Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-02 / 206. szám
Százötven éves a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola Nem mindennapos ünnepségre gyűltek össze az érdeklődők tegnap, szeptember 1- én délelőtt a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szak- középiskolában. A gimnázium Szarvasra telepítésének 150. évfordulóját ünnepelték ezen a napon. Az elnökség tagjait — Nagy Jenőt, az MSZMP Békés megyei bizottsága titkárát, a megye és a város politikai és társadalmi vezetőit — Holp József igazgató köszöntötte. „Ünnepelni jöttünk össze — mondta. — Százötven évvel ezelőtt telepítették át Mezőberényből Szarvasra a gimnáziumot. Százötven év a történelem idővonalán piciny rész, egy intézmény életében már jóval nagyobb. S mennyivel több és gazdagabb idő. azok szívében, lelkében, akik négy évet itt töltöttek, töltenek életük talán legszebb, leggondtalanabb korszakából.” Ünnepi beszédet Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár tartott arról, hogy az 1834 óta fennálló szarvasi gimnázium komoly nemzeti és politikai értékek ápolója és gazdagítója volt. Megemlékezett azokról a pedagógusokról, „akik igaz emberségre nevelve adták át tudásukat a fiatal, nyiladozó, és még minden jóra . fogékony ifjúságnak, kik ezen intézményben tanultak”. A gimnázium történelméről elmondta többek között, hogy „fejlődésében a legfigyelemreméltóbb változások a fel- szabadulást követően mentek végbe ... Nem volt könnyű, talán még sokkal rögösebb és küzdelmesebb volt kezdetben ez az újabb kori fejlődés a gimnázium életében, mint az előző 110 évben. A cél is nagyobb szabású volt: a szocialista pedagógia, a szocialista iskolatípus kialakítása és illesztése egy sohasem tapasztalt gyorsaságú társadalmi változás és gazdasági fejlődés környezetéhez. Szerencsére (amint ezt mai együttlétünk, és az elmúlt évtizedek alatt felnövekedett, az életben kiválóan helytálló egykori diákok életsorsa is ‘példázza) ezek a kisebb-nagyobb gondok nem okoztak kijavíthatatlan törést az intézmény fejlődésében ...” Drecin József elismeréssel szólt a gimnáziumban folyó munkáról, a szervezett közösségi tevékenységről: az énekkarról, az országjáró diákok köréről, a Vöröskereszt alapszervezetéről, a kézi- és kosárlabdacsapatról, az amatőrfilmes szakköről és az irodalmi színpadról. „Nem lehet kihagyni az iskola környezetéből azt a kedves színfoltot, melyet a szarvasi gimnázium öregdiákjainak köre jelent az iskola és a város életében.” A művelődési minisztériumi államtitkár beszédét azzal zárta: „Azt kívánom önök(Folytptás d 3. oldalon) Gyopároson Hazánkba érkezett a csehszlovák külügyminiszter Tegnap Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására — háromnapos baráti látogatásra hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere. Várkonyi Péter Győrött találkozott csehszlovák kollégájával. A külügyminiszterek ezt követően megkezdték tárgyalásaikat : a magyar—csehszlovák kapcsolatok jelenlegi helyzetéről, és fejlesztésének további lehetőségeiről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről cserélnek véleményt. A találkozó résztvevői a késő délutáni órákban Sopronba utaztak. A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kollektívája a 34. bányásznap tiszteletére Gyopároson a bányászüdülőben ünnepséget rendezett szeptember 1-én, tegnap. Pontosan délelőtt 10 órakor a szolnoki Bányász fúvószenekar eljátszotta a bányászhimnuszt, majd Pozsonyi Ferenc, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára megnyitotta a rendezvényt. Köszöntötte a bányászokat, családtagjaikat, az elnökség tagjait, a politikai, állami és társadalmi szervek, fegyveres testületek vezetőit, képviselőit. Az elnökség tagja volt többek között Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Rieb László, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője, Orosz József, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetője, Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára, Pataki István, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára és Pápa Aladár, a vállalat vezérigazgatója. Ünnepi beszédet Szabó Miklós tartott. A megyei pártbizottság nevében köszöntötte a vállalat dolgozóit, és kiemelte: — Ez az ünnep a bányászok ünnepe, akik nap mint nap vívják áldozatos küzdelmüket a természet erőivel, szállnak a mélybe, kutatják az értékes ásványi kincseket, termelik a szenet, az olajat, a gázt és egyéb ásványokat. A magyar dolgozó nép ma a munkásosztálynak azt a rétegét köszönti, amely áldozatkész helytállásával, szaktudásával a fejlett szocialista társadalom építéséért folyó munkában mutatott magatartásával kiérdemelte szocialista hazánk, népünk őszinte nagyrabecsülését. A bányák az olaj- és földgáz- kutak, az ember tudásának, akaratának és szorgalmának engedelmeskednek. Ez a küzdelem egész embert kíván, elhivatottságot, fegyelmet, állandó helytállást. A modern gépek és a magas szinA résztvevők egy csoportja tű szaktudás szinte már elhomályosítják a veszélyt, amelyre igazán csak akkor döbbenünk rá, amikor egy bányaomlás, egy sújtólégrobbanás, vagy egy kútkitörés következik be. Szeptember első vasárnapján ezt a küzdelmet, és a benne részt vevő bányászokat ünnepeljük, s egyben emlékezünk az elődökre. Emlékezünk az 1919. szeptember 6-án hősi halált halt tatabányai bányászokra, akiknek tiszteletére avatta e napot a Minisztertanács a bányászok ünnepévé. Ilyenkor mindig kegyelettel emlékezünk azokra az időkre is, amikor a bányászsors a természet ezer veszélyén felül a féktelen kizsákmányolás terheit is jelentette. A bányászok mindenkor élenjártak a politikai küzdelmekben, felemelték szavukat az emberi életért, a dolgozók kizsákmányolása ellen, még akkor is, ha a burzsoá terror a legkegyetlenebb eszközökkel sújtott le rájuk. Nagyot változott azóta a világ, de a változások aktív részesei voltak mindenkor a bányászok. A felszabadulás (Folytatás a 3. oldalon) Foto. Fazekas Lás/.ió BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1984. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kamuion (Községriportunk a 4. oldalon.) Bányásznapi ünnepség Országos tanévnyitó Pécsett Szombaton a pécsi Apáczai Csere János Nevelési-*J|Cöz- pontban tartották meg az országos tanévnyitó ünnepséget. A Himnusz elhangzása után Piti Zoltán, a városi tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük Pécs és Baranya iskoláinak képviselőit. Majd Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban azt a kísérletet méltatta, amelyet a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem folytat a tanárképzés új formájának kialakításáért. Ennek során egy intézményben készítik fel az általános iskolák felső tagozatán és a középiskolákban tanítani szándékozó pedagógusokat. A pedagógushiánnyal kapcsolatos gondokról szólva hangsúlyozta: új intézmények kialakításával, a felvételi ’ keretszám emelésével igyekeznek gondoskodni arról, hogy min- denhol szakmailag felkészült, hivatásukat szerető tanárok és tanítók oktassák és neveljék az ifjúságot. A pedagógusok élet- és munkakörülményeit javítandó, a kormány határozatot hozott a közoktatásban dolgozó tanítók, tanárok bérének emeléséről. A szeptember elsejétől esedékes béremeléssel nem oldódott meg minden gond — mutatott rá a művelődési miniszter —, a továbbiakban napirenden kell tartani a felsőoktatásban is a pedagógusok és más oktatási dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. A felsőoktatásban az a cél — mondotta a továbbiakban Köpeczi Béla —, hogy a kor szellemének megfelelően magasabb szintre emeljük az általános képzést, kiszélesítsük a szaktudományokban az alapozást és az új igények szerint alakítsuk ki a spe- cializációt, s így értelmiségi feladatokat ellátni képes, valódi szakembereket bocsássanak ki az egyetemek, és a főiskolák. ősszel szakmai vitára bocsátják a nevelőtestületekben, a felsőoktatási intézmények oktatási és hallgatói körében az oktatási törvény tervezetét, amely jogi normákba foglalja az eddigi vívmányokat, tekintetbe veszi a fejlesztési célokat, meghatározza oktatási-nevelési rendszerünk főbb jellegzetességeit, tartalmi és szervezeti sajátosságait, működési elveit, a tanulók és az oktatók jogait és kötelességeit — emelte ki a művelődési miniszter. Hazánk felszabadulásának közelgő 40. évfordulójára utalva hangsúlyozta: fontos, hogy az intézmények nem formálisan, hanem az oktató-nevelő munka sajátosságainak megfelelően emlékezzenek meg a jeles ünnepről. A televízió által közvetített beszéd elhangzása után Köpeczi Béla, Lukács János, a Baranya megyei pártbizottság első titkára és Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke megtekintette a most elkészült Apáczai Csere János Nevelési Központot, amelyhez — többek között — három-három bölcsőde, óvoda és általános iskola, diákotthon, uszoda és sportcsarnok, művelődési ház és könyvtár tartozik. _ Jő szerencsét! A bányászat mindig embert próbáló munka volt és — bár a technika napjainkra rengeteget fejlődött —, még ma is az. Tisztelet és becsület illeti tehát azokat, akik gyakran életüket, egészségüket is kockáztatják, hogy felszínre hozzák az éltető energiát. Megyénkben nincsenek mélyművelésű szénbányák, annál nagyobb viszont a kőolaj- és földgázbányászat szerepe. A többszöri energiaár-robbanás bizonyította: érdemes áldozni erre az ágazatra, az ott dolgozók sokszorosan meghálálnak minden rájuk költött forintot. A bányásznap minden évben módot ad az ünneplésre, de a bányászok közül jó néhányan most is munkával ünnepelnek. A fúrótornyok nem állhatnak le, az olajra, gázra szüksége van az országnak; az energiaellátás egy pillanatra sem szakadhat meg. Hogy ez tényleg így legyen, azért megyénk olajbányászai mindent megtesznek. Tavalyi munkájukért elismerő oklevelet kaptak, az év eddig eltelt időszakában 9 százalékkal túlteljesítették kőolajtermelési tervüket és 63 millió köbméterrel több földgázt hoztak felszínre, mint amennyit vártak tőlük. Kivették részüket a társadalmi munkaakciókból, segítették az oktatási, egészségügyi intézményeket, a környezet kulturáltabbá tételét. Részt vállaltak a XIII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának tiszteletére meghirdetett munkaversenyben, és eddigi eredményük is jelzi: nem kell szégyenkezniük majd az értékelésnél. Az olajbányászoknak sokat köszönhet szűkebb hazánk, Békés megye is. Otthonok tízezreiben főznek, fűtenek a kényelmes és tiszta földgázzal, és az „olajosok” többlettermelésének köszönhetően jó néhány település kapott már eddig is a terven felül földgázt. A nyár lassan véget ér, közelednek a hidegebb napok, ekkor érzi át mindenki igazán a bányászok munkájának fontosságát. Számukra is ez a legnehezebb időszak. Esőben, hóban, szélben és fagyban végezniük kell munkájukat. Aki látott már olajbányászt egy hóviharos műszak végén, az tudja: ezért a munkáért lehet sokat fizetni, de igazán megfizetni aligha. Akik a föld elemi erőivel dacolnak, azok tudják: hiába minden elővigyázatosság, bármikor bekövetkezhet a baj. Az utóbbi évek során számos kisebb-nagyobb gázkitörés bizonyította ezt, és bizonyíthatták helytállásukat, hozzáértésüket megyénk olajbányászai is. Az ünnep alkalmával ezúttal is jó- néhányan vehetnek át jól megérdemelt kitüntetéseket, jutalmakat. Bányász Szolgálati Érdemérmet, Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, Kiváló Dolgozó' elismerést kapnak a legjobbak, tekintélyes jutalmat az arra érdemesek. Hadd kívánjunk nekik további jó munkát a hagyományos bányászköszöntéssel: JÖ SZERENCSÉT! L. L. Unnepi beszédet Szabó Miklós mondott újra
