Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-03 / 232. szám
Hullámvölgyben? 1984. október 3., szerda Gondolatok megyénk kórusmozgalmának helyzetéről A gyógyászatnak állított emlékművet Varga Imre Kossuth- díjas szobrászművész: Debrecenben, az Orvostudományi Egyetem előtt a közelmúltban állították tel új köztéri szoborkompozícióját (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Múzeumi hónap a Magyar Televízióban örül az ember lelke, mikor egy-egy kórustalálkozón, Éneklő Ifjúság-hangversenyen színpadra lépnek megyénk dalosai, hogy bemutatkozzanak, összemérjék tudásukat, s persze, gyönyörködtessék a hallgatóságot. Ki gondol ilyenkor a szabad idő feláldozására, a próbákra? Igen. A kórusmozgalom ünnepnapjai ezek, ám vannak hétköznapok — s ez a jellemzőbb —, mikor újra meg újra meg kell küzdeni a dallam tisztaságáért, mikor félretéve otthont, pihenést, próbára kell sietni... Nos, ezekről a hétköznapokról, megyénk kórusmozgalmának helyzetéről beszélgettünk a minap Sebestyénné Farkas Ilonával, a KÓTA megyei titkárával, Sutyinszki Jánossal, a Békéscsabai általános munkásdalkör karnagyával és Vörös Sándornéval, a dalkör titkárával. Sebestyénné Farkas Ilona — Négy éve vagyok aktív szemlélője a megye kórusmozgalmának, hiszen addig a fővárosban éltem és dolgoztam. 1980-ban hívtak haza — köröstarcsai születésű vagyok —, azóta tanítok a zeneművészeti szakközépiskolában, vezetem a szolfézs-zeneelméleti szakos munkaközösséget, órákat adok a békési gimnáziumban. vezetem a lány- és a vegyes kart, tagja vagyok a békés-tarhosi zenei napok szervező bizottságának, és ez év áprilisában választottak meg a Kórusok Országos Tanácsa (KÓTA) megyei titkárának. — Más megyékhez képest, hol áll szűk.ebb hazánk kórusmozgalma? — Sajnos, nagyon lemaradtunk e téren. Ennek legfőbb oka; a felsőfokú oktatási intézmények hiánya. Az itt felnövő gyerekek jó része elkerülve, Budapest vagy más megye kórusait boldogítja. Meggyőződésem, hogy Szarvason sem aknázzák ki a- két főiskola adta lehetőségeket, holott együtt csodás vegyes kart állíthatnának ki. A másik gondom, hogy úgy érzem, eddig nemigen volt lehetőségünk eszmecserékre, nem tudjuk, más megyék hogyan is csinálják mindezt, holott tudom, a szolnokiaktól például lenne mit tanulnunk. Papíron létezik ugyan évek óta egy énekkari szakbizottságunk, szép célkitűzésekkel, ám az 1982 óta semmit nem csinált. Szolnokon éppen ez a társaság működik szenzációsan, ezért bizottságunk tagjait összehíva szeretnénk egy tapasztalatcsere-látogatást szervezni hozzájuk. Ezt követően lehet összehangolni, szakmai irányítás alá vonni kórusainkat. Emellett kiadványokat, módszertani füzeteket szerkesztene, javaslatokat tehetne a képzésre, továbbképzésre, és így tovább, egyszóval megvalósíthatná mindazt az elképzelést, melyet alakulásánál megfogalmazott. — Milyen eredményeket mondhatnak magukénak a karnagyok a képzésben, továbbképzésben? — Feltétlen említésre érdemes a békés-tarhosi zenei napok keretében immár évek óta megrendezésre kerülő karvezetői tanfolyam, melyet a jövőben két szintűre tervezünk. Az egyik lenne a mesterkurzus, a másik pedig iskolai kórusok vezetőinek indulna, hiszen megyénkben ők vannak többségben, s bizony ' a legutóbbi tanfolyamon egyetlen Békés megyei hallgatónk nem volt. A tarhosihoz hasonló,. alkotó légkört kellene kialakítani a karnagyi klub programjaiban is. Ezzel is szakmai segítséget kívánunk nyújtani kórusaink vezetőinek. — Az énekkarok minősítése változik-e a jövőben? — Szeretnénk megrendezni Orosházán a zenei általános iskolák kórusainak találkozóját, s minősítőjét, melyre természetesen meghívjuk majd a nem zenei tagozatos karvezetőket is, ám minősülni a jövőben külön-külön fognak a zenei és nem zenei általános iskolások kórusai. E találkozót később hagyománnyá tehetnénk, a vendéglátó mindig más és más iskola lenne. — A középiskolás kórusok? — Nos, e területen az a fő gondunk, hogy a megyében kevesen vannak, akik diák vegyes karral mernek foglalkozni. Ezt kellene fejleszteni, szorgalmazni. Van néhány olyan középfokú oktatási intézményünk, ahol egyáltalán nincs énekkar, holott a felnőtt kórusok utánpótlása elsősorban innen lenne biztosított. — És a felnőtt kórusok? Milyen tervekről számolhatunk be e téren? — Október 29-én, a szak- szervezeti hetek keretében a gyulai, a békéscsabai általános, és a Békési munkásdalkör, valamint a Bartók vegyes kar mutatkozik be. közös hangversenyen. Itt tartja majd a KÓTA munkásénekkari bizottsága is országos ülését, melyre meghívjuk majd mindazoknak a társadalmi szerveknek a képviselőit, melyektől e kórusok segítséget várnak. Sutyinszki lános — Tizenkét éve kezdtem vezetni az akkori férfikart, melyet kétévi vegetáció után. a teljes felbomlás előtt szerveztünk újjá, egy nagyobb méretű vegyes karrá. A kórus tevékenysége igen szerteágazó. Részben van egyfajta belső élete. Emellett fel kell lépnie társadalmi ünnepségeinken, s persze ki kell elégítenie szakmai, művészeti igényeket is. Ezért, úgy hiszem, a munkáskórusok vezetőinek valahol megalkuvóknak kell lenniük, hiszen az aktuális ünnepségek programjait is szinten kell tartaniuk, s ez gátat vet az egyéb műfajokban való elmélyedésben. — Ezért volt tapasztalható korábban a munkáskórusok repertoárjában egyfajta beszűkülés? — A műsorpolitika úgy 1980 körül tisztázódott. Akkoriban fogalmazódott meg, hogy ha azt akarjuk, hogy a munkásosztály művelt legyen, lehetővé kell tenni, hogy birtokba vegye az egyes művészeti korszakok vívmányait, ismerje meg legszebb alkotásait, s ez érvényes volt a művészet e területére is. Ekkor kezdték a munkáskórusok kiszélesíteni repertoárjaikat. .. — Ez a mozgalom fellendülését hozta? — Korántsem, sőt, .3 éve hullámvölgy felé halad az országos munkáskórus-moz- galom. Sajnos, ez érződik megyénkben is: Ez elsősorban a kórusok megszűnéséből, illetve taglétszámuk csökkenéséből érezhető. Az új dalosok beszervezése pedig egyre nehézkesebb. Érdekes módon, a békési munkáskórusnál az utóbbi években éppen ennek az ellenkezőjét figyelhetjük meg . . . — Tapasztalatai szerint mi az oka a hanyatlásnak? — Részben, hogy Békéscsaba zenei kulturális programokban az utóbbi években annyira bővelkedik, hogy ez megnehezíti a választást: „énekkarba vagy máshova?”. A másik gond az énekkarok fenntartásában keresendő. Igen mostoha körülmények között dolgozunk mi is. A harmadik, s talán legdöntőbb probléma, hogy az emberek jó része szabad idejét inkább pénzszerzésre, s nem énekkari vagy egyéb összejövetelekre fordítja . . . — Ilyen elkeserítő a helyj zet? — Dolgozunk. A minősítéseken felnőtt kórusok mellett lépünk fel. Természetes, hogy a munkáskórusok fel- készültségüknél , létszámuknál, s lehetőségeiknél fogva eleve nem kerülhetnek az élvonalba. Mi mégis igyekszünk a maximumot nyújtani, szégyent ne valljunk, hiszen a minősítések — s ez is egyfajta igazság — csak a művészi produkciót veszik figyelembe... Vörös Sándorné — Az elmúlt évben egyetemi szakdolgozatomat a Békéscsabai általános munkásdalkör történetéről — 1921- es megalakulásától napjainkig' — írtam. Az egykori emlékek között kutatva, sok dokumentumot találtam a kórusmozgalom 1920-as évekbeli fellendüléséről. A gyülekezésre, a politizálásra, a vélemények kicserélésére csupán ezekben az amatőr művészeti csoportokban volt lehetőség. A békéscsabai munkásdalkör 1921-ben alakult, ám csak 1926-ban kapott engedélyt működéshez. — Azóta sok évtized eltelt. A mozgalom sem maradt a régi. .. — Nem véletlen az, hogy többen közülük 10—20—40 éve énekelnek a kórusban, s bár tagjaink zömének nem adatott meg, hogy zeneiskolába járjon, zene iránti sze- retetük, lelkesedésük, úgy hiszem, vitathatatlan. Az persze más kérdés, hogy ma már korántsem mozgat meg olyan tömegeket a munkás- kórus-mozgalom, mint mondjuk 50, 60 éve. — Nagy szükség van ezekre az énekkarokra, hiszen minden jelentősebb társadalmi ünnepségen jelen vannak, élményt nyújtanak. — Igen, annak millió jelét érezzük, hogy szükség van ránk, ugyanakkor működési feltételeink igen nehezek. Egy biztos, mi sok mindent megteszünk azért, hogy másoknak, s persze magunknak is emlékezetes perceket szerezzünk. Ennek bizonyítására hadd idézzem az egyik dalköri tagunk, Vaszkó István szavait, melyeket egy kötetlen beszélgetés alkalmával jegyeztem le. „Én úgy érzem, amikor egy hangszer egyedül szólal meg, mintha a hangszert csak. hangolni próbálnám, de mikor ugyanaz a hangszer egy zenekarban szólal meg, az már harmónia. Ha az én hangszeremre van szükség, hogy a harmónia teljes legyen, akkor én áldozatot is képes vagyok hozni azért. Nevezzük ezt az áldozatot a kórusba való járásnak, szabadidő-feláldozásnak. Ez az áldozatvállalás azonban számomra meghozza gyümölcsét, az együtt éneklés gyönyörét. És mivel a harmóniára mindenütt szükség van az életben, minden énekelni képes embertől szinte elvárás is, hogy adjon vagy adja magát a harmónia kiteljesedéséhez.” Nagy Ágnes A múzeumi hónapi alkalmából több művészettörténeti, muzeológiai és műemlékvédelmi témával foglalkozó műsor kerül a képernyőre. Száz híres festmény címmel kezdődik október elején az az új filmsorozat, amely a nagy külföldi múzeumok és magángyűjtemények anyagából mutat be alkalmanként egy-egy világhírű műalkotást. „A hét műtárgya” mellett, annak kiegészítéseként vetített, egyenként tízperces sorozatban — amelyet a BBC készített — neves angol művészettörténészek beszélnek egy-egy műről, illetve alkotójáról; egyszersmind elhelyezvén az alkotást a művészettörténet egészében. Az új sorozat Kokoschka A vihar cimű alkotásával kezdődik, majd többek között Dürer, Gauguin, Van Gogh és Picasso egy-egy művét ismerhetik meg közelebbről a magyar tévénézők. Történeti kertek címmel a klasszicista kastélyok és kertek művészetéről, va Pusztuló műefnlékeink védelmében című sorozatban pedig a műemlékvédelem néhány kiemelkedő eredményéről hallAndrás Ferenc „Dögkeselyű” című alkotása képviseli a magyar filmművészetet a cork-i nemzetközi filmfesztiválon, amelyet szeptember 28. és október 6. között tartanak az Írországi városban. A New York-i nemzetközi fesztiválon október első felében Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” című alkotását vetítik. Gyermek- és ifjúságvédelmi filmhónapot rendeznek októberhatnak-láthatnak a nézők. Csaknem két esztendeje vetítették a Magyar Televízióban a múlt század első felének magyar képzőművészetét bemutató sorozatot. A Fejezetek a magyar képírás történetéből címmel októbertől folytatódó nyolcrészes sorozatban a múlt század közepének legjellegzetesebb magyar művészi áramlatát: a historizmust, a történeti festészetet ismerhetik meg a nézők. Korabeli festősorsokkal, egyes mesterek alkotásaival, a kor és a kritika kapcsolatának bemutatásával, idézi majd a műsor azokat a legfontosabb művészi mozgásformákat, melyek ezt a korszakot jellemzik. A múzeumi közművelődés lesz a témája október 26-án a Péntek esti randevúnak. A múzeumok közönségéről, az iskola és a múzeumok kapcsolatáról, a múzeumi családi programok lehetőségeiről beszélgetnek majd ' a meghívottak, s levetítik többek között a pásztói nyári múzeumi táborban, valamint az ország nagyobb közgyűjteményeiben forgatott felvételeket is. ben Ljubjanában. ahol ez idő alatt minden hétfőn és csütörtökön magyar filmeket mutatnak be. A jugoszláv közönség Sólyom András „Szegény Dzso- ni és Arnika”, Jankovics Marcell „Fehérlófia”, Ranódy László „Színes tintákról álmodom”, Varga Csaba „Auguszta szépít- kezik”, Tóth Pál „Hogyan lehet megijeszteni az oroszlánt?” és Horváth Mária „Ajtó—8” című produkcióját láthatja. Magyar filmek külföldön Mai műsor KOSSUTH rádiö 8.20: Világablak. 8.50: Orvosi tanácsok. 8.55: Klasszikus operettekből. 9.37: Beszélni nehéz. 9.49: Bagoly Tivadar Tihamér versei zenével. 10.05: Könyvszínpad. 10.35: Oj zenei felvételek. 10.50: Operaáriák. 11.20: Kamarazene. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Daloló, muzsikáló tájak. 13.25: Kamaramuzsika. 14.10: A magyar széppróza századai. I. 14.25: Operaslágerek. 15.00: Zengjen a 'muzsika. 15.30: Borogyin: il. szimfónia. 16.05: MR 10—14. 17.00: Vesszőparipáink. 17.30: Kodály recitativók 17.55: Filmzene. 18.02: Kritikusok fóruma. 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . 19.15: Shakespeare: Antonius és Cleopátra. Tragédia. 21.20: Rossini: A tolvaj szarka. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Két Lehár-operettdal. 22.40: A pataki iskolakert. 22.50: Szenthelyi Miklós hegedül. 0.10: A Stúdió ll felvételeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05— 12.00: Napközben. Közben: 9.05— 9.30: Közérdekű tanácsok. 10.00—10.30: A Közérdekű tanácsok folytatása. 10.45: Láttuk, hallottuk. 11.30—11.35: Útikalauz üdülőknek. 12.10: Könnyű fúvósátiratok. 12.30: Népi zene. 13.10: Pophullám. 14.00: Vándor (Feledy Péter műsora) . 15.05: Közvetítés a Bp. Honvéd —Grasshoppers BEK labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 15.50: A Latinos énekegyüttes műsorából. 16.25: Nóták. 17.05: Közvetítés a Larissza— Siófok KEK-labdarúgó- mérkőzésről. 17.50: Diákfoci. 18,00: Népzene. 18.30: Barátság slágerexpressz. 19.05: A Jackson testvérek felvételeiből. 19.55: Közvetítés a Rába ETO— Manchester United UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 20.50: Tükörképek. 21.05: Beszélni nehéz. 21.10: Fényes Szabolcs szerzeményeiből. 21.59: Duna menti országok népzenei fesztiválja Újvidéken. 23.20: Oliver. Részletek Bart zenés játékából. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. Noktürnök. 1.03: Szórakoztató zene. 3.40: Verbunkosok, népdalok. III. MŰSOR 9.08: Kocsár Miklós műveiből. 9.54: Négy évszázad muzsikájából. 11.30: Sullivan operettdalaiból. 11.55: Zenekari muzsika. 13.05: Bioritmus. 13.25: Muzsikáról versben, prózában. 13.54: A londoni Régi Zene együttes játszik. 14.28: Tip-top parádé. 14.58: Svájci költők versei. 15.19: Erkel: Brankovics György. Négyfelvonásos opera. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Mozart: D-dúr (Prágai) szimfónia. 18.10: Operaáriák. 18.30: V materinskom jazyku. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A BBC Singers együttes hangversenye. Közben: kb. 20.20: A vadászattudomány keszthelyi professzora. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.35: Hangszerszól^k. 22.00: Zenés emlékek Weimar múltjából. 22.50 : Toto Blanke „Electric Circus együttese játszik. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazin. Szerkesztő: Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé. Fizika, (ism.) 8.35: Angol nyelv, (ism.) 8.50: Systeme Internationale. I. 9.00: Történelem, (ism.) 9.30: Magyar irodalom, (ism.) 9.50: Delta, (ism.) 10.15: Láthatatlan arcvonal. V/2. 10.55: Képújság. 14.20: Iskolatévé. Rajz. 14.50: Technika, (ism.) 15.15: Apród voltam Mátyás udvarában. (ism.) 15.50: Hírek. 16.00: Bp. Honvéd—Grasshoppers Zürich. BEK-labdarúgómérkőzés. 17.45: Lovasok a vásznon, (ism.) 18.30: Reklám. 18.35: Képújság. 18.40: Száz híres festmény. 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.45: A fele sem igaz! 21.15: Füst Milán: Boldogtalanok. Tévéjáték. 23.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.20: Képújság. 17.25: Fabula. A titok, (ism.) 18.15: Útjaink. 18.55: Rába ETO—Manchester United UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés. 20.45: Barangolás a művészetek tájain, (ism.) 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Nyelvi-irodalmi-kommunikációs kísérlet. 5. (ism.) 22.25: Képújság. BUKAREST 15.05: Fiatalok klubja. 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Könnyűzene. 20.30: Fórum. 20.45: A felszállás című román film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. • 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Sportszerda. 22.00: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Természeti örökség — művelődési sorozat. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Játékfilm. 21.40: Reklám. 21.45: Zágrábi körkép. 22.00: Varasdi barokk esték — hangverseny. 22.45: Sorozat a kultúra köréből. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Keresztül a nagy vízválasztón, 6 és 8- kor: Bye, bye Brasil. Békéscsabai Szabadság: de. i0, 6 és 8- kor: A gonosz lady, 4-kor: A beszélő köntös. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Kelly hősei I —II. Gyulai Erkel: Halálcsapda. Gyulai Petőfi: 3-kor: Seriff az égből, 5 és 7-kor: Szuperzsaru. Orosházi Partizán: A Je- di visszatér. Szarvasi Táncsics: Abba.
