Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-16 / 218. szám

igwiui^a 1984. szeptember 16., vasárnap Hatékonyság A termelési tényezők szerepe és hatékonysága az élel­miszeriparban — ezzel a címmel tartott kétnapos ta­nácskozást a Közgazdasági Társaság Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyei Szervezete. S hogy éppen Bé­kés megyében tartották a rendezvényt, annak az is oka, hogy ebben a megyében az élelmiszer-gazdaság megha­tározó, mert a teljes termelési érték mintegy 60 száza­lékát produkálja. A hatékonyságról pedig az ismeretek gyarapodásával újra és újra lehet beszélni és kell a meg­valósulásért cselekedni. Az élelmiszer-gazdaság szerepe az utóbbi években megnőtt, s ennek a feladatnak eleget tenni csak úgy lehet, ha a meglevő ismeretek alkalma­zást nyernek a gyakorlatban. A hatékonyság, maga a szó, összetett fogalom, amely az élelmiszer-gazdaságban azt jelenti, hogy az adott földön a legracionálisabb és optimálisabb technológiával, a megfelelő növényvédelem­mel a legtöbb termést beta­karítani. Óriási a jelentősé­ge a termelés hatékonyságá­nak a felvásárlásban, a fel­dolgozásban is. A feldolgo­zott termékek jövedelmező előállításához szükség van az eszközök, a munkaerő, az egyes termelési tényezők ha­tékonyságára, melyet a piaci értékítélet nagyban befolyá­sol. A hatékonyság azt is je­lenti, hogy miközben a la­kosság élelmezése elsődleges feladat, az állatállomány fenntartásához is elegendő terméket kell termelni, a külföldre eladható áruk tö­mege is növekszik. A sok­oldalú feladat teljesítésére tett erőfeszítések eredménye­ket hoznak, mint ahogyan példázza ezt a si'keres melio­ráció, és öntözés, a tej mi­nőség és fizikai tisztaság szerinti átvételének beveze­tése. Az ágazat nagyüzemei­nek, de a népgazdasági veze­tésnek is közös dolga, hogy a jövedelmezőség javításáért újra- és újra lépéseket te­gyen. Ügy is, hogy a melio­rációt tervszerűen hajtsák végre, gondozzák ezeket a területeket, aknázzák ki a termőképesség megtartása mellett a még meglevő tar­talékokat a tudományosan megalapozott szakszerű mű­veléssel. A bűncselekmények több­ségét a kisebb-nagyobb lo­pások és sikkasztások teszik ki. Ennélfogva megyénk bí­róságainál is ezek képezik a napi ügyforgalom zömét. Leggyakrabban a könnyű pénzszerzés csábít rossz út­ra. Az elkövetés módja mö­gött ott húzódik a tettes jel­leme. Az esetek többségénél szerephez jut az alkohol is. HAMIS TOTÓSZELVÉNY A büntetlen előéletű Ger- zsényi Gyula szeghalmi la­kos 1984 májusában gondolt egy nagyot. Mivel pénzszű­kében volt, elhatározta, hogy meghamisít egy totószel­vényt. A Sportfogadás című lapból kiválasztotta a nyer­tes szelvényszámot, és a sa­ját totószelvényének gépi sorszámát kivágta. Majd ra­gasztóval más gépi szelvény­számot ragasztott, s a szel­vényt megfelelően kitöltöt­te. A hamis totószelvényt megmutatta a feltételes sza­badságon levő Somogyi Fe­renc szeghalmi lakosnak. El­határozták, hogy Somogyi beváltja. Erre azonban nem került sor, mert az egyik be­ragasztott szám a szelvény­ből kiesett. Ekkor megálla­podtak, hogy a következő játékhétre az előbbi módon egy másik szelvényt hamisít Gerzsényi. Ezt meg is tette. A hamis szelvény a nyere­ményjegyzék szerint 48 380 forintot nyert volna. Somo­gyi május 4-én kereste fel barátját, Gerzsényit a szel­Mindinkább gazdálkodni kell a munkaerővel, mint termelési tényezővel is. Ép­pen ezért nem hanyagolható el a dolgozó, a közösség és a népgazdaság anyagi és tár­sadalmi érdekeinek egyezte­tése, összehangolása. Sok pél­da bizonyítja az eredmé­nyekben a munkaerő pozi­tív szerepét és a hozzá csati lakozó negatív példák is ar­ra ösztönzik az élelmiszer- gazdaság irányítóit, hogy a szabályozás kialakításakor éljenek az érdekeltség meg­teremtésének lehetőségével, ismerve ennék szükségszerű­ségét, törvényszerűségeit. Az 1968-ban elkezdett kor­szerűsítés folytatódik, az egész népgazdaságot érinti, és minden üzem kíváncsian várja a megszületett és szü­letendő intézkedéseket a ha­tékonyság javításáért. Békés megye, a dél-alföl­di régió jelentős tere az élelmiszer-gazdasági terme­lésnek, hiszen Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyé­ben található az ország me­zőgazdaságilag hasznosított 6 millió 570 ezer hektár terü­letből 1 millió 460 ezer hek­tár, vagyis az összterület 22,2 százaléka. Növénytermeszté­sében a gabona, állattenyész­tésében az abrakfogyasztó ágazat a meghatározó. Ez a körzet adja tehát az ország gabonatermelésének egyne­gyedét, innen feldolgozásra az ország sertésállományá­nak 31,3, a vágóbaromfi- 34 és a juhállomány 22,4 száza­léka. S hogy miként segíthet egy regionális tanácskozás a vényért. Megállapodtak, hogy Somogyi beváltja, és a pénzen osztozkodnak. Május 10-én Somogyi Békéscsabán és Békésen kísérelte meg a totózóban beváltani a szel­vényt. Mindkét helyen azt közölték vele, hogy tízezer forinton felüli nyeremény kifizetéséhez a szegedi igaz­gatóság engedélye szüksé­ges. Ezután döntöttek úgy, hogy a totószelvényt magán- személynek értékesítik. So­mogyi a Szeghalmi Állami. Gazdaság büféjében találko­zott az egyik szeghalmi la­kossal, s vételre ajánlotta a szelvényt. Tízezer forintot kapott érte. Hamarosan azonban kiderült a hamisí­tás. A szeghalmi városi bí­róság csalás bűntettének kí­sérlete és magánokirat-ha­misítás vétsége miatt Somo­gyi Ferencet 2 év szabadság­vesztésre ítélte. A szabad­ságvesztést börtönben kell letöltenie. Gerzsényi Gyulát pedig egy év szabadságvesz­téssel sújtotta. A szabadság- vesztés végrehajtását azon­ban két év próbaidőre fel­függesztette. VILLANYÁRAMOT LOPOTT Mille János almáskamará- si lakos a DÉMÁSZ békés­csabai üzemigazgatóság med- gyesegyházi kirendeltségén dolgozott. Már régóta sokall­ta a villanyáram fogyasztá­sának díját. Elhatározta, hogy ezt az összeget meg­spórolja. A múlt év októbe­hatékonyság növelésében, ári ra a válasz: az ismeretek át­adásával. Az azonosságok feltárásával, a sajátosságok figyelembevételével, s maj­dan a gyakorlatban tett in­tézkedésekkel. A gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy a dél-alföldi terület földminő­sége ugyan magasabb az or­szágos átlagnál, de aranyko-, rona-értéke rendkívüli szó­ródásokat mutat. Más-más, de azonos körülmények kö­zött is gazdálkodnak mind­három megyében. Békésben például nagy a belvíz- és ár­vízveszély, ezért az aranyi korona-érték nem fejezi ki a reális termőképességet. S a szélsőséges helyzetet az is jellemzi, hogy az utóbbi években az aszály okoz nagy gondot. így itt élni kellett az öntözéssel, más területeken a belvíz és talajvíz elvezetését kell megoldani. A terület- és az eszközhatékonyság átla­gos a tájegység üzemeinek összességében, ezért javítani szándékoznak ezen a gazda­ságok, a munka , termelé­kenysége az országos átlag fölötti, mégis a tennivalók­ról tanácskoztak a dél-alföld közgazdász szakemberei. A népgazdasági igényekről Szabó Ferenc, a MÉM mi­niszterhelyettese szólt a köz­gazdásznapok befejezéseként. Ismertette mindazon törek­véseket, amelyek összefügg­nek a reformmal és konkré­tan az ágazatra vonatkozó, várható módosulásokkal fog­lalkozott. Arról szólt, milyen kereset- és jövedelemszabá­lyozás lesz érvényes az ága-> zatra, miként változnak az élőmunkaterhek, az alapkép­zés hogyan módosul, milyen árváltozások érintik az ága­zatot. Az élelmiszer-gazda­ság termelési tényezőiről, a hatékonyságról olyan társa­dalmi, gazdasági környezet­ben beszéltek a közgazdá­szok, amikor a búza jó ter­méshozamokat adott, a ku-. koricáért azonban aggódni kell a szakembereknek. A konzervgyárak nem 'kapnak elegendő alapanyagot, mert az aszály következménye­ként nem termett elegendő zöldség és gyümölcs. A nép- gazdasági célok mégis azt kívánják az üzemektől, hogy magasra tegyék a mércét, s ennek szellemében az irá­nyítók igyekeznek segíteni a szabályozással is az igények kielégítését. Számadó Julianna rében a hideg idő beálltá­val a lakóházánál levő fo­gyasztásmérő feszültségte­kercsének söntjeit leengedte, s így vételezett szabálytala­nul áramot, melynek díja több mint 9 ezer forintot tett ki. A battonyai bíróság Mii­le Jánost kisebb értékre el­követett lopás vétsége miatt öt hónap szabadságvesztésre és 6 ezer forint pénz-mellék­büntetésre ítélte. A szabad­ságvesztés végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztet­te. Engelhardt Ferencet a bat­tonyai bíróság üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt vonta felelősségre. A vádlott testvérét évek­kel ezelőtt bíróság cselekvő- képességet kizáró gondnok* ság alá helyezte. 1977-ben a mezőkovácsházi járási hiva­tal igazgatási osztálya gond­nokául rendelte ki. A test­vér az ópusztaszeri szociális otthonban nyert elhelyezést. Időközben azonban a szen­tesi Városi Tanács kórházá­ban kezelték. A Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság ezalatt a gondnokság alá helyezettet megillető árvaellátás egy ré­szét közvetlenül a vádlott­nak fizette ki. Engelhardt 1981 decemberéig el is szá­molt az illetékes gyámható­sággal. A következő évtől kezdve azonban a pénz egy részének az elszámolásáról megfeledkezett. Több mint 16 ezer forint árvaellátást vett fel. A pénzt nem he­lyezte el takarékbetétkönyv­ben, hanem azt saját szük­ségleteire fordította. A gyám­hatóság többszöri felhívására nem tett eleget elszámolási kötelezettségének. 1982 óta mindössze négy esetben lá­togatta meg testvérét, ese­tenként élelmiszert és édes­séget vitt neki a kórházba. Nemzetközi bútoripari konferencia A bútoripar fejlesztéséről rendeznek konferenciát az európai szocialista országok faipari szakembereinek rész­vételével szeptember 18-án, Gödön. A Faipari Tudomá­nyos Egyesület által szerve­zett találkozó célja, hogy a testvéregyesületek vezetői, illetve képviselői kölcsönö­sen ismertessék és egyeztes­sék az iparág következő kö­zéptávú tervidőszakra vo­natkozó teendőit, a nemzet­közi együttműködés lehető­ségeit. A konferencián bol­gár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet szakem­berek vesznek részt és szó­lalnak fel, s megfigyelőként részt vesznek Jugoszlávia képviselői is. Áztatják az új kendert Országszerte befejeződött egyik fontos ipari növé­nyünk, a kender aratása. A jurtaszerű kúpokba összera­kott kévéket folyamatosan szállítják a kendergyárakba, ahol megkezdődött a feldol­gozás első fázisa, az áztatás. Az ország egész kenderter­mesztését irányító Szegedi Kenderfonói és Szövőipari Vállalat szakembereinek adatai szerint az össztermés jóval több, mint a tavalyi. Erre szükség is van, hiszen átmeneti visszaesés után vi­lágszerte megnőtt a kereslet a természetes anyagok iránt. A magyar export is évről évre növekszik, nemcsak késztermékekből, hanem mind több nyers rostot és kórót is szállítunk, főleg a szomszédos országokba. A rostipar rekonstrukció­jával megoldották a betaka­rítás és az áztatás teljes gépesítését. A levágott ken­dert kint a földeken a 'ko­rábbi kis kévék helyett több mint kétmázsás kévékbe préselik, s daruval rakják a szállítókocsikra. A feldolgo­zó üzemben ugyancsak eme­lővel rakják az áztatóme­dencébe, majd a tízszeresére duzzadt kévét ugyanígy eme­lik ki, tehát a munkamenet nem igényel emberi munka­erőt. A battonyai járásbíróság Engelhardt Ferencet egy év szabadságvesztésre ítélte. A végrehajtást 3 évi próbaidő­re felfüggesztette. KIFESZÍTETTE AZ ÖLTÖZŐSZEKRÉNYT A büntetlen előéletű Ja- novics Sándornak három kis­korú gyermeke közül kettő után 1600 forint gyermek- tartási díjat kellett fizetnie. Jelentős volt az OTP sze­mélyi kölcsöne is. Amikor május 10-én munkahelyén, az ÁTEV battonyai üzemé­ben felvette a fizetését, azt kevesellte. Elhatározta, hogy valamilyen módon kiegészíti keresetét. Magához vett egy lapos vasat és egy gömbva­sat. Belépett az üzem öltö­zőjébe. Az egyik munkatár­sa, aki a délutáni műszakra érkezett, ekkor vette fel a fizetését. A szakszervezeti tagsági díj kiegyenlítése után kétezer-háromszázhet- venöt forintot helyezett el öl­tözőjének szekrényében. A munkaruha felvétele után a szekrényt lakattal lezárta. A vádlott körülbelül egy óra múlva fejezte be a munkát. Megfürdött, majd a mosdó­ban megvárta, míg az öltö­zőből mindenki eltávozik. Ezután a korábban már elő­készített két vasdarabbal ki­feszítette az előre kiszemelt öltözőszekrény ajtaját. Az ott talált 2360 forintot ma­gához vette. A nyomozás al­kalmával feltáró jellegű be­ismerő vallomást tett. Meg­mutatta a téglagyár közelé­ben azt a helyet, ahol a két vasdarabot eldobta. Janovics Sándort a battonyai bíróság lopás miatt hat hónap sza­badságvesztésre ítélte, mely­nek végrehajtását két évre felfüggesztette. S. J. tárgyalóteremből E Lopás — sikkasztás Díjazottak a BNY-n A Békéscsabai Konzervgyár Csabai Snack nevű rágcsálni­valója többféle ízesítésben is kiállításra került Egymás mellé került a hütővitrinben megyénk két baromfi­feldolgozó vállalatának, a békéscsabainak és az orosházinak egy-egy vásárdíjas terméke. A csabaiak a nagyobb testsúlyú, kukoricával táplált, ízletes húsú háztáji jércéért kaptak el­ismerést, az orosháziakat az alutálcán elkészített, ízesített, konyhakész hétvégi csirkéért tüntették ki A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet új típusú, energia- takarékos lámpacsaládjával érdemelte ki a vásárdíjat Fotó: Lónyal László

Next

/
Oldalképek
Tartalom