Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-26 / 252. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. OKTOBER 26., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 3,:. Aktívaülés Békéscsabán Pozsgay Imre belpolitikai kérdésekről beszélt Fotó: Gál Edit ülést tartott a Minisztertanács % «r X I M Nagyszénáson a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói befejezték a 80 lakásos ház panelszerelését. A telje­sítést követően a belső szakipari munkákon dolgoznak majd az építők, s várhatóan a jövő év utolsó negyedévében át­adják az épületet Fotó: szekeres András Napirenden a jövedelmek alakulása Ülésezett az építők szakszervezete Békés megyei bizottsága Békéscsabán az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács és a HNF megyei bír zottsága együttes aktívaülást tartott tegnap, október 25- én délelőtt az ifjúsági és út­törőház nagytermében. Az elnökségben helyet foglalt többek között Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és Horváth Éva, a HNF me­gyei elnöke. Az aktívaülés előadója, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára idő­szerű belpolitikai kérdések­ről mondta el Véleményét. — Belső rendszerünk sta­bil — hangsúlyozta. — Ké­pesek vagyunk a nehézségek- idején is megoldani a ma­gyar társadalom előtt álló gondokat. Ezután a társadalmi stabi­litás, együttműködés kérdé­seiről szólt az előadó. Be­szélt az osztályok, rétegek közötti közmegegyezések alapjairól, a nemzeti azo­nosságtudatról, melyekre a szocialista együttműködés épül. A stabilitás alapvető alkotóelemeként említette azt, hogy az ország nemzet­közi kapcsolatait a szocia­lista országok közösségére építi. Emellett nyitva állunk a világ minden tája felé, ha nem fenyegetik békepoliti­kánkat, nemzeti érdekein­ket. Pozsgay Imre szólt ezután a társadalmi demokrácia fontosságáról, módjairól, utalva az MSZMP KB ápri­lisi határozatára. — A demokrácia emberi szükséglet, amely nélkül nincs felelős állampolgár — hangsúlyozta. Az előadást követően az aktívák gazdaságpolitikánk­ra, hazánk világpolitikai sze­repére, a nemzeti tudatra vonatkozó kérdéseire vála­szolt a HNF Országos Taná­csának főtitkára, majd szólt az új választójogi törvényről, az 1985-ös általános válasz­tások előkészületeiről. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megtárgyalta a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének 1985- ben végrehajtandó feladata­it. Ennek keretében többek között elfogadta az ár-, a jö­vedelem- és a keresetszabá­lyozásban, a magasabb veze­tő állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerében, a beruházások rendjében, to­vábbá a piacfelügyelet terén 1985-ben életbe lépő módo­sításokat és a szükségessé váló egyéb intézkedéseket. Ügy határozott, hogy a mi­nisztertanácsi rendeleteket, valamint a végrehajtásukra A KISZ Központi Bizott­ságának székházában tegnap befejeződött az „Ifjúság, tár­sadalom, ideológia” című háromnapos nemzetközi konferencia, amelyen hat európai szocialista ország, to­vábbá Kuba és Mongólia if­júsági szövetségei, illetve if­júságkutatással foglalkozó intézményei képviseltették magukat. A szocialista országok tu­dományos akadémiáinak együttműködésében tevé­kenykedő, „Ideológiai harc a A Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnap Biharugrán kihelyezett ülést tartott. Először Kassay Béla, a megyei NEB elnökhelyet­tese tájékoztatta az ülést ar­ról a vizsgálatról, amely az építőanyagok, épületgépésze­ti, vízvezetéki és villanysze­relési cikkek megyei ellátá­sával foglalkozott. Az összefoglaló jelentés több olyan hiányosságra hiv- ta fel a figyelmet, amelyek gyakorta akadályozzák az építtetők munkájának minő­ségét, határidejét. A tényle­ges lakossági építőipari anyagigény megállapításá­hoz hiányzik a kiadott épi- tési és lakhatási engedélyek rendszeres értékelése, az építkezési folyamatok figye­lemmel kísérése, s így a szükséges következtetések le­vonása. A forgalmazó válla­latok szállítási szerződései­nek tartalmából egyértelmű­en megállapítható — vá­lasztékban, minőségben, ár­ban — az ipar monopolhely­zete. Az ipar a specifikáltan leadott vállalati igényeknek — a termékfajtáktól függő­en — 30—80 százalékát iga­zolta vissza. Fokozza az ellá­tási gondot egyes termékek­ből az is, hogy az ipar a kötelezettségének nem tesz eleget. A jelentés megállapí­totta, hogy az építőanyagok szerződéses teljesítése ütem- telen és aránytalan. Az utóbbi két évben a hi­ányt képező áruk egy részét a kereskedelem importból biz­vonatkoző jogszabályokat november első felében nyil­vánosságra kell hozni. A kormány tájékoztatást kapott az energiagazdálko­dás középtávú kutatási-fej­lesztési programjának folya­matban levő végrehajtásáról. Megállapította, hogy a kuta­tási eredmények fontos sze­repet töltenek be az energia- fogyasztás mérséklését szol­gáló intézkedések megalapo­zásában, az új energiataka­rékos eljárások és termékek gyártásának bevezetésében. A Minisztertanács irányelve­ket szabott meg az energeti­kai kutatás-fejlesztés VII. öt­éves tervidőszakra szóló te­endőinek kidolgozásához. mai világban” elnevezésű munkabizottság budapesti ülésszakához kapcsolódó ta­nácskozás harmadik napján a szekcióülések vezetői fog­lalták össze a tapasztalata-, kát. A nemzedékváltás té­májával foglalkozó szekció elnöke, Halay Tibor, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének igazga­tóhelyettese a viták tanulsá­gait összegezve kiemelte: élénk eszmecsere bontako­zott ki arról, milyen szocia- lizmuskép él a fiatalokban. tosította, emellett eredmé­nyes törekvések vannak he­lyettesítő vagy új termék kí­nálatára. A tartós és vá­lasztékos árukínálatot a készletgazdálkodás is akadá­lyozza. A kereskedelemben az utóbbi évek áremelkedé­seit a forgóalap feltöltése nem követte, s ez a válasz­ték szűkítéséhez vezetett. El­lentmond a takarékos gaz­dálkodás követelményeinek az, hogy más téglagyáraktól megyénkbe, innen pedig más megyébe történik ugyanazon falazóanyagok diszponálása. A jelentést élénk vita kö­vette. A hozzászólók egyet­értettek a vizsgálat követ­keztetéseivel. A vitában részt vett Pintér Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa és Saly Ferenc, a KNEB fő­osztályvezetője. Józsa Béla, a NEB megyei elnöke összefoglalójában sür­gette a termékforgalmazás rendszerének korszerűsítését. Mint mondta, a különböző fórumokon oly gyakorta em­legetett csúszópénz létezését a jelenlegi ellátási színvonal szavatolja: megszűnése csak az áruhiányok megszű­nésével várható. Második napirendi pont­ban a jövő évi ellenőrzési tervet terjesztette elő Flen­der Pál, a NEB megyei ál­talános elnökhelyettese. Ez­után a résztvevők megismer­kedtek a biharugrai halgaz­daság munkájával. U. T. Az Építők, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabán, az SZMT szék­házában Kneifel Antalnak, a megyei bizottság titkárának elnökletével tartotta ülését. Az első napirendi pont ke­retében a megyei bizottság megtárgyalta azt az össze­foglaló jelentést, mely az iparban dolgozók jövedelmi helyzetével, különös tekin­tettel a nehéz fizikai munká­val foglalkozott. Az írásos anyaghoz Kovács János, a közgazdasági munkabizott­ság vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Az anyagból kiderült, hogy a korábbi években a válla­latok rendszeresen elkészí­tették a középtávú éves bér- és jövedelempolitikai elkép­zeléseiket. A mostani terv­időszak elején a keresetsza­bályozó irányelvek napvilá­got láttak, a bérfejlesztése­ket viszont az óvatosság jel­lemzi, ugyanis az elvonások növekedtek. Az elmúlt évek­ben mind az építő-, mind pedig az építőanyag-iparban nőttek a költségek, mérsék­lődött a vállalatok nyeresé­ge, s ezzel egy időben ke­vesebb pénz maradt a vál­lalatoknál. Napjainkban a bér- és jövedelemszabályozás évenként változik, így hosz- szabb távon nem lehetséges, vagy nagyon nehéz a kon­cepciók kialakítása. A tervezett bérszínvonal növekedése 2,2, 6,1 százalék között mozog. A Dél-Alföl­di Tégla- és Cserépipari Vál­lalat á központi bérszabályo­zás alapján fejlesztett bért, míg az Orosházi Üveggyár a kísérleti bérszabályozásból adódóan képes a növekedés elérésére. Az írásos anyagból kitűnt, hogy az átlagfizetések növe­kedtek. Ez viszont meglehe­tősen ellentmondásos: túl­órával, bérpreferenciával és „technikailag” nőttek az át­lagbérek. Ez utóbbi azt je­lenti : az alacsonyabb bérű­ek mentek el máshova dol­gozni a vállalattól. A hozzászólók a vitában hangsúlyozták: szükséges a bértételeken a változtatás, ugyanis több helyen a nehéz fizikai munka nincs arány­ban a bérekkel. A folyama­tos létszámcsökkenést egyes területeken a vgmk-k átme­netileg ellensúlyozzák, vi­szont a létszámhiányt ezek sem képesek pótolni. Elhang­zott az is, hogy az 1986. ja­nuár 1-én életbe lépő bérbe­sorolás elkészítésekor diffe­renciáltan szükséges megál­lapítani a béreket, az egész­ségre ártalmas munkakörök­ben nagyobb alapbéreket kell adni, ami felett az irányelvek elsiklottak. El­hangzott az is, hogy mind az építő-, mind pedig az épí­tőanyag-iparban csökkent a nehéz fizikai munkák ará­nya, ezen munkahelyeken kiemelt fejlesztésekkel segí­tik az ott dolgozókat. A második napirendi pont keretében Lipták Györgyné, a társadalombiztosítási ta­nács munkabizottság-vezető­je az iparág nyugdíjasaival való foglalkozás eredményei­ről, gondjairól adott átte­kintést. A szakszervezet vizs­gálta az idős emberek hely­zetét, volt munkahelyükkel való kapcsolatát. Az előter­jesztésből kiderült, hogy az ágazathoz csaknem négyezer nyugdíjas tartozik, akik igénylik a velük való törő­dést, nagyon hálásak minden segítségért, aminek nem kell mindig anyagi jellegűnek lenni. Külön öröm számuk­ra az egymással való talál­kozás, a beszélgetés, s az, ha időnként a vállalatok meg­hívják őket egy-egy üzemlá­togatásra, amikor is meg­győződhetnek volt munka­helyük fejlődéséről. A harmadik napirendi pont keretében tájékoztató hangzott el az építők szak- szervezetéhez tartozó me­gyei vállalatok idei tervtel­jesítéséről. Az előadó hang­súlyozta: pontos számok nem állnak rendelkezésükre, csu­pán tendenciáiban vizsgálták az építő- és építőanyag-ipar idei tevékenységét. Ebből ki­tűnt, hogy az építőipar le­maradt előirányzatától, ami­nek oka a termelékenység csökkenése. Ennek elsődleges oka, hogy a munkaidőalap csökkent — a munkaidő heti 40 óra —, ugyanakkor a munkák összetétele az ol­csóbb technológiák felé toló­dott el. Az építőanyag-ipar­ban viszont más a helyzet: jelentős a termelés növeke­dése mind a tervhez, mind az elmúlt évhez képest. S még valami: mindkét ága­zatban csökkent a létszám, az építőiparban 8,1 száza­lékkal, az építőanyag-ipar­ban pedig átlagosan öt szá­zalékkal. A következőkben a XI. or­szágos természetjáró-talál­kozót értékelte a megyei bi­zottság, majd bejelentések­kel zárta ülését a testület. — szekeres — G. K. Nagyszabású rakodógép-bemutatót rendeztek tegnap, csütör­tökön délelőtt Nagyszénáson, az Október 6. Termelőszövet­kezet agrokémiai telepén. A nagy teljesítményű homlokra­kodók a népgazdaság szinte valamennyi területén alkalmaz­hatók. Az első gépek, amelyek a szövetkezet fiatal műszaki gárdájának ötlete alapján, kizárólag használt fődarabok fel- használásával készültek el, már sokoldalúan kipróbáltak, és bizonyították hatékonyságukat. Az ország minden részéből érkezett szakemberek több alkalmazási területen munka közben nézhették meg a nagy érdeklődésre számot tartó gépeket, melyek kizárólagos gyártója a nagyszénást terme­lőszövetkezet Fotó: Veress Erzsi (MTI) Befejeződött az ifjúságpolitikai tanácskozás Napirenden az építőanyag-ellátás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom