Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-22 / 223. szám
V BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1984. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM 223. SZÄM Penza megyei küldöttség Véget ért a KGST V. B. ülése megyénkben A megyei pártbizottságon Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a vendégeket Penza megyei veterándelegáció érkezett tegnap, pénteken megyénkbe. A hattagú küldöttség vezetője Ogarjov Vlagyimir Fjodorovics, a NEB Penza városi bizottságának elnöke. A delegáció tagjai Duriajev Pjotr Sztye- panovics, a Kuznyecki Munkás főszerkesztője, Brjahin Alekszej Geniszovics, a megyei tanács intézeti vezetője, Pesetov Mitrofan Anyiszino- vics számítógépgyári szerelő, Szhinyicen Borisz Mihaj- lovics, városi szemész főorvos, Sztyazskov Nyikolaj Alekszejevics, tanszékvezető tanár. koszorúzzák a felszabadulási emlékművet. Hétfőn a szeghalmi városi pártbizottságon fogadják őket. Az ismertető után virágot helyeznek el a felszabadulási emlékműnél. Kedden Szarvasra látogatnak a szovjet veteránok. Szerdán a megyehatárnál, Békésszentandráson búcsúztatják a vendégeket, akik ezt követően Budapestre utaznak, és városnézés szerepel programjukban. A Penza megyei delegáció szeptember 27-én utazik vissza a Szovjetunióba. A küldöttséget tegnap a megyehatáron, Nagylaposnál a gyomaendrődi pártbizottság képviselői fogadták. A szovjet veteránok részt vettek hazánk felszabadításában. Délután a megyei párt- bizottságon Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a vendégeket. Ezt követően megkoszorúzták a Lenin- szobrot és a szovjet hősök temetőjében virágot helyeztek el a hazánkban hősi halált halt katonák sírjára. Ma, szombaton a delegáció tagjai részt vesznek a battonyai felszabadulási ünnepségeken. Délután a mezőkovácsházi pártbizottságon fogadáson vesznek részt. A vasárnapot Gyulán töltik a vendégek. A városi pártbizottságon tájékoztatják őket a város életéről, majd megA szovjet delegáció megkoszorúzta a szovjet hősök síremlékét Fotó: Fazekas László Díjátadás a BNV-n Finiséhez érkezett az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A tegnapi közönségnapon már a reggeli órákban özönlöttek a látogatók, akiknek a hűvösre fordult időjárás sem vette el a kedvét a kiállítások megtekintésétől. Nem szüneteltek a tájékoztatók, szakmai programok sem, és több üzleti tárgyalásra tettek pontot szerződéskötéssel ezen a napon. Díjkiosztásokra is sor került a hét utolsó munkanapján. Még a nyitás előtt kihirdették a Nagyító című lap közvélemény-kutatásának eredményét, és átadták a Fogyasztók Országos Tanácsának díjait. A vásárlátogatók szavazatai alapján az ÉVIG barkácskészlete, a Debreceni Kötöttárugyár Ritmus elnevezésű pulóverei, a Békéscsabai Konzervgyár rostosgyümölcslé-készítmé- nyei, az Elzett Művek mágneses ajtózára, valamint a Helia-D kozmetikumcsalád kapta meg a fogyasztók díját. Gábor András ipari miniszterhelyettes a B pavilonban átadta az Ipari Minisztérium gyártmányfejlesztési pályázatának díjait. A pályázó hatvan vállalat 500 terméke közül a bíráló bizottság 10-nek első, 15-nek második és 17-nek harmadik díjat ítélt. Első díjat kapott a Mechanikai Művek Termik Carbon légtisztító készüléke, a Hajdúsági Iparművek ütés tízliteres forróvíz-tárolója, az Orion hordozható színes tv-je, a Borsodi Vegyi Kombinát és a Tisza Cipőgyár közösen kifejlesztett pvc- granulátumból készített cipőtalpa, a Helia-D kozmetikumcsalád, a Váci Kötöttárugyár Adidas szabadidőruházati termékei, a Habselyem Kötöttárugyár Fény elnevezésű női alsóruházati termékcsaládja, a Budaprint szabadidő- és sportruházati termékcsaládja, a Duna Cipőgyár és a Simontornyai Bőrgyár közösen kifejlesztett, nyúlnappa bőrből készült cipői, valamint a Tisza Bútorgyár Capri konyhabútora. Az emlékkiállítást Várai Mihályné nyitotta meg Fotó: Gál Edit „n felszabadulástól a demokratikus újjászületésig” Emlékkiállítás a Munkácsy Múzeumban Jegyzőkönyv aláírásával tegnap Moszkvában véget ért a KGST Végrehajtó Bizottságának 111. ülése. A kétnapos tanácskozáson, amelyen magyar részről Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője vett részt, többek között áttekintették a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának október végén Havannában megtartandó XXXIX. ülésszaka elé- kerülő anyagokat. A végrehajtó bizottság üléséről a hét végén közleményt hoznak nyilvánosságra. * * * Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője tegnap hazaérkezett Moszkvából, ahol a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa V. B. 111. ülésén vett részt. Befejezfidött az Intermetall- tanácskozás Dunaújvárosban tegnap plenáris üléssel és a jegyzőkönyvek aláírásával befejeződött az Intermetall-tagor- szágok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — szakértőinek a vaskohászati gyártásszakosítással foglalkozó értekezlete. A tanácskozáson áttekintették a gyártásszakosítás helyzetét, és megvitatták a tagországok ezzel kapcsolatos új javaslatait, különös tekintettel az azonos profilú hengerművek munkájának összehangolására. A következő ötéves tervidőszakra való felkészülés keretében áttekintették az 1985-ben lejáró szakosítási szerződéseket. Megállapodtak abban, hogy ezekből tízet 1990-ig meghosszabbítanák, s megkezdik 22 új szakosítási szerződés előkészítését. A Vörös Hadsereg katonái 1944. szeptember 23-án Bat- tonya térségében lépték át hazánk határát, s kezdetét vették a felszabadító harcok. Békés megye lakosságának — az ország más tájaihoz képest — kevesebb megrázkódtatást jelentettek a harcok, hiszen szeptember 24. és október 8. között minden település felszabadult. Korántsem volt azonban könnyű az utána következő időszak sem. El kellett telnie egy bizonyos időnek ahhoz, hogy helyreálljon a közrend, átszerveződjön a köz- igazgatás, megkezdődjön az új élet. Sokszor, sok helyütt hallottunk, olvastunk már erről az időszakról, ám a korabeli dokumentumoknál, fényképfelvételeknél semmi sem beszédesebb, semmi sem megrázóbb. Ezért érdemes megtekinteni — elsősorban azoknak, akik nem élték át a sorsfordító eseményeket — a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban tegnap, szeptember 21-én délelőtt megnyílt kiállítást, mely a „Felszabadulástól a demokratikus . újjászületésig” címet és a „Békés megye 1944—45- ben” alcímet viseli. Várai Mihályné, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője a kiállítást megnyitó beszédében a történelmi eseményeket elevenítette fel. Tisztelettel és elismeréssel szólt mindazokról, akiknek harca, munkája lehetővé tette, hogy új társadalom építésébe kezdjen az ország. Ezt követően dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Múzeumi Szervezet igazgatója köszönetét mondott a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Békés megyei Levéltár és az MSZMP megyei bizottsága archívuma illetékeseinek azért, hogy a rendelkezésükre bocsátott dokumentumokkal gazdagították a kiállítást, melynek elrendezése követi a történelmi eseményeket. Magyarország német megszállásának megrázó képeivel indul: hajléktalanok, munkaszolgálatosok tekintenek ránk a kissé megfakult fotókról. „Ne nézzétek tétlenül!” — sürgetnek a plakátok, s az ellenállás legfőbb vezetőinek arcképei sem hiányoznak a dokumentumgyűjteményből. A kiállított anyag mintegy kétharmada megyei vonatkozású: korabeli újságcikkek, felhívások, helyzetjelentések adnak képet az újjászületés nehézségeiről. A közellátási gondokról árulkodnak az élelmiszerjegyek ; a közbiztonsági intézkedésekről, a háborús bűnösök elítéléséről az újságokból tájékozódhatunk. Érdekes dokumentum a gyulai, ’45-ös földosztásról készült jegyzőkönyv, melyben néhány száz aláírás tanúskodik arról, milyen nagy jelentőségű intézkedés volt ez mezőgazdasági jellegű megyénkben. A tartalmas, jól elrendezett kiállítást a történelmi eseményeket magyarázó rövid útmutatók teszik még teljesebbé. — gubucz — Kis népszámlálás ez év októberében A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója A Központi Statisztikai Hivatal — a Minisztertanács felhatalmazása alapján — az 1984. október 1-i állapotnak megfelelően kis népszámlálást, úgynevezett mikrocen- zust hajt végre. A múltban — egészen az 1960-as évekig —' a népességben végbemenő változások felmérésére elegendő volt a minden 10. évben megtartott népszámlálás. Korunkban azonban, amikor a társadalmi-gazdasági fejlődés nagymértékben felgyorsult, szükséges a régebbinél kisebb időközökben rögzíteni többek között a népesség iskolázottsági színvonalában, foglalkozási összetételében, lakásviszonyaiban, a csalá- dok-háztartások szerkezetében bekövetkezett változásokat. Az októberben sorra kerülő mikrocenzust az is időszerűvé teszi, hogy a társadalmi-gazdasági élet fejlődésének nyomon követése, a különböző társadalompolitikai, illetve szociálpolitikai intézkedések előkészítése, a VII. ötéves tervkoncepció kidolgozása, valamint a sokrétű tervező és kutató munka, mind több olyan jellegű friss információt igényel, amely csak közvetlenül a lakosságtól szerezhető be. Ezúttal hazánkban negyedik alkalommal kerül sor szűk körű — a népesség mindössze 2 százalékára kiterjedő — adatfelvételre. Két népszámlálás között ugyanis teljes körű, bővebb programú adatfelvételre nincs lehetőség, így a friss információk begyűjtése — a gazdaságilag fejlett országok gyakorlatához hasonlóan — matematikai módszerrel, véletlenszerűen kiválasztott minta alapján végrehajtott mikrocenzussal biztosítható. Ily módon a lakosság szűk körének bevonásával, a teljes körű népszámlálások költségeinek töredékösszegéből olyan adatok birtokába jut a KSH, amelyek kielégítő tájékoztatást nyújtanak a népesség demográfiai, foglalkozási, stb. helyzetének alakulásáról. Mivel a mik- rocenzus részben népszámlálást helyettesít, így természetesen a személyi és lakás- adatokra vonatkozó kérdések részben megegyeznek az 1980. évi népszámlálás kérdőíveivel. Az ilyen jellegű felvétel azonban részletesebb, bővebb programú adatgyűjtésre ad lehetőséget, mint a nép- számlálás. Ez alkalommal a mikrocenzus a nyugdíjasok, nyugdíjaskorúak életkörülményeit, tevékenységét, egészségi állapotát, rokoni kapcsolatait, ellátásuk módját, továbbá a 15—55 éves nők tevékenységének alakulását, valamint ez utóbbihoz kapcsolódóan, a 14 éves és fiatalabb gyermekek napközbeni ellátásának módját tudakoló adatfelvétellel egészül ki. E felvételek célja egyrészt a népesség jelentős részét képező nyugdíjasok, nyugdíjaskorúak életmódjának, életvitelének feltárása, illetve életkörülményeik részletes megismerése, másrészt (Folytatás a 3. oldalon)
