Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-23 / 249. szám

1984, október 23., kedd November 1-én: Bábostoborzó! Színek és formák küzdelme Kiska Juditnak 24 éves ,korára már megadatott be­járni a világot. A festőnő 18 éves volt, mikor Kanadában élve egy montreali kiállítá­son mutatkozott be először, s azóta sem szakadt meg kapcsolata sem a külföld­del, sem a közönséggel. Most, hogy a szarvasi Tes- sedik Sámuel Múzeumban önálló kiállítási lehetőséget kapott, kissé hazatért. hi­szen rokoni szálak, gyerek­kori emlékek fűzik a vá­roshoz. A múzeum bátorsága min­denképp elismerésre méltó, hogy vállalta a képek bemu­tatását. Látáskultúránk ma — sajnos — közel sem olyan fejlett, hogy egy véd- jegynévvel nem bíró fiatal művész nonfiguratív képei eleve ne váltsanak ki ellen­kezést. Kiska Judit képeinek nincs természeti modellje, a képek önmaguk akarnak ön­álló és öntörvényű tárgyként létezni. Ami hangulatot su­gallnak (persze, ez nemcsak a műélvezö személyiségétől, de pillanatnyi állapotától is függ). amennyire képesek esztétikusak lenni, annyira hatnak ránk. s annyira ér­tékesek számunkra. Túl egy­szerűnek tűnhet ez a meg­közelítés. de talán használ­hatóbb. mintha lila gőzök­be burkolnánk az igazságot. Persze lehet e munkákat a bennük levő, a létrehozá­sukon fáradozó szakmai tu­dás alapján értékelni. Ez már kevésbé a közönség fel­adata. Kiska Judit igyek­szik megkönnyíteni az íté­szek dolgát. Néhány figurá­lis alkotással megmutatja, tud ő rajzolni, festeni, de hát a nonfiguratív stílus mel­lett szánta el magát. Ki­csit mentegetőzés ízű gesz­tus, bizonytalanságot mutat, mégsem felesleges, mert a közönséget (nyilván) meg­győzi. Számomra azonban sokkal meggyőzőbb a többsé­get képviselő képeken meg­jelenő szakmai tudás és egyéni kísérletező hajlam. Kiska Judit festményein színek küzdenek ki egymás- léi felületet. Az alkotó sajá­tos esztétikumkeresése biz­tosít egy-egy színnek jogot a terjeszkedésre. A művész kí­váncsian figyeli, miket tud a festék, az ecset, a rongy és a műterem-boszorkány­konyha megannyi kelléke. A műélvező azonban szeret ér­teni, hasonlítani, így gyak­ran teszi fel a kérdést az ilyen típusú képek láttán: mihez is hasonlít ez? Ter­mészetes, hogy szeretünk minden látottat valamihez kötni. Néha első látásra megszületik a hasonlat, s már mondjuk is, hogy ez olyan, mint . . . Mégis, aligha fontos a ter­mészeti tárgy kísértetfüggö- nyének ellebbentése. Az a találó asszociáció, amikor önmagukból látunk bele va­lamit ezekbe a festményekbe, akár egy érzést, akár egy hangulatot, akár még egy ennél is megfoghatatlanabb, kimondhatatlanabb valamit. Egyet azonban tisztán lát­nunk kell: e képek megle­hetősen közel állnak az ipar­művészet gondolkodásmód­jához. Ám ez a kijelentés még akkor sem szabad, hogy lebecsülést jelentsen, ha tudjuk; a képzőművészet esztétikailag. filozófiailag magasabb rendű az iparmű­vészetnél. Ez a stílus ugyan­is rengeteget tehet ízlésün­kért, látáskultúránkért. Kiska Judit szakmai tu­dásról és az elmélyültségre való készségéről nemcsak a figurális képek, de a Folya­matok címet viselő sorozatok is -vallanak. E sorozat ké­peinek módosulásai mintha választásra szeretnének ben­nünket késztetni. Kinek ez. kinek az tetszik közülük, ezért vagy azért, egy színért, kontúrért, felületért. Ám a nagy tanulsága ezeknek, hogy nincs végeredmény, csak előzmény és következ­mény van, s a sor mindig új­ra kezdhető elölről, ám a többi kép megismerése után már mást látunk az elsőben. Jelképes, szép gondolat, mí­ves kivitelezésben. Igazsá­ga érvényes mindannyiunk­ra. így a művészre is. Ungár Tamás Fotó: Kovács Erzsébet Sokat hallunk mostaná­ban a KPVDSZ békéscsabai Napsugár bábegyüttesének fellépéseiről, nemrég siker­rel szerepeltek a nemzetközi bábfesztiválon is. Havonta gyermekek százai tapsolják meg produkcióikat, mit sem sejtve arról, hogy milyen gondokkal küszködik az együttes. Erről beszélget­tünk a minap Lenkefi Kon- rád művészeti vezetővel. — Minden amatőr cso­port életében kisebb-na- gyobb válsággal jár a tagok lemorzsolódása, legyen az ok mégoly indokolt; gyermek- szülés. továbbtanulás, mi­egyéb . .. Nos, az idén mi is nehéz helyzetbe kerültünk: jelenleg, az átlagos 15-lel szemben 10-en próbálnak helytállni, s várható még egy-két bábos időleges ki­maradása is. A fő hiány fér­fi bábosokban van, a csoport elnőiesedett, holott fontos lenne a hangkollekcióban a férfiak jelenléte is. — Korábban a Tücsök bábszakkör legjobbjaiból si­került az utánpótlást meg­oldani. Most mi a helyzet? — Ez az év már csak ilyen! 1968 óta vezetem ezt a szakkört, év elején mindig legalább 30 gyerekkel in­dultunk, s ennek a fele meg is maradt közöttünk. Ebben a szezonban összesen 6 gye­rek jelentkezett. Ráadásul a legjobbjaink itthagytak min­ket, az Állami Bábszínház­ba mentek, illetve az egyik kislány felvételt nyert Prá­gába. a bábfőiskolára .. . — Mi az oka, hogy ilyen kevés a jelentkező? Talán csökkent az érdeklődés a bábjátékkal szemben? — Ez az amin magam is sokat gondolkozom. Az igény, az előadásokra hatalmas. Elég csak egy ilyen dél- előttön körülnézni. Ugyan­akkor a játékra kevesen vál­lalkoznak. Talán mert még­sem annyira játék. Mert ha már közönség elé lépünk, az kötelez a tréningre, a jobb felkészülésre? Vagy talán. mert a gyerekeknek a tanu­lás mellett rengeteg egyéb elfoglaltsága van? De lehet, hogy a szülők maguk sem erőltetik gyermekeik ilyen irányú elkötelezettségét? Ügy gondolják, nincs perspektí­vája? — És nincs? — Ahhoz képest, hogy gyermekszakkör, szép pályát futott be. Többször szere­pelt a televízióban. Megkap­ta a Népművelési Intézet nívódíját. Ez volt az egyet­len gyermekszakkör a me­gyében, amely nemzetközi bábfesztiválon szerepelt. S ha még ehhez azt is hozzá­teszem, hogy nem egy tehet­séges gyerek ezt a pályát választotta. Tehát van to­vábblépési lehetőség ... — Hogyan lehetne mégis növelni a csoportok létszá­mát? — A gyerekeket csütörtö­könként, délután 4-től min­dig szívesen látjuk. A Nap­sugár bábegyüttesben pedig — nagyon régen, legalább 20—25 éve hirdetünk ehhez hasonló felvételt — novem­ber 1-én várjuk mindazo­kat a középiskolásokat, il­letve a 30 éves korukon nem túllépett fiatalokat, akik kedvet éreznek a bábozás­hoz. Az ifjúsági ház 4. eme­letén, délután 6 órától meg­nézhetik a próbánkat, aztán elbeszélgetünk velük. Fel­vételi. ..kipróbálás”, és egyéb ilyen ijesztő tortúra termé­szetesen nem lesz. — Lehet, hogy ez a bábos­toborzó meghozza eredmé­nyét? — Reméljük, hiszen az igény a bábjátékra nem lanyhult. Havonta átlagban két előadást be kell mutat­nunk. hiszen sajnos, az egész megyében hasonlóak a ta­pasztalatok: nehéz csopor­tot szervezni, s megtartani még nehezebb ... Mi még­sem mondunk le róla. — Kívánom, legyen elég jelentkező a szülők s a gye­rekek nevében egyaránt. Nagy Ágnes A Bábolnái .Mezőgazdasági Kombinát a legkorszerűbb agro­technika elterjesztésén kívül különös gondot fordít a nagy­üzem történeti emlékeinek megőrzésére is. Képünkön; a há­zimúzeum egy részlete (MTI-fotó — Matus/ Károly felv. — KS) KÉPERNYŐ Állandóan lekéssük a haladás gyorsvona­tát. Körülbelül így fogalmazott A Hét vasárnap esti adá­sában a műsorvezető, Sándor István. Mit tagadjam, fejtege­tése éppúgy elszomorított, mint a hazai mikroelektronika és rugalmas gyártógépsorok nem éppen üdvös fejlesztéséről ké­szített riportok információi. Aztán eszembe jutott a délután látott Önök kérték . . . különkiadásának sok-sok apró ripor- tocskája is, amelyekben a butuska álkérdésekre semmitmon­dó feleleteket adtak igazgatók és művezetők, a marós és a „vezér”. A hazai televíziógyártás egyik fellegvárának, az Orionnak dolgozóiért készítették ezt a szánalmasan egysíkú kívánságműsort. És a riportocskákból megint csak elővil­lant az, amit lemaradásnak, késésnek, vagy ha úgy tetszik: begyűrűzésnek, válságnak nevezünk. Persze, ezek tények. Meggyőződésem, hogy az Orion vezetői és dolgozói éppúgy a késések megszüntetésén dolgoznak, mint például az üzem- szervezés hazai (és: világhírű!) tudósai vagy a mikroelektro­nikai ipar munkásai, mérnökei. Bevallom, engem nem túl­zottan érdekel, hogy milyen szabályozó miatt vagy hibás ren­delkezésből eredően, milyen létre nem jött külhoni kereske­delmi kapcsolat okán állunk itt, ahol nem kellene. Én (sem) értem a szakszavakat, a közgazdasági és technikai kifejezé­seket. Én csak azt érzem és tudom, hogy nem lehet színes tevét kapni, hogy sokszor kimarad az adás a tévémben, hogy Budapestre telefonálni szinte kilátástalan, hogy: az említett tények valóban így igazak. Engem inkább az érdekelne, hogy mikor lesz jobb. Hogy a sirámok ismételgetése helyett végre már a biztatóról is beszámoljon a tévé. Akár A Hétben is. HA A HETI MŰSORT OSZTÁLYOZNI KELLENE, az első három napért nullást, az utolsó háromért pedig úgy három­negyedest kapna tőlem a műsorszerkesztés. Mert például Nadine Gordimer hiába világhírű író (nemrégiben a Ra-Re sorozatban jelent meg egy kisregénye Kései polgárvilág cím­mel) a Hat láb föld című sorozata témája, feldolgozása mi­att sem illik az egyes műsorra, pláne nem este nyolctól. A kettesen kezdték, jó is volt ott. Ellenben köszönet az Égi postások című új, pénteken dél­után indított francia sorozatért. Minden egyéb programomat elhalasztva ültem a képernyő elé, mert még eleven volt ben­nem az autózás, a repülés történetéről szóló, ugyancsak fran­cia dokumentumsorozatok élménye. Bár a légiposta történe­téről szóló film első része némi csalódást okozott megannyi fikciójával, mégis örülök neki. S minden olyan filmnek, so­rozatnak, amely ismeretterjesztő. Mint például a lehetetlen időpontban sugárzott A kozmosz című amerikai, vagy a kora szombat délutánra rekesztett Az ember és a tenger című olasz sorozatok. A Delta meg mintha kifulladna. Pedig még csak 21 éves. Az sem világos, hogy a tévé egyik legnézettebb műsorának időtartama hetente miért csak 25 perc? AZ OPERA A LEGSZERENCSÉTLENEBB MŰFAJ — ál­lítja több színházi teoretikus és gyakorló művész is. Hát. igazuk lehet. Gondoljunk csak bele: egyszerre énekelni, sze­repet játszani, értelmesen artikulálni. . . Nagyon nehéz do­log. Már-már lehetetlen. Ennek ellenére nagyon sokan sze­retjük a dalszínházi előadásokat. S nemcsak a zeneszerzők miatt. S nem is az énekesekért. Az egészért. S ha olyan szer­ző neve áll a színlapon, mint Offenbaché] akkor azt nem le­het kihagyni. A sok mindent látott (sikert, csúfos kudarcot, csak szakmai elismerést, csak közönségsikert) Zenés Tévé­színház péntek esti premierje a felsorolt négyből inkább az elsőt érdemelte ki. A sorrend ugyan gyanús, hiszen először mutatták be külföldi szakmai közönségnek, csak utána lát­hattuk mi, magyar nézők. A Hoffmann meséi kellemes zené- jű, néha a szentimentalizmusba csapó történetű valódi zenés mesefüzét’. Ahogy néztem a Szinetár Miklós rendezte operát, titkon bár, de időről időre igazat kellett adnom a teoretiku­soknak. Bár a rendező mindent megtett, hogy ne csak az andalító muzsikában, hanem az előadásban is gyönyörköd­hessünk, ez nem mindig sikerült. A főszereplő, Kelen Péter zseniális énekes, de ő a porosán hagyományos operaelőadás stílusát képviseli. Három női partnere pedig nem tudta (tudhatta?) eldönteni, hogy a rendezőre vagy rossz beideg­ződéseire hallgasson, már ami az előadásmód stílusát illeti. Hiába voltak hát ellenpontozásukra a nem(csak) zenei szín­padokról ismert színészek, az egész előadás elúszott. Jobban mondva zenére, színielőadásra, látványra, tévés kamarabe­mutatóra bomlott szét. Egyedül talán a rendező igyekez.ete az. amit fenntartások nélkül dicsérni kell . . ISMÉT NEM EGYEZTETTEK a műsorszerkesztők szomba­ton este. Az európai filmművészet gyöngyszeme helyett (Widerberg Joe Hill balladája) inkább a Telepódium bemu­tatóját néztem. A hosszú útkeresés után ez a könnyű műfajú műsor is helyet talált. Kiváló az ötlet: osszák csak fel a te­rületet egymás között. A tévéseké legyenek az egy- és több felvonásos burleszkek, komédiák, a rádiósoké a politikai ka­baré előadásának joga. így mi járunk jól, a nézők. S elvég­re értünk ran a tévé. nem? ' (nemesi) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Esik az eső. 10.05: Érdekes szigetek. 10.25: Éneklő Ifjúság. 10.40: Haydn: D-dúr (Óra) szim­fónia. 11.10: Boross Lajos népi zeneka­ra játszik. Győri Szabó József nótákat énekel. 11.40: A sötétség mélyén. Jo­seph Conrad regényének- rádióváltozata XII/11. rész. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Kb. 13.45: Filmzene. 14.10: Magyarán szólva . . . 14.25: Orvosi tanácsok — a bal­neoterápiáról. 14.30: Daloló, muzsikáló tájak: Baranya. 15.00: Élő világirodalom: Nagy- Britannia. 15.20: Dzsesszmelódiák. 16.05: A Gyermekrádió kívánság- műsora. 17.00: Társadalom és iskola. 17.30: Fúvószene a XIX. század­ból. 17.44: A Szabó család. 18.14: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Kilátó. 20.00 : Diszkotéka. 21.00: Operettkettősök. 21.30: Tudomány és gyakorlat. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Székely István zongorázik. 23.30: Operaáriák. 0.10: Nóták. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Ragtime-felvételekből. 12.30: Népi zene. 13.05: Pophullám. 14.00: Zádory Mária énekel. 14.15: Szimfonikus könnyűzene. 14.40: Zeneiskolásoknak. 15.05: Régi magyar muzsika a Camera ta Hungarica együttes előadásában. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Kamasz-panasz. 18.30: Gramofonsztárok. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00 : Legkedvesebb verseiből válogat Csernus Mariann. 20.19: Nóták. 21.05: Pantaleón és a hölgyven­dégek. vinA. 21.30: Válogatott felvételek. 22.30: Beszélgetés Kallus László­val. 23.20: A tegnap slágereiből. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Pauk György hegedül, Schiff András zongorázik. 9.58: Operafelvételekből. 10.45: Népdalfeldolgozások. 11.21: Évszázadok mesterművei. 13.05: Világújság. 13.20: Kórusmuzsika. 13.40: Operahármasok, 14.07: Interfórum — 1984. 15.30: Labirintus. 15.45: Muzsika gyermekeknek. 16.00: Yehudi Menuhin hegedül és vezényel. 17.00: Képek és jelképek. 17.30: Üj lemezeinkből. 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der Mutterschprache. 19.35: Operakórusok. 20.30: Taoizmus, buddhizmus. 21.00: A Berlini filharmonikus zenekar Richard Strauss- hangversenye. 22.12: Vizsgálódás egy falugyűlés nyomában. Riport. 22.32: Josquin des Prés kórus­műveiből. 23.00: A middelheimi nemzetközi dzsesszfesztivál felvételei­ből. I. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Üj felvételeinkből. 17.15: Riport a Karcagi Üveg­gyárról. 17.40: Régi lemezalbumok. 18.00: Alföldi krónika*. 18.15: Tina Turner rocklemezei­ből. 18.26—18.30 : Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé. 9.30: Parasztok. Lengyel filmso­rozat. XIII/4. 10.20: Híres spanyol operaéneke­sek. 11.15: Képújság. 14.55: Iskolatévé. 16.10: Hírek. 16.15: A Himalája meghódítása. VI/4. (ism.) 17.10: Életet az éveknek. 17.40: Egészségünkért! 17.50: Képújság. 17.55: Sakk-matt különkiadás. 18.15: Felkay Eszter és Gálfy László műsora. 18.50: Mini Stúdió ’84. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az Onedin család. X/8. 20.55: Stúdió ’84. 21.55: Kockázat. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.45: Paul Klee. Riportfilm. 18.50: Képújság. 18.55: Napi 200 millió ... a hát­térben. 19.30: Mi és a kompjúter. (ism.) 20.00: Szép szó. Világjáró ma­gyarok (Ligeti Lajos). 20.40 : A bölcs csizmadia. Szovjet kisfilm. (ism.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám. 21.15: Hogyan húzzuk ki a bál­na zápfogát? Csehszlovák film. (ism.) 22.35: Képújság. BELGRAD, I. MŰSOR 15.10: Videooldalak. 15.20: Művelődési adás. 15.50: Bijeli Potoci — művelődé­si adás. 16.10: Hírek. 16.15: Kosárlabda-bajnokság. 16.45: Jugoszláv kosárlabda-baj­nokság. I. félidő. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Adás gyerekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Brezny — amerikai játék­film. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Nyitott könyv. 18.45: Világnézet. 19.00: Személyi számítógép — angol népszerű-tudomá­nyos sorozat. 19.30: Tv-napló. 20.00'. Népi muzsika. 20.50: Dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Dzsessz. SZÍNHÁZ 1984. október 23-án, kedden 19.00 órakor Békéscsabán A NÉMA LEVENTE Bajor Gizi-bérlet 1984. október 24-én. szerdán 15.00 órakor Békéscsabán A LEGBATRABB GYÁVA János vitéz-bérlet 1984. október 24-én. szerdán 19.00 órakor Békéscsabán A NÉMA LEVENTE Móricz-bérlet MOZI Békési Bástya: 4-kor: A cárlány és a hét dalia. 6 és 8-kor: A gonosz Lady. Békéscsabai . Sza­badság: de. 10 és 4-kor: A tó szelleme, 6 és 8-kor: Hé. élet! Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Egri csillagok I—II. Gyulai Er­kel : Királygyilkosság. Gyulai Petőfi: 3-kor: E. T., 5-kor: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. Orosházi Béke: 5-kor: A mat­róz, a kozák és a hamiskár­tyás. 7-kor: A 3. számú űrbá­zis. Orosházi Partizán: fél 4­kor: Négy bandita, tíz áldozat, fél 6-kor: Szamurájok és ban­diták I—II. Szeghalmi Ady: El­vis Presley.

Next

/
Oldalképek
Tartalom