Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-02 / 206. szám

1984. szeptember 2., vasárnap MHdUl-fiTd Míg üresek a padok Az iskola gyerekek nél­kül szokatlanul komor. A frissen meszelt falak között, az üres folyosókon majd­nem félelmetesen konganak a lépések. Mégis valami megnyugtató, régi emlékeket idéző hangulat lesz úrrá az emberen. Hisz belülről min­den iskola egyforma. Ez a kamuti egyébként újnak lát­szik. — Pedig nem az — vilá­gosít fel az iskola igazgató­ja, Földes Pál —, több mint húsz esztendős. De na­gyon vigyázunk rá, s ez meg is látszik rajta. Szép, tágas udvarunk van, ilyennel nem sok iskola büszkélkedhet. A gyerekek itt kedvükre fut- kározhatnak, nem marad energiájuk az épületet „ron­gálni”. Nyolc tanulócsoportban, nyolc tanteremben fplyik az oktatás. Minden osztályban van tv-készülék. A felsze­reltség szemléltetőeszkö­zökből, általában jónak mondható. Kimondottan kor­szerű tanműhely és tankony­ha is található az iskolában, és — ami szintén nem min­dennapi — zuhanyozó. — A szertárunk viszont — mondja az igazgató — na­gyon szűk, nem felel meg a követelményeknek. És nincs tornatermünk se. Jó időben az udvaron tornáznak a gye­rekek, télen pedig a műve­lődési ház nagytermében. Ezt eleve így alakítottuk ki, hogy alkalmas legyen e cél­ra. Földes Pál az új típusú, integrált közművelődési in­tézménynek is. vezetője. Az integráció, véleménye szerint nagyon gazdaságossá teszi a különböző szemléltetőeszkö­zök felhasználását, hisz há­rom intézmény, az óvoda, az iskola és a művelődési ház felváltva használhatja azo­kat. — Gond nélkül kezdünk — állapítja meg határozottan az igazgató —, a nagytakarí­tás rendben lezajlott, elvé­geztük, amit beterveztünk. — Várja-e valami megle­petés a gyerekeket? — őket az idén nem, in­kább a pedagógusokat. Már amennyire a bérfej­lesztés az, és ha igen, remél­jük, mindenkinek kellemes meglepetés lesz. Tsz-tervek Szeszfőzde-bővítés A Béke Termelőszövetke­zet a község legnagyobb munkáltatója. A 4000 hek­táros gazdaságban csaknem hatszázan dolgoznak. Alap­vetően növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglal­koznak, de folytatnak — el­sősorban a lakosság igényeit figyelembe véve — kereske­delmi és szolgáltató tevé­kenységet is. Zöldség-gyü­mölcs, tej- és kenyérboltot, vendéglőt üzemeltetnek. Ko­vácsaik, bognáraik, asztalo­saik, villany- és vízvezeték- szerelőik lakossági megren­delésre is dolgoznak. A szeszfőzdét kőt esztendeje építették. Erről Püski Já­nos, a szövetkezet elnöke a következőket mondja: — Se Muronyban, se Két- sopronyban, se Kamuton nem volt szeszfőzde. Ha va­laki pálinkát akart főzetni a környéken, meglehetősen nagy fáradságába került. Ezért létesítettünk itt egy szeszfőzdét. A tsz-nek is van egy kis gyümölcsöse, és a kertekben is összegyűlik az alapanyag. A szeszfőzdében most egy nap alatt körülbelül 50 má­zsa cefrét tudnak kifőzni. Ez nem kevés, mégis kapacitás- bővítést terveznek. — Kisebb kapacitású főző­üstöt és finomítót szeretnénk beállítani — folytatja az el­nök —, ami lehetővé teszi, hogy kinek-kinek külön főz­zük ki a pálinkáját, hogy nyersanyaga ne keveredjen másokéval. Ez is lakossági igény. Az elmúlt napokban kezdődött meg a gáz bevezetése. A tervek ^zerint Y986-ra fejeződik be e munka, ekkor lesz a község minden utcájában gáz Kertbarátok Az óvodában minden kis kamutinak jut hely, ám az se közömbös, hogy milyen ez a hely. Folyamatosan szépí­tik, gazdagítják az óvoda környezetét. A babaház már megépült, most folyik egy másik játszóház és a homo­kozó kialakítása. A játszóte­rületet díszfák, cserjék te­szik kellemesebbé. Némi gondot csupán az okoz az óvodában, hogy kevés az óvónő. Illetve gyesen van­nak, s az ideiglenes pótlás nagyon nehéz. No, de ennél nagyobb gondja sose legyen az óvodának, ezt kívánjuk mi is, az egyesített közmű­velődési intézmény vezetőjé­vel együtt. Ízlik az ebéd a kicsiknek A művelődési ház előtti parkot juharfák, platánok, rózsák díszítik. Gondozott a tér, s ez jellemző az egész településre. A mezőgazdasá­gi munka nem idegen az em­berektől, évszázadok óta alapvetően ebből élnek. Egy­re nagyobb kedvvel foglal­koznak — ahogy azt Benkő Jánostól, a kertbarát kör ve­zetőjétől megtudtuk — gyü­mölcstermesztéssel is. — Az orosházi Űj Élet Tsz-től vesszük az oltványo­kat — mondja a már nyug­díjas János bácsi —, na­gyon megbízható, jó „anya­got” adnak, összeírjuk ki­nek, milyen fa kell, elhoz­zuk és szétosztjuk. A fákat persze nem elég elültetni; gondozni, metsze­ni, permetezni kell. S hogy mit, mikor és hogyan, azt szintén a kertbarát kör se­gítségével tanulhatják meg a kamutiak. János bácsi fá­radhatatlan szervezője az előadásoknak: — Télen rendszeresen tar­tunk TIT-előadásokat. Na­gyon kedvelik az emberek Boros Lászlót, a megyei kör­nyezetvédelmi titkárt, szinte ragaszkodnak hozzá, hogy ő jöjjön előadást tartani. Ve­zetésével minden tavasszal metszési bemutatót is szok­tunk rendezni. Hetven tagja van a kert­barát körnek, többnyire idő­sebbek. Talán jobban van idejük a gyümölcsfákkal „bíbelődni”, vagy mélyebb bennük a föld, a fák iránti szeretet? Mindenesetre hasz­nos, szép elfoglaltság ez. A kertbarát kör pedig igazi kis közösség: — Minden évben szerve­zünk „tanulmányi kirándu­lásokat” — meséli János bá­csi —, voltunk Gyöngyösön, Egerben, Sopron környékén. Mindenhol nagyon jól érez­tük magunkat, és persze megnéztük hol, hogyan mű­velik a kerteket. Van még mit tenni nálunk is. Én azt tapasztalom, hogy jobb ke­vesebb fajta fával foglalkoz­ni, de azokkal nagyobb gonddal, szakértelemmel. Bőven terem a szőlő Benkő Jánosék kertjében is FELÚJÍTÁS ELŐTT. Az élelmiszer- és az iparcikk szaküzlet bizony nem a legkellemesebb képet mutatja. Jócskán „megérett”’ a felújításra, s ezt az üzemeltető békési ÁFÉSZ is tudja. Hamarosan megkezdik a munkát, s míg az be nem fejeződik, sajnos elkerülhe­tetlen az ellátás némi rosszabbodása. Az alapvető élelmisze reket és iparcikkeket ez idő alatt a művelődési ház egyes részeiben árusítják majd. Nagyobb teher hárul ekkor a fa­lu szélén tavasszal kialakított kis élelmiszerüzletre is BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kamuton Az oldalt irta: Szatmári Ilona, a fotókat Fazekas László készítette BÉKÖT­bedolgozók A tanács kezdeményezésé­re jött létre az idén a Bé­késcsabai Kötöttárugyár ka­muti bedolgozó részlege. A vb-titkárnő, Nagy Istvánná így beszél az előzményekről: — A nőknek szerettünk volna több munkaalkalmat teremteni. A tsz, főleg té­len, nem tud elegendő mun­kát adni. Közrejátszott az is a részleg kialakításában, hogy sok lányka tanulta ki a szakmát, a varrást, ök vi­szont itthon nem találtak megfelelő munkát, ahol pe­dig igen, ott albérletbe kényszerültek. Ez sem anya­gilag, sem „lelkileg” nem túl kedvező. Bíztunk benne, hogy ha itthon találnak végzettségüknek megfelelő munkát, hazajönnek. Az öt­letet egyébként a muronyiak adták, ahol már működik hasonló részleg. apóst 10—12 nő dolgozik a BÉKÖT-nek, számuk válto­zó. Sokan a gyerekek neve­lése, fóliázás vagy éppen ál­lattartás mellett vállalkoz­nak a varrásra. Vezetőjük, Szerencsi Mária, nagyon fiatal, alig néhány éve fe­jezte be a tanulást. A FÉ- KON-ban, majd pedig a BÉ- KÖT-nél szerzett tapasztala­tai, gyakorlata viszont „fő­nökké” avatta, s a nála jó­val idősebbek is figyelmesen hallgatják tanácsait, kérik segítségét. Mert varrni, kü­lönösen a nehezebb mun­kákhoz szokott kezeknek, nem is olyan könnyű. De megéri tanulni. K amut... Szép, rendezett utcáival, házaival újnak tű' nik, mintha csupán évtizedes múltra tekintene vissza a község. Szinte hiányzik a más településeken oly megszokott égbe nyúló templomtorony a régi korokat idéző „műemlék jellegű" épületekkel. S nem tévedünk (nagyot), ez a település tényleg nem túl öreg. Ám létezett egy, illetve kettő régi Kamut is... , A mai község helyén hajdan, már az 1290-es évek végén, két falu, Kiskamut és Nagykamut állott. Az elnevezés egyébként — Kamut — szláv eredetű és „köves”-t jelent. Nagykamut valamikor megyénk egyik igen jelentős helye — 1517 és 1552 között Békés iftegye székhelye — volt. A török hódoltság alatt sorsa, mint annyi magyar falunak, a teljes pusztulás lett, s puszta is maradt évszázadokon át. Sokáig sVőrt település a hely, csak az 1920-as évek körül kezd a mai Kamut kialakulni és 1949. január elsejétől válik önálló községgé. Fejlődése ettől kezdve zavartalan, bár népessége enyhén csökkenő. Ez azonban nem zárja ki, hogy új lakások épül­jenek. Nagy az igény az építési telkekre, ezért is határozott úgy a községi tanács, hogy a falu északi részén telkeket ala­kít ki. A 35 hagyományos családi ház építésére alkalmas te­rület közművesítését most kezdték el. Az idei esztendő leg­nagyobb vállalkozása azonban kétségkívül a gáz bevezetése. Ez a több millió forintos beruházás három ütemben való­sul meg. Az első ütemben, tehát az idén, a gerincvezetéke­ket fektetik le a főutcán és további hat utcában. A kivite­lező a DÉGÁZ, a földmunkáknál pedig a lakosság erejére, társadalmi munkájára támaszkodnak. A gázbevezetés költ­ségeinek egy részét a lakosság fedezi, de hozzájárulnak eh­hez a községi munkáltatók és lehetőségeihez mérten a ta­nács is. Az energiaracionalizálási pályázat keretében „kül­ső" segítségben is részesülnek. Ebben az esztendőben készült el, szintén jórészt a lakos­ságra támaszkodva a falu első saját (nem KPM-es) aszfal­tos útja. Az utcák többségét egyébként cseréptörmelékkel töltötték fel, így azok télen is járhatók. Az 1500 lakosú kisközség életében jelentős esemény lesz, hogy még az idén megvalósul a crossbar-rendszerű telefon- hálózat, ami közvetlenebbé teszi a kapcsolatot a „külvilág­gal”. Ezen a téren egyébként sincs gond, hisz Kamut igen közel van a városokhoz. Békéshez, Békéscsabához. A babaház már kész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom