Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

o NÉPÚJSÁG 1984. október 24., szerda Szombaton Ösztöndíjasok találkozója Október 23-án, tegnap Bé­késcsabán, a megyei pártbi­zottság székházában tanács­kozott az MSZBT megyei koordinációs munkabizottsá­ga. Tóth Béláné, a megyei pártbizottság munkatársa el­sőként a „Baráti szövetség­ben” vetélkedő megyei dön­tőjének előkészületeiről szólt. A tervek szerint két hely­színen lesz a döntő, decem­ber 7-én Muronyban és de­cember 8-án Békéscsabán. Ezután a Maprjál regionális tanácskozás előkészületeiről elmondta, hogy Szegeden ke­rül sor az orosz nyelvtaná­rok területi tanácskozására. Végül egy közeli esemény­ről: október 27-én, szomba­ton délelőtt 10 órakor ha­gyományteremtő céllal kerül sor Békéscsabán, a KISZ-is- kolán a Szovjetunióban vég­zett volt ösztöndíjasok talál­kozójára. A cél az, hogy rendszeressé váljanak ezek a találkozók. Külpolitikai fórumok a megyében Chrudinák Alajos, a Ma­gyar Televízió külpolitikai főosztályának vezetője a kö­vetkező napokban több he­lyütt is fórumot tart me­gyénkben. Október 25-én, csütörtökön 14 órakor a vésztői, 16 órakor a füzes­gyarmati művelődési házban, 18 órakor a szeghalmi ifjú­sági házban, 20 órakor pedig a dévaványai művelődési házban találkozik a közön­séggel. November 1-én Bé­késcsabán a téglagyári mű­velődési ház és a megyei gyógyszertári központ ven­dége lesz, este pedig a med- gyesegyházi művelődési házban válaszol az érdeklő­dők külpolitikai kérdéseire. Legközelebb november 22- én tart fórumot a televízió népszerű újságírója megyénk több helységében. Kerékpárút épül Köröstarcsán! A község belterületén, a nagy forgalmú 47-es számú főútvonallal párhuzamosan mintegy 1400 méter hosszan a községi tanács kivitelezésében készül a kerékpárút. A költségek meghaladják a 650 ezer forintot, melynek felét a helyi tanács, a másik felét központi keret­ből biztosítják. A napokban megkezdik az út aszfaltozását, s várhatóan november második felében át is adják a for­galomnak Fotó: Gál Edit Vállalati jogászok konferenciája Siófokon tartják meg a vállalati jogászok kétnapos konferenciáját. A tegnap kezdődött tanácskozást — amelyre a Magyar Jogász­szövetség vállalati jogász­tagozatainak kibővített vá­lasztmányi ülése keretében került sor — Nagy László, a jogászszövetség főtitkára nyitotta meg. Ezután Borics Gyula igazságügyi államtit­kár tartott előadást a jog szerepéről a gazdaságirányí­tás továbbfejlesztett rend­szerében címmel. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a vállalatok önállóságának, egyszersmind felelősségének növekedésével fokozódik a vállalati jogtanácsosok sze­repe is. A gazdaságirányítá­si rendszer továbbfejleszté­sének -kérdéseiről tájékoztat­ta a hallgatóságot Szikszay Béla államtitkár, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal el­nöke is. A szerdai választ­mányi ülésen a tagozatok or­szágos vezetőségének beszá­molóját és a soron követke­ző feladatokat vitatják meg. Őszi munkák Csanádapácán Jól haladnak az őszi mun­kákkal a csanádapácai Szé­chenyi Tsz-ben, ahol az idén igen jó eredményeket értek el a búzatermesztésben. A vetésen már nem múlik a jövő évi siker, mert optimá­lis körülmények között, jó vetőágyba kerül a jövő évi kenyérnek való is. A tava­lyihoz hasonló, mintegy 1300 hektáron várhatóan a héten befejezik a közös gazdaság­ban a búza vetését. Bár az őszi termések éré­se késett, ehhez képest jól haladnak a betakarítással is. Jelenleg szedik a burgonyát, vágják a szójababot, a ház­tájiban pedig szedik a sár­garépát, amit a termelőszö­vetkezet háztáji üzemágán keresztül értékesítenek a ta­gok. Az 1600 hektár kukori­cából a hét elejéig mintegy 700 hektáron törték le a ter­mést. ' Nemzetközi kisállat-kiállítás Békéscsabán Október 26-án, pénteken délelőtt 10 órakor nyílik az a három napig nyitva tartó nemzetközi kisállat-kiállítás, melyen hazánk több megyé­jének, valamint Románia és Jugoszlávia egyes területei­nek tenyésztői mutatják be kisállataikat. A Békés me­gyei Tanács V. B. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa MEDOSZ megyei bi­zottsága, s a Békés megyei Kisállattenyésztők Egyesüle­ti Szövetsége Békés megye, Békéscsaba, valamint a me­gye városainak felszabadu­lása 40 éves évfordulóján rendezik meg Békéscsabán, az Orosházi úti általános is­kolában a kiállítást, melyet pénteken délelőtt 10-től 18 óráig, szombaton délelőtt 8- tól 18 óráig és vasárnap 8- tól 16 óráig tekinthetnek meg az érdeklődők. Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1984. OKTOBER 23-AN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 983 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 108 Trabant Lim. (Bp.) 27 301 Trabant Lim. (Debrecen) 16 638 Trabant Lim. (Győr) 26 029 Trabant Combi (Bp.) 8 563 Trabant Combi (Győr) 4 212 Wartburg Lim. (Bp.) 13 528 Wartburg Lim. (Győr) 7 466 Wartburg de Lux (Bp.) 19 251 Wartburg de Lux (Győr) 10 670 Wartburg de Lux, tt. (Bp.) 4 001 Wartburg Tourist ( Bp.) 7 135 Wartburg Tourist (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 15 957 Skoda 120 L (Debrecen) 9 960 Skoda 120 L (Győr) 11490 Skoda 120 GLS (Bp.) 994 Lada 1200 (Bp.) 31 669 Lada 1200 (Debrecen) 19 899 Lada 1200 (Győr) 10 472 Lada 1300 S (Bp.) 12 382 Lada 1300 S (Debrecen) 9 312 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 12 226 Lada 1500 (Debrecen) 8 445 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Lada Combi (Debrecen) 3166 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 P (Bp.) 20 170 Polski Fiat 126 P (Győr) 7 093 Polski Fiat 1500 4 751 Dacia (Bp.) 22 256 Dacia (Debrecen) 13 195 Zasztava (Bp.) 6 493 Szarvas Huszonöt éves a tűzoltó-fúvószenekar Színes programmal ünne­pelte fennállásának közelgő 25. évfordulóját vasárnap a szarvasi önkéntes tűzoltó­egyesület tűzoltó-zenekara. Délelőtt a Felszabadulás té­ren térzene köszöntötte ‘a várost, délután az evangéli­kus templom erkélyén to­ronyzenét, este a zeneisko­lában jubileumi hangver­senyt adott a zenekar. A zeneiskola koncertter­mét zsúfolásig megtöltő ér­deklődők és a megjelent megyei, városi párt-, tanácsi vezetők, valamint az állami tűzoltóság képviselői előtt dr. Molitorisz Pál, a szarvasi Városi Tanács V. B. titkára köszöntötte a zenekart, amely 1959. november 1-én Gráfik Pál, akkori tanácsel­nök kezdeményezésére ala­kult. Az alapító tagok közül többen is jelen voltak a mostani ünnepségeken. Kez­dettől a zenekar motorja, a karnagy szerepét betöltő Ko­zák Lajos. A szarvasi tűzoltófúvósok az első nagyobb sikereket 1961-től érték el a városi, megyei kulturális szemlé­ken. 1963-ba'n az önkéntes tűzoltó-egyesületek fúvósze­nekarainak országos verse­nyén 72 együttes között az első helyen végeztek. Minő­sítő versenyen 1975-ben „Ezüst lant”, 1978-ban pedig „Ezüst lant diplomával” fo­kozatot értek el. A zenekar több tagja egyéni elismerés­ben is részesült. Az együttes alakulásától kezdve részt vállalt a város társadalmi zenei életében, hagyományosan ők nyitják meg Szarvason a május el­sejei felvonulást, fellépnek városi, megyei kiemelkedő rendezvényeken, zenész nem­zedékeket neveltek fel. A zenei nevelés egységét és eredményességét reprezen­tálta jubileumi koncertmű­soruk is. A közönség nagy tetszéssel fogadta Kozák La­jos karnagynak az évfordu­lóra írott „Tűzoltó induló”- ját. A koncertet követő ünnep­ségen dr. Pataki István a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, Karap Géza tűzoltó hadnagy pedig a Békés me­gyei tűzoltóparancsnokság nevében köszöntötte a zene­kart. Az ünnepségen sor ke­rült az önkéntes tűzoltó­egyesületben és a zenekar­ban kiemelkedően tevékeny­kedők elismerésére is. Csak az égieken múlik... Óvoda, általános iskola, gimnázium, orvosi rendelő fűtés- szerelése ügyében sajnos egyre többen fordulnak hozzánk panasszal. Késnek a munkálatok, nincs anyag, nincs ember, fő- és alvállalkozók jönnek, mennek, csak a hűvös napok közeledése biztos. Megfoghatatlan a szerződések nemteljesí­tése, legmegbízhatóbbak általában a saját cégek gmk-i. Tu­lajdonképpen úgy tűnik, a megbízók teljesen tehetetlenek, kiszolgáltatottak a vállalkozók kénye-kedvének. Keserű sirámaim ezúttal is csak az égiekhez szólhatnak: őrizzék meg még néhány napig a jó időt. Csak akkor nem lesznek még betegebbek a békéscsabai járóbeteg-szakrende­lőben orvosi vizsgálatra várakozók, s akkor tartanak ki az ott dolgozókat melegítő elektromos hősugárzók. Bár, mint mondják a megyei társadalombiztosítási igazgatóság mun­katársait igazgatójuk hazabocsátotta, megszánván a reszkető ügyintézőket. Nekik nincsen annyi villanymelegítőjük, hogy minden irodába jusson, no és egyébként is az épület hűvö­sebb szárnyában vannak. A legsürgősebb panaszok elinté­zésére Ugyeletet tartanak. Hogy meddig tart mindez, és ki miatt csúszott el az október 15-i fűtési határidő? Korábbi keserű tapasztalataim arra oktattak, ne próbáljam okát, oko­zóját keresni. Mindig mindenki megmagyarázta az igazát, megismerkedhettem az építési, szerelési szakkifejezések és alkatrészek gazdag tárházával, de ettől még nem intéződött el korábban semmi. Ezúttal biztattak: a héten már bekapcsolják a gázt, pró­bafűtéseket tartanak. Hiszen a belső központifűtés-hálózat az épületben már megvolt, csupán minimális változtatásokat kellett csinálni, hogy a szenes fűtésről áttérhessenek a kor­szerű gázfűtésre. Ha minden jól sikerül, 7-8 nap múlva visz- szaköltözhetnek a tavasszal kirámolt orvosi rendelők, s a társadalombiztosítás ügyintézői is birtokba vehetik irodáju­kat. Hogy addig kitartsanak, az már csak égieken múlik... Bede Zsóka Köpeczi Béla sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) folyamatosan látnak napvi­lágot klasszikus művek. Sok helyen egyfajta arisztokrati­kus elzárkózás figyelhető meg a szórakoztatás kapcsán — tette hozzá. A sajtótájékoztatón Köpe­czi Béla érintette a minden­napi kultúra kérdését is. Ez a téma a közművelődési ta­nácskozáson figyelemre mél­tó helyet kapott, s ezúttal az is megfogalmazódott, hogy segíteni kell a legelemibb közgazdasági, jogi, erkölcsi és környezetvédelmi ismere­tek továbbadását, amelyek az emberek mindennapi ma­gatartására és életmódjára hatnak. Ezen a téren jelen­tős szemléletváltozás figyel­hető meg, de a művelődési tárca vezetője ezúttal is fel­hívta a figyelmet az aktív bekapcsolódás fontosságára. Ugyanis napjainkban egyre inkább igény, hogy az em­berek a kultúrának ne csak passzív befogadói, hanem aktív résztvevői legyenek. Szólt a gazdaság és a kul­túra kapcsolatairól is. Meg­állapította, hogy nagyobb anyagi erőforrásokra volna szükség, ám a gazdaság ál­talános helyzete ennek ha­tárt szab. Kétségtelen az is, hogy az 1968-as gazdasági reform bevezetése után nem gondoltuk végig, hogy mi­ként reagáljon a kultúra a gazdasági élet változásaira. Napjainkban figyelembe kell venni, hogy a közművelődés nemcsak az állami dotáció­ból él, hanem a közönség pénzéből is, s mindez nem­csak gazdasági, hanem tar­talmi kérdés is. Elsősorban az állami intézményekben kell megjavítani a gazdasági munkát, mert nem mondha­tunk le arról, hogy a jót, a művészileg, esztétikailag ér­tékesebbet kínáljuk. Pilla­natnyilag alig van olyan kulturális tevékenység, amit nem dotálunk, de meggondo­landó például, hogy mennyi pénz jusson a különböző, vi­szonylag szűk rétegeket érin­tő kísérletekre. A kulturális kisvállalko­zások hatóköre szűk. Mind­azonáltal bizonyos korrekci­ókkal, fellépve a szélsőségek ellen, szükség van reájuk, főleg ott, ahol kiegészítenek valami hiányzót. Türelme­sen meg kell várni, hogy milyen eredményeket hoz­nak létre e vállalkozások. A demokrácia és az irá­nyítás témaköre ugyancsak a közművelődés egyik legak­tuálisabb kérdése — hang­súlyozta. Az állami kulturá­lis intézményrendszer az utóbbi időben decentralizá- lódott, s jobban figyelembe veszik a helyi igényeket és lehetőségeket. Megfigyelhető az is, hogy egyre gyakrab­ban jönnek létre különböző egyesületek és klubok. Kö­zösségek alakulnak, nő a közművelődésben részt ve­vők aktivitása. Kérdés azon­ban, kell-e ezeknek a kö­zösségeknek a szakmai, mód­szertani támogatás, s milyen legyen például az engedé­lyezési eljárás, vagy a fel­ügyelet tartalma. E problé­mát mintegy összefoglalva hangoztatta: e sokféleséget nem szabad korlátozni, de ja­vítani az irányítást, és egy­séges elveket érvényesíteni a művelődéspolitikában; esz­mékkel és szakmai tudással irányítva az intézményeket. Végül aktuális feladatok­ról szólva megállapította, hogy a közművelődési tevé­kenységben a kultúra tartal­mi kérdéseit szükséges elő­térbe állítani, különösen azokat, amelyek a befogadás mozzanatára irányulnak. Meg kell tenni mindent a gazdaság és a kultúra közöt­ti komplex kapcsolat kiala­kítása érdekében, hogy ezek egymást kölcsönösen segít­sék. Üj koncepciót alakíta­nak ki, meghatározva az ér­tékek befogadása és az ál­talános művészetpolitikai el­vek érvényesítése érdekében szükséges állami feladatokat. Tanácskozás a MÉM-ben A fővárosi, a Pest és Nóg- rád megyei mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, a MÉM-hez tartozó vállala­tok, intézetek igazgatói teg­nap a minisztériumban a mezőgazdaság jövő évi fel­adatainak teljesítéséhez szükséges anyagi-műszaki feltételekről, valamint a közgazdasági szabályozók alakulásáról tárgyaltak. Meg­vitatták a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalókat is. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Faluvégi La­jos, a kormány elnökhelyet-: tese, az Országos Tervhivatal elnöke. Villányi Miklós mezőgaz­dasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár előadásában az idei év várható eredményei­vel kapcsolatban kiemelte: a népgazdasági terv minden eddiginél nagyobb feladato­kat támasztott a termelőkkel, gazdálkodókkal szemben. Az esetenként kedvezőtlen idő­járás ellenére az ágazatok összességében megfelelnek a várakozásnak. Az államtitkár a további­akban a jövő évi feladatokat ismertette. Ezeket az idei várható teljesítményekkel összehasonlítva általában újabb előrelépés szándéka jellemzi. A növénytermelők magasabb hozamokkal szá­molnak, az állattenyésztés­ben viszont ezúttal az el­képzelések szerint megáll majd az évek óta tartó len­dületes fejlődés, ami lénye­gében nem gazdasági kény- szerűségből adódik, hanem abból, hogy a külpiac érté­kesítési lehetőségei szűkül­nek. Nincs igény a követke­ző időszakban a sertésállo­mány gyarapítására, ellen­ben nagyobb számú vá­gómarhára lesz szükség, és a tejhozamok további fokozá­sára. A feladatok az ideinél nagyobbak lesznek a ba­romfiágazatban is, lévén, hogy javultak például a to­jásértékesítés lehetőségei. Az államtitkár ismertette a mezőgazdaság ár- és pénz­ügyi szabályozásában jövő­re bekövetkező változásokat. Elöljáróban utalt arra, hogy az élelmiszergazdaság terv- előirányzatai összhangban vannak az átalakított sza­bályozókkal. Azok várható hatása kettős; egyfelől ked­vezőtlenül érinti a gazdasá­gokat — mindenekelőtt pél­dául a kémiai anyagok vá­sárlásánál —, másfelől vi­szont ösztönzi az elmaradó ágazatok felzárkózását, és lehetővé teszi az eddiginél magasabb teljesítmények ösztönzését a keresetszabá­lyozás oldaláról. Hangsúlyoz­ta, hogy az új szabályozók­nak gyorsan át kell menni­ük a gyakorlatba, ahol ennek a követelménynek nem tesz­nek eleget, ott rövid távon is súlyos hátrányba kerül­hetnek. Egyebek között el­mondotta, hogy a műtrágya beszerzési ára jövőre 8 szá­zalékkal emelkedik, drágáb­bak lesznek majd a növény­védő és gyomirtó szerek, ám nem teljes körben. Emelked­nek, bár kisebb mértékben a gépek, pótalkatrészek, épí­tőanyagok, egyes energia- hordozók, valamint egyéb anyagok árai. A mezőgazda- sági kisgépekért 11 százalék­kal kell többet fizetni. Ked­vező viszont, hogy emelkedik a nagyüzemi árkiegészítés a szarvasmarha-ágazatban — a tejtermelésre és a vágómar­hára egyaránt —, a juhá­szat termékeiért szintén töb­bet fizetnek, és nagyobb lesz a cukorrépa felvásárlá­si ára, ugyanúgy, mint az export téli almáé. Eseten­ként az árakat a minőség alakulása szerint az eddigi­nél jobban differenciálják, például a napraforgó- és a cukorrépa-termesztésben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom