Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

1984. október 24., szerda o i:HUlJKTlltl Délelőtt az újkígyósi élelmiszer-feldolgozó üzemben Ifjúsági parlament az Orosházi Üveggyárban Felelősséggel a jövőért Ügyes kezű asszonyok, lányok darabolják a szalagon érkező csirkéket Kísérőm Mutzsíc Má- tyásné részlegvezető. Se­gítségével ismerkedem a Bé­késcsaba és Vidéke ÁFÉSZ újkígyósi élelmiszer-feldol­gozó üzeme mind sokrétűbb munkájával. Így mindenek­előtt a csirkedarabolással, melyet a csabai BARNE- VÁL megbízásából és disz­pozíciója alapján folytatnak itt évek óta. Naponként 10—12 ezer csirkét darabol­nak fel, illetve válogatnak, csomagolnak a hazai és kül­földi vevők igénye szerint. Kísérőmtől azt is megtud­tam, hogy a csirkecombok és -mellek az NSZK-ban és Ausztriában találnak vevőre. Ezután a savanyítórész­legbe invitál Murzsicné, ahol — a szezonnak megfelelően, és az ÁFÉSZ saját értékesí­tési igénye szerint — hegyes erős, valamint alma- és cse­resznyepaprikából, illetve uborkából állítanak elő sa­vanyúságot, majd mindezek keverékéből vegyes vágottat. A többféle és kiváló minő­ségű savanyúság jó részét a Skála-COOP Szövetkezeti Áruházi Vállalat, majd pe­dig a szolnoki, illetve mis­kolci FÜSZÉRT közremű­ködésével hozza forgalomba az ÁFÉSZ. Így aztán e sa­vanyúságfélék az ország szinte valamennyi, élelmi­szert árusító üzletében meg­találhatók. Akárcsak a kü­lönböző fajta gombák. Mert ebben az évben már ezt is konzerválnak Újkígyóson, ebből szintén a Skála- COOP-nak szállít a szövet­kezet. Aztán itt van a nyolc-tíz­féle tojásos metélt száraz tészta készítése, mellyel hírt adtunk, hulladék ser­tésbélből mortadellát gyárta­nak egy olasz cégnek. Amikor e tevékenységről esik szó, az ÁFÉSZ vezetői nem titkolják kettős elége­Az Üzem udvarán hűtőkocsiba rakják a szállításra kész, kon­zervált gombát meg a savanyított, hegyes -erős paprikát szintén dicsekedhet a Békés­csaba és Vidéke ÁFÉSZ. Ezekből az idén mintegy 300 vagonnyit állítanak elő az üzem asszonyai, lányai. Ezt egyrészt bérmunkában, a Skála-COOP és a Duna FÜSZÉRT-nek, másrészt az ÁFÉSZ saját boltjainak. És nemrég tovább bővült az üzem tevékenységi köre. Mint arról korábban már dettségüket. Nevezetesen azt, hogy miközben a feldolgozó üzem évről évre tisztes jö­vedelmet hoz a szövetkezet­nek, igen sok újkígyósi és környékbeli település asz- szonyainak teremt kitűnő munkaalkalmat. Olyanok­nak, akik korábban csak a háztartásokban találtak rész­beni elfoglaltságot. Kép, szöveg: Baikus Imre • A gusztusos és fémzárolt gombával elégedettek a szakvezetők Az Orosházi Üveggyár több mint háromezres mun­káskollektívájából minden harmadik dolgozó 30 éven aluli fiatal. Ennek megfele­lő súllyal kezelik a gyár gaz­dasági vezetői az ifjúság sorsát érintő kérdéseket. Az ifjúsági parlament előtt 24 munkaterületen mintegy 800 fiatal részvételével fórumo­kat szerveztek, amelyeken sok kérdés, vélemény, javas­lat fogalmazódott meg. Az V. gyári ifjúsági parlament előtt azt kérdeztük Búza Ka­talintól, az üzemi KISZ- bizottság titkárától, hogy mit vár a tanácskozástól? — Őszinte, problémafeltá­ró, előrevivő véleményeket várunk. Az ifjúsági fórumo­kon élénk vita zajlott, sok kérdést tettek fel a tanulás­sal, a munkával, a lakás- helyzettel kapcsolatban. Péli Györgyi levezető el­nök köszöntötte a vendége­ket, és a résztvevőket. Meg­állapította, hogy a 120 kül­döttből hetvennégyen van­nak jelen, így határozatké­pes a fórum. Véleményem szerint nem lehet elmenni szó nélkül az érdektelenség mellett. Negy- venhatan, akiket azzal bí­zott meg egy-egy közösség, hogy a szocialista demokrá­cia fontos helyi fórumán ér­dekeiket képviseljék, nem jöttek el. Vajon miért? Egyet kell értenünk Tarján Józseffel, az üzemi pártbi­zottság titkárával, aki hozzá­szólásában a munkafegyelem erősítésének szükségessé­géről beszélt. Szavait — amelyeket a jobbítás szándé­ka vezetett — úgy vélem, sokan megfogadhatják, de el­sősorban azok, akik nem tisztelték meg jelenlétükkel a parlamentet. Hudák István igazgató szóbeli kiegészítőjében fel­hívta a figyelmet pártunk Központi Bizottságának ok­tóber 9-i, az ifjúságpolitikai kérdésekről szóló állásfog­lalására. A IV. ifjúsági par­lament — amelyet 1981-ben tartottak — óta eltelt idő­szakban jelentős béremelést hajtottak végre a gyárban. Néhány terület kivételével javultak a szociális és a munkakörülmények. Az ön­álló kezdeményezést hiá­nyolta az igazgató az ifjú­ságtól. Az üveggyárban is, mint sok helyütt a legége­tőbb problémák egyike a la­káshelyzet. A gyár a lehető­ségekhez képest támogatja az ifjúságot ezen a téren. A továbbiakban a nevelés fontosságát hangsúlyozta Hudák István. Mint mon­dotta, egy kisebb létszámú csoport okozza helytelen, meggondolatlan magatartá­sával a legtöbb fejtörést a vezetőknek. Ezt követően a gyárban kezdődő beruházá­sokról, fejlesztési elképzelé­sekről ejtett szót, amelyek megvalósításában számíta­nak a fiatalok erejére, tudá­sára. Befejezésül az írásban érkezett több mint húsz kérdésre adott választ, ame­lyekről megjegyezte, lénye­gesen valósabbak, mint a három évvel ezelőtti parla­menten elhangzottak. A beszámolót követő vitá­ban tizenegyen mondták el véleményüket. Németh Fe- rencné, a szakszervezeti bi­zottság mellett működő ifjú­sági munkabizottság állás- foglalását ismertette. El­mondotta: a társadalmi szer­veknek és a gazdasági ve­zetésnek közösen meg kell vizsgálnia, mi az oka a nagy­arányú ^kilépésnek. Búza Katalin, az üzemi KISZ-bizottság titkára a több mint 450 KISZ-es ne­vében kért szót. Elemezte az elmúlt három esztendőben folyó politikai munkát. Ki­emelte, legfontosabb feladat az éves gazdasági terv telje­sítése, hiszen csak a megter­melt nyereséget lehet külön­böző célokra fordítani. A teendők közül a szakmun­kásokkal való fokozottabb törődést, a fiatal diplomá­sok számának növelését, a szocialista munkaverseny- mozgalom további erősítését említette. Előfordult néhány esetben, hogy csak késve kérték ki a KISZ véleményét az ifjúságot érintő kérdé­sekben. Koczka István, a kutatás- fejlesztési osztály küldötte a számítástechnika fontossá­gára hívta fel a figyelmet. Javasolta, hozzanak létre számítógépépítő klubot a gyárban. Zilahi Zoltán, aki jelenleg katona, a határőr­ség és az üveggyár egyre bővülő kapcsolatáról beszélt. Holcseka István, a sík-, húzó- és keverőüzem gépé­sze annak a véleményének adott hangot, hogy induljon nappali tagozatos szakmun­kásképzés munkaterületü­kön, az utánpótlás biztosí­tására. Haraszti Sándor a tömegsport rangjának hely­reállításáról beszélt. Hiába támogatja a vezetés a sport­pályák építését, a progra­mok szervezését, ha ezeken a rendezvényeken csak ke­vesen vesznek részt. Dr. Bereczki István, a vá­rosi tanács vb-titkára elis­merését fejezte ki a gyár dolgozóinak azért a hathatós támogatásért, amit a város­építésben társadalmi mun­kában kifejtettek. Gubcsi Lajos, a KISZ KB intéző bi­zottságának tagja, a Magyar Ifjúság főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben a KISZ jobban al­kalmazkodjon a társadalmi változásokhoz. Igyekezzen kezdeményezőleg fellépni, hasznos javaslataival nyerje meg az ifjúságot a feladatok megvalósítására. Az ifjúság valós érdekei védelmében egységesen, közösen lépjen fel. Hudák István összefog­lalójában elmondotta, hogy egyetért a felve^tt javasla­tokkal, és a tervek megvaló­sítása csak a fiatalokkal kö­zösen lehetséges. A parla­ment elfogadta a beszámolót, az elkövetkezendő három évre szóló intézkedési ter­vet. Megválasztották az Üvegipari Művek parla­mentjére a küldötteket. A tanácskozás után Búza Katalin KISZ-titkárt kértük rövid összegzéSre: — Ennél mozgalmasabb, aktívabb parlamentet vár- tab. Természetesen az ifjú­sági fórumokon sok minden elhangzott. Valahogy a mi fiataljaink is „megszeppen­nek” kissé, ha a gyár veze­tőivel kerülnek szemtől szembe. Ezen a téren is elő­relépésre van szükség. A szocialista demokrácia fontos fórumai az üzemi if­júsági parlamentek. Sajnos, csak úgy, mint másutt, úgy vélem, az üveggyári fiatalok sem tudtak még teljes mér­tékben élni a kínálkozó le­hetőséggel. Biztató lépéseik, a gyári vezetőkkel való gya­koribb párbeszédre irányuló törekvésük azt sejteti, hogy három év múlva még több eredményről tudnak számot adni. Verasztó Lajos Nemzetközi kooperáció a hústermékek exportjának fokozására Kooperációs megállapodások életre hívásával segíti az élelmiszerek, húsfélék piacképességének fokozását a TE- RIMPEX. így olyan korszerű technológiákhoz, gépekhez, alapanyagokhoz, gyártási eljárásokhoz juttatja az üze­meket, amelyek hozzájárulnak a termelés színvonalának emeléséhez, a legkeresettebb termékek gyártásának meg­indításához. Jelenleg 16 nemzetközi kooperációs szer­ződés alapján termelnek, illetve dolgoznak fel húst a hazai vállalatok, gazdaságok. Az együttműködésekkel — részben a külföldről beho­zott gépsorokon — a part­ner igényeinek megfelelő ter­mékek gyártását kezdhették meg. Ily módon az együtt­működés valamennyi részve­vője megtalálja számítását: a hazai vállalat előrelép a technikai fejlesztésében, a TERIMPEX több exportáru- alaphoz jut, a külföldi cég pedig — részben gépei el­lenértékeként — garantáltan kiváló minőségű árura ta­lál. Így van ez a hús- és baromfiipar több vállalatá­nál, ahol a kooperáció kere­tében átvett modern gépek­kel egész sor új exportter­méket állítanak elő. A cso­magolás színvonala is javult. Ezekben a napokban a Szen­tesi Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál szerelik azokat a berendezéseket, amelyeket svájci partner adott át más­fél millió márka értékben. Az üzemben szeletelt puly­kamell készül majd. A tíz évre szóló kooperációs meg­állapodás szerint a terméket évente kétmillió márka ér­tékben — legalábbis Svájc­ban — kizárólag a partner cégnek adja el a TERIM­PEX. Más kooperációban a ha­zai üzemek olyan tenyészál­latokhoz jutnak, amelyek egyes tulajdonságaikban fe­lülmúlják az itthoni hason­ló fajtákat. A Baranya me­gyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat és a TERIMPEX francia cég­gel állapodott meg a nálunk ismert fajtáknál nagyobb májat, értékesebb húst adó mulard fajhibrid tenyészál- lományának és tartástechno­lógiájának átvételében. A pécsi vállalat állattartó part­nerüzemei az idén 250 ezer, jövőre pedig 400 ezer ilyen hibrid kacsát nevelnek fel. A feldolgozott árut főleg a francia cég vásárolja még. A tervek szerint hamarosan harmadik piacon is értéke­sítik majd a kacsahúst, má­jat. Hasonló jellegű a kecs­keméti baromfifeldolgozó, a TERIMPEX és a Palotási Állami Gazdaság együttmű­ködése is: a külpiacon leg­kapósabb, csökkent zsírtar­talmú, vörös húsú barbari kacsa elterjesztésére kötöt­tek szerződést, szintén fran­cia céggel. Előkészítés alatt áll egy újabb együttműködés; a Húsipari Tröszt, a TERIM­PEX és az egyesült álla­mokbeli Atalanta cég kö­zös vállalatot kíván életre hívni. A terv szerint együt­tes kutatási programmal évente 8—10 új terméket fej­lesztenek majd ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom