Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

o­1984. szeptember 6., csütörtök Mai és hagyományos, használható és szép Elcsépelt mondás, hogy a divat (mint annyi más) ha­talmas kerékként jár körbe. Azt azonban ritkán teszik hozzá, hogy ez a képletes ke­rék nem egy helyben forog, hanem halad (mint annyi más). Ledzényi Pálné szövőasz- szony és Tóth Sándor fafa­ragó közös kiállítása a gyulai várban sugallja ezt az igaz-, ságot. Mert amit naponta lét­rehoznak ők, az a régi érté­kek megőrzésének számít, ám fontos eleme lehet mai lakáskultúránknak. S nem őrzött kincsként,, hanem agyongyötört használati tárgyként. Mitől modernek Ledzényi Pálné szőnyegjei, térítői, tö­rülközői, tarisznyái? Egy­részt anyaguk által. £ len, kender és gyapjú alapanyagú textíliák sajátos színei, tisz­ta szaga, nedvszívó tapintása kedves érzékeinknek; és ezt a műszáltól aligha kaphatjuk meg. Ledzényi Pálné motí­vumai is ízig-vérig maiakká váltak. S nemcsak attól, hogy a népi motívumokat sok iparművész építette be önnön alkotásaiba, hanem Ledzényi Pálné egyéni ízlé­sétől. f aragott ctkczösarok, kézzel szőtt szőnyeg és terítő Fotó: Gál Edit Egyszerű, de nagyszerű, ahogy épül -ez a szőttesvilág. Ahogy egy szín néhány ár­nyalata, vagy néhány szín nyugodt találkozása harmó­niát teremt, az tanítanivaló. S ő teszi is, nemcsak a ki­állítás által, mert — olva­som a meghívón — díszítő­művész-szakkört vezet Bé­késcsabán. Hogy mennyire továbbadható az, amit tud, azt mégis van okom kételni, mert ő többet tud a könyv­ből kiolvashatónál s a meg- mutathalónál. Ami azonban eltanulható tőle; az az ala­posság és a fegyelem. Tóth Sándor anyagának, a fának még csak annyira sem vetélytársa. a pozdorja, mint a természetes textíliáknak a műszál. A pozdorja divatját csak a takarékosság indokol­ja. A fa úgy volt hiánycikk (és jelenleg is úgy az), hogy a legdivatosabb anyagok egyike. Ám Tóth Sándor mo­dernsége afelől is megfogha­tó, hogy hihetetlen alázattal ragaszkodik az eredeti fa ál­tal diktált formához. Nincs a fának szükségtelen hajlata, hibája, csak erényei vannak. Így születnek egyetlen da­rabból a fatörzsnyi padok, székek, ládák. Arányaik, szo­katlan görbületeik természet­adottak. Ez pedig modern gondolat. S nemcsak a taka­rékosság okán, de jóval in­kább egy természet—ember kapcsolat példás megélése miatt. Szinte úgy érezzük, hogy nincs fa, amibe Tóth Sándor bele ne tudna álmodni vala­mit. S ami meglepő, hogy rusztikus padjain, támlás és támlátlan székein, melyek minden centijén látszik az anyaggal folytatott küzdelem, kényelmes az ülés. De megmutatja, hogy mes­tere a finomabb munkáknak. Ha kell, esztergál, fényesre csiszol, s mintát farag a fá­ba. őrzi a hagyományos mo­tívumokat. Ezek között is re­mek arány- és stílusérzékkel igazodik el. Nincs helye fe­leslegesnek, s nincs helye lé­lektelen, elnagyolt részleteké tlek, legyen bár a mű komp­lett étkezősarok, kulacs, bölcső vagy szövőszék. A tárgyakhoz méltó, átte­kinthető kiállítás nem akár­milyen látogatottsággal büsz­kélkedhet. Mindenképp sze­rencsés volt a két művésznek közös megmutatkozási lehe­tőséget adni. Kicsit több írott szó azonban nem ártott vol­na, hogy ne csak lássunk, de tanuljunk is. Ungár Tamás Az ágy Tóth Sándor, a textíliák Ledzényi Pálné munkái Kölcsönadott műalkotások Legnagyobb múzeumaink­ban már körvonalazódtak a jövő évi vendégkiállitások, a külföldi társintézetekkel ki­alakított együttműködés ter­vei. Igen széles körűek a kapcsolatok: ha bárhol nem­zetközi összefogással jelentős kiállítást rendeznek, legtöbb-’ szőr az alkotások között sze­repelnek a magyar múzeu­mok — így a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nem­zeti Galéria — műkincsei is. A Szépművészeti Múzeum ebben az esztendőben össze­sen 9 külföldi kiállításon vett, illetve vesz részt alko­tásaival. Régi képtárának négy festménye ez év végén érkezik vissza a Philadel­phiában, Nyugat-Berlinbenés Londonban látható vándor­kiállításról, mely a XVII. századi holland életkép­festészetet mutatja be. A szeptemberben záruló NSZK- beli Maulbertsch-kiállílásról is mintegy 40 alkotást vár­nak vissza: a XVIII. századi művész szülőhelyén, Lange- nargenben rendezett bemu­tatóra ugyanis ennyi művet — Maulbertsch-feslményt és -rajzot, illetve kortárs alko­tást — kölcsönzött a múze­um. A modern gyűjtemény egyik képje, Oskar Ko­koschka Veronika című fest­ménye Velencében, a bécsi képzőművészetet és kultúrát bemutató tárlaton szerepel szeptember közepéig. Még az idén Basel be is utaznak múzeumi képek: a Tobias Stimmer festőművész halálának ' 400. évfordulója alkalmából szeptemberben nyíló kiállításra két grafikát adnak kölcsön, 1985 első fe­lében pedig a bécsi Alberti- nában rendezett Dürer-kiállí- tásra küldenek a tervek sze­rint két grafikát. Az 1985-ös esztendő kiemelkedő esemé­nye lesz többek között az a vándorkiállítás, melyet Mes­terrajzok a Szépművészeti Múzeumból címmel Wa­shington, Chicago és Los An­geles múzeumaiban mutat­nak be. A száz kiválasztott híres alkotás, köztük Leo­nardo, Raffaello. Correggio és Veronese művei, decem­berben térnek majd vissza a múzeum gyűjteményébe. A Magyar Nemzeti Galéria az idén többek között az ausztriai Gráfenegg-kastélv- ban rendezett Ferenc József és kora című kiállításon vett részt képeivel. Az október végén záruló kultúrtörténeti tárlatra az egykori monar­chiabeli országok adtak rend­kívül gazdag anyagot. A ga­lériából mintegy, húsz kép: Munkácsy-, Székely Berta­lan-, Zichy-, Hollósy- és Szinyei Merse-festmények, vázlatok és rajzok utaztak a bemutatóra. Az 1984 szeptemberében Mexikóban, a Világ népeinek galériája címmel megrende­zendő kiállításra hat képet — köztük Szinyei Merse- és Rippl-Rónai-alkotásokat — küld az intézmény. HANGSZÓRÓ Sokakat, akik később mennek dolgozni, a Reggeli krónika háromnegyed 7-es rövid párbeszéde ébreszt. Ez a 8-4 perc kiveri az álmot a szemünkből, mert mindig valami aktuális, közérdekű dologgal foglalkozik. Legutóbb — hétfőtől hétfő­ig — a piac megrendszabályozása, az általános munkaerő- helyzet, az orvosi etika és az idősek tanulása mellett több adásban a pedagógusellátottság került szóba, több oldalról vizsgálva az illetékesekkel együtt. A ..nyitás” mellbevágó; Budapesten még mindig tanárhiány van, 800 nevelővel keve­sebb a létszám a kelleténél az általános iskola felső tagozatá­ban és középiskolai szinten. Könnyű lenne — meg igaz is — a mindig kéznél levő ok, a demográfiai hullám feljebb sod­ródására hivatkozni, de a szálak messzebbre vezetnek. Pél­dául a pályát el sem kezdő, képesített fiatalokhoz. A követ­kezmény azonban akkor is az, hogy a tanítók után megje­lennek a képesítés nélküli tanárok is az iskolákban. A most életbe lépő béremelés, ha nem is teljesen és azon­nal érezteti hatását, már alapvető intézkedés. Egy másik — nem kevésbé jelentős — előkészületei most folynak, és a pá­lya gyakorlását könnyíti meg. A terhelést oldja majd, ugyan­is a munkával összefüggő feladatokon kívül 60 olyan napi tennivalójuk van a pedagógusoknak, amiktől fokozatosan meg kell szabadítani őket. Ezeket, mint Gazsó Ferenc mi­niszterhelyettes mondotta, most vizsgálják, és hamarosan a fölös adminisztráció, és a nem iskolai munka csökkentését eredményezi. Egy másik beszélgetés a tanárképzést érintet- te. A keretszámokat már az utóbbi években — a helyzet is­meretében — növelték, de ez is csak részmegoldás, mivel több okból és már 20 éve elindult az a folyamat, amely ide vezetett. A minőség is régi probléma, összefügg az estin vagy levelezőn végzettek nagy számával, valamint a hiány­zó továbbképzéssel. Ezt sürgősen, még 1985-ben megindítják. Ezek a reggeli beszélgetések a tájékoztatás mintapéldányai voltak, mivel a felvetett kérdések közérdekűek, nyilvánossá­got kívánnak és őszinteséget. S egyik sem hiányzott belőlük. A Bagoly, az éjszakai érdekes magazin egy év kihagyással, újra jelentkezett. Három témával, melyből kettő szorosan összefügg. Utánajárt, mi az igaz a palócföldi Dejtár asszo­nyainak kikapós híréből, melyet Szabó Zoltán 1938-ban meg­írt a Cifra nyomorúság című szociográfiájában. Maid több íróval a műfaj mai állapotáról beszélgettek. Az első riport­ból eleinte úgy nézett ki: az idő mindent megszépít, no meg a falu becsülete is a tiltakozást kívánja. Aztán megoldódtak a nyelvek, öregasszonyok idézték fel a múltat, az urak: mágnások, katonatisztek mulatozásait, melyekben bizony, nem egy szép menyecske vitt szerepet. Miért? Kellett a pénz az anyagi kényszer nagy úr. S néha még ki is babráltak az úri néppel, amint egy nagyon öreg néni elmesélte az ő és a százados esetét. Többek megszólaltak, és óhatatlanul ismét­lésekre került sor. s túl hosszúnak tűnt az erre szánt 25 perc. Nem így a következő, mely a szociográfia műfajának ismer­tetésével kezdődött. Felmutatja, mi van egy adott területen, ez egyeseknek — vagy csoportoknak — kényelmetlen dolog, s indulatokat szül. Végh Antal szerint most az idő sem al­kalmas rá. mikor a szépirodalomban is a realista művek el­sorvadása folyik. Pedig az elkötelezett szociográfiát semmivel pótolni nem lehet. Lázár István úgy látja, hogy a hatvanas évek óta fokozatosan erősödő nyilvánosság vette el a mű­faj kenyerét. Gondos Ernő a kritika. Szász Imre az érintettek ..betartásáról” beszélt. László-Bencsik is a szociográfiai fe- rzültségkeltésről szólt. De az sem utolsó szempont, amit Moldova György említett: riportok tömege, évek szorgos munkáia kell hozzá — nem egyszer veszélyhelyzetben —, s a végén jönnek a sajtóperek. Vagyis sok a rizikó és gyengén fizetik Sokféle az idő — feleltek a Nyitnikék gyermekei az egyet­len kérdésre: milyen az idő? Szépen, okosan, jól. pontosan, helyenként költőien fejezték ki magukat. A nyári eső a leg­szebb, mert közben süt a nap. és szivárvány van utána. Ilyenkor megázni is élvezet, s a fűszál tetején az esőcsepp: gyöngyszem. A mező meg, mint a gyémántsivatag. Az őszi eső már hideg, és minden csupa szürkeség, az ég szinte rá­szakad a kiserdőre. A tél az csodás, fehér az egész világ, az ágak hótól roskadoznak, s lehet szánkózni, síelni, korcso­lyázni. A hó puhán, lágyan, nesztelenül esik. s a hókristályok szebbnél szebbek. Néha úgy esik a hó, mintha vatta hullana ez égből, s paplan lesz belőle lent. A csendes széllő suhog a fák között, fölborzolja a vizet, s a fűszálak lágyan megdőlnek. Nem tudni honnan jön, hova megy. A tengeren a vihar a hullámokat korbácsolja, és félelmetes. De ha a fenyői bille­geti, olyan, mint a fuvola hangja, a tölgyfa meg úgy szól. akár egy zenekar. Végül a tikkasztó szárazságot jellemezték, mikor a nád is kornyadozik, és a halak is fáradtak. Közben- közben fölcsendült Vivaldi, Debussy, s Kodály zenéje, talál­kozva a gyermekgondolatokkal, fölerősítve azok hatását. Az egész együtt pedig igazi kedvderítő műsor volt. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Verbunkosok, nóták. 8.59: Massenet: A navarrai lány. 9.43: Nefelejcs. 10.05: Epizódok Verne regényé­ből. V. 10.35: Kamarafelvételekből. 11.17: A Válaszolunk hallgató­inknak különkiadása. 11.39: Gösta Berling. IX/8. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Régen találkoztunk. 13.00: Csertgery Adrienne dalfel­vételeiből. 13.45: Világirodalmi könyvszem­le. 14.15: Daloló, muzsikáló tájak. 14.35: Szabó Miklós operettfelvé­teleiből. 15.05: Könyvszemle. 15.15: Zenekari muzsika. 16.14: A lusta kis rigó. Mesejá­ték. 17.05: Hotel Hungária (riport). 17.30: Operaáriák. 17.46: Kodály: Szimfónia. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Rádiószinház. 19.57: Nótaest. 20.40: Bolgár előadóművészek felvételeiből. 21.40: A magyar püspöki kar konferenciáiról. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Eemezmüzeum. 23.13: Klasszikus operettekből. 0.10: Toronyzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kórusdalok, feldolgozások. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8r35: Napközben . . . 10.00—11.27: Zenedélclőtt. II. 35: Csak fiataloknak, (ism.) 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Vasútvillamosítók. Riport. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.33: Zongoramuzsika, gyere­keknek. 14.00: Lelátó. 15.10: Az én rádióm. 16.00: Játék- és ajándékműsor beteg gyerekeknek, (ism.) 16.35: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 17.30: Tanakodó. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.35: Tudósítás a varsói öttusa- versenyről. 19.55: Slágerlista. 20.35: Emberek és szerepek. 1T. .21.35: Nosztalgiahullám, (ism.) 22.30: Népdalok, néptáncok. III. MŰSOR 9.00: A Hobo Blues Band .»Va­dászat*’ című dupla albu­mából. II/l. 9.39: Zenekari muzsika. 10.40: Népdalfelvételekből. 11.05: Pécsi nemzetközi kamara- kórus-fesztivál — 1984. 12.23: Fiatal operaénekesek nem­zetközi versenye, Szófia, 1984. 13.07: Fiataloknak! (ism.) 13.57: Szimfonikus zene. 15.01: 22 éves az Omega. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Operaáriák. 16.55: Három Vivaldi-concertó. 17.30: Pophullám. 18.30: In limba materna. 19.05: Jaap Schröder (barokkhe­gedű) és Jos van Immer­sed (fortepiano) hangver­senye. 20.43: Paul McCartney ,.Wings Over America” című nagy­lemeze. II/2. 21.41: Gregor József énekel. 22.32: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Slágerantikvárium. 17.25: Legenda a vitrinben. Pál- réti Ágoston műsora. 17.40: Stúdiópódium. Regős Imre szarvasi orgonamüvész ját­szik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelözetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR L0.0Q: Tévétorna, (ism.) 10.05: Bátor emberek. Szovjet film. (ism.) 11.40: Képújság. 16.25: Hírek 16.30 :A Tenkes kapitánya. 17.00: Tanévnyitó az Iskolatele­vízióban. 17.40: Képújság. 17.45: Telesport. 18.10: Milyen partnerek va­gyunk? 18.50: Reklám. 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Operett — Helsinki — ope­rett. 21.05: A hét műtárgya. 21.10: Panoráma. 22.15: ,,A reményhez.” Csokonai Vitéz Mihály. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.20: Képújság. 18.25: Fabula. A tévedés, (ism.) 19.15: Ecranul Nostru. 19.35: Nyolcmillió barát, avagy Amerika és a ló. Francia rövidfilm. (ism.) 20.00: Aszparuh kán. Bolgár filmsorozat. III/2. 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Ludus Danielis. Misztéri­umjáték a XII. századból, (ism.) 22.55: Képújság. BUKAREST 15.05: Az egészséges életmód. 15.20: Fiatalok stúdiója. 16.20: Szünidei matiné. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.55: Olvasónapló. 21.15: Hősök. Román filmsoro­zat. 22.00: 40 év történelem. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Az ötlábú nyúl — tv-so- rozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenészarcképek. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Színház a házban — hu­moros sorozat. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Időszerű a kultúrában. 19.00: Ifjúsági képernyő. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: A pa­goda csapdája. 8-kor: Óvakodj a törpétől! Békéscsabai Szabad­ság. de. 10. du. 6 és 8-kor: Arany a tó fenekén, du. 4-kor: Daliás idők. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Házasság szabadnap­pal, fél 8-kor: Sok pénznél jobb a több. Békéscsabai Kert: Hon- da-lovag. Gyulai Erkel. fél 6-kor: A vízesés fia. fél 8-kor: Kilenctől ötig. Gyulai Petőfi, 4-kor: Négy bandita, tíz áldo­zat. 6-kor: Egy tiszta nő I—II. Gyulai Kert: Feketeszakáll szel­leme. Orosházi Béke, 5-kor: A 34-es gyors, 7-kor: Szomszéd szeretők. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Vértestvérek, fél 6 és Cél 8-kor: A szalamandra. Szarvasi Táncsics, éjszaka 22-kor: Mac- kenna aranya, Modern Robinson és családja. Szeghalmi Ady: Gyilkosságok ok nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom