Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-19 / 220. szám
1984. szeptember 19., szerda o Hat évtized egy munkahelyen Ülök Höfler Pálnak, a Gyulai Tejpor- gyár igazgatójának a szobájában. Az igazgató átment a szomszédos irodába, hogy kérésemre szóljon Tóth Juliannának, aki hat évtizede egy munkahelyen dolgozik. Amíg egyedül ülök a kényelmes fotelben, elgondolkozom. Vajon hogy néz ki Jutka néni most, hiszen nagyon régen láttam. Gyerekkoromban a Virág utcában laktam, s a házunk előtt járt el dolgozni évtizedekig. Az utcában mindenki ismerte, mindenkihez volt egy-egy kedves mondata. Reggelenként akkor indultunk az iskolába, amikor Jutka néni a házunk elé ért. Az órát hozzá lehetett volna igazítani. Nyílik az ajtó, belép az igazgató társaságában. Először nem ismer meg, majd mosolyogva érdeklődik családom, munkám felől. Szabadkozik, hogy nem akar ő újságba kerülni, majd mégis „kötélnek áll", 9 imigyen szól életéről, munkájáról. — Édesapám fuvarozó volt, egymás után jöttek a gyerekek. A kilenc gyerek közül én voltam a negyedik. 1905. április 8-án születtem itt, Gyulán. Az iskolában mindig kitűnő tanuló voltam, és évenként becsatoltam a szegénységi bizonyítványt, így tandíjmentességet élveztem. Végül sikeresen elvégeztem a polgárit. Ezután kilenc pályázó közül én kerültem be 1923. július 1-én a gyulai tejszövetkezetbe, ahol az összes adminisztrációs munkát ketten csináltuk egy kollégámmal. Voltam pénztáros, könyvelő, közgyűlési jegyzőkönyvvezető és sorolhatnám tovább. — Emlékszik-e Jutka néni, hogy mit vett az első fizetéséből? — De még mennyire. Ez nagy öröm volt a családban. Vettem egy pár cipőt és két kis nyári ruhára való anyagot, amit édesanyám varrt meg. 1944. október 6-án felszabadult a városunk. Ezután újból megszerveztük a tejszállítást, és így jutott ismét a város lakossága, a kórházak, az intézmények rendszeresen tejhez. 1949-ben államosították a tejszövetkezete t, 1950. február 10-én, éúpen a névnapomon költöztünk át a mai helyünkre, a Reisner-testvérek tejporgyárába. — Hogy történt tovább? — Ettől kezdve áruforgalmi előadóként dolgoztam 1961. január 21-ig, amikor is nyugdíjba vonultam. Egy kis pihenő után újból visszahívtak dolgozni, aminek én nagyon megörültem, s azonnal jöttem is. Tehát több mint két évtizede nyugdíjasként dolgozom a felvásárlási csoportnál. Nagyon szeretek itt dolgozni, hiszen a vezetőim és a kollégáim is — úgy érzem — kedvelnek. Azt kívánom, hogy olyan jó Vezetők legyenek másutt is, mint itt, a mi gyárunkban. Nekem a tejporgyáriak a családom, itt érzem jól magam, s addig élek, amíg a munkatársaim között lehetek. — Társadalmi munkát végzett-e, tagja-e valamilyen szervezetnek? — Négy évtizede vagyok tagja a szak- szervezetnek. Szakszervezeti aktívaként is dolgoztam, s több oklevelet is kaptam. A gazdásági munkámért pedig Kiváló dolgozó kitüntetéssel jutalmaztak. Alapító tagja vagyok a József Attila Szocialista Brigádnak, amely többszörös aranyérmes, és elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja megtisztelő címet is. — Szabad idejében mivel foglalkozik? — Régebben nagyon szerettem kézimunkázni, színházba, moziba járni. Ma már a televíziót nézem, és néha-néha összejövünk a barátnőimmel egy kis beszélgetésre. Az utóbbi időben kissé meggyöngült a szemem, de azért József Attila verseit még most is szívesen olvasgatom. Kedvenc költőmmel egy évben és egy hónapban születtem. De nem ezért, hanem a verseiért szeretem! A nap besüt az iroda ablakán, sugara megpihen Jutka néni fiatalos arcán. Mosolyog, Jutka néni nem öregszik. Búcsúzóul ezt kívánom:-— További jó munkát, erőt, egészséget, Jutka néni! Legyen boldog sokáig tejpor- gyári családja körében. Ormosi Péter Új gazdasági társaság Hyper—AT néven (teljes nevén Hyper—AT Hidraulikus, Pneumatikus Elemek, Rendszerek Alkatrészellátó Társaság) gazdasági társaság alakult, amelynek célja, hogy tagvállalatainak gépeihez, berendezéseihez hidraulikus és pneumatikus elemek, részegységek és tartalék alkatrészek beszerzéséről gondoskodjék. A szükségletek feltárásával és összegzésével tervszerűbbé válik az alkatrészek beszerzése, és maga az ellátása is. A tagvállalatok számára szükséges elemek és alkatrészek gyártására a gazdasági társaság elsősorban hazai vállalkozót keres, a hazailag gazdaságosan nem gyártható elemeket, részegységeket és alkatrészeket pedig lehetőség szerint a szocialista országokból igyekszik beszerezni. A társaság gesztora a bélmegyeri Üj Barázda Mezőgazdasági Tsz, s további alapító tagjai a Székesfehérvári Könnyűfémmű, az Inotai Alumíniumkohó és az Óbuda Mezőgazdasági- Kertészeti Tsz, de csatlakozhatnak hozzá más vállalatok és szövetkezetek is, amelyek érdekeltek az alkatrészek beszerzésében, gyártásában, és egyetértenek a társaság céljaival. Az alkatrészek forgalmazásában a társaság kész együttműködni azokkal a vállalatokkal is, amelyek nem tagjai a társaságnak. Vésztői Körösmenti Tsz Kenderkúpok között meg kell tanulni! S a'kkor, amikor az egyén sűrűn változtatja környezetét, sűrűn kényszerül az új követelmények fegyelmének elsajátítására, s ha ez az idő túlságosan rövid, nem alakulhatnak ki benne a fegyelmet megalapozó követelmények. Arról nem is szólva, hogy az új viszonyok 'közé lépés mindig új elsajátításra, tanulásra kényszeríti az embereket, ami másként is hasznosítható energiákat emészt fel. A szocialista forradalommal szükségszerűen együttjáró nagy társadalmi változások átrendezték azokat az érdekviszonyokat — méghozzá gyökeresen —, amelyek megalapozták a régi társadalomban kialakult fegyelmet. Oj érdekrendszer alapozza meg a mai társadalmi fegyelmet, amely egészében a közösségi-társadalmi tulajdonviszonyokra épül. Nemcsak magát a változtatást nem könnyű létrehozni, hanem a neki megfelelő fegyelmet kialakítani sem. Ehhez még azt is hadd tegyük hozzá, hogy a társadalom egészében is más magatartást kér még híveitől és attól függően, hogy az adott 'korszakban milyen főbb fela- adatok megoldása előtt áll, s így mást jelent fegyelmezettnek lenni az úgynevezett nagy forradalmi változások időszakában, és megint mást jelent napjainkban. Mind a forradalmi fegyelemnek, mind a szocialista fegyelemnek történelmi koronként változó konkrét tartalma van, s nemcsak a tartalom változik, hanem a változás üteme is más és más lesz. Az utóbbi években a társadalmi változások lelassultak. A korábbi évekkel egybevetve lassult a társadalom mennyiségi átalakulása, miközben előtérbe került a minőségi változtatás, ami az alapviszonyok már kialakult szocialista jellegére épül. <Sz egyben viszonylag lassítja a társadalmi csoportok mozgását is, 'kevesebb lesz az olyan nagy ívű tömeges átrétegző- dés, amely egy emberöltő alatt kényszerített ki több, gyökeresen más tartalmú magatartást, más tartalmú zettséget az emberekből (lásd: napszámos, egyénileg gazdálkodó paraszt, szövetkezeti paraszt, ipari munkás, különböző szintű vezető). Így egyre inkább van mód és lehetőség arra is, hogy az új követelményeknek, érdekeknek és szükségleteknek megfelelő, azt tükröző, azt megvalósító fegyelmet kialakítsuk, hogy összhangot teremtsünk a mai társadalmi feltételek és a fegyelmezettség szintje között, ami ma még — minden eddigi törekvések ellenére — nem adott, s jelenlegi állapotában ma már társadalmi fejlődésünk egyik jelentős gátló tényezője. A fegyelemre nevelés nem iskolai nevelési feladat csupán, minden közösségnek ki kell alakítania a neki megfelelő érdekek szerinti fegyelmet, amely mint nevelési folyamat nyilvánvalóan kezdődik a családban, folytatódik a nevelési-oktatási intézményekben, a munkahelyeken, a különböző szintű társadalmi közösségekben, valamint az utcán, a szórakozóhelyeken, a lakótelepeken, de önmagában egyik sem tudja ezt a feladatot a kívánatos mértékben megoldani, csak együttesen, s ezt az együttes fegyelemre nevelést kell minden szinten és területen szorgalmazni. A fegyelem alapja a szilárd követelményrendszer, amely kellően biztosít lehetőséget a különböző egyéni képességek kibontakoztatására, s ösztönzi Is azt. A korábbiakban a követelmények túl általánosan fogalmazódtak meg, ami a munkában a különböző képességűek közötti azonos teljesitményeket ösztönözte, így a többre képeseket leszerelte a nagyobb munkavégzésről, lazította a munkafegyelmüket, ami azután azokra is átterjedt, akik maguk amúgy sem voltak képesek nagyobb teljesítményekre. A munkahelyeken tapasztalt fegyelmezetlenség, a követelmények vállalatonként különböző szintje lazítja az! általános társadalmi fegyelmet is, aminek az az eredménye, hogy a munkában tanúsítandó követelmények szintjét a gyengébbekhez, a fogyasztás, az életmód és életvitel szintjét pedig a legjobbakéhoz igazították Az így kialakult követelmény nem becsüli meg kellően a munkát, nem eléggé fegyelmezett, s a saját munkával nem arányos igényeket támaszt a társadalommal szemben a fogyasztásban. A fegyelem alapja a közösségi érdekek megvalósulása. Ez azt jelenti, hogy az a fegyelmezett ember, aki a közösségi feladatok megoldásában egyénileg, személyesen is úgy vesz részt, mintha azt teljes egészében neki magának egyedül kellene felelősséggel megcsinálnia. Ma még sokan elbújnak a közösségben, egyéni fegyelmezetlenségüket a közösség számlájáról igyekeznek rendezni, s sajnos, hogy néha a demokratikus jogokra való hivatkozással teret és lehetőséget is kapnak erre. ' A szocialista ember fegyelmezett ember, aki felelősségét a közösségben egyénileg vállalja és teljesiti, miközben nemcsak a szabályok és előírások pontos betartására ügyel, hanem arra is, hogy a rábízott és vállalt feladatok minél teljesebben, hatékonyabban, eredményesebben valósuljanak meg. —I—t A vésztői Körösmenti Tsz irodájában ülünk az elnökkel, Nyilas Károllyal. Vendégeket várunk, s amíg megérkeznek, az elnök tájékoztat a szövetkezet kendertermesztéséről. — Az idén hatszázötven hektárra vetettük a növényt, ebből ötven hektárt megvert a jég. Már túl vagyunk a munkacsúcs legnehezebb részén, levágtuk a hatszáz hektár termését, a bálázásnak is a vége felé tartunk. Ügy tűnik, ha visítva is, de meglesz a tervezett mennyiség. Szerencsére a minőség jó, a kender 85 százaléka első osztályú, a többi másodrendű. így jobb árat kapunk, mint terveztük, szép nyereséget hoz a rostnövény a tsz-nek. A kender kúpozásában, bálázásában katonák is segítenek. Mert hiába a gépesítés, azért sok vele a kézi munka. Pár évvel ezelőtt ötórányit fordítottak egy mázsára, napjainkban ez a szám már csak harminc perc.' De ha összehasonlítjuk a búzával, Lídia Mihajlovna Gorskova még akad javítanivaló a gépesítés színvonalán. A kalászos gabonára az idén mázsánként csak öt perc kézi munka jutott. — A szovjet ZsSzK—2,1-es betakarítót használjuk, van belőle tizenkettő a szövetkezetben. Beváltak ezek a gépek. A levágott kendert kévébe kötik és lerakják, 5-6 nap múlva a dolgozók kúpol- ják, utána 1-2 nap múlva bálázzák. így bálázva köny- nyebben szállíthatjuk a sar- kadi vagy a komádi gyárba, mikor melyik kéri. A Körösmentiben tíz éve foglalkoznak a kenderrel. A növény a nehéz talajú földeken is bizonyított, ezért jövőre tovább növelik a területét. Természetesen, az ésszerűség határáig, hiszen nem elég megtermelni, be is kell takarítani és elszállítani a feldolgozóba — olyan augusztusi—szeptemberi munkacsúcs jön igy össze, hogy ember legyen a talpán, aki jó szervezéssel le tudja vezetni! * * * Megérkeznek a vendégek. Lidia Mihajlovna Gorskova, a szovjetunióbeli, közelebbről ukrajnai Blukov-város Össz-szövetségi Háncsrost Kutató Tudományos Intézetének nemesítési osztályvezetője, Jurij Ivanovics Vlaszenko ugyanott gépészmérnök. Nyilas Károly a tolmács segítségével tájékoztatja a vendégeket a szövetkezet gazdálkodásáról. Közben Tár- kány Szűcs Sándor, a Szegedi Kendertermesztési Rendszer vezetője világosít fel a látogatás céljáról. — A magyar és a szovjet mezőgazdasági minisztérium közötti tudományos együttműködés kenderrel foglalkozó témája keretében érkeztek hozzánk, ötéves programok szabályozzák az együttműködésünket, s ez, a kendertermesztést szolgáló az egyik legjobb. Magyar részről a gödöllői agráregyetem kompolti kutatóintézete és a mi termesztési rendszerünk dolgozik össze, így nyílik rá lehetőség, hogy évente 2-3 szakember cserejelleggel a másik félhez látogasson. Az együttműködésről nyugodtan elmondhatjuk, hogy széles körű. A hétköznapok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy rendszeresek a kenderfajták cseréi a két ország között, közösen végeznek vegyszerezési kísérleteket, s a Szovjetunióban kikísérletezett gépeknek mi vevői, használói vagyunk. Éppen ezzel kapcsolatos Nyilas \Károly kérdése: — Miben fudnak segíteni, melyek a fejlesztés új irányai? Megtudjuk, hogy az intézetben kikísérleteztek egy kendermag betakarítására alkalmas gépet, most folyik az állami minősítése. Ha elfogadják, mi is vásárolhatunk belőle. Nagy gond oldódik meg a magtermesztés gépesítésével, hiszen jelenleg csak a Nyírségben termesztik kézi erővel. Géppel talán itt, Vésztőn is megpróbálkoznak a jól jövedelmező magter- mesztéssel... * * * A szopori határrészben látványnak is megkapó kenderkupacok fogadnak. Az első rácsodálkozás után máris a termesztésre terelődik a szó. Megkérdezzük természetesen a vendégeket is, hiszen egy külső szemlélő véleménye mindig értékes. Lidia Mihajlovna elégedett: — Nagyon tetszik a kender. Ügy látom, egyenletes az állomány, vékonyak, jó minőségűek a szárak. Megfelelő a magasságuk is, biztos, szigorúan betartják a termesztési technológiát, ez a siker titka. A gépi betakarítás jó módszernek tűnik. És hogyan takarítják be a Szovjetunióban a kendert? — Nem így — mondja Jurij Ivanovics —, a bálázást mi elhagyjuk. Nagyon munkaigényes, hiszen itt kézzel rakják a kévéket a bálázóba. Nálunk a kévéket szállítják a gyárba. Mint gépész, természetesen állandóan azon töri a fejét, hogyan lehet egyre jobb konstrukciókat megalkotni. Nem akarják nagy dobra verni — teszi hozzá —, de a teljes gépesítést tartják az igazinak, s vannak is ezen a téren kedvező eredményeik. Persze, az új gép piacra dobásához még sokat kell dolgozniuk. A szomszédos táblán kis csapattal találkozunk. A földön heverő kenderkévéket rakják kúpokba. Az elnök büszkén mondja, hogy ez az ő brigádja. A juhászok nehezen alakítottak brigádot, mert három telepen dolgoznak, rossz időbeosztással. Nyilas Károly nem hagyta annyiban: felajánlotta, hogy ő is belép. így jött létre a Rákóczi Szocialista Brigád. Most éppen ebédszünetben dolgoznak, hogy a szerzett pénz a brigád kasszáját gyarapítsa. Többen odajönnek hozzánk, elbeszélgetnek a két szovjet vendéggel. így rendben — teszi hozzá az elnök —, igazoltnak veszik a hiányzásomat. M. Szabó Zsuzsa Jurij Ivanovics Vlaszenko A Rákóczi brigád tagjai Fotó: Fazekas László
