Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
1984. szeptember 8., szombat NAGYVILÁG Bulgáriai beszélgetések a múltról és a jelenről Bulgária szeptember 9-én ünnepli az ország felszabadulásának 40. évfordulóját. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma ebből az alkalomból magyar újságírókat egyhetes látogatásra hívott meg. A hét nap . elteltével érzékletes kép rajzolódott ki bennünk a negyvenéves fennállását köszöntő szocialista Bulgária mai arculatáról, arról az útról, amelyet az ország és a bolgár nép az elmúlt negyven év alatt bejárt. IMPONÁLÓ fejlődés Szófia modern részében, a várost kettészelő parkerdő közelében áll a Bolgár Nép- köztársaság külügyminisztériumának vadonatúj, betonüveg palotája. Lázát Mari- nov, a sajtóosztály helyettes igazgatója és Dobro Dobrev, balkáni országok osztályának munkatársa volt itt beszélgető partnerünk. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a bolgár jelent csak az ország múltjának ismeretében lehet igazán értékelni. A Hazafias Frontban tömörült néptömegek az 1944. szeptember 8-ról 9-re virradó éjszakán a Bolgár Kommunista Párt vezetésével egy elmaradott országban vették kezükbe a hatalmat. Georgi Dimitrov 1948-ban, amikor az első ötéves tervről tárgyalt a bolgár parlament, ezeket mondotta: „A bolgár népnek a következő 15—20 évben el kell érnie, amit más népek, más körülmények között egy század alatt értek el.” A statisztika valóban imponáló fejlődésről tanúskodik. Az ENSZ adatai szerint Bulgária évtizedek óta a világ leggyorsabb ütemben fejlődő államai közé tartozik. Az ország társadalmi összterméke 1980-ban húszon- kétszer akkora volt, mint a háború eiőtti utolsó eszten- . dobén. Az egykor kifejezetten mezőgazdasági országban ma az ipar adja a nemzeti termék kétharmadát. Ugyanakkor a mezőgazdaság, szocialista átalakításának eredményeként, a modernizálás- és specializálás hatására egyharmadnyi munkaerővel háromszor annyi terméket állít elő. Bulgária élen jár a targoncák, az elektronikai cikkek és ipari robotok, a kénsav, a nitrogénműtrágya, továbbá a búza, a paradicsom, az alma, a dohány és a cigaretta, valamint a szőlő és a bor egy főre számított termelésében. A SZOVJET KAPCSOLAT A bolgár gépek és berendezések exportjának 86 százaléka a szocialista országokba irányul és viszont: a szocialista országokból, mindenekelőtt a Szovjetunióból származik Bulgária importjának túlnyomó többsége. A Szovjetunió biztosítja a bolgár energia- és energiahordozó-szükséglet 99 százalékát, a kömplett berendezések 90 százalékát, a gépek 89, a nyersanyagok és félkész termékek 84 százalékát. Az aktív nemzetközi munkamegosztás eredményének tulajdonítják, hogy Bulgária külkereskedelmi forgalma a második világháború óta öt- ' venszeresére emelkedett és 1983-ban elérte a 25 milliárd USA-dollár értéket. Ez 8 százalékkal volt több, mint a megelőző évben. A legtöbb termelési, együttműködési, szakosítási szerződést a Szovjetunióval kötötték, de jelentősek az NDK-val, Romániával és más KGST-országokkal kötött szerződések is. Bulgária erőteljesen részt vesz a szovjet beruházásokban, amelyek új energia- hordozó- és nyersanyag-termelőhelyek feltárását és kiaknázását szolgálják. Ez az val. De a világ más országaival, köztük a fejlett tőkés országokkal, mindenekelőtt az NSZK-val, Svájccal, Franciaországgal is élénken kereskedik. Néhánnyal közös vállalatot is alapított. A bolgár államtanács rendeleté már 1980-ban megnyitotta az utat az ilyen vállalatok létesítése előtt és azóta jól funkcionál az első három közös cég: a Fanuk—Machi- nex, amit a japán Fanuk céggel, a Sofia—Mitsukoshi, amelyet a japán Mitsukoshi és a Tokio Maurichi Sodshi Szófiai utcakép, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának székházával és az Államtanács épületével együttműködés, számításaik szerint, az ezredfordulóig rendszeres és jelentékeny mennyiségű földgázhoz és sok más értékes nyersanyaghoz, például cellulózhoz, azbeszthez, vasérckoncentrá- tumhoz juttatja az országot. Részt vesznek a bolgárok a más KGST-országokban folyó beruházásokban is. Kubában például a nikkel- és kobaltfeltárásban, Mongóliában az érc- és kőszénkutatásban. ... ÉS A MAGYAROKKAL Néhány termelési kooperáció hazánkhoz is kapcsolódik. Bolgár beszélgetőtársaink udvarias válaszai szerint ezek jók, de még távolról sem merítik ki a lehetőségeket. A bolgár—magyar külkereskedelemről szólva is általában a további lehetőségeket hangsúlyozták. Egyébként Georgi Szvesta- rov, a bolgár—magyar külkereskedelmi kapcsolatok szakértője elmondta: az 1981-ben aláírt hosszú távú bolgár—magyar egyezmény az 1976—80 között elért forgalom 45 százalékos növelését irányozta elő. Az ötéves terv első három évében 15 százalékkal nagyobb volt a forgalom az előirányzottnál és ez jó jel a sikeres teljesítéshez. — A külkereskedelem klasszikus formájában, az árucserében is nyílnak még lehetőségek. De a perspektíva a termelési kooperációban rejlik, amely megteremtené a tőkés piacon való együttes fellépésünk lehetőségét is — húzta alá J. Petrov, a szocialista országokkal folytatott kereskedelem főosztályának igazgatója. KÖZÖS VÁLLALATOK Bulgária — 1983-as adat szerint — teljes külkereskedelmi forgalmának 78 százalékát a szocialista országokkal bonyolítja le, ennek több mint a felét a Szovjetuniócéggel, valamint a Tangra, amit a hasonló nevű svájci céggel közösen alapítottak. HALTÓL A PARADICSOMIG A bolgárok egy főre eső évi halfogyasztása 7,6 kiló. Ez bizony kevés — mondják —, mert a tudományosan megállapított kívánatos hal- fogyasztás 8,3 kiló lenne!... Magyar fülnek — a két és fél kilós fejenkénti hazai halfogyasztásunk ismeretében — ez a szám is tekintélyes. Burgaszban, az S. E. B. Rib- no Sztopansztvo, az Országos Halászati Egyesülés sokemeletes épületének igazgatói tárgyalójában Veszelin Popov igazgatóhelyettessel és Georgi Karakadievvel, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőjével beszélgettünk. Ez a 6500 dolgozót foglalkoztató nagyvállalat tartja kezében Bulgária teljes óceáni halászatát, a feketetengeri halászat 80 százalékát, sőt, az édesvízi halászatot is csaknem teljes egészében. Évente 12-és fél ezer tonna halkonzervet, 5—6 ezer tonna hallisztet állít elő. A CSITALISTÁK ,A bolgár kulturális életről, és egyáltalán a mai Bulgáriáról nem lehet beszélni a csitalisták, a speciális bolgár művelődési intézmények említése nélkül. Gocso Gocsevvel, a kulturális és művelődési bizottság művelődési házak főosztályának vezetőjével beszélgettünk a bolgár közművelődés e fontos intézményeiről; ő avatott be bennünket a kulturális munka irányításának sajátos bolgár rendszerébe is. Bulgáriában ugyanis nem művelődési minisztérium, hanem egy társadalmi-állami szerv, a minisztériumi rangú kulturális és művelődési bizottság irányítja a művelődési munkát. Az oktatási intézmények nem tartoznak a hatáskörébe, azok minisztériumi irányítás alatt dolgoznak. A kulturális bizottság azért társadalmi szerv, mert választás útján jön létre, és azért állami, mert a kétévenkénti megyei tanácskozásokon, illetve a négyévenkénti kongresszusokon megválasztott tisztségviselőket állami kinevezés erősíti meg. A csitalisták, amelyek nagy szerepet játszottak a bolgár forradalmi munkás- mozgalom létrejöttében is, később, a bolgár monarcho- fasizmus ideje alatt legális keretet adtak a kommunista párt munkájának. 1941. júliusában Raslogban megalakult első antifasiszta partizáncsoport tagjai csakúgy, mint — példájuk nyomán — az ország minden részében megalakult harci csoportok tagjai az olvasókörökben kapták a szellemi indítást. Ebben az időben már majdnem minden faluban működött olvasókör, azaz művelődési ház. — Az elmúlt negyven év alatt számuk 4256-ra nőtt. Többségüket — ami a tárgyi feltételeket illeti — össze sem lehet hasonlítani a régiekkel. De a bennük uralkodó szellem és a körülöttük élő közösségre gyakorolt hatásuk méltó a régiekhez — állította beszélgetőpartnerünk. A legnagyobb, legimpozánsabb művelődési központ Szófiában látható. A hatalmas épület, amely a modern építészet valamennyi eszközének felhasználásával mintegy megörökíti a csitalisták történelmi jelentőségét, a bolgár állam fennállásának 1300. évfordulójára készült el. Nemcsak a ház szolgáltatásainak bősége és nagyvonalúsága — pazarul berendezett színház- és mozitermek, könyvtárak, olvasószobák, különféle próbatermek, üzletek, eszpresszó kaptak benne helyet —, de előtte, a fut- ballpályányi térségen működő játékos szökőkútrendszer is lenyűgözi a szemlélőt. Itt, a hatalmas téren állították fel a bolgár államalapítás szürke márványból faragott hatalmas emlékművét is. ÚJ TÖRVÉNY KÉSZÜL — Most készül a közművelődési törvénytervezet, amely a jövő évben kerül az országos népi gyűlés elé. A törvényben szeretnénk biztosabb alapokra helyezrfí a művelődési központok anyagi ellátását. Az az elképzelésünk. hogy a tanácsok költségvetésének 3—5 százaléka a művelődési házak fenntartását szolgálja, a gazdálkodó szerveket pedig a törvény kötelezze a dolgozóikat ellátó művelődési házak anyagi támogatására. Ha ezt.a törvénytervezetet keresztül tudjuk vinni, akkor elégedetten megyek nyugdíjba — mosolygott Gocso Gocsev. * * * Hét nap — mondhatja bárki — nem nagy idő egy ország megismerésére. És igaza van. Különösen nem nagy idő egy olyan gyorsan fejlődő-változó állam esetében, mint Bulgária. De elég ahhoz, hogy a bolgár nép által bejárt úton végigtekintsünk, gondjaiba, sikereibe, terveibe bepillantsunk. Hári Sándor Bolgár vezetők megtekintik a magyar pavilont a plovdivi nemzetközi vásáron Csúcsforgalom a Naposparton Az 1300 éves Bulgária emlékműve A világhírű bolgár targoncák Halfogás — romantikus körülmények között Rajzszakkör a legkisebbeknek Plovdivban (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) I
