Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-23 / 224. szám
1984. szeptember 23., vasárnap Szocialista falu az egykori grófi pusztán. így lehetne egyetlen mondattal jellemezni Tarhos történetét. Emlékeket, a történelmet idézzük, vallatjuk Hortobágyi Józseffel, az általános iskola helyettes igazgatójával, a község párttitkárával. Mezőbe- rónyből került ide még 1960- ban. Fejből sorolja a faluhoz tartozó határrészeket: Berkét, Féltőt, Szilast, Tör- sököst, Macskást, Vizesfást, Almárt és Békéserdőt. Nem csoda, hiszen hat évig tanított Vizesfáson, megismerte a tanyai emberek nehéz, küzdelmes életét. Aztán 1962- ben elkészítette Tarhos monográfiáját. A négy évvel ezelőtti események nem ker.ültek a kötetbe, pedig az 1980-as nagy körösi árvíz emberpróbáló időszaka kitörölhetetlenül él a szívekben, a lelkekben. A parányi település, mint csupasz tenyér állt a hatalmas víztömeg közepén, dacolva a kegyetlen árral. Most csend van. A hűvöst hozó pusztai szél őszi nyugalmat áraszt. Békésen folydogál a Hosszúfoki és a Gyepesréti- csatorna. — A szabályozás előtt szabadon kószáltak a Körösök errefelé — mondja a párttitr kár. — Az itt élők küszködtek a vízzel, a földdel. Tar- hos környéke már az újkő- korszakban is lakott terület volt. Bronzkori település nyomait tárták fel a békéserdei várdombon. Később az avar korból kerültek elő leletek. Valószínű, hogy a honfoglalás idején Tas, vagy Szabolcs vezérek Tarhos nevű alvezére szállta meg a vidéket, erről a családról kapta a nevét Tarhospuszta. A pusztát a gróf Weinck- heim család szerezte meg 1852-ben és az 50 holdnyi erdő közepén díszes kastélyt emeltek. A pusztaságot erdő, szikes legelő borította, nagy része náddal, sással benőtt mocsaras terület volt. A település csak a századforduló után kezdett kiépülni. A kastély körül gazdatíszti lakások, cselédházak, magtárak, istállók épültek. A majorokat gazdasági lóvasút kötötte össze. — Az uradalmi cselédek kiszolgáltatottan, nehéz anyagi körülmények között éltek — folytatja Hortobágyi' József. — Az elégedetlenség egyre erősödött. A parasztok 1906-ban nem voltak hajlandók 13—14 részért learatni a gróf gabonáját. Sztrájkoltak. Az első világháború végén a forradalmi események híre ide is eljutott. Békésen megalakult a Nemzeti Tanács, a Munkás- tanács, később a direktórium. A tarhosi cselédek elkergették a főintézőt, de földet nem sikerült osztaniuk. A Tanácsköztársaság védelmében sok tarhosi fogott fegyvert. Közöttük volt id. Darvasi István, id. Jakucs István, Gulyás Imre. Hursán János Szovjet-Oroszország forradalmi hadseregében harcolt. A Horthy-korszakban a cselédek kénytelenek voltak eltűrni a megaláztatásokat, ha gyerekeiknek kenyeret akartak adni. A lakásviszonyok szinte elviselhetetlennek bizonyultak. Egy konyhára négy szoba is nyílott. Boltba, orvoshoz, patikába Békésre jártak a tarhosiak, amely gyalog fél napot is igénybe vett. A Nagyatádiféle „földreform” 1921-22- ben csak arra volt jó, hogy a gróf megszabaduljon ~ a leggyengébb minőségű földjeitől. — A sorsforduló itt is 1944. október 6-án következett be, amikor Békés megyét felszabadították a szovjet csapatok — idézi a 40 évvel ezelőtti eseményeket a párttitkár. — A grófi család nyugatra menekült. A volt cselédek már a felszabadulás első perceiben magukra találtak. December közepén Gulyás Imre kezdeményezésére Tarhoson is megalakult a Magyar Kommunista Párt, majd a vizesfási majorban is létrejött a pártalapszervezet, L. Szabó Gábor és Zseák Sándor vezetésével. A féltőiek pedig 1945 szeptemberében alakították meg az önálló pártszervezetet 39 taggal. Természetesen eredményesen működött az ifjúsági szervezet és az MNDSZ is. És megkezdődött a földosztás. A több mint ezer család között 8 ezer kataszteri hold földet osztottak ki. A tarhosi, a féltői és a vizesfási uradalmi földekből nemcsak a volt cselédek, hanem Békés agrárproletárjai is kaptak. Ez nagy élményt jelentett az embereknek. Többen nem akarták elhinni, hogy részesülhetnek az ősi jussból. „Baj lesz ebből, mert visszajön a gróf” — mondogatták. Végül a meghatottságtól és az örömtől sírva vették birtokukba a parcellákat. Püski Lajos bácsi tagja volt a tarhosi földosztó bizottságnak. Most Békésen, a Mezey utca 13-ban beszélgetünk a 77 éves nyugdíjas téesztaggal és feleségével. A kert végéből kerül elő, a munka élteti. Leül a konyhaasztalhoz, és emlékezik. — Hat gyereket neveltem fel a feleségemmel, öt fiút és egy lányt. A felszabadulás előtt nehéz volt munkát kapni. Vándoroltam egyik helyről a másikra. A háború után a DÉFOSZ rendelete szerint 32 tagja volt a földosztó bizottságnak. Először a régi cselédek, nagycsaládosok jutottak földhöz. Én 8 holdat kaptam. Sorsolással döntötték el, hogy ki következik a mérésnél. így senki sem vethette szemére a másiknak, hogy jobb vagy rosz- szabb minőségű földet kapott. Az idős asszony megtoldja: — Azt is mondd el, hogy két .borjút is adtak. Nagyon jól jött akkor, hiszen a földet meg is kellett művelni. Tehenekkel szántottunk, fuvaroztunk, később vettünk csikókat, lovakat is. Rengeteget dolgoztunk, a gyerekek iskolába jártak. Aztán 1960- ban beléptünk a téeszbe. Onnan ment nyugdíjba az uram 1972-ben. A gyerekek becsületes szakmát tanultak, megvan mindenük: lakás, autó. A kilenc unoka megszépíti az utolsó éveinket. Az első termelőszövetkezeti csoportok 1949-ben alakultak meg Tarhoson. Ugyanebben az évben három földművesszövetkezeti vegyesboltot is megnyitottak. A három I-es típusú téeszcséből szeptemberben megalakult a berkei határrészen a Petőfi Tsz. A közösbe mintegy 35 család lépett be és csaknem 400 kataszteri holdon kezdték meg a gazdálkodást. Az állatállomány nagy részét 1956-ban szétosztották, majd a következő év tavaszán Kossuth néven újjáalakult a termelőszövetkezet, 1959-ben pedig Békéserdőn létrehozták az Űj Élet Tsz-t. Ugyanakkor szépen fejlődött az 1950-ben alapított Vizesfási Állami Gazdaság is. •— Tarhos 1954-ben lett önálló község — magyarázza Hortobágyi József. — Az út hosszú és küzdelmes volt. A hivatali teendőket egyedül Vári Sándor tanácselnök látta el. Begyűjtési és mező- gazdasági ügyekben Békésre kellett járni. Akkoriban 2320-an laktak Tarhoson és a külterületeken. A falu új központja 1959-ben alakult ki, a három utcában 130 házhelyet osztottak ki. Az első ötéves tervben 65 kertes családi ház épült a községben, megindult a személyforgalom a kisvasúton, új tanácsháza, tanácselnöki lakás került tető alá. Később villamosították a falut, megindult az ivóvízellátás, a közművesítés. A kulturális fellendülésben óriási szerepe volt az állami zeneiskolának, amely Gulyás György kezdeményezésére 1946-ban nyílt meg a volt grófi kastélyban. Az iskola hatalmas zeneépülettel, bentlakásos zeneművészeti szakiskolává fejlődött és ismertté tette Tarhos nevét. A zenepalota átadásán, 1953- ban jelen volt Kodály Zoltán is. Sajnos, az iskola 1954 augusztusában megszűnt, helyén gyógypedagógiai intézetet létesítettek. Énekóra a nyolcadik osztályban 1963-tól tanácselnök Her- pai Sándor Tarhoson. Bár kicsi a község, sok változást, fejlődést megéltek az itteniek. Főként nyaranta nagy errefelé a vendégjárás, amikor a táborozó fiatalok egymásnak adják a Mezőgazda- sági Továbbképző • Intézet kollégiumát, s a tarhosi zenei napok eseménysorozata zajlik. — Ott mi inkább csak segédkezünk, a békésiek rendezik — magyaráz a tanácselnök. — Egyébként is városkörnyéki községe vagyunk Békésnek, számos területen szoros az együttműködésünk. A községünk 1954-től, de leginkább a ’70- es évektől fejlődött erőteljesebben. Területünkön gazdálkodik a békési Egyetértés Mgtsz, a Hidasháti Állami Gazdaság, és a Gyulai Erdőgazdaság. Az emberek főként ezeken a munkahelyeken, vagy a helyi gyógypedagógiai intézetben, a szakmunkásképzőben dolgoznak. Több mint 200 a Békésre eljáró munkás, akiket a gépgyárban, a könnyűipari üzemekben foglalkoztatnak. Sajnos, mi sem vagyunk többen évről évre, most 1200-an élünk errefelé. Sok az idős ember is, akiknek az ellátásáról gondoskodnunk kell. Amióta a békési szociális otthon épül, érdeklőd-' nek iránta a viszonylag jó anyagi körülmények között élők is. Mert nincs aki gondozza őket, takarítson, főzzön rájuk. Ezért mihama- rébb szeretnénk megnyitni a régi posta épületében az öregek napközi otthonát. Mutatja a terveket. Tágas pihenőhelyiségeket, fürdőszobákat jeleznek a rajzok. A megyei egészségügyi osztály is egyetértett az elképzelésekkel. Az átalakításhoz a helyi tanács 300 ezer forinttal tud járulni. szét elöntötte a víz. Sok tanyasi embernek kellett akkor, mindenét odahagyva az életét mentenie. Az újjáépítések után manapság a külterületeken ismét csaknem 90 tanyán laknak. — Most már nem érhet bennünket ilyen szörnyű meglepetés. A Sebes—Berettyó Vízgazdálkodási Társulás és a KÖVIZIG szakemberei folyamatosan figyelik a gátat és az új gát tövében automata szivattyútelepet is létesítettek. Visz- szatérve a hétköznapokhoz; jó az egészségügyi ellátásunk, bár most beteg az orvosunk, a bélmegyeri helyettesíti. Az ügyeletben hamarosan Békéshez csatlakozunk, majd meglátjuk, jó lesz-e, vagy sem. Ha erre járnak, az új ABC-áruházunkat is nézzék meg! Március 1-től már ott vásárolhatunk. A Békés és Vidéke ÁFÉSZ tarhosi ABC-áruházának már a külső képe is betérés- re csábító. Amikor ottjártunk, a polcokon, hűtőpultokon is bőséges választék fogadott. Csupán a hentesáru osztályon árválkodott két szál vékonykolbász. Mesélik, hogy a párttaggyűlésen, értekezleteken az áruellátást teszik szóvá az itteniek. Előfordul, hogy délután már tej és kenyér sincsen, örülnének a gazdagabb hús- és hentesáru-ellátásnak is. Ugyancsak érzékelik az országosan hiánycikknek számító árufajták időnkénti létét-nemlétét. Ha a központból egy-egy • szállítás kimarad, a tarhosiak fájón veszik tudomásul, hiszen ők másik boltba csak Békésre mehetnek. — Nagyon szeretek ebben a szép áruházban vásárolni — mosolyog ránk a fehér hajú özv. Füredi Sándor né. — Nekem jobb, hogy itt az üzlet, közelebb lakom hozzá. Ma már másodszor jövök. Akik távol kerültek a bolttól, azok morogtak kicsit. Lassan ők is belenyugszanak, hiszen itt sokkal szebb helyen, több mindent megvehetünk. László Dénesné boltvezetőhelyettes kalauzol bennünket, közben azért nem feledkezik meg Füredi néniről sem: — Sárika néni, szólok, ha lesz horganyzott fürdőkád. Jobb itt az eladóknak is az életük. Mások a munkakörülmények, tágasabbak a raktárhelyiségek. Az üzletből szinte ki sem tettük a lábunkat, amikor egy bordó melegítős fiatalember, mellette csöpp lányka, megszólít bennünket: — Ugye a tarhosi sportolókra is kíváncsiak? örültünk, hogy interjúalanyunk, Tóth Ferenc, a helyi sportegyesület elnöke hirtelen előttünk termett. — Otthon nemigen találtak volna — mondja nevetve. — Lakást korszerűsítenek nálunk. Éppen a kislányomért szaladtam az óvodába, de jöjjenek, nézzék meg a sportpályánkat. Ez a büszkeségünk, alagcsövezés- sel még a talajvizet is elvezetjük róla. Szeretnénk kispályát is kialakítani itt Két szakosztály dolgozik nálunk. A labdarúgócsapatunk a megyei II. osztályban játszik, a kézilabdások tavasz- szal jöttek össze. Gond a focisták utánpótláscsapatát kiállítani, kevés a fiatal. A II. osztályban jó helyen állunk, múlt vasárnap 1—0-ra győztünk a köröstarcsaiak ellen. A kézilabdásoknál a versenyszint növelésére törekszünk. Támogat bennünket a békési Egyetértés Tsz és a helyi tanács, nem akarunk szégyent hozni rájuk... Az általános iskolában találjuk Lengyel Zoltánt, a község közművelődési felelősét. Kolléganőjével együtt a szakfelügyelőt várják. Mindketten technikát tanítanak és még ezután kell részletesen megbeszélni a tennivalókat. — Én május 1-től dolgozom itt, a feleségem pedig júliustól az óvodában — magyaráz a fiatalember. — Háromszobás szolgálati lakást kaptunk, két kislányunk már az óvodába jár. Ügy érzem, megtelepszünk ezen a vidéken. Mondják, hogy a községnek hosszú ideig nem volt közművelődési felelőse, akit valami művelődési program érdekelt, Békésre ment. A kapcsolat a várossal persze továbbra is szoros marad. Sőt méginkább számítok a művelődési központ módszertani, szakmai és egyéb segítségére. Október elejétől két-két héten át békési díszítőművészek és képzőművészek munkáiból lesz nálunk kiállítás. A könyvtárunkban csaknem 10 ezernyi kötet van. Két kiscsoportunk is dolgozik itt, a sakk- és a csillagász szakkör. Tervezem a kézimunka szakkör, a kertbarátkor és a nyugdíjasklub megalakítását. A békésiektől kérünk buszt egy gyulai kiránduláshoz, a csillagdába viszem a gyerekeket. Gondolom, a munkámban segítenek majd a pedagógus kollégáim is. Fiatalok és idősek együttélése, munkálkodása jellemző a községre. Az épülő új házak sora, a falu fejlődése, tervei jelzik, hogy szerelik vidéküket a tarhosiak. Bede Zsóka—Seres Sándor A modern ABC-áruházat a városiak is megirigyelhetnék — Különben hasonló színvonalon élnek nálunk is az emberek, mint a környező községekben — folytatja Herpai Sándor. — Négy, kilométernyi hosszú utcából és a keresztutcákból áll a falu, a legtöbb helyen már betonjárdán közlekedünk. Jórészt magunknak köszönhetjük, hiszen az alapozásnak több mint a fele társadalmi munkában készült. Megoldott a belterület közművesítése, rendben van a csapadékvíz-elvezetés. az ivóvizet vezetékről kapjuk. Az idén már hidroglóbusz magasodik a falu fölé, onnan folyik a víz. A víz gondolata másféle szomorú emlékeket is felidéz. 1980. július 28-át, amikor kiszakadt a Kettős-Körös gátja és a községet körülvevő terület kétharmad réI'ihcnő a tanáriban. Az általános iskola tantestületének nagy része fiatal Fotó: Veress Erzsi Püski Lajos bácsi annak idején 8 hold földet kapott
