Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

1984. október 25., csütörtök Orosháza Kapjanak nagyobb társadalmi hátteret a középfokú oktatási intézmények Köztudomású, hogy a de­mográfiai hullám napjaink­ban erősen érezteti hatását az általános iskolákban, és néhány éven belül a közép­fokú oktatási intézmények­nek is számolniuk kell az egyre növekvő tanulólét­számmal. Ez pedig újabb fel­adatok elé állítja majd a ta­nácsi és gazdasági szerveket. Ezért is tartjuk időszerűnek azt a napirendet, amelyet az elmúlt héten Orosházán vi­tatott meg a Hazafias Nép­front városi elnöksége. Elsőként Fekete Sándor, a tanácskozásnak helyet adó Kossuth Lajos Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola igazgató­ja az intézet oktató-nevelő munkájáról, valamint a pe­dagógusok közéleti tevé­kenységéről tájékoztatta a testületet. Az iskola az ala­pítás óta (1922) eltelt idő­szakban különböző jelleggel működött. (Például 1963 és 1968 között felsőfokú tech­nikum is volt, s 1978-tól pe­dig baromfitenyésztő, vala­mint mezőgazdasági gépész szakon tanulhatnak itt a fia­talok.) A jelenlegi tanulólétszám meghaladja a 260-at, a ta­nári kar 28 pedagógusból áll. A levelező tagozat 13 osztálya közül négy Oroshá­zán, 9 a megye különböző településein és egy Csong- rádban található. Ezenkívül takarmányozási és gyepgaz­dálkodási technikusokat is képez a szakiskola, valamint megszervezi a középfokú végzettségű mezőgazdasági szakemberek továbbképzé­sét. Külföldi diákok szintén tanulnak ' az intézményben, sőt az idén már magyar nyelvű előkészítést is tartot­tak nekik. A takarmány­vizsgáló laboratórium az ok­tatási feladatok mellett gya­korlati segítséget nyújt a környező mezőgazdasági üze­meknek. Az oktatás és nevelés sze­mélyi, valamint tárgyi fel­tételeire utalva, az igazgató megelégedéssel szólt a tan­testület sok irányú munká­járól, a különböző munka- közösségek tevékenységéről, a szülőkkel fenntartott kap­csolat eredményességéről, valamint a csaknem 40 éves iskolaépület állagáról. Fel­újításra vár viszont az 1968- ban épült kollégium tető- szerkezete. Sajnálatos, hogy nincs anyagi fedezet a leg­modernebb gépek beszerzé­sére, pedig a gépészszakma azt is igényelné, hogy a ta­nulókat megtanítsák ezek ke- zHöséro. Ami a tanulmányi ered­ményt illeti, ez közepesnek mondható. Az elmúlt tanév végén a diákok 10 százaléka kapott elégtelen osztályzatot, majd a javítóvizsgák után ez az arány 4 százalékra csök­kent. Kitűnő osztályzatú ta­nuló nemigen van, örvende­tes viszont az, hogy a to­vábbtanulásra jelentkezők­nek mintegy 50—80 százalé­kát veszik fel a különböző tanintézetekbe. A HNF-testület részlete­sen tájékozódhatott arról is, milyen széles körű közéleti tevékenységet fejtenek ki a nevelők mindennapi munká­juk mellett. A többségnek díjazott, illetve társadalmi megbízatása van, amelynek mindenki becsületesen igyekszik eleget tenni. A Táncsics Mihály Gimná­zium és Szakközépiskola munkáját Gulyás János gya­korlati oktatásvezető ismer­tette az elnökséggel. Mint mondotta, az intézmény 1982-ben kapcsolódott be a kísérleti jellegű, új típusú gimnáziumi és szakközépis­kolai rendszerbe. Ennek az a lényege, hogy a diákok két­évi tanulás után döntik csak el, melyikben folytatják ta­nulmányaikat. Ennek egy­részt az az előnye, hogy a pályaválasztás ideje kitoló­dik; másrészt az, hogy jól képzett gépésztechnikusok kerülnek az üzemekbe. A pedagógusok tevékeny­ségére rányomja bélyegét a túlterheltség. Egy korábbi felmérés szerint hetente 45 órai elfoglaltsága van átla­gosan egy-egy tanárnak. A többség igen intenzíven vesz részt a közösségi munkában. Ezután a KISZ-élet alapos elemzése következett. Az előzőekhez hasonló részletes tájékoztató hang­zott el a 612. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetről is. Antali Gábor bevezetőjében köszönetét mondott azért, hogy a HNF elnöksége lehe­tőséget adott ezekre a be­számolókra az oktatási intéz­mények vezetőinek. Majd rá­tért a személyi és tárgyi fel­tételek ismertetésére. Amint jelezte, az 1969 70-es tanév­ben 970, az idén már csak 620 tanuló járt, illetve jár a szakmunkásképzőbe. Várha­tó, hogy a demográfiai hul­lám következtében a lét­szám 800—900-ra nő 1987— 89-ben. Ez viszont azt je­lentené: egv műszakos ni ta­tás keretén belül az iskola már képtelen lenne eleget tenni a követelményeknek. Tíz tanteremben a 25 ta­nulócsoport 15-féle szakmát sajátít el. A csaknem száz leánytanuló zöme a női ru­ha készítését tanulja, s ki­lencen pedig esztergályosok, illetve villanyszerelők lesz­nek. Mivel az intézménynek nincs saját tanműhelye, szinte naponta kell felújítani a meglevő kapcsolatokat az üzemekkel. A tanulók által előállított termelési érték a négy-öt­millió forintot is eléri éven­te. Emellett 600—800 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítenek a kü­lönböző társadalmi szervek kezdeményezésére az oktatá­si, egészségügyi, szociális lé­tesítményekben. Az oktatás­sal, neveléssel összefüggő te­endőket a 23 elméleti, 18 üzemi és 17 szakoktató látja el. Vannak olyanok, akik igen értékes tevékenységet fejtenek ki a különböző bi­zottságokban, szervekben; sőt önkéntes rendőrök és munkásőrök; is akadnak kö­zöttük a tantestületben. A kérdésekre adott vála­szokból kitűnt, hogy a pe­dagógusok lakáshelyzetével nincs különösebb gond, s a többség saját erőből terem­tett otthont magának. Időn­ként viszont előfordulhat, hogy objektív vagy szubjek­tív okok miatt bizonyos cso­portérdekek ütköznek össze egymással, ami korántsem megy az oktató-nevelő mun­ka rovására. Jó dolog az — és ezt Czédula Imre, az ülést levezető elnök is meg­erősítette —, hogy az intéz­mények vezetőinek lelkese­dése, ügyszeretete és tisztán­látása megfelelő garancia a szakmai-politikai irányítás­ra. A HNF tisztségviselője a testület nevében egyúttal köszönetét és elismerését fe­jezte ki az igazgatóknak, ta­nároknak és szakoktatóknak az eddig elért eredménye­kért. Befejezésül arról bizto­sította a jelenlevőket, hogy a városi népfrontbizottság — a helyi párt-, állami, társa­dalmi szervekkel együtt — ezentúl is támogatni fogja azt a kezdeményezést és tö­rekvést, amely szerint: a középfokú oktatási intézmé­nyek kapjanak minél na­gyobb társadalmi hátteret, segítséget az elkövetkezendő években. Bukovinszky István Textilipari múzeum Megalapításának 200. évfor­dulóját ünnepli az idén ha­zánk mai napig is leghíre­sebb textilgyára, az óbudai Goldberger Művek. Az év­fordulós ünnepséggel kap­csolatban kiállítást rendez­tek a gyári múzeumban. Ké­peinken: a festékőrlő mo­zsár, festéknyomó hengerek, kékfestő nyomóminták (MTI-fOtó — Varga László felv. — KS) Vincze Lajos kiállítása Vincze Lajos festőművész hu­szonhárom — a lengyel—ma­gyar történelmi kapcsolatok ala­kulását idéző — grafikájából nyílt tárlat szerdán Budapesten a Lengyel Tájékoztató és Kul­turális Központ Nagymező ut­cai kiállítótermében. A Lengyelek Magyarországon című tárlat tollrajzain a közép­kortól napjainkig követhető nyomon a történelem. A mű­vész többek között emléket ál­lít az 1948-as' forradalom és sza­badságharc lengyel hőseinek: Bem és Dembinszky tábornok portréi mellett az ismeretlen lengyel kapitány Isaszegen álló emlékművét is megrajzolta, s lengyel katonaviseletekkel is megismerteti a látogatókat. HANGSZÓRÓ Fogalmam sincs, hogy hétfőn — tévémentes nap lévén-— többet rádióznak-e az emberek? Valószínűleg. Legutóbb ma­gam is így tettem, egy esti programot állítottam össze, melynek első számául Illés Endre Mellékutcák című hang­játékát választottam Berényi Gábor rendezésében. Külön csemegének ígérkezett — és az is volt — az idős író fellépé­se. Jellegzetes hangján néhány mondattal elmagyarázta a helyzetet: három állás nélküli fiatal artista szenzációval akarja felhívni magára a figyelmet. A többi már a párbe­szédekből bomlik ki. Egy kétes jellemű fotóriportert nyernek meg hozzá, ő fényképezi majd a lány — Venczel Vera — ugrását egy első emeleti erkélyről. Baj nem lehet, a fiúk nagy gyakorlattal megfogják, és a kép bejárhatja a pesti saj­tót. Legalábbis. Az elkeseredett vállalkozás majdnem halál­lal jár, s marad a létbizonytalanság még további, szinte őrültségekre hajszoló, mindenáron bizonyítani akarása és a nyitott kérdés: hova vezet ez az út? Amit végső szavában sem árul el az író, csak annyit jegyez meg: ismerte őket személyesen. A félórás hangjáték állandó feszültséggel, baljós jelekkel teli, s közben világokat villant föl pillanatképek által, míg erkélyért kuncsorog a lány. Egy osztályt tükröz a jómódú mérnökné félelme az idegenektől, a cseléd muszáj ragaszko­dása gazdái parancsához, az albérlő magatartása, majd a „rosszlány” jósága. Ö az, aki kiengedi a lányt az erkélyre, de mivel a fotós különböző ügyei, no, meg a részegsége mi­att erre csak késő este kerül sor, az elcsigázottságtól elvétik a produkciót. S a sors fricskája, hogy a valóban szenzációs képek nem kerülhetnek nyilvánosságra. A sok szereplős da­rabból két alakítás emelkedik ki. Venczel Vera a lány esen- dőségét és kemény elszántságát kitűnő összhangba hozza, s Szatmáry István a fotóriportert úgy formálja meg, hogy a nágyképű alakból egy erkölcsi hulla marad a porondon. Ritkán és keveset hallani nálunk a napenergia felhaszná­lásáról, s ezért volt különösen jó ötlet Egyed Lászlótól egy kicsit körüljárni a kérdést. Bepillantani az itthoni és kül­földi helyzetbe, hol tartanak mások és mit csinálunk mi? Először Hável József jelentkezett Moszkvából, aztán még több tudósító a világ különböző sarkából, s ezek közé be­szúrva a magyar tapasztalatok. Rövid, de alapos helyzetfel­mérést kaptunk. Mindenütt a lakóházi és középületi fűtés­éi; melegvíz-ellátás a fő cél, s működnek már „napházak”. A Szovjetunió Közép-Ázsiára vette az irányt, az USA meg Ari­zona államra és Csehszlovákia is lépett az utóbbi időben. A franciák is nagyon komolyan veszik a kérdést, a jelenlegi ötezer házról öt év alatt harmincezerre akarnak fejlődni. Szinte hihetetlen, hogy a legjobb adottságú Egyiptom a leg­inkább elmaradt, ám egyszerű a magyarázat: nincs lakossá­gi érdeklődésemért olyan olcsó — annyira dotált — a vil­lanyáram. Görögország, Ciprus, Izrael tájain viszont sűrűn látni a házak tetején a tartályokat, a napenergiát sugárzó tükrökkel. Ausztriában meg már erőműkísérlet folyik. Ná­lunk többfajta az elképzelés és többfajta a megoldás, ezek egyike a szellőző-melegítő rendszer, mellyel egy ház már két éve üzemel és most egy másik hasonlót építenek. Debrecen­ben egy lakótelep melegvíz-ellátási kísérlete után kezdődik a másik. De ettől távol eső területen is lehet hasznosítani a- napenergiát: adóvevő-átjátszó berendezéshez, vízszivattyú­hoz, sőt a korrózióvédelemben is. Az eredmények jók, ex­portra is értékesíthetők lesznek, ha olcsóbbá tudjuk tenni. Az ár leszorítása egyébként világprobléma, mert ez a töme­ges felhasználás kulcsa. A lemez harmadik, oldala már késő este „forgott”. Az ösz- szegyűrt szavak című nagylemez kapcsán és ürügyén faggat­ta Antal Imre riporter Adamis Annát és Darvas Ivánt. A dalszövegek íróját a műhelytitkokról: miért pont Darvast választotta, meddig tartott a felkészülés, s fejleg, hogyan dol­goztak együtt? Finom visszafogottsággal és érezhető őszinte­séggel válaszolt a nyitó és zárórészben, s röviden, csupán a lényeget érintve. E kettő között Darvasé volt a terep, egy dal — egy beszélgetés felosztásban. Az elgondolás jó — bár később a hátrányai is mutatkoztak —, hiszen minden szám egyben apropó is gondolatok kibontására, s még a szöveg és a zene magyarázatára is. Igaz, nem feltétlenül szükséges, amikor önmagáért beszél mindkettő, mint például a Törté­nelmi tárgy ez a tangó, vagy a Számolás esetében. De még itt is miért ne lehetne? S valóban jólesett hallgatni Darvas véleményét, nemegyszer takaros kis elemzés formájában. S közben arra gondolni, mennyire illik hozzá a sanzon, annak csípős, fanyar, sőt rezignált hangvétele, s az okos szavak könnyedsége. Pedig mennyire borotvaélen táncol az egész, hogy érzelgőssé ne váljék, de ezt is észrevétlenül teszi. A ki- lencvenperces műsor első fele kiváló volt, talán mert erre es­tek a lemez első — és jobbik — oldalának a dalai, s a köz­beeső beszélgetések is frissek, érdekesek voltak. A második részben a beszélgetők érdeklődése is lanyhult, a hallgatóé még inkább. Másfél óra sok egy ilyen műsornak. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Schumann: Az éden és a préri. Oratórium. 10.05: A dalról. Az Iskolarádió műsora. 10.35: Labirintus, (ism.) 10.50: Turina: A rocinói körme­net. 11.OK Nótacsokor. 11.41: Joseph Conrad: A sötét­ség mélyén. 12. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: 30 év 15 percben. 13.00: Schubert-művek. 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. 14.10: A magyar széprróza szá­zadai. (ism.) 14.25: Bárdi Sándor énekel. 15.00: A fény kapujában, (ism.) 15.30: Zenei tükör. 16.05: A Gyermekrádió műsora. 17.00: Rádiószínház: Menazséria. Heltai Jenő színműve. 17.48: Operaáriák. 18.13: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Az Ifjúsági Rádió műsora. 20.15: örökzöld dallamok. 21.00: Népzene. 21.30: Eszmék faggatása. Éthosz és történelem. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Régi kórusmuzsika. 22.50: A közjó szolgálatában. 23.00: Szonátafelvételekből. 23.49: Dzsesszzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Karel Gott énekel. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. Közben: 10.20: A 04, 05, 07 je­lenti . . . II. 25: Ki tudja? Egészségszerviz. 12.10: Fúvószene. 12.25: Kis magyar néprajz. 12.30: ..Énekeltem én: Bajzáth Ferencné.” 12.45: Görög népzene. 13.05: Pophullám. 14.00: Zenés délután. Népzenei kamarahangverseny. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány nerc tudomány. 15.10: Operasí -ek. (ism.) 15.45: Törvény nyv. (ism.) 17.05: Gitár dzsessztelvételekből. 17.30: Kézfogások. 18.30: Slágerlista! 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: Tudósítás az FTC—Davos jégkorong BEK-mérkőzés- ről. 20.21: Rádiószínház: Kopányí György két kishangjátéka. 21.05: összefoglaló az FTC—Da­vos jégkorong BEK-mér- Kőzésről. 21.08: A Poptarisznya dalaiból. 22.00: Böngészde a Zenei Antik­váriumban. 23.20: Bye, bye, Birdie. Részle­tek Strouse zenés játéká­ból. 24.00: Éjféltől — hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Fúvósesztrád. 9.30: Dzsesszarchívum. 10.00: Herbert von Karajan ve­zényel. 11.10: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel. 11.20: Ruggiero Ricci (hegedű) és Rados Ferenc (zongora) hangversenye. 13.05: Amiről a világ vitatkozik, (ism.) 13.35: Az olimpia. Részletek Vi­valdi operájából. 14.25: Népballadák. 14.45: Magyarán szólva . .. (ism.) 15.00: Szimfonikus zene. 16.14: Újdonságainkból, (ism.) 16.39: Zenei Lexikon: „Dinami­ka”. 17.00: Bevezetés a filozófiába. Az Iskolarádió műsora. 17.30: Énekeljenek a népek 1983. V I. rész. 18.00: Rádióhangversenyekből. 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű műsora. 19.05: Iskolarádió: Follow me. (ism.) 19.20: Olvastad? (ism.) 19.35: A Budapesti fúvósegyüt­tes hangversenye. Közben: 20.20: Irodalmi séta Sü­megen. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.35: Operakettősök. 22.01: Kilátó, (ism.) 22.46: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Musical-slágerek. 17.20: Kulturális figyelő. Szer­kesztő : Pálréti Ágoston. 17.50: Népi h ír. < rszólók. A dévavány.i Kádár Ferenc játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15 : Benti ír idé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: iskolatévé: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) 8.35: Francia nyelv. 8.55: Éneklő ifjúság. 9.05: Angol nyelv. Follow me! 9.20: Kémia (középiskolások­nak). 9.25: Nem gyerekjáték! 9.50: Párnátok. Lengye1 film­sorozat. XIII, 6. rész: 10.40: Sanzonok, (ism.) 11.35: Egy úr az űrből, (ism.) 12.00: Iskolatévé. 12.30: Képújság. 14.50: Iskolát évé. 15.40: Szórak a ténusz. 15.50: Kamera. 16.25: Hírek. 16.30: Perpetuum mobile. 17.10: Képújság. 17.15: Pulzus. 18.05: Jövendőmondó. A vállalat 2000-ben. 18.50: Adni érdemes. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Királygyilkosság. (Egy me­rénylet anatómiája.) 21.45: Hatvanhat. 22.45: Tv-híradó 3. Ií. MŰSOR 16.50: Képújság. 16.55: FTC—Davos. BEK jégko­rongmérkőzés. 19.15: Sztárok a jégen. Amerikai film. (ism.) 19.30: Szvjatoszlav Richter zon­gorázik. Szovjet film. 19.40: A Pécsi Körzeti Stúdió szerb-horvát nyelvű mű­sora. 20.00: Telesport. 20.50: Egészségünkért! 22.55: Tv-híradó 3. 21.20: Száz híres festmény. Angol rövidfilm. 21.30: Erős, mint a halál. Francia tv-film. 23.05: Képújság. BELGRAD, I. MŰSOR 16.35: Videooldalak. 16.45: Mondd meg nekem, mondd: A tenger. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.00: Belgrád — fővárosunk. 17.20: Minden a sejtről. 17.40: Hírek. 17.45: Az idő őrei. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Eurogól. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Monitor. 21.05: Optimisták. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Gyógynövények. 18.45: Kulturális szemle. 19.00: ifjúsági adás. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. október 25-én. csütörtökön 15 orakor Békéscsabán: A LEGBATRÁBB GYAVA Kinizsi-bérlet 19 órakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE Szentpetery-bérlet 1984. október 26-án. pénteken 15 orakor Békéscsabán: A LEGBÄTRABB GYAVA Pinokkió-bérlet 19 órakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE MOZI Békési Bástya. 4-kor: No. meg­állj csak! 6-kor: Egy tiszta nő I—II. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és este 8-kor: Grog. du. 4 és 6-kor: Királygyilkosság. Bé­késcsabai Terv', fél 6-kor: Ezüst- nyereg. fél 8-kor: Az ifjúság édes madara. Gyulai Erkel, fél 6- kor: Csermen, fél 8-kor: A 3. számú űrbázis. Gyulai Petőfi, 3-kor: öklök és koponyák, 5 és 7-kor: Emlékeim a régi Pekingről. Orosházi Béke, 5-kor: Angyali üdvözlet, 7- kor: A hét mesterlövész. Oros­házi Partizán, fél 4-kor: Kacsa­kórus, fél 6 és fél 8-kor: A go­nosz Lady. Szarvasi Táncsics, 6-kor: Klapka-légió, 8-kor: Ta­núk nélkül, 10-kor: Üldözők. Szeghalmi Ady: A Jedi vissza­tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom