mi főosztályvezetője tájékoz­tatta a tanácsülést az ÁFÉSZ biharugrai kereskedelmi és felvásárlási tevékenységéről. Az áruforgalom ugyan el­maradt a tavalyi év forgal­mától, ez azonban nem je­lentette azt, hogy az alap­ellátásban hiányosságok let­tek volna. Megfelelő volt az alapvető élelmiszerek kíná­lata, a fűszerfélék választé­ka, akadozott viszont a töl­telékáru-ellátás és hiányos volt a választék édesipari termékekből. A legjelentő­sebb forgalomkiesés a TÜ- ZÉP-telepen mutatható ki. Gyakran hiányoztak külön­böző építőanyagok; fenyő- fűrészáru egész évben nem érkezett, s az év hátralevő részében sem várható. A tü­zelőellátás az igények 90 százalékát tudja kielégíteni. Gondot okoz az is, hogy a vásárlók nem szeretik a dió­szenet, a bányák viszont 50 —50 százalékban szállítanak dió- és darabos szenet. A harmadik negyedév végéig a felvásárlás a tervezett ütem­ben folyt. A vb. megbízásából két tanácstag ellenőrizte az ÁFÉSZ tevékenységét. Ök felhívták a figyelmet azok­ra a szervezési, raktározási, biztonsági, vagyonvédelmi és higiéniai hibákra, valamint üzemzavarokra, amelyeket a helyiek tapasztalnak elsősor­ban. Azt is felvetették, hogy az ÁFÉSZ — a terve­zettől eltérően — ne ritkít­sa a havi cipő- és ruhaárusí­tást, inkább nagyobb vá­lasztékkal és az időpontok szerencsésebb megválasztá­sával igyekezzen a bevételt növelni. Második napirendi pont­ban Balázs József, a határ­őrség helyi parancsnoka tá­jékoztatta a tanácsülést az országhatár rendjéről és az önkéntes határőrcsoport te­vékenységéről. U. T. Tanévkezdés a bucsai iskolában A bucsai II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola az új tanévet az előző eredmé­nyeire alapozhatta. Az el­múlt tanévben 366 tanuló kapott bizonyítványt. Csök­kent a mulasztási átlag, de még elég magas. Huszon­egyen megbuktak, de közü­lük 13-an sikeres javítóvizs­ga után folytathatják tanul­mányaikat. A kora nyári hó­napokban egy tanulócsoport kivételével kirándultak a gyerekek. A nyár folyamán 20—30 gyereket fogadott a napközi, és 40—50 apróságot az óvoda. A tanévkezdésre jó szak­mai felkészültségű előadók készítették fel a nevelőket is. Az új tanévet kedvező körülmények között kezd­hették. Az óvoda két tovább­tanuló óvónője eredménye­sen tanul ési dolgozik. Az óvodai csoportoknak, egy ki­vételével képesített és ál­landó vezetője van. Ebben a tanévben a 131 férőhelyre 123-an jelentkeztek, így min­denkit fel tudtak venni. Az általános iskola alsó és felső tagozatán, valamint a napköziben jó a nevelői el­látás. A felső tagozaton 90 százalékos a szakosított ta­nárok által tartott órák szá­ma. Az előző évekhez viszo­nyítva egy tanulócsoporttal kevesebb van az iskolában, mert 8. osztályból nem lehe­tett kettőt indítani. Az idén 377 diák jár a bucsai iskolá­ba. A napközis tanulók szá­ma 200 fölött van, magas a tanulócsoportok létszáma. Az iskola tárgyi feltételei a kö­rülményekhez képest ked­vezően alakultak. A nyáron társadalmi munkában taka­rítottak, befestették a köz­ponti fűtés szerelvényeit, el­készült a kémény, és foly­tatódik a fűtésszerelés. Saj­nos, a Kossuth utcai ési a Bocskai utcai iskolák épü­letének állapota romlott. A tankönyvekkel és a füzetek­kel az idén kevesebb baj volt, mint az előző években. A nyomdai hibás könyvek cseréje azonban továbbra is gondot okozott. B. Zs. Nagyobb figyelme! kell fordítani a munkavédelemre Ülésezett a KIOSZ megyei választmánya A munkavédelmi bizott­ság vizsgálata szerint me­gyénkben a kisipari műhe­lyek állapota a közepes mi­nősítést sem éri el — álla­pították meg a KIOSZ me­gyei választmányának teg­napi, csütörtöki ülésén. Hiányos a világítás, a szel­lőzés, nagy a zsúfoltság, nem megfelelően tárolják az anyagokat, a félkész- és a készterméket, elmulasztják az érintésvédelmi teendőket. A műhelyek nagy része 15—20 éve, vagy még ennél is régebben épült. Ez is köz­rejátszik abban, hogy a mű­helyek 45 százaléka kifeje­zetten korszerűtlen. Ugyan­akkor sok a régi. a házila­gosan előállított, illetve az állami és a szövetkezeti szektorból kiselejtezés után vásárolt gép és berendezés. Ezek felújítva még műszaki­lag elfogadhatók, de mun­kavédelmi szempontból nem felelnek meg *a biztonságos munka feltételeinek. Álta­lában házilag előállított vé­dőberendezést és felszerelést használnak. Űj gépeket, be­rendezéseket kevés kisiparos tud beszerezni. Jellemző: jelenleg tizenhatan mintegy 5 millió forintot fizettek he a műszaki fejlesztési alapra, amelyből csupán 3,8 milliót használtak fel állóeszközök vásárlására. Mindez kihat a balesetek alakulására is. Az utóbbi négy évben összesen 197 üzemi baleset volt, a legtöbb 1982-ben. Sajnos, ezek után aligha meglepő, hogy az egy balesetre jutó táppénzes na­pok száma meghaladja az országos átlagot. Különösen az építőiparban számottevő a szabálytalanság, hiszen az összes balesetek 51 százaléka itt fordult elő. Az állványok­ról hiányoznak a védőkorlá­tok, a lábdeszkákat nem rögzítik megfelelően. Ennek következtében sok a töréses, a zúzódásos, a hosszan gyó­gyuló sérülés. Az is figye­lemre méltó, hogy a legtöbb balesetet a 31—40 év közötti kisiparosok szenvedik el, ál­talában a munkaidő 7—8. órájában, valamint a hét vé­gén. Megyénkben ez idő sze­rint 2 ezer 300 kisiparosnak kell munkavédelmi vizsgát tenni, 2815-en pedig kötelező oktatáson sajátítják el a legfontosabb munkavédel­mi, egészségügyi, tűzrendé- szeti és környezetvédelmi tudnivalókat. De itt sincs minden rendben. Az említett oktatáson a kötelezettek 25 százaléka jelenik meg. Bordiné Szilágyi Ilona me­gyei titkárhelyettes felszó­lalásában hangsúlyozta: a munkavédelem szerves része a kisiparnak, ennek elfogad­tatása a szervezet minden­napi feladatai közé tartozik. Ma már a megye kisiparosai évente 1,5 milliárd forint ér­tékű terméket állítanak elő. Nem mindegy, hogy milyen körülmények között dolgoz­nak. Mindenekelőtt a meg­előzésre szükséges még na­gyobb gondot fordítani, mert nem mindig csak az anya­giakon múlik a szabályok megtartása. A tapasztalatok azt mutatják: a kisiparosok zöme félvállról veszi a mun­kavédelmet, a védőfelszere­lések használatát. Azt mond­ják: miért törjem magam, amíg nincs baj, felesleges ezzel törődni. Ezért az üzemi balesetek egy része össze­függ a tűzvédelmi szabályok megsértésével. Az elmúlt négy évben hét kisiparosnál volt tűz, a kár meghaladta az egymillió forintot. A választmányi tagok szinte mindegyike elismerte a munkavédelem fontossá­gát, a mostani állapot tart­hatatlanságát. Elmondották többek között, hogy na­gyobb lehetőséget kellene adni a kisiparosoknak, és hosszú lejáratú, alacsonyabb kamatú kölcsönök felvételé­vel segíteni a gépek, beren­dezések beszerzését. Sürget­ték a még szorosabb együtt­működést a megyei munka- védelmi felügyelőséggel, a vizsgabizottságok kibővíté­sét. Kifejtették: az építő­anyagok minősége nincs összhangban az árával. A vasbeton gerendákból, át­hidalókból 15—20 centis acéltüskék állnak ki, a bé­léstestek, a téglák széthul­lanak, kényelmetlenek a munkaruhák, és sokszor használhatatlanok a védőfel­szerelések. Valentinyi Márton, a me­gyei munkavédelmi fel­ügyelőség munkatársa az új szervezeti felépítést ismer- tette. Szólt az egységes irá­nyításról és követelményről, amelyet számon kérnek a kisiparosoktól is. Vincze Jó­zsef, a KIOSZ országos ve­zetőségének a tagja azt fej­tegette, hogy a munkavéde­lem középpontjában az em­ber áll, hiszen a szabályok megtartása, a balesetek megelőzése életeket, értéke­ket menthet. Ezután megvitatták a KI­OSZ alapszabályának kor­szerűsítésére vonatkozó ja­vaslatokat, majd Krizsán Já­nos megyei titkár beszámolt a két ülés közötti munkáról. (seres) Orvosi ügyeletek Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti új kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.30-tól másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 61-012. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a kórház szájsebé­szetén, a Semmelweis u. 1. szám alatt. Gyomaendrődön a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi ügyelet Hunyára is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hí- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva. AR 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és ör- ménykútra is, 17 órától reggel 8-ig. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Cí­me: Szeghalom, Ady u. 1/6. Tel.: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-ig készenlét van. Sarkad: mindennapos közpon­ti orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel 8-ig. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Széchenyi út 1. sz. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reggel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti ügyelet a Könd u. 76. sz. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8-ig. Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén központi orvosi ügye­let Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kaszaper, Nagy- bánhegyes, Magyarbánhegyes, Végegyháza betegeinek. Az ügyelet helye: Mezőkovácsháza, rendelőintézet. Tel.: 85. Medgyesegyházán: péntek 17 órától hétfő reggel 8 óráig Med- gyesegyháza, Medgyesbodzás, Gábortelep, Pusztaottlaka, Nagy­kamarás, Almáskamarás, Kever- mes, Dombegyház és Lökösháza betegei a központi ügyelethez fordulhatnak. Az ügyelet helye: Medgyesegyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 72. A fel nem sorolt községekben hét közben, hét végén készenlét, illetve összevont orvosi ügyelet van! Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. Az életnek győzni Kt,.. Béke honoljon az a világban A holnap Budapesten kez­dődő X. országos békekon­ferenciára utazó 37 tagú Bé­kés megyei delegációnak, s egyben az Országos Béketa­nácsnak is tagja Gonda Jó­zsef, a harmincesztendős bé­késcsabai mozdonyvezető. A fiatalembert alig egy hónap­ja választották az Országos Béketanács tagjainak sorába, amikortól megyénk a koráb­bi héttel szemben, nyolc sze­mélyt delegálhatott a testü­letbe. A Beloiannisz utca egyik házában él feleségével és két kisfiával, a hároméves Peti­vel és az egyéves Zolival. Arról beszélgettünk: milyen gondolatokkal, érzésekkel utazik a békekonferenciára. — Először is nagy meg­tiszteltetésnek érzem, hogy Békés megye képviselőjeként részt vehetek a békekonfe­rencián. Tizenhárom éve, középiskolás korom óta va­gyok KISZ-tag. Kollégista­ként, ugyanis kaszaperi szü­letésű vagyok, új alapszerve- zetet alapítottunk, s annak egyik vezetőségi tagjává vá­lasztottak — kezdi, majd a Kemény Gábor Szakközépis­kolában töltött éveket eleve­níti fel. Érettségi után ke­rült a vasúthoz, másfél évig mozdonyvezető-gyakornok­ként dolgozott, majd a sike­res vizsgák után lett moz­donyvezető. Kezdetben Die­sel-, három éve pedig vil­lanymozdonnyal közlekedik, főként a megyeszékhely és a főváros között. Rajongás­sal beszél szakmájáról, hi­vatásáról. Munkájával érde­melte ki, hogy három éve felvették a pártba. — A béke számomra mit is jelent? — kérdezi szinte önmagától. — Amióta a béketanács tagja vagyok, egyre többet foglalkozom ez­zel az egy szóval, ami BÉKE. Legyen béke a lelkekben, a családokban, a szűkebb és tágabb környezetünkben, ha­zánkban, földrészünkön, a világban, a mi boldogulá­sunk, boldogságunk alapja. Ez kell ahhoz, hogy nyugod­tan dolgozhassunk, élhes­sünk, pihenhessünk. Én nem éltem a háborúban. Szüleim elbeszéléséből, a filmekről viszont ismerem a szenve­dést, a borzalmakat. A bé­otthoiib­fcV ■£&&&*■■■ ./ kéért tett erőfeszítések vala­mennyi emberben nagy fe­lelősséggel kell hogy jelent­kezzenek, ami a mindennapi munkában nyilvánul meg. Munkával védjük a békét, a biztonságos holnapot alapoz­zuk meg. Azt hiszem, nem vagyok egyedül, amikor azt mondom: szeretném gyerme­keimet biztonsággal felne­velni. Ezenkívül én is, sok százezer hasonló társamhoz, épülő házamat szeretném be­fejezni, szépíteni, s munkám eredményét élvezni, ami ugyancsak a bizakodás, az élni akarás egyik jelképe is lehet. Amikor utazunk, a moz­donyból is csodálatos pano­ráma tárul elénk. Este elné­zem a kis települések, nagyvárosok fényeit, azt, hogy béke honol az ottho­nokban, nappal pedig a dol­gozó embert, aki a jövőjét igyekszik szebbé tenni. Is­meretlenül egy-egy intéssel a békét, a barátságot kíván­juk egymásnak. Amikor a végállomásra érünk, elnézem a mozdony ablakából az uta­sok százait, akiket én vit­tem. Ki nyaralásból, kül­földről tér haza vagy mun-, kából érkezik, nincs mitől félnie. Azt szeretném, hogy mindig egészséges és vidám gyermekarcokat lássunk, kezünkben pedig az üdülés­hez szükséges poggyászok le­gyenek. Az élet elsődleges feltétele a béke, az életnek pedig győzni kell! — szekeres — Fotó: V. E. Börtönben a hajóskapitány Ítéletet hirdetett tegnap a Pesti Központi Kerületi Bí­róság Gyurics József 36 éves hajóskapitány bűnügyében. A büntetés: 5 és fél évi sza­badságvesztés, valamint, 5 évi eltiltás a gépi meghajtá­sú vízi járművek vezetésé­től. A vádlottat — a Fővá­rosi Főügyészség vádindít­ványára — halálos tömeg­szerencsétlenséget okozó, it­tas járművezetés bűntette és jelentős kárt eredményező, gondatlanságból elkövetett rongálás vétsége miatt von­ták felelősségre. Az ítélet nem jogerős: az ügyész a büntetés súlyosbításáért fel­lebbezett, a vádlott és védő­je három napi gondolkodási időt kért. A hajóskapitány a bíróság előtt elismerte bűnösségét. Gyurics 1983. szeptember 5-én Bécsbői Budapest felé haladva, ittasan vezette a MAHART „Sirály” típusú szárnyas hajóját, a bíróság — szakértőket is meghall­gatva — megállapította, hogy a kapitány alkoholos befolyásoltsága közepes fo­kú volt. Elsősorban az alko­hol idézte elő tehát a súlyos balesetet: az ittas kormá­nyozta szárnyas hajó körül­belül 60—70 km órás sebes­séggel belerohant egy 15—20 km/órás sebességgel haladó, háromuszályos teherszállító hajókötelékbe. A szárnyas hajó utasai közül ketten meghaltak, egy maradandó testi fogyatékossággal járó sérülést szenvedett, kilencen súlyosan, 24-en pedig köny- nyebben megsérültek, mint­egy 200 ezer forint kár ke­letkezett. A büntető eljárás során bebizonyosodott, hogy Gyu­rics kellő szakmai tapaszta­lat nélkül vezette a hajót. Fény derült arra is, hogy a hajósok körében „szokás” induláskor és érkezéskor koccintani a sikeres útra. A vádlott ráadásul — miként elmondta — az apja halála miatti bánatában is fogyasz­tott szeszes italt. Ezeket a tényeket a bíróság súlyosító körülményként vette tekin­tetbe, s az ítéletet indokol­va — ugyanakkor általános tanulságként is — rámuta­tott: munkájuk közben sen­kinek nem csökkentheti a büntetőjogi felelősségét az esetleges személyi problé­mák miatti rossz idegálla­pot. Felelősségteljes poszton pedig különösen tilos az ita­lozás. Ha valaki szakmai tu­dásának hiányosságai vagy egyéb okok miatt nem érzi képesnek magát arra. hogy biztonságosan dolgozzék, an­nak kérnie kell. hogy ment­sék fel a munka alól, nem elegendő csupán afelől ér­deklődni. hogy tudnák-e őt helyettesíteni. Az eddig szabadlábon vé­dekezett Gyuricsot a halma­zati büntetésül kiszabott sza­badságvesztése időtartamára tekintettel — a büntető eljá­rás szabályai szerint — az ítélet kihirdetése után letar­tóztatták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom