Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-12 / 214. szám

1984. szeptember 12., szerda

Szarvas ’84

Szándék és igény találkozása

Munkahelyi

művelődés

Tanulmány a mohácsi csata helyszínéről

Régóta foglalkoztat a kérdés: vajon milyen emberekből verbuválódik össze egy nyári egyetem hallgatósága? Vajon kinek, s hogyan van mersze arra, hogy egy igen rövid időtartamú, bizonytalan sikerű továbbképzésnek, talán igazán el sem fogadott ismeretterjesztő formának részese legyen, rááldozván erre a nyár jó néhány napját, s nem kevés pénzt?

Szarvas — ez nem vitás — a sikeres nyári TIT-rendezvények egyik színhelye. Alkalmasabb helyet több okból sem találhattak volna a mezőgazdasági nyári egyetem számára: megyénk agrár jellege, a Tessedik-ha- gyomány, a szakemberképzés múltja és jelene, a több irányú kutatómunka szinte kényszerítette a várost arra, hogy keresse és megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyek ide vonzzák a szakembereket azért, hogy fölvessék, s megtárgyalják mezőgazdaságunk néhány alapgondját.

A szándék és az igény szerencsés találkozásának eredménye tehát a szarvasi nyári egyetem, amelyről hatodik évében már bátran beszélhetünk úgy, mint az ország meliorációs szakembereinek rangos fórumáról. Rangját elsősorban fő témaköre biztosítja; hisz fókuszában legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld megóvása, megújítása áll.

A Tessedik nevét viselő nyári egyetem az idén hatodik életévébe lépett. S bátran állíthatjuk: nem „futotta ki magát”. Hogy képes volt, s képes maradt a megújulásra, azt nem csak a résztvevők megnövekedett számából, hanem elsősorban a rendezvényt kísérő visszhangból szűrhetjük le.

Miként szerveződik egy nyári egyetem? Dr. Szűcs Lajos, a DATE szarvasi főiskolájának nyugdíjas tanszékvezető tanára, a mező- gazdasági nyári egyetem titkára a legillétékesebb a válaszadásra, már csak azért is, mert e tudományos rendezvény születésénél is ott bábáskodott.

— A nyári egyetem tanácsa látja el a tartalmi és a szervező munkát. A szarvasi ' Városi Tanács biztosítja az előadók tiszteletdíját, minden egyéb kiadást a részvételi díjból fedezünk. Áraink változóak: háromszáztól háromezer forintig terjednek. Aki nem igényel szállást, elhelyezést, annak természeÜjabb produkcióra készül Bacsó Péter rendező: szeptember végétől forgatja Hány az óra Vekker úr? című alkotását. Az operatőr Andor Tamás, a forgatókönyvet — Páskándi Géza novellája alapján — a rendező irta. v

tesen olcsóbb, aki a kollégiumot választja, az a „középkategóriába” kerül, de akad, aki a kempingben bérel szobát. Mint már említettem, a tanács segít anyagilag, de nagyon sokféle támogatást kapunk a párttól, a téeszektől, az üzemektől. Csak egy példa: az Öntözési Kutató Intézet szervezte az öntözési gyakorlati bemutatót, a körösladányi Magyar —Vietnam Barátság Tsz pedig a melioráció gyakorlatából adott ízelítőt. Az előadásokon, a bemutatókon kívül kulturális programokon — orgonahangversenyen, hajó- kiránduláson — is részt vehetett a 123 hallgató.

— Milyen témakörök feldolgozására vállalkoztak az idén?

— Első ízben indítottunk két tagozatot. Az A tagozat hagyományos témakörünkkel, a meliorációval foglalkozott. A téma néhány kiváló szakembere összesen 9, jól sikerült előadást tartott. Hallhattak a résztvevők többek között a komplex melioráció helyzetéről, a tápanyag-gazdálkodásról, a biotechnika szerepéről a növénytermesztésben, a környezetvédelem és a melioráció kapcsolatáról. Nem maradt el hagyományos Tesse- dik-előadásunk sem, melynek különös aktualitást adott, hogy 200 éve jelent meg Tessedik fő műve, „A paraszt ember Magyar országban” címmel.

— Tudnak-e még jövőre is újat mondani a meliorációról?

— Természetesen! Hiszen a melioráció — a föld, a művelhető terület megjob- bítása — sohasem válhat unalmas, elavult témává. A következő évben szeretnénk szólni a mezőgazdasági prognózisról, a geotermikus energia komplex hasznosításáról (Szarvas jó példa erre), s a mélyigazításos altalaj- öntözésről. A témaköröket egyébként részben a hallgatóság igényei alapján jelöljük ki. A záróünnepségen nemcsak a véleményüket mondták el az ország különböző részeiből érkezett szakemberek (akiknek többsége igen elégedett volt az előadások színvonalával és az ellátással egyaránt), hanem tippeket is adtak: miről, kitől hallanának szívesen?

NUMMÜ

A B szekcióban — egyedülálló kezdeményezés! — az ország bármely agrár felsőoktatási intézményének

A cselekmény 1944-ben, Magyarország fasiszta megszállásának napján kezdődik. A történet hőse egy kisvárosban élő órás, aki a városka toronyóráját javítja, és a film azt mutatja be, miként válik történelmi hőssé az egyszerű kisiparos.

nappali és levelező tagozatára pályázókat készítették elő a felvételi vizsgákra. Bukovinszky Lászlóné, a főiskola tanára szerint a vártnál kevesebben jelentkeztek erre a tagozatra.

— Ahhoz képest, hogy mintegy 500 középiskolát értesítettünk, nagyon kevés a 30-as létszám. Az az érzésem, hogy sok gyerekhez el sem jutott a felhívás, s ez sajnos, a megyére is érvényes. Pedig a hallgatók véleménye szerint igen hasznos volt ez az egyhetes felkészítés. Tanultunk az esetből: jövőre igyekszünk okosabban szervezni, s valószínűleg kérjük a megyei pedagógiai intézetek segítségét is.

— Miből és hogyan készítették fel a mezőgazdasági pályára készülő fiatalokat?

— Biológia, kémia és matematika: ezek voltak az oktatott tantárgyak. A két utóbbi egymást váltva szerepelt az órarendben, mert vannak olyan agrárintézmények, amelyekben vagy az egyik, vagy a másik a felvételi tantárgy. Az előadók a főiskola pedagógusai voltak. A középiskolás anyagból azokat a témaköröket súlypontozták, amelyek — évek tapasztalata szerint — a legnagyobb gondot jelentik a felvételi vizsgán. Hogy az áhított pályából is ízelítőt kapjanak a fiatalok, bevontuk őket a másik tagozat közérdekűbb előadásaiba, s megnézhették a gyakorlati bemutatókat.

— Il ia.van vetekedtek erről az új kezdeményezésről maguk a résztvevők?

— Jó kezdeményezésnek tartották, bár felvetették, hogy lehetne hosszabb időtartamú is. Három év anyagát sehogysem lehet egy hétbe beleszorítani! Hogy a felvételi vizsgájuk végül is si- kerül-e? Valamennyien szorgalmasan dolgoztak, s ez sokat nyom a latban. Mindössze néhányan akarnak hozzánk jelentkezni (igen kevesen jöttek a megyéből), őket figyelemmel tudjuk kísérni. A két és félszeres túljelentkezés behatárolja a lehetőségeket. Az egyhetes tanulás — amely főként útmutató, konzultáció jellegű volt —, sok-sok szorgalommal megtetézve mindenesetre hozzásegíti őket ahhoz, hogy fönnmaradjanak a rostán, s egyszer jól képzett szakemberekké váljanak.

Gubucz Katalin

Bacsó stílusára jellemző módon a tragikomikus történetben — a rendező elképzelései szerint — a groteszk és a líra ötvöződik.

A film öze Lajos játékára épül, a további szereplők: Kállai Ferenc, Gelley Kornél, Melis Györgv és Bánsági Ildikó. A produkció első felvételeit Kőszegen készítik az alkotók, majd forgatnak Budapesten a Vajda- hunyad várában, illetve Foton.

Az Ember és könyezete elnevezésű közművelődési mozgalomban részt vevő brigádoknak az alább felsorolt cikkek elolvasását és tanulmányozását javasolják a szervezők az augusztusban megjelent lapokból:

MAGYARORSZÁG:

— A küzdelem nyitánya (32. sz., 7. o.)

— Tartós áramlatok (34. sz., 7. o.)

— Iszapbirkózás (35. sz., 9. o.)

— Közös nyelven? (35. sz., 12—13. o.)

NÉPSZABADSÁG:

— Indira Gandhi nyilatkozata . .. (aug. 4., 5. o.)

— Biztonság csak együttesen lehetséges (aug. 5., 2. o.)

— Közel-Kelet (aug. 10., 2. o.)

— A megújuló Havannából (aug. 11., 9. o.)

— Felháborodás világszerte Reagan atomháborús „tréfája” miatt (aug. 15., 2. o.)

— Izrael: kötélhúzás (aug. 17., 2. o.)

— Románia nemzeti ünnepe (aug. 23., 4. o.)

— Dél-Afrika: választási színjáték (aug. 31., 2. o.)

ÉLET ÉS TUDOMÁNY:

— Fair play, azaz a becsületes játék (31. sz., 966—968. o.)

— A kullancs és az agy- velőgyulladás (32. sz., 1000— 1002. o.)

— A honfoglalók háziállatai (33. sz., 1036—1039. o.)

— Mohamed vallása (34. sz., 1059—1061. o.)

— Gazdasági növekedés — kevesebb energiával? (35. sz., 1094—1096. o.)

MAGYAR

MEZŐGAZDASÁG:

— Növényvédelmi irányzatok (33. sz., 8—9. o.)

— Őshonos sertésfajták fenntartása (33. sz., 13. o.)

— Javítani a minőséget! (34. sz., 12. o.)

— A tehénkihelyezés gazdaságossága (35. sz., 15. o.)

Az üveg művésze

Szakács Miklós parádi üvegműves művész három évtizede jegyezte el magát az üvegcsiszolással, Kézügyesség, alkotókészség, harmóniaérzék, s nem utolsósorban nagy türelem kell ahhoz, hogy az ólomkristályba álmodott minták nemcsak szépek, hanem művészi értékűek is legyenek. Szakács Miklós sikeresen szerepelt a hazai és a külföldi kiállításokon, öregbítve e palócok lakta táj emberei szakmai tudásának jó hírét.

Teljesen új koncepció született abban a tudományos vitában, amely úgyszólván már évszázadok óta tart arról, hogy pontosan hol zajlott le az 1526-os sorsdöntő mohácsi ütközet. Újvári András baranyai helytörténész kísérelt meg most választ adni erre a kérdésre, és kutatásainak eredményeként egy’ négyzetkilométernyi pontossággal megjelölte a magyar—török összecsapás helyét. Ott kell lennie — véleménye szerint — az elesett magyar és szövetséges katonák tömegsírjainak is: tíz-tizenötezer vagy akár húszezer ember temetőjének. Ez a hely pedig körülbelül öt kilométerrel északabbra van az eddig feltételezett harcmezőtől, ahol korábban többször is eredménytelen kutatás történt.

Újvári András másfél évtizedes kutatómunkájának eredményeit és következtetéseit tanulmányban foglalta össze, sokoldalúan alátámasztva állításainak hitelességét, megalapozottságát. A helytörténész „beleszületett” a történelmi környezetbe: ma is szülőfalujában — a • mohácsi térségben fekvő Töttösön — él, és a szomszédos gazdaságban, a szajki Béke Tsz-ben dolgozik, ágazatvezető agronómusként. Jobban ismeri tehát a terepet mindenki másnál, aki valaha is foglalkozott az 1526-os csatával, s ez a helyismeret segítette abban, hogy új megoldást találjon a mohácsi titokra. Olyan ösz- szefüggéseket tárt fel, amelyek elkerülték a többiek figyelmét, s oly mértékben sikerült azonosítani a korabeli dokumentumok utalásait, ahogyan eddig valószínűleg még senki sem tudta.

Legfontosabb megállapítása az, hogy a szultáni főerő nem az eddig vélt útvonalon — az ősi római ha- diúton — vonult fel az ütközet helyszínére, hanem a Baranyaváron, Lippón és Nagynyárádon át vezető középkori úton. Ez volt ugyanis a legrövidebb és a legjárhatóbb út a török tábortól a mohácsi síkságra. A középkori Baranyáról készült Győrfy-féle térkép is feltünteti az utat, amelyet évszázadokon át használtak. Újvári András ifjú korában még látta egyes szakaszait, s bár a nagyüzemi táblásítás teljesen megváltoztatta a terep arculatát, némely részei még ma is azonosíthatók. Az ellenség főereje tehát nem az úgynevezett mersei lejárón ereszkedett le a dombokról a síkságra, hanem a ma is meglevő nagynyárádi Horhoson, következésképpen az ütközeteknek is ebben a körzetben kellett lezajlania.

A baranyai helytörténész ezenkívül azonosította az úgynevezett Császárdombot, ahol a csata után Szulejmán szultán táborozott és amely később török kegyhely lett. A domborulat legmagasabb csúcsa ez, ma a nagynyárádi templom áll rajta. A mohácsi síkság középkori földrajzi és vízrajzi viszonyainak feltárása alapján sikerült további részleteket is tisztáznia.

Munkája során újra feldolgozta a teljes Mohácsszakirodalmat, újra fordította, illetve fordíttatta a legfontosabb latin, német és török nyelvű dokumentumokat, számos elírást és félreértést tisztázva. Mindezek alapján határozta meg a csata színhelyét úgy, hogy az véleménye szerint Nagynya- rád és Sátorhely között volt. A területhez szervesen kapcsolódik a máig ismert egyetlen temetőhely, ahol az 1526-os történelmi emlékhelyet felállították.

Szakács Miklós munka közben

(MTI-fotó — Szabó Sándor felvétele — KS)

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIŐ

8.25: Világablak, (ism.)

8.55: Kamarazene.

9.40: Kis magyar néprajz.

9.45: Tarka mese, kis mese.

10.05: A képzelet varázslója.

10.32: Házy Erzsébet és Réti József énekel.

10.47: Válaszolunk hallgatóinknak.

11.02: Nagy mesterek

— világhírű előadók.

12.30: Ki nyer ma?

12.45: Hastánc bográcsgulyással, avagy magyarok Damasz- kuszban. Riport.

13.05: Operaslágerek, (ism.)

13.35: Dzsesszmelódiák.

14.19: Kritikusok fóruma.

14.29: Miska bácsi levelesládája.

15.05: Alexandre Dumas: A három testőr. 4. rész.

15.46: Az ÉDOSZ Szilágyi Erzsébet női kara énekel.

16.09: Daloló, muzsikáló tájak.

16.30: Társadalom és iskola.

17.05: Munkást a munkaruhájáról. Riport.

17.30: A hegedű virtuózai.

19.15: Visszapillantó tükör.

20.25: Epizódok Fjodor Saljapin életéből. XII/6.

21.20: Daróczi Bárdos Tamás: Szőlőőrzés.

21.30: Prizma.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30 : Webern: Koncert kilenc

hangszerre.

22.37: Az „ólommérgezett’’ autó. Beszélgetés.

22.52: Zenekari muzsika.

0.10: Utry Anna nótafelvételeiből.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Népzene Etiópiából.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti... 10.00: Zenedélelőtt. . .

11.35: A Szabó család (ism.) 12.05: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél.

13.30: Labirintus, (ism.)

14.00: Zenés délután.

14.15: Fúvósművek.

14.35: Operettdalok.

15.00: Diákfoci.

15.13: Slágermúzeum.

16.00: Harmatos zöld fűben.

16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiataloknak!

17.30: ötödik sebesség.

18.35: Gramofonalbum.

19.05: Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről.

19.45: Bob Marley felvételeiből. 20.35: Tükörképek: Zsákutca. 20.45: Legkedyesebb verseiből Tolnay Klári válogat.

21.05: ökrös Oszkár cimbalmo- zik.

21.19: A Rádió Dalszínháza.

23.20: Nótacsokor.

III. MŰSOR

9.00: Üjdonságainkból.

9.40: Operanégyesek.

10.04: Gergely Ferenc (orgona) hangversenye.

11.05: Bioritmus, (ism.)

11.25: Zenés játékokból.

12.00: Kamaramuzsika.

13.30: Népdalkórusok, hangszer- kettősök.

13.51: Kamarazene.

15.28: Verdi: Macbeth.

17.46: A rockzene alaplemezei.

18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű műsora.

19.05: Hangverseny magyar zeneszerzők műveiből.

20.10: Külföldi tudósoké a szó. A gyógyító tűk rejtélye.

20.25: Népdalok.

20.45: Mahler: V. szimfónia.

22.00: Paul Verlaine költészete.

22.27: Üj 'lemezeinkből.

22.49: Dzsesszfelvételekből.

SZOLNOKI STÜDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Joe Dassin felvételeiből.

17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete.

17.20: Üj felvételeinkből. Kecskeméti főiskolás kórusok énekelnek.

17.30: Zenés autóstop. Közlekedési magazin.

18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

9.00: Tévétorna, (ism.)

9.05: Iskolatévé.

Oroszul beszélünk. (Közép- iskolásoknak). Ismerkedés.

9.25: Delta, (ism.)

9.50: Kincsek titkos dossziéja. Francia—magyar film.

10.45: Nagucsi Iszamu. Amerikai film. (ism.)

11.35: Képújság.

16.05: Iskolatévé.

Orosz nyelv kicsiknek.

16.15: „Olyan jó mondani . . .”

2. rész. (ism.)

16.50: Hírek.

17.00: Az öreg Arbat. Szovjet rövidfilm. (ism.)

17.15: így jöttek. Dokumentumfilm.

18.10: Képújság.

18.15: Reklám.

18.20: Agrárvilág.

18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója.

18.55: Reklám.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Sir-Khán, Bagira és a többiek. Svéd ismeretterjesztő rövidfilm.

20.50: A hét műtárgya.

21.00: A nagy Romulus.

22.40: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

17.45: Képújság.

17.50: A felderítő visszatér.

18.30: Szókimondó, (ism.)

19.10: Ella István orgonán játszik.

19.25: Bolgár kódexek, (ism.) 20.00: Tudósklub ’84.

21.10: Tv-híradó 2.

21.30: Nemzetközi súlyemelőverseny.

22.20: Képújság.

BUKAREST

15.05: Fiatalok énekelnek.

15.15: Etiópiái képek.

15.30: Magyar nyelvű adás.

20.00: Tv-híradó.

20.20: Gazdasági figyelő.

20.35: Fórum,

20.50: Filmmúzeum.

22.20: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak.

17.40: Hírek.

17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár.

18.45: Népi muzsika.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Színes fény. Játékfilm. 22.30: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.15: Védett természeti tájak. 18.45: Szerdai körkép.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Szórakoztató adás.

21.05: Zágrábi körkép.

21.20: Komoly zenei adás.

22.05: Sorozat a kultúra köréből.

SZÍNHÁZ

1984. szeptember 12-én, szerdán 19.00 órakor Környén BÁSTYASÉTÁNY ' 77 1984. szeptember 13-án, csütörtökön i9.00 órakor Tatabányán BÁSTYASÉTÁNY 77

MOZI

Békési Bástya: 4-kor: Pukk, 6- kor: Szamurájok és banditák I— II. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 6 és 8-kor: A pagoda csapdája, 4-kor: Daliás idők. Békéscsabai Terv: Arany a tó fenekén. Gyulai Erkel: fél li-kor: Boszorka nyszombat, fél 8-kor: A pap, a kurtizán és a magányos hős I—II. Gyulai Petőfi: 4 és li-kor: Megtalálni és ártalmatlanná tenni, 8-kor: A Kobra napja. Orosházi Partizán: Az

ember, aki lezárta a várost. Szarvasi Táncsics: Mexikó lángokban I—II.

Bacsó Péter új filmje