Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-25 / 251. szám
1984. október 25., csütörtök Orosháza Kapjanak nagyobb társadalmi hátteret a középfokú oktatási intézmények Köztudomású, hogy a demográfiai hullám napjainkban erősen érezteti hatását az általános iskolákban, és néhány éven belül a középfokú oktatási intézményeknek is számolniuk kell az egyre növekvő tanulólétszámmal. Ez pedig újabb feladatok elé állítja majd a tanácsi és gazdasági szerveket. Ezért is tartjuk időszerűnek azt a napirendet, amelyet az elmúlt héten Orosházán vitatott meg a Hazafias Népfront városi elnöksége. Elsőként Fekete Sándor, a tanácskozásnak helyet adó Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója az intézet oktató-nevelő munkájáról, valamint a pedagógusok közéleti tevékenységéről tájékoztatta a testületet. Az iskola az alapítás óta (1922) eltelt időszakban különböző jelleggel működött. (Például 1963 és 1968 között felsőfokú technikum is volt, s 1978-tól pedig baromfitenyésztő, valamint mezőgazdasági gépész szakon tanulhatnak itt a fiatalok.) A jelenlegi tanulólétszám meghaladja a 260-at, a tanári kar 28 pedagógusból áll. A levelező tagozat 13 osztálya közül négy Orosházán, 9 a megye különböző településein és egy Csong- rádban található. Ezenkívül takarmányozási és gyepgazdálkodási technikusokat is képez a szakiskola, valamint megszervezi a középfokú végzettségű mezőgazdasági szakemberek továbbképzését. Külföldi diákok szintén tanulnak ' az intézményben, sőt az idén már magyar nyelvű előkészítést is tartottak nekik. A takarmányvizsgáló laboratórium az oktatási feladatok mellett gyakorlati segítséget nyújt a környező mezőgazdasági üzemeknek. Az oktatás és nevelés személyi, valamint tárgyi feltételeire utalva, az igazgató megelégedéssel szólt a tantestület sok irányú munkájáról, a különböző munka- közösségek tevékenységéről, a szülőkkel fenntartott kapcsolat eredményességéről, valamint a csaknem 40 éves iskolaépület állagáról. Felújításra vár viszont az 1968- ban épült kollégium tető- szerkezete. Sajnálatos, hogy nincs anyagi fedezet a legmodernebb gépek beszerzésére, pedig a gépészszakma azt is igényelné, hogy a tanulókat megtanítsák ezek ke- zHöséro. Ami a tanulmányi eredményt illeti, ez közepesnek mondható. Az elmúlt tanév végén a diákok 10 százaléka kapott elégtelen osztályzatot, majd a javítóvizsgák után ez az arány 4 százalékra csökkent. Kitűnő osztályzatú tanuló nemigen van, örvendetes viszont az, hogy a továbbtanulásra jelentkezőknek mintegy 50—80 százalékát veszik fel a különböző tanintézetekbe. A HNF-testület részletesen tájékozódhatott arról is, milyen széles körű közéleti tevékenységet fejtenek ki a nevelők mindennapi munkájuk mellett. A többségnek díjazott, illetve társadalmi megbízatása van, amelynek mindenki becsületesen igyekszik eleget tenni. A Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola munkáját Gulyás János gyakorlati oktatásvezető ismertette az elnökséggel. Mint mondotta, az intézmény 1982-ben kapcsolódott be a kísérleti jellegű, új típusú gimnáziumi és szakközépiskolai rendszerbe. Ennek az a lényege, hogy a diákok kétévi tanulás után döntik csak el, melyikben folytatják tanulmányaikat. Ennek egyrészt az az előnye, hogy a pályaválasztás ideje kitolódik; másrészt az, hogy jól képzett gépésztechnikusok kerülnek az üzemekbe. A pedagógusok tevékenységére rányomja bélyegét a túlterheltség. Egy korábbi felmérés szerint hetente 45 órai elfoglaltsága van átlagosan egy-egy tanárnak. A többség igen intenzíven vesz részt a közösségi munkában. Ezután a KISZ-élet alapos elemzése következett. Az előzőekhez hasonló részletes tájékoztató hangzott el a 612. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetről is. Antali Gábor bevezetőjében köszönetét mondott azért, hogy a HNF elnöksége lehetőséget adott ezekre a beszámolókra az oktatási intézmények vezetőinek. Majd rátért a személyi és tárgyi feltételek ismertetésére. Amint jelezte, az 1969 70-es tanévben 970, az idén már csak 620 tanuló járt, illetve jár a szakmunkásképzőbe. Várható, hogy a demográfiai hullám következtében a létszám 800—900-ra nő 1987— 89-ben. Ez viszont azt jelentené: egv műszakos ni tatás keretén belül az iskola már képtelen lenne eleget tenni a követelményeknek. Tíz tanteremben a 25 tanulócsoport 15-féle szakmát sajátít el. A csaknem száz leánytanuló zöme a női ruha készítését tanulja, s kilencen pedig esztergályosok, illetve villanyszerelők lesznek. Mivel az intézménynek nincs saját tanműhelye, szinte naponta kell felújítani a meglevő kapcsolatokat az üzemekkel. A tanulók által előállított termelési érték a négy-ötmillió forintot is eléri évente. Emellett 600—800 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítenek a különböző társadalmi szervek kezdeményezésére az oktatási, egészségügyi, szociális létesítményekben. Az oktatással, neveléssel összefüggő teendőket a 23 elméleti, 18 üzemi és 17 szakoktató látja el. Vannak olyanok, akik igen értékes tevékenységet fejtenek ki a különböző bizottságokban, szervekben; sőt önkéntes rendőrök és munkásőrök; is akadnak közöttük a tantestületben. A kérdésekre adott válaszokból kitűnt, hogy a pedagógusok lakáshelyzetével nincs különösebb gond, s a többség saját erőből teremtett otthont magának. Időnként viszont előfordulhat, hogy objektív vagy szubjektív okok miatt bizonyos csoportérdekek ütköznek össze egymással, ami korántsem megy az oktató-nevelő munka rovására. Jó dolog az — és ezt Czédula Imre, az ülést levezető elnök is megerősítette —, hogy az intézmények vezetőinek lelkesedése, ügyszeretete és tisztánlátása megfelelő garancia a szakmai-politikai irányításra. A HNF tisztségviselője a testület nevében egyúttal köszönetét és elismerését fejezte ki az igazgatóknak, tanároknak és szakoktatóknak az eddig elért eredményekért. Befejezésül arról biztosította a jelenlevőket, hogy a városi népfrontbizottság — a helyi párt-, állami, társadalmi szervekkel együtt — ezentúl is támogatni fogja azt a kezdeményezést és törekvést, amely szerint: a középfokú oktatási intézmények kapjanak minél nagyobb társadalmi hátteret, segítséget az elkövetkezendő években. Bukovinszky István Textilipari múzeum Megalapításának 200. évfordulóját ünnepli az idén hazánk mai napig is leghíresebb textilgyára, az óbudai Goldberger Művek. Az évfordulós ünnepséggel kapcsolatban kiállítást rendeztek a gyári múzeumban. Képeinken: a festékőrlő mozsár, festéknyomó hengerek, kékfestő nyomóminták (MTI-fOtó — Varga László felv. — KS) Vincze Lajos kiállítása Vincze Lajos festőművész huszonhárom — a lengyel—magyar történelmi kapcsolatok alakulását idéző — grafikájából nyílt tárlat szerdán Budapesten a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ Nagymező utcai kiállítótermében. A Lengyelek Magyarországon című tárlat tollrajzain a középkortól napjainkig követhető nyomon a történelem. A művész többek között emléket állít az 1948-as' forradalom és szabadságharc lengyel hőseinek: Bem és Dembinszky tábornok portréi mellett az ismeretlen lengyel kapitány Isaszegen álló emlékművét is megrajzolta, s lengyel katonaviseletekkel is megismerteti a látogatókat. HANGSZÓRÓ Fogalmam sincs, hogy hétfőn — tévémentes nap lévén-— többet rádióznak-e az emberek? Valószínűleg. Legutóbb magam is így tettem, egy esti programot állítottam össze, melynek első számául Illés Endre Mellékutcák című hangjátékát választottam Berényi Gábor rendezésében. Külön csemegének ígérkezett — és az is volt — az idős író fellépése. Jellegzetes hangján néhány mondattal elmagyarázta a helyzetet: három állás nélküli fiatal artista szenzációval akarja felhívni magára a figyelmet. A többi már a párbeszédekből bomlik ki. Egy kétes jellemű fotóriportert nyernek meg hozzá, ő fényképezi majd a lány — Venczel Vera — ugrását egy első emeleti erkélyről. Baj nem lehet, a fiúk nagy gyakorlattal megfogják, és a kép bejárhatja a pesti sajtót. Legalábbis. Az elkeseredett vállalkozás majdnem halállal jár, s marad a létbizonytalanság még további, szinte őrültségekre hajszoló, mindenáron bizonyítani akarása és a nyitott kérdés: hova vezet ez az út? Amit végső szavában sem árul el az író, csak annyit jegyez meg: ismerte őket személyesen. A félórás hangjáték állandó feszültséggel, baljós jelekkel teli, s közben világokat villant föl pillanatképek által, míg erkélyért kuncsorog a lány. Egy osztályt tükröz a jómódú mérnökné félelme az idegenektől, a cseléd muszáj ragaszkodása gazdái parancsához, az albérlő magatartása, majd a „rosszlány” jósága. Ö az, aki kiengedi a lányt az erkélyre, de mivel a fotós különböző ügyei, no, meg a részegsége miatt erre csak késő este kerül sor, az elcsigázottságtól elvétik a produkciót. S a sors fricskája, hogy a valóban szenzációs képek nem kerülhetnek nyilvánosságra. A sok szereplős darabból két alakítás emelkedik ki. Venczel Vera a lány esen- dőségét és kemény elszántságát kitűnő összhangba hozza, s Szatmáry István a fotóriportert úgy formálja meg, hogy a nágyképű alakból egy erkölcsi hulla marad a porondon. Ritkán és keveset hallani nálunk a napenergia felhasználásáról, s ezért volt különösen jó ötlet Egyed Lászlótól egy kicsit körüljárni a kérdést. Bepillantani az itthoni és külföldi helyzetbe, hol tartanak mások és mit csinálunk mi? Először Hável József jelentkezett Moszkvából, aztán még több tudósító a világ különböző sarkából, s ezek közé beszúrva a magyar tapasztalatok. Rövid, de alapos helyzetfelmérést kaptunk. Mindenütt a lakóházi és középületi fűtéséi; melegvíz-ellátás a fő cél, s működnek már „napházak”. A Szovjetunió Közép-Ázsiára vette az irányt, az USA meg Arizona államra és Csehszlovákia is lépett az utóbbi időben. A franciák is nagyon komolyan veszik a kérdést, a jelenlegi ötezer házról öt év alatt harmincezerre akarnak fejlődni. Szinte hihetetlen, hogy a legjobb adottságú Egyiptom a leginkább elmaradt, ám egyszerű a magyarázat: nincs lakossági érdeklődésemért olyan olcsó — annyira dotált — a villanyáram. Görögország, Ciprus, Izrael tájain viszont sűrűn látni a házak tetején a tartályokat, a napenergiát sugárzó tükrökkel. Ausztriában meg már erőműkísérlet folyik. Nálunk többfajta az elképzelés és többfajta a megoldás, ezek egyike a szellőző-melegítő rendszer, mellyel egy ház már két éve üzemel és most egy másik hasonlót építenek. Debrecenben egy lakótelep melegvíz-ellátási kísérlete után kezdődik a másik. De ettől távol eső területen is lehet hasznosítani a- napenergiát: adóvevő-átjátszó berendezéshez, vízszivattyúhoz, sőt a korrózióvédelemben is. Az eredmények jók, exportra is értékesíthetők lesznek, ha olcsóbbá tudjuk tenni. Az ár leszorítása egyébként világprobléma, mert ez a tömeges felhasználás kulcsa. A lemez harmadik, oldala már késő este „forgott”. Az ösz- szegyűrt szavak című nagylemez kapcsán és ürügyén faggatta Antal Imre riporter Adamis Annát és Darvas Ivánt. A dalszövegek íróját a műhelytitkokról: miért pont Darvast választotta, meddig tartott a felkészülés, s fejleg, hogyan dolgoztak együtt? Finom visszafogottsággal és érezhető őszinteséggel válaszolt a nyitó és zárórészben, s röviden, csupán a lényeget érintve. E kettő között Darvasé volt a terep, egy dal — egy beszélgetés felosztásban. Az elgondolás jó — bár később a hátrányai is mutatkoztak —, hiszen minden szám egyben apropó is gondolatok kibontására, s még a szöveg és a zene magyarázatára is. Igaz, nem feltétlenül szükséges, amikor önmagáért beszél mindkettő, mint például a Történelmi tárgy ez a tangó, vagy a Számolás esetében. De még itt is miért ne lehetne? S valóban jólesett hallgatni Darvas véleményét, nemegyszer takaros kis elemzés formájában. S közben arra gondolni, mennyire illik hozzá a sanzon, annak csípős, fanyar, sőt rezignált hangvétele, s az okos szavak könnyedsége. Pedig mennyire borotvaélen táncol az egész, hogy érzelgőssé ne váljék, de ezt is észrevétlenül teszi. A ki- lencvenperces műsor első fele kiváló volt, talán mert erre estek a lemez első — és jobbik — oldalának a dalai, s a közbeeső beszélgetések is frissek, érdekesek voltak. A második részben a beszélgetők érdeklődése is lanyhult, a hallgatóé még inkább. Másfél óra sok egy ilyen műsornak. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Schumann: Az éden és a préri. Oratórium. 10.05: A dalról. Az Iskolarádió műsora. 10.35: Labirintus, (ism.) 10.50: Turina: A rocinói körmenet. 11.OK Nótacsokor. 11.41: Joseph Conrad: A sötétség mélyén. 12. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: 30 év 15 percben. 13.00: Schubert-művek. 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. 14.10: A magyar széprróza századai. (ism.) 14.25: Bárdi Sándor énekel. 15.00: A fény kapujában, (ism.) 15.30: Zenei tükör. 16.05: A Gyermekrádió műsora. 17.00: Rádiószínház: Menazséria. Heltai Jenő színműve. 17.48: Operaáriák. 18.13: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Az Ifjúsági Rádió műsora. 20.15: örökzöld dallamok. 21.00: Népzene. 21.30: Eszmék faggatása. Éthosz és történelem. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Régi kórusmuzsika. 22.50: A közjó szolgálatában. 23.00: Szonátafelvételekből. 23.49: Dzsesszzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Karel Gott énekel. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. Közben: 10.20: A 04, 05, 07 jelenti . . . II. 25: Ki tudja? Egészségszerviz. 12.10: Fúvószene. 12.25: Kis magyar néprajz. 12.30: ..Énekeltem én: Bajzáth Ferencné.” 12.45: Görög népzene. 13.05: Pophullám. 14.00: Zenés délután. Népzenei kamarahangverseny. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány nerc tudomány. 15.10: Operasí -ek. (ism.) 15.45: Törvény nyv. (ism.) 17.05: Gitár dzsessztelvételekből. 17.30: Kézfogások. 18.30: Slágerlista! 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: Tudósítás az FTC—Davos jégkorong BEK-mérkőzés- ről. 20.21: Rádiószínház: Kopányí György két kishangjátéka. 21.05: összefoglaló az FTC—Davos jégkorong BEK-mér- Kőzésről. 21.08: A Poptarisznya dalaiból. 22.00: Böngészde a Zenei Antikváriumban. 23.20: Bye, bye, Birdie. Részletek Strouse zenés játékából. 24.00: Éjféltől — hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Fúvósesztrád. 9.30: Dzsesszarchívum. 10.00: Herbert von Karajan vezényel. 11.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 11.20: Ruggiero Ricci (hegedű) és Rados Ferenc (zongora) hangversenye. 13.05: Amiről a világ vitatkozik, (ism.) 13.35: Az olimpia. Részletek Vivaldi operájából. 14.25: Népballadák. 14.45: Magyarán szólva . .. (ism.) 15.00: Szimfonikus zene. 16.14: Újdonságainkból, (ism.) 16.39: Zenei Lexikon: „Dinamika”. 17.00: Bevezetés a filozófiába. Az Iskolarádió műsora. 17.30: Énekeljenek a népek 1983. V I. rész. 18.00: Rádióhangversenyekből. 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű műsora. 19.05: Iskolarádió: Follow me. (ism.) 19.20: Olvastad? (ism.) 19.35: A Budapesti fúvósegyüttes hangversenye. Közben: 20.20: Irodalmi séta Sümegen. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.35: Operakettősök. 22.01: Kilátó, (ism.) 22.46: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Musical-slágerek. 17.20: Kulturális figyelő. Szerkesztő : Pálréti Ágoston. 17.50: Népi h ír. < rszólók. A dévavány.i Kádár Ferenc játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15 : Benti ír idé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: iskolatévé: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) 8.35: Francia nyelv. 8.55: Éneklő ifjúság. 9.05: Angol nyelv. Follow me! 9.20: Kémia (középiskolásoknak). 9.25: Nem gyerekjáték! 9.50: Párnátok. Lengye1 filmsorozat. XIII, 6. rész: 10.40: Sanzonok, (ism.) 11.35: Egy úr az űrből, (ism.) 12.00: Iskolatévé. 12.30: Képújság. 14.50: Iskolát évé. 15.40: Szórak a ténusz. 15.50: Kamera. 16.25: Hírek. 16.30: Perpetuum mobile. 17.10: Képújság. 17.15: Pulzus. 18.05: Jövendőmondó. A vállalat 2000-ben. 18.50: Adni érdemes. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Királygyilkosság. (Egy merénylet anatómiája.) 21.45: Hatvanhat. 22.45: Tv-híradó 3. Ií. MŰSOR 16.50: Képújság. 16.55: FTC—Davos. BEK jégkorongmérkőzés. 19.15: Sztárok a jégen. Amerikai film. (ism.) 19.30: Szvjatoszlav Richter zongorázik. Szovjet film. 19.40: A Pécsi Körzeti Stúdió szerb-horvát nyelvű műsora. 20.00: Telesport. 20.50: Egészségünkért! 22.55: Tv-híradó 3. 21.20: Száz híres festmény. Angol rövidfilm. 21.30: Erős, mint a halál. Francia tv-film. 23.05: Képújság. BELGRAD, I. MŰSOR 16.35: Videooldalak. 16.45: Mondd meg nekem, mondd: A tenger. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.00: Belgrád — fővárosunk. 17.20: Minden a sejtről. 17.40: Hírek. 17.45: Az idő őrei. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Eurogól. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Monitor. 21.05: Optimisták. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Gyógynövények. 18.45: Kulturális szemle. 19.00: ifjúsági adás. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. október 25-én. csütörtökön 15 orakor Békéscsabán: A LEGBATRÁBB GYAVA Kinizsi-bérlet 19 órakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE Szentpetery-bérlet 1984. október 26-án. pénteken 15 orakor Békéscsabán: A LEGBÄTRABB GYAVA Pinokkió-bérlet 19 órakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE MOZI Békési Bástya. 4-kor: No. megállj csak! 6-kor: Egy tiszta nő I—II. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és este 8-kor: Grog. du. 4 és 6-kor: Királygyilkosság. Békéscsabai Terv', fél 6-kor: Ezüst- nyereg. fél 8-kor: Az ifjúság édes madara. Gyulai Erkel, fél 6- kor: Csermen, fél 8-kor: A 3. számú űrbázis. Gyulai Petőfi, 3-kor: öklök és koponyák, 5 és 7-kor: Emlékeim a régi Pekingről. Orosházi Béke, 5-kor: Angyali üdvözlet, 7- kor: A hét mesterlövész. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Kacsakórus, fél 6 és fél 8-kor: A gonosz Lady. Szarvasi Táncsics, 6-kor: Klapka-légió, 8-kor: Tanúk nélkül, 10-kor: Üldözők. Szeghalmi Ady: A Jedi visszatér.
