Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
NÉPÚJSÁG 1984, október 19., péntek Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) találkozójáról kiadott nyilatkozatoknak megfelelően a magunk részéről is változatlanul a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezésének szükségességét helyezzük előtérbe. Továbbra is azt valljuk, hogy az enyhülésnek nincs elfogadható alternatívája. A Varsói Szerződés tagállamai többször kinyilvánították, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján készek az előrehaladásra, a leszerelés és a fegyverkezés korlátozása terén. A Szovjetunió tárgyalásokat javasolt az Egyesült Államoknak a fegyverkezési versenyben új, veszélyes távlatokat nyitó űrfegyverkezés betiltásáról. Sajnálatos, hogy a tárgyalások mindeddig nem kezdődhettek el. — A nemzetközi élet kedvezőtlen folyamatait nem tekintjük visszafordíthatatla- noknak. Az elmúlt évben pozitív vagy legalábbis bizakodásra okot adó fejlemények is történtek. A világ különböző térségeiben mind szélesebb körben jut kifejezésre, hogy meg kell védeni a nemzetközi együttműködés eddigi eredményeit. Különösen érzékelhető ez Európában. Tavaly a feszült helyzet ellenére tartalmas okmány elfogadásával fejezte be munkáját a madridi találkozó. A stockholmi konferencia új, fontos állomása a helsinki folyamatnak. Joggal üdvözölte a magyar és a nemzetközi közvélemény, hogy négy év után ismét sor került a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezető politikusainak személyes találkozójára. Biztató, hogy a találkozón alkalom nyílt a nézetek kifejtésére, és megállapodás született arról, hogy a két nagyhatalom képviselői fenntartják kontaktusaikat. Azt, hogy a Szovjetunió kész erre, és nem szalaszt el egyetlen alkalmat sem a komoly, érdemi tárgyalásokra, bizonyítja az a nyilatkozat is, amelyet Konsztantyin Cser- nyenko a napokban adott a Washington Post című amerikai lapnak. A külügyminiszter a továbbiakban arról számolt be, hogy a kormány az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően folytatta nemzetközi tevékenységét. — Külpolitikánk alapvető törekvései változatlanok — mondotta. — A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen fontosnak tartjuk a Varsói Szerződést, a szervezet munkájában, a szervezet egységének erősítésében való részvételünket. A kedvezőtlen nemzetközi, gazdasági feltételek, valamint a szocialista építés belső szükségletei elengedhetetlenné teszik a szocialista országok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztését, a gazdasági integráció tökéletesítését, a KGST keretei kö zött. — Kormányunk változatlanul nagy figyelmet fordít a testvéri szocialista országokkal fennálló együttműködésünk, baráti viszonyunk ápolására, fejlesztésére. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióval fennálló kapcsolataink elmélyítésének, a magyar— szovjet barátság és együttműködés szüntelen erősítésének. Barátságunk továbbfejlesztésében kiemelkedő szerepet játszott a Kádár János elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség tavaly júliusi moszkvai látogatása, amelynek során nagy munkát végeztek további együttműködésünk tartalmának meghatározásában és az időszerű feladatok kijelölésében. E munkát folytatták Kádár elvtárs és Csernyenko elvtárs ez év júniusi megbeszélésein. Nagy fontosságot tulajdo- dítunk a szomszédos szocialista országokkal fenntartott sokoldalú kapcsolataink ápolásának és erősítésének. Meggyőződésünk szerint a kölcsönös megértés és a barátság erősítésének, a termékeny együttműködés elmélyítésének olyan további forrásai a hazánkban élő nemzetiségek, illetve a szomszédos országokban élő magyar nemzetiség, amelyek sajátos összekötő kapocs szerepét hivatottak betölteni e létfontosságú kapcsolatok szorosabbra fűzésében. Várkonyi Péter beszédében kiemelte, hogy nemzetközi tevékenységünkben megkülönböztetett figyelmet fordítunk az Európát közvetlenül érintő ügyekre. Továbbra is jelentős erőfeszítéseket teszünk a helsinki és a madridi okmányokban foglaltak megvalósításáért. Erőfeszítéseink elismeréseként értékeljük, hogy 1985-ben hazánkban kerül sor az Európai Kulturális Fórum megrendezésére. Azt kívánjuk, és az értekezlet házigazdájaként mindent megteszünk annak érdekében, hogy a találkozó előmozdítsa az európai népek és államok közötti megértést és kulturális együttműködést, hozzájáruljon az európai politikai légkör megjavításához. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének, amely fontos szerepet tölthet be a vitás kérdések rendezésében, a globális problémák megoldásában, a sokoldalú nemzetközi együttműködés erősítésében. Joggal állapíthatjuk meg — mondotta a külügyminiszter —, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormánya az elmúlt időszakban is aktív és eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. A hazai háttér, belső i helyzetünk stabilitása teszi lehetővé, hogy hazánk nemzetközi jő híre az elmúlt évben is tovább erősödött, külkapcsold- taink elért szintje a nehezebb körülmények közepette sem szenvedett komolyabb károsodást, sőt bizonyos területeken továbbfejlődött. A kormány arra törekszik, hogy külpolitikai irányelveinkkel összhangban még hatékonyabban szolgálja szocialista építésünk ügyét nemzetközi kapcsolataink alakításában és a külpolitikai tevékenységben. Joggal bízhatunk abban, hogy az ehhez elengedhetetlen előfeltétel: a béke megvédhető, és a világhelyzet alakulása visszaterelhető az enyhülés útjára. A Magyar Népköztársaság a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy így legyen — mondotta befejezésül Várkonyi Péter. A vitában felszólalt: Dar- vasi István (Bp., 19. vk.), az országgyűlés külügyi bizottságának titkára. Káldy Zoltán (Bp., 53. vk.), az evangélikus egyház országos püspök-elnöke. Gosztonyi János (Vas m., 8. vk.), a Magyarok Világszövetségének főtitkára. Határozathozatal következett: az országgyűlés a külügyminiszteri beszámolót és a választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke számolt be a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról. Papp Lajos beszéde Az államtitkár bevezetőben elmondotta, hogy az országgyűlésnek az 1974. évi őszi ülésszakon számolt be első alkalommal a tanács- törvény végrehajtásáról. A kormány és a tanácsok megkülönböztetett gondot fordítottak, intézkedéseket hoztak az akkori vitában elhangzottak megvalósítására, a jelzett hiányosságok kijavítására, felszámolására. Ezek eredményeképpen — csak a legfontosabbakat említve — szélesebb körű gazdasági, ellátási, igazgatási együttműködés alakult ki a városok és a környező községek között. A helyi tanácsok fenntartásába került a lakosság ellátását szolgáló intézmények döntő többsége. Nagyobb figyelmet kapott az állami lakóházak és közintézmények felújítása. Az egészségügyi intézmények intergrációja jelentősen csökkentette az ellátás korábbi párhuzamosságait. A tanácsok munkáját az elmúlt tíz évben is oly módon kellett fejleszteni, hogy tovább erősödjék a népképviseleti-önkormányzati jellegük és államigazgatási funkciójuk. A tanácsüléseken részt vevő képviselők tanúsíthatják, hogy a testületi munka tartalmában is. módszereiben is fejlődött. A testületi döntések megala- pozottabbak, következetesebb a végrehajtás számonkérése, érezhetően nyíltabb lett a tanácsok tevékenysége. A tanácsülések ugyanakkor még nem mindenütt eléggé aktív és hatékony fórumai a helyi politizálásnak, az eltérő érdekek összehangolásának. A testületek tevékenységének továbbfejlesztéséhez — amint ezt a Központi Bizottság állásfoglalása is tartalmazza —mindenekelőtt arra van szükség, hogy növekediék szerepük a különböző helyi, területi érdekek feltárásában. összehangolásában és érvényesítésében. — A testületi képviseleti munkában meghatározó szerepük van a tanácstagoknak. Nagy többségük közéleti felelősséggel tesz eleget megtisztelő megbízatásának — mondotta Papp Lajos. Közéleti tevékenységükhöz a jövőben még több támogatást kell nyújtani. Rendszeresebben kell tájékoztatni őket a település életét érintő kérdésekről, tervekről, elképzelésekről. Kapjanak több megbízást a tanács képviseletére, a tisztségviselők és az apparátus dolgozói jobban támaszkodjanak véleményükre. A tanácstörvény és más magas szintű jogszabályok számottevően növelték a tanácsok terület- és településfejlesztési, lakosságellátási feladatait. Alapvetően fontos ezért népképviseletiönkormányzati tevékenységük gazdasági megalapozása. Ezt olyan folyamatnak kell tekinteni, amely függvénye a népgazdaság mindenkori helyzetének és a gazdaságirányítási rendszernek. A gazdaságirányítás napirenden levő továbbfejlesztése várhatóan javítani fogja a tanácsi gazdálkodás feltételeit is. A Központi Bizottság állásfoglalásának megfelelően az érintett központi szervekkel azon dolgozunk, hogy — a központi és megyei kötöttségek csökkentésével — mindenekelőtt a városi és a községi tanácsok önállósága erősödjék, kapjanak gazdálkodásukhoz tá- gabb mozgásteret. Ennek megfelelően az a szándék, hogy a lakosság alapfokú ellátásához feltétlenül szükséges pénzeszközök álljanak a helyi tanácsok rendelkezésére — hangsúlyozta az államtitkár. Jogos Igény és követelmény. hogy az állampolgárok ügyeivel foglalkozó, a Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóhoz kapcsolódva a tanácstörvény végrehajtásának két részterületéről kívánok szólni: Az első részben a tanácsok és a lakosság kapcsolatának Békés megyei eredményeiről, és még teljesebbé tételének lehetőségeiről. A második a községi tanácsok új irányítási rendszer átszervezésének tapasztalatairól, a Békés megyei képviselőcsoport véleménye alapján. Tisztelt Országgyűlés! Megyénkben a tanácsok és a lakosság kapcsolatainak kialakult formái jól szolgálják a lakosság mind szélesebb körű bevonását a tanácsi feladatok végrehajtásába. A tanácstagok meghatározó többsége helyesen képviseli választóinak érdekeit. Megfelelően hangolják össze a település általános és saját választókerületi érdekeit. Különösen a községekben sokoldalú kapcsolatot tartanak fenn választóikkal, többségüket személyesen ismerik. A több tanácsciklusban tevékenykedő tanácstagok munkája jó színvonalú. A tanácsok és a lakosság kapcsolatában kiemelt jelentősége van a tanácstagi beszámolóknak. Ezek szervezésében és lebonyolításában a HNF helyi bizottságaival az együttműködés évek óta állandó és eredményes. A tanácstagi beszámolók látogatottsága megfelelő, azokon átlagosan 20 választópolgár vett részt. Helyes lenne a tanácstagi beszámolókat novemberben megtartani, mivel akkor az éves tervteljesítés várható eredményei is ismertethetők, és a jogos lakossági igények beépíthetők a következő évi tervjavaslatba. A tanácsi testületek tartalmi munkája, demokratizmusa sokat fejlődött. A tanácsülések nyilvánosságának érvényesítése a gyakorlatban még nem kapott elég figyelmet. A lakosság tájékoztatásának ezt a közvetlen módját az elkövetkezendő időben jobban ki kell használni. Különösen a kiemelt, közérdekű ügyek tárgyalása nagyobb érdeklődés és részvétel mellett kerüljön megvitatásra és eldöntésre. Igaz, sok helyen a tanácsnál nincsenek meg a szükséges helyiségfeltételek, de a művelődési otthonok biztosítják ezt, mely lehetőséggel néhány tanács élt is. A szocialista demokrácia kiteljesedését adja a tanácsok és a lakosság közötti sokoldalú kapcsolat. Az a véleményem, hogy a tanács- törvény több lehetőséget biztosít, mint ami eddig a gyakorlatban kialakult. növekedésével arányosan — a helyi tanácsokat erősítették meg. Megnyugtató, hogy a községek nagy többsége a járások nélkül is jól megáll a lábán, sok községben a korábbiaknál önállóbban, öntevékenyebben dolgozik a tanács. A következő években az új irányítási rendszer stabilizálását, a tanácsi apparátus biztonságérzetének erősítését és munkájának tartalmi javítását tekintjük elsődleges feladatnak — mondotta befejezésül Papp Lajos. A vitában felszólalt: Gaj- dócsi István (Bács-Kiskun m., 13. vk.), a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, az országgyűlés jogi igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke, S. Hegedűs László (Pest m., 24. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Horváth Lajos (Baranya m., 3. vk.), a Baranya megyei Tanács elnöke, Gulyás Emilné (Sza- bolcs-Szatmár m., 14. vk.), a Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei bizottságának titkára, Biró József (Győr-Sopron m., 6. vk.), nyugalmazott’ külkereskedelmi miniszter, Csapó Jánosné (Tolna m., 7. vk.), a Simon- tornyai Bőrgyár igazgatóhelyettese, Boka Mihályné (Békés m., 5. vk.), a méhkeréki Községi Tanács elnöke. Boka Mihálvné felszólalása Ugyanis a jelenlegi gyakorlatban a tanácsok többségében a gazdasági eszközök feletti rendelkezési jogot leadták a tanács hatásköréből. Így a tanácsok döntése az évi költségvetés és fejlesztési tervek elfogadására korlátozódik. Az átruházott hatáskörön belül a végrehajtó bizottság többször módosítja a pénzügyi terveket és a tanács már csak a tényeket nyugtázza. Ez csökkenti a tanács önkormányzatát, a tanácstagok, és rajtuk keresztül a lakosság aktív bekapcsolódását egyes feladatok konkrét végrehajtásába. A tanácsoknak nem kellene ezt a hatáskört átruházni — még akkor sem, ha ezt jogszabály lehetővé teszi —, mert ezzel politikai elveink- hoz igazodva bővebben merítenének a szocialista demokrácia lehetőségeiből, gazdagabbá, hatékonyabbá tennénk közéletünket. A tanács és a lakosság kapcsolatának egyik legjelentősebb intézménye a falugyűlés. A lakóhelyi demokrácia gyakorlásának intézményei közül ezt a formát igényli leginkább a község lakossága. A falugyűlések betöltik rendeltetésüket, jó eszközei a lakosság tájékoztatásának és véleménye megismerésének. A tanácstagi beszámolókon, a falugyűléseken, egyéb fórumokon az elmúlt évben 70 ezernél többen vettek részt, megyénk lakossága több mint 15 százaléka. Jelentősen növekedett a javaslatok száma. A helyi tanácsok a falugyűlések javaslatai alapján döntöttek a nagyobb beruházásokról, a lakossági hoz- járáulás módjáról, mértékéről (gázellátás, útépítés stb.). A tanácstagok, a helyi népfrontbizottságok szervező, mozgósító tevékenységét jelzi, hogy az 1982. évi 740 forint egy főre jutó társa- dalmimunka-értéke az elmúlt évben 949 forintra emelkedett a megyében. Napjainkban egyre jobban bebizonyosodik, hogy a társadalmi munka jelentős közösségi szemléletformáló erő, a közéletiségre nevelés fontos eszköze, terület- politikai tervek megvalósításához fontos forrása. Tisztelt Országgyűlés! A Békés megyei képviselő- csoport véleménye, hogy a közigazgatás korszerűsítésének folyamatában az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb átszervezését képezte a járási hivatalok megszüntetése. Elismerésre méltó ennek előkészítésében és lebonyolításában mind a központi, mind pedig a megyei szervek demokratikus munkastílusa, a helyi, területi kapcsolataik erősítése, és ennek során az új feladatok helyi megoldásának kialakításában a közvetlen segítségnyújtás. Az új feladatok végrehajtása teljes körűen még nem értékelhető, de az eltelt időszak bizonyítja, hogy a helyi önállóság fokozása, továbbá a lakossági ügyek helyben történő intézése jó hatást vált ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a városi jogú nagyközségi és a községi tanácsoknak még további fokozott segítségre van szüksége a számunkra teljesen újszerű feladatok ellátásában. A dolgozók önképzéssel és a szervezett továbbképzésen keresztül igyekeznek mind nagyobb szakmai ismeretet szerezni. Különösen a községekben merül fel a tanácsi dolgozók — más munkaterülethez viszonyítottan — bérezésének lemaradása. A járások megszüntetéséből eredő bérek döntő többségét itt hasznosították, de ez közel sem elégséges a hosszabb idő során kialakult lemaradás pótlására. A városoknál is előfordulnak jelentősebb bérfeszültségek, más területen végzett hasonló szakképzettségű és munkaigényességű dolgozókhoz képest. Ezen a helyzeten megyeileg és helyileg sokat tenni nem tudnak, átmenetileg a jobb munkahelyi légkörrel. a munkafeltételek lehetőség szerinti javításával igyekeznek enyhíteni a helyzeten. Az új* városkörnyékek kialakításával helyenként még megoldatlanok a közlekedési problémák. Érthető és indokolt, hogy a tömegközlekedéssel foglalkozó szervek is messzemenően figyelembe veszik a gazdaságosságot. Továbbra is törekedni kell azonban, hogy a lakosság részére biztosított legyen az új igazgatási kapcsolatokhoz igazodó közlekedés. Tisztelt Országgyűlés! A megyei képviselőcsoport a tanácstörvény, végrehajtását eredményesnek tartja. A gazdasági nehézségek ellenére is fejlődő volt a tanácstestületek és az apparátus munkája. Különösen értékes, hogy a tanácsszervezet jól, és időben igazodik az élet által megkövetelt változásokhoz, társadalmi fejlődésünkhöz. Ezt fejezi ki a tanácstörvényben az év elején történt változtatás. E kiegészítésekkel a tanácstörvény alkalmas arra, hogy a jövő feladatainak megfelelő kereteket adjon, tartalommal való kitöltésében viszont még sok a teendőjük a tanácstestületeknek és apparátusoknak. Javaslom a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását. * * * Ezután Tóth László (Csong- rád m., 12. vk.), a szegvári Puskin Tsz termelési elnök- helyettese szólalt fel. Több felszólalás nem volt, a képviselők észrevételeire Papp Lajos válaszolt, majd határozathozatal következett: az országgyűlés a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk hangzottak el. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. (MTI) lakosság szolgálatában álló államigazgatási dolgozók következetesen tartsák meg a jogszabályokat, mindig kulturáltan, „egítőkészen, udvariasan járjanak el. A bürokratizmus felszámolásában a központi szerveknek is vannak feladatai. Elsősorban az eljárások további egyszerűsítésére, a hatóságokat és az állampolgárokat egyaránt terhelő, felesleges előírások, kötöttségek megszüntetésére gondolok — mondotta Papp Lajos. — Háromnegyed év telt el azóta, hogy áttértünk a helyi párt-, állami és társadalmi szervek irányításának új rendjére. Az átszervezés lényegében rendben megtörtént. A községi lakosság ügyeinek intézésében átmenetileg sem következett be nagyobb fennakadás. A tapasztalatok szerint helyesnek bizonyult a 139 városkörnyék kialakítása, központjaik kiválasztása és a községek városkörnyéki beosztása. A megyei tanácsok a megszűnt járási hivatalok személyi állományából, létszámából és béralapjából — feladataik
