Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-22 / 223. szám
^ 1984. szeptember Z2., szombat NAGYVILÁG 1 Savas eső — már Latin-Amerikában is Kijev—Novorosszij Hősök emlékművei A Nagy Honvédő Háború történetének ukrán állami múzeuma A savas cső, amelynek pusztítását Észak-Amerikában és Európában már jó ideje észlelték, úgy tűnik, most már Latin-Amerika számos országában is gondot okoz. Egyelőre a közvéleményt nemigen foglalkoztatja a probléma, amely annyira új e földrészen, hogy sokan meg csak nem is hallottak róla — írja az AP amerikai hír- ügynökség Rio de Janeiró-i tudósítója. 1984-ben Lenin-díjat kaptak a kijevi „A Nagy Honvédő Háború történetének ukrán állami múzeuma” és a novorosszijszki „A polgárháború és a Nagy Honvédő Háború hősei” emlékkomplexum tervezői. Az első emlékmű alkotói Viktor Jelizarov építész és Vaszilij Borodaj és Fridrich Szogo- jan szobrászok. Az emlékmű, mint a fasizmus felett aratott győzelem nagyszerű szimbóluma szervesen illeszkedik az ukrán főváros városképébe. A komplexumot galéria nyitja meg. Bejárata fölött acélból öntött betűkből ez áll: „Hőstettük örökké élni fog, nevünk halhatatlan!” A galéria bombák által szaggatott fedezék formájában készült el. A bronz szoborkompozíciók a háborús évek epizódjait idézik: „Az első határ menti harcok”, Legyőzhetet- lenek”, „Földalatti harcosok”, „Partizánok”, „A hátország a frontért”. A komplexum főtere 20 hektáros. Az „Átkelés a Dnyeperen” szoborkompozíció a szovjet csapatok 1943 őszén indított elsöprő erejű támadásának légkörét idézi. A múzeum 4 emeletes épülete egy dombon emelkedik, alapját képezve a 45 méter magas hazaanya szobornak. A múzeum 18 termében dokumentumokat, képeket, szobrokat, emléktárgyakat őriznek. A múzeumból két lépcső vezet a kilátóhoz, melyet ünnepeken tribünként használnak. Az emlékkomplexum területén egy 16 méter átmérőjű gránitmélyedésben lobog a dicsőség tüze, itt látható a hős városok fasora, egy harci-technikai kiállító tér és egy szép park is. A létesítményt 1981. május 9-én nyitották meg. Azóta közel 5 millióan látták. Új utat jelez a monumentális művészetben a novorosszijszki emlékműkomplexum is. Vlagyimir Cigal szobrász és társai bronzban, gránitban és márványban örökítették meg a nemzedékek lelkiismeretét szimbolizáló népi hősöket. Gavril Petroszjan A környezetszennyeződéssel foglalkozó szakemberek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a savas eső a kontinens egyes ipari körzeteiben már most is egészségügyi problémákat okoz, rombolja a régészeti, építészeti értékeket, megmérgezi a vizeket és a földeket. A tudósok szerint a savas eső kialakulásában a levegő- szennyezés játszik döntő szerepet. A kén- és nitrogén- dioxidgázok a légkörben vegyhatását tekintve gyenge, de maró kénsavvá, illetve salétromsavvá alakulnak át, és csapadék, eső formájában jutnak vissza a földre. Az AP hírügynökségnek a térségről készített felmérése szerint a savas eső komoly problémát jelent Brazíliában, Mexikóban és Chilében., Észleltek már Peruban és Argentínában is, miközben Venezuelában és Bolíviában az uralkodó széliránynak köszönhetően e jelenség egyelőre nem ismert. A földrészen a levegő és a vizek minőségének ellenőrzése egyhén szólva nem a legszigorúbb. Számos helyen egyáltalán nem végeznek ellenőrző méréseket, Latin- Amerika legtöbb országában pedig a pangó gazdasági élet, valamint a külföldi adósságok törlesztésének kényszere miatt alig figyelnek a környezetvédelemre. A Brazília délkeleti részén levő Cubatao ipari várost övező hegyvidéken a lepusztult, elsatnyult fák sokasága tanúskodik árról, hogy milyen károkat okozott errefelé a környezetet romboló savas eső. Tucatnyi gyár ontja a kéngázt, amit a környező hegyek felfognak, és a 80 ezer lakosú város felé terelnek. Santa Catarina szövetségi állam déli részén a külszíni piritbányászat okoz gondot a helybelieknek. A ként tartalmazó ásványérc a levegőn oxidálódik és a keletkező füst- és kéngáz a légkörbe jut. Criciúmában a kőszénövezet központjában a légzési elégtelenség miatt kórházban ápoltak 80 százalékánál a betegséget a levegőszennyeződés idézte elő. Ä környék vizeinek, tavainak kétharmada jelentősen szennyezett. Egy szakértő szerint amennyiben nem oldják meg a környezetszennyezés problémáját e vidéken, akkor öt éven belül valóságos tragédia következhet be. Mindennek ismeretében alig hihető, hogy a földrész egyik legszigorúbb környezetvédelmi törvénye éppen Brazíliában van érvényben. Igaz, a törvény csak papír, aminek ritkán szereznek érvényt. Az egyik ok, hogy az állami tisztviselők közül sokan kötődnek a nagy bánya- társaságokhoz. A helyzet súlyossága most mégis intézkedést kényszerített ki: a Sao Paulóban működő állami környezetvédelmi hivatal négyéves programot hirdetett meg, amelynek célja Cubataóban a légszennyezés 90 százalékos csökkentése. A terv költségei mintegy 150 millió dollárt tesznek ki. Chilében a savas eső okozta legsúlyosabb szennyeződést Ventanas városban észlelték, ahol áz állami tulajdonban levő rézkohó és szén- tüzelésű hőerőmű ontja a füstöt. A város körül 20 kilométeres körzetben a házakon szemmel látható a pusztítás nyoma. A parasztok elhagyják földjeiket és otthonaikat, mivel a savas esőtől rozsdásodnak és használhatatlanná válnak gépeik, elhullanak az állataik, tönkremegy a termés. Az ország északi részén fekvő Chag- resben az EXXON amerikai olajtársaság tulajdonában levő rézkohó veszélyezteti a környéken szőlőt termesztő gazdák termését. A parasztok hatalmas műanyag fóliákkal takarják le földjeiket. Egyelőre nem tisztázott, hogy a savas eső Európához' és Észak-Amerikához hasonlóan Latin-Amerikában is átlépi-e az országhatárokat. Igaz, néhol a természeti képződmények — így például az Andok magas hegyláncai — útját állják a szennyeződés terjedésének. Argentínában, a Buenos Aires közelében levő Salado folyó medencéjében azonban növekszik a talaj savtartalma, s a tudósok tartanak attól, hogy ez másutt is így van. Tény, s ebben a szakértők egyetértenek, hogy a veszélyeztetett körzetekben több vizsgálatot kell elvégezni, s megbízható adatokra van szükség a pontosabb helyzetfelméréshez és a védekezéshez egyaránt. Mi lesz veled, emberke? Megéred-e a holnapot? Mennyi szenvedés vár még rád? Szomorú, nagy fekete szemek tekintenek a felnőttekre vádlóan. A gyerekeknek már játszani, mosolyogni sincs erejük, csak ülnek magukba roskadtan, bánatosan ... Nem sírnak. Elapadtak a könnyeik. Nem panaszkodnak, nem kérnek, nem követelnek ennivalót. Fogytán az életerejük. Az éhező, éhhalálra ítélt gyerekeknél nincs szívszorí- tóbb látvány. Képernyőnkön egy-egy felvillantott mozzanat is megrendítő, az összkép elviselhetetlen... Szahel-övezet. Afrika, hét országában iszonyatos szárazság pusztít. A fekete földrész tizenegy országát nyilvánították katasztrófa sújtotta területnek. Kiégtek a földek, meghaltak a fák, a bokrok, kiszáradtak a folyók, elhullottak az állatok, dögkeselyűk keringenek a magasban ... Milliók éheznek és szenvednek. Itt csak a halálnak van gazdag aratása. S e természeti csapás első áldozatai a gyerekek. A sivatag évente legalább öl kilométert rabol el a termőterületből. A homok terjeszkedik. Az iszonyatos aszály visszatérő jelenség, a szegénység és a szárazság a világ e részén akut probléma. A Távol-Keleten ,a kegyetlen tájfunoknak női neveket adnak, a szüheli népek régi hagyományt köÉvente 10—14 millió gyermek hal meg rosszultápláltság mi att vetve ugyancsak névvel illetik a nagy aszályokat, az emlékezetes éhínségeket. Az 1954-eset például találóan a Tettenért Sabonatolvajként emlegetik. A hét szűk esztendőt újabb tragikus évek követték. Mauritániát és egy sor más országot több mint egy évtizede kerüli az eső. A menekülttáborok nem győzik befogadni az ide ván- szorgó embereket. E táborok mellett egyre terebélyeseb- bek a temetők. Egy-egy család öt-hat gyereket is eltemet ... Ezekben az országokban eddig is rendkívül magas volt a csecsemőhalandóság, 1000 gyermek közül 150— 200, s most még ennél is többen jönnek halálra ítélten a világra. Minden ötö- ciik csecsemő egyéves kora előtt meghal. A népesség- robbanást Afrikában nem sikerült lefékezni. Amíg a fejlődő országokban 5,5-ről 4,1-re csökkent az egy nőre jutó gyerekek száma, ez Afrikában 6,4. Az UNICEF jelentése a világ gyermekeinek helyzetéről megállapítja : ahol sok gyerek hal meg, ott magas a születések száma, s ahol a szülők már arra számítanak, hogy fiaik és lányaik életben maradnak, ott sokkal kevesebb gyereket hoznak a világra. Földünkön még ma is sok nő életet adva, életét veszti, a szülésbe belehalok 20 százaléka afrikai nő. Az éhség többféle formában tizedeli a gyermekeket. A leromlott szervezet nem tud ellenállni a fertőzésnek, egy könnyű betegség is elviszi a kicsiket. A világhírű filmszínésznő, Liv Ulmann az UNICEF jó- szolgálati nagyköveteként Mali aszály sújtotta országrészében járt, s a többi között így számolt be tapasztalatairól : „ ... amit mi útnak néztünk, kiszáradt folyómeder volt. Figyeltük a sivatag homokjában a két kezükkel mély gödröt kaparó asszonyokat. Vizet kerestek, de csak nedves földet találtak. Más helyütt hosszú órákon át türelmesen ültek az anyák, kis bádogedényiik- be csöppentették a vizet... Számunkra ismeretlen kislányok, kisfiúk halnak meg, de azok számára, akik életet adtak nekik, akiknek a szívükhöz oly közel álltak, nem arcnélküliek, nem statisztikai adatok — szeretteik. Az életért, a gyerekek megmentéséért folyik a küzdelem, s ebben senki sem lehet kői zömbös.” Szahel — arab szó, határt jelent. Határt lehet-e szabni a szenvedésnek, a szahara, a sivatag, a homok terjeszkedésének? Nem egy példa tanúsítja, hogy e gigászi vállalkozás eredményes lehet. A „Zöld Szahel” akcióhoz néhány évvel ezelőtt nagy reményeket fűztek. Aztán jött a recesszió, Afrika egyre jobban eladósodik, a világ legszegényebb országai még szegényebbé válnak. Csádtól a Zöldfoki szigetekig újra kiszáradnak az oly nagy gonddal ültetett mangó, eu» kaiiptusz fák, a féltett növények ,. Az éhes es szomjas gyerekeknek kutakra, tápláló ételekre, védőoltásokra, alap- egészségügvi ellátásra, iskolára, emberhez méltó körülményekre van szükségük, hogy emberpalántákból egészséges felnőttekké cseperedjenek, csak így biztosítható a fejlődés, a jövő. Az éhség nem kizárólag afrikai probléma. Földünk globális kérdéseinek egyike. Tíz—tizennégy millió gyerek hal meg alul7 (rosszul-) tápláltság, és az ezzel összefüggő betegségek következtében. Ez csak becslés, ki tudja, hányán lehetnek? Az UNICEF tavaly 56 millió dollárt fordított az afrikai gyerekek ellátási, egészségügyi, oktatási helyzetének enyhítésére. A segélyek a pillanatnyi helyzeten javítanak, ha ... ha eljutnak a rászorulókhoz. Az Egyesült Államok diktálta esztelen fegyverkezési versenyre fordított tengernyi pénzből humánus célokat lehetne finanszírozni. Hogy egyetlen gyerek se feküdjön le éhesen, hogy ne apadjon el az anyák teje, hogy. ne ismerjék az üres gyomor, a teljes elgyengülés kínját. Szilágyi Éva A világhírű filmszinesznö, Liv Ulmann az UNICEF jószolgálati követeként Maliban járt (Fotó: MTI — KS) Uszály sújtotta Afrika Éhezd gyerekek (Fotó: APN—KS)
