Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

1984, szeptember 14., péntek Pénteki beszélgetések Kameraközeiben Abody Béla — Sokszor nyilatkozott szinte valószerűtlenül sze­rényen írásainak jelentősé­géről. Azt írta műveiről: „kevesebbet érnek, mint egy jó kétsoros vers”. Tényleg így gondolja? — Nyilván van ebben egy­fajta álszerénység, szerepját­szás. Tapasztalataim szerint a közönséget legkevésbé ir­ritálja a szerénység, amely­ben a valóságos és az álsze­rénység vegyül. A dolog má­sik oldala, hogy ez a gondo­latom a két sorról eszmélet­len becsvágyat takar. Ma­gyarán szólva, szeretnék Shakespeare-nél lényegesen jelentősebb szerző lenni, valószínűleg szeretnék Ma­gyarország apostoli királya lenni, ezenkívül szeretném, ha egyszer kivághatnám a magas C feletti D-t az Ope­rában. — A jó kétsoroshoz — számomra — minden adott­nak tűnik: műveltség, tájé­kozottság, jó szem, érzékeny­ség, könnyed, olvasmányos stílus... ön hogy látja, születőben az a jó két sor? — Talán igen. Több kriti­kus mostanában nagyon oko­san szállt rám. Azt mond­ják, egy dolgot tudok igazán (s ez állítólag jó és közhasz­nú is): önmagamat körbejár­ni. Kellő gőggel és alázattal, kellő önhittséggel és szé- gyenlősséggel. Kiépítettem egy saját műfajt, ami ponto­san addig terjed, ameddig én magam terjedek. Leg­utóbbi könyvemet már eb­ben a stílusbah — rossz a szó, hogy stílus —, ezzel a meggyőződéssel írtam, és a Szépirodalmi pillanatok alatt nyomdába adja a következő ilyenfajta könyvemet, ami­nek az alcíme (a fölcímet — jó hírem védelmében — a kiadó nem engedélyezte), hogy Szegény, jó, öreg Béla bácsi tündöklése és bukása; tíz év, amit a kabaré, a könnyűműfaj, a tévé vidékén töltöttem, ennek az elemzése a könyv. — Hallatlan tisztelettel írt néhány kortársáról. Nem okozott-e néha több kisebbsé­gi érzést — hogy a szerény­ségnél maradjunk —, mint lendítőerőt az a jó néhány kapcsolat, amely művészeti életünk nagyjaihoz fűzte? — Én úgy születtem, hogy csak második lehettem a csa­ládban, mert a szuperzseni az apám volt, aki világhírű áramlástantudós volt, kül­földi akadémiák tömegének tagja, s aki négy nyelven publikált. Ö azt mondta: — Édes fiam, arra vigyázz, hogy kizárólag olyan társa­ságba keveredj, ahol nálad különb emberek vannak. A válaszom másik része, hogy fel sem merült bennem a hierarchia-porbléma, mikor Lukáccsal, Déryvel, Tamási­val beszélgettem, ök a ma­guk műfajaiban utolérhetet­len óriások. Amit viszont én tudok, azt ők nem tudják, s így azt nem is fogják soha megírni. — Megfogalmazható-e rö­viden az, amit csodált ben­nük Abody Béla? — Dérynéi nem annyira a szöveg — amit ugyan halha­tatlannak tartok —, hanem az emberi magatartás, s az a hallatlan alázat, s szerény­ség, amivel munkájához ido­mult. Lukácsnál az elképesz­tő gondolkodási mechaniz­mus, ahogy egy elvont té­mát megközelített, az volt irigylésre méltó. Füst Milán­nál a műalkotás folyamatá­nak érzékelése, tehát az, hogy miképp születik egy ap­ró gondolat, hogyan duzzad meg, hogyan száll fel az ég­re. Kassáknál az a kikezd­hetetlenül kemény emberség. Sokakat mondhatnék még, amiből az következik, hogy akinek túl sok apja van, annak végül is nincs egy se, tehát olyan nagy embernek, barátnak, társaságában én sosem voltam.'akit, úgy ahogy van, vállalni, vagy utánozni tudtam volna. — Abody Béla hogyan éli meg azt, amikor valami a szó erejével nem viszaad- ható? — Egyfajta beletörődés­sel kell tudomásul vennünk, hogy tulajdonképpen meg­közelítünk. Amit rögzíteni- tudunk, az a jelenséghez való viszonyunk. Nem tudom leír­ni jól-a tengert, pedig vol­tam benne egynéhányszor, de a tengerhez fűződő viszonyo­mat többé-kevésbé jól le tudom írni. Szondi Lipót, a nagy „sorsanalizátor” azzal kezdte vizsgálódását, hogy bizonyos képeket ki kellett válogatnia az illetőknek, s abból állapította meg, hogy az a valaki mániás, depres­sziós, vagy katatón skizofrén. Egy idő után rájött, hogy az emberek becsapják őt, mert mást választanak. Erre fel kiderítette, hogy a hazugság típus ugyanúgy jellemző a személyre. Tehát, ha én mást írok, s a fenyőfára azt írom, hagy akácfa, akkor ez a fül­lentés, vagy rosszullátás is mutatja a tárgyhoz való vi­szonyomat. — Ez azt jelenti, hogy minden íróhoz nem is kevés idő kell, amíg akár a leg­csekélyebbet is felfoghatjuk műveiből? — Feltétlenül. Nem szere­tem az olyan szerzőt, aki már az ötödik oldalon meg­kedveltet! magát. Ungár Tamás Svájc és a háború Az utóbbi hónapokban gyakran emlékezünk. Len­gyelország lerohanására, a második világháború kitöré­sére, a deportálások negyve­nedik, negyvenötödik évfor­dulójára. S bár Svájc „a bé­ke szigete”- volt a második világháborúban, sok minden történt az országban, ami bekerült a történelembe, a háborús irodalomba. Egy svájci rendező, Mar­kus Imhoof — aki a háborús éveket kisgyermekként élte át, hiszen 1941-ben született — elkészítette A csónak megtelt című filmjét. Vajon mit tud, mit akar elmondani egy ma mindössze 43 éves ember azokról az időkről? Imhoof a dokumentum- film-készítéssel kezdte pá­lyafutását, és ez nem volt könnyű kezdet a számára. Hazájában politikai hecc­kampányok fogadták a társa­dalombíráló alkotásokat, köz­tük az ő 1968-ban forgatott Rondóját, amelyet csak 1976- ban mutathatott be. A ren­dező számára A csónak meg­telt című játékfilmje hozta meg a nemzetközi elismerést. Olyasmiről szól — ahogy Imhoof mondja —, amiről az iskolában sohasem hallott. Arról, miként viselkedett ha­zája a fasizmus idején a hoz­zájuk menekültekkel. Imhoof nem fest feketén-fehéren. Találkoznuk segítőkészség­gel, emberi együttérzéssel, opportunizmussal, gyávaság­gal, lehetetlen rend eletekkel és törvényekkel. A filmbeli, tragikus sorsú menekültcsoport történetét kiváló szereplőkre bízták az alkotók. Két nagy színészre, Tina Engelre és Curt Bois- ra. Curt Bois 1909-ben kezd­te a színészi pályát Berlin­ben. Az egykori német zsidó emigráns a filmben Ost­rowski zsidó emigránst kelti életre, kitűnően. A Magyar Televízió szep­tember 21-én, pénteken este 21 óra 30 perces kezdettel su­gározza az 1-es műsorban A csónak megtelt című svájci filmet. (erdős) TIT tüzeléstechnikai tanfolyam Az energiatakarékossági rendelkezések szükségessé teszik, hogy szakoktatásban részesült személyek kezeljék a vállalatok, üzemek fűtőbe­rendezéseit. Ezért indít a TIT Békés megyei szerveze­te tüzeléstechnikai tanfolya­mot, amelynek hallgatói tu­dásukról tesztvizsgán adnak számot, s igazolást kapnak A képzés két tagozatban in­dul : a résztvevők megismer­kedhetnek a 290 kW-nál ki­sebb teljesítményű olaj- és gázfogyasztó-berendezések, valamint a gazdaságos és biztonságos széntüzelésű be­rendezések kezelésével Rendezvénymérleg a szarvasi főiskolán A DATE szarvasi mező- gazdasági főiskolai kara az elmúlt tanévben jó néhány szakmai, tudományos, kultu­rális és sportrendezvénynek adott otthont. A szakmai rendezvények közül az egyik legjelentő­sebb a tiszántúli mezőgaz­dasági napok volt. A két nap alatt a kutatók és az okta­tók által kimunkált tudomá­nyos eredmények ismerteté­se és gyakorlati bemutatója nagy érdeklődést váltott ki. A szarvasiak elsősorban a talajcsövezésről és az alag- csövezett területek sóház­tartásáról tartott előadások­kal hívták fel magukra a fi­gyelmet. A főiskola két kí­sérleti telepén 550 résztve­vő tekintette meg a bemu­tatókat. A Békés megyei számítás- technikai napokat a megyei TESZÖV-vel közösen rendez­te a főiskola. Mintegy 200 termelőszövetkezeti vezető ismerhette meg a számítás- technika alapjait és alkal­mazási lehetőségeit. A szá­mítástechnikai napokon a főiskola oktatói is tartottak előadásokat. A megyei növényvédelmi napnak a Békés megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás volt a társrendező­je. A megye növényvédelem­mel és tápanyag-gazdálko­dással foglalkozó szakembe­reinek adott rendkívül hasz­nos információkat az ezút­tal már 12. alkalommal meg­rendezett növényvédelmi nap. A múzeumi hónap idei, országos megnyitóját szep­tember 28-án Karcagon, a Györffy István Múzéumban tartják. A magyar néprajz- tudomány egyik legnagyobb hatású művelőjének, a 100 éve született tudósnak szülő­városában új állandó kiállí­tással tisztelegnek, s e na­pon avatják fel a múzeum előtti parkban a tudós szob­rát is. Karcagon egyúttal új múzeum is nyílik: a nagy­kunsági tájházban — me­lyet egy múlt századi pa­rasztházból alakítottak ki — a népi tárgyi emlékek együt­tesével az egykori életmód részleteibe engednek bepil­lantást. Űj intézményt avatnak az immár ..múzeumvárossá” Nagy megtiszteltetést je­lentett,- hogy az idén a fő­iskola látta vendégül az or­szágos hidrológiai vándor- gyűlést. A rendezvény sike­réhez hozzájárult a szarvasi oktatók néhány előadása a karon folyó munkáról, s az itteni kutatások eredmé­nyeiről. Hagyományos házirendez- . vénye a szarvasi főiskolának a pedagógusnapi tudományos ülésszak, melyen a kar ok­tatói tartanak és hallgatnak didaktikai, neveléselméleti és szakmódszertani előadá­sokat. A kari tudományos di­ákköri konferencián ötven hallgató, négy szekcióban több mint 30 előadással adott számot a tudományos diákkörökben végzett mun­káról. Az ilyen házi konfe­renciák hivatottak arra, hogy a hallgatókat felkészítsék az országos és a nemzetközi tu­dományos diákköri konfe­renciákra. Hogy ennek a fel­adatnak a házi konferencia megfelel, azt mutatja, hogy a szarvasi hallgatók ’83-ban az országos konferencián négy nívódíjat kaptak, míg idén nyáron a nemzetközi konferenciákon az NDK-ban második hely, Bulgáriában negyedik hely jutott az ered­ményesen tevékenykedő diá­koknak. S mivel a diák nemcsak tudással, de szórakozással is él, a szarvasi főiskola leg­látványosabb rendezvényei azok a kulturális és sportta­vált Szentendrén is: az Amos Imre és Anna Margit festő­művész-házaspár emlékhá­zát. Encsen új helytörténeti gyűjteményt nyitnak meg. Áz egyes megyékben az ün­nepélyes helyi megnyitókon kívül számos rendezvényt, találkozót szerveznek a kö­zönség és a múzeumok kö­zötti kapcsolatot ápoló mú­zeumbarát körök, illetve a „Tájak, korok, múzeumok” mozgalom megyei csoportjai, Budapesten október végén rendezik meg a múzeumi népművelők országos konfe­renciáját a vizuális nevelés kérdéseiről, s a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban nemzet­közi tanácskozáson vitatják meg a szakemberek az iro­dalmi muzeológia legaktuáli­lálkozók, ahol a fiatalok diákos, csínytevő jókedve szabad utat kap. Ilyen volt például a szarvasi diákna­pok 8 naposra nyúló ese­ménysora. Az óvónőképző­vel, a Vajda Péter Gimná­ziummal és a szakmunkás- képzővel közösen megrende­zett politikai és kulturális előadások, klubtalálkozók, vetélkedők, sportversenyek sokáig emlékezetesek lesz­nek. A diáknapok hagyomá­nyos szokása a hatalomátvé­tel, vagyis ilyenkor a hall­gatók „vezetik” az iskolát, és ők tartják az órákat. A főiskola kollégiuma az idén elnyerte a „Kiváló” cí­met, s ezt több kiállítással és kulturális rendezvénnyel ünnepelték meg a hallgatók. A sárgulásnak, a ballagás diákos kiegészítő szertartá­sának, a leglátványosabb eseménye a lovas kocsis fel­vonulás és a lámpionos csó­nakázás volt. A múlt év őszén a főisko­la rendezte az agrár sport­napokat. Az ország vala­mennyi agrár felsőoktatású intézménye Szarvasra küld­te hallgatóit az öt sportág­ban folyó versenyekre. Szarvas adott otthont a fel­sőoktatási intézmények lab­darúgó-bajnoksága országos döntőjének is. Reméljük, hogy a szarvasi főiskola ebben a tanévben is hasonló változatos prog­rammal kapcsolódik be a város életébe. U. T. sabb kérdéseit. A megalaku­lásának 75. évfordulóját ün­neplő Irodalmi Múzeum a nagyközönség számára is kí­nál újdonságot: októberben nyílik az eddigieknél gazda­gabb és tematikailag is bő­vebb új, állandó Petőfi-kiál- lítása. Legnagyobb múzeumaink is új kiállításokkal köszön­tik a hónapot: a Szépművé­szeti Múzeumban Cseh ku- bizmus címmel nyílik ven- dégkiállítás, és október vé­gére tervezik az ótestamen- tumi témák ihlette metszetek és rajzok A biblia világa című bemutatóját is, ame­lyet a múzeum anyagából állították össze. A Magyar Nemzeti Galé­riában a múzeumi hónap eseményeként Mai szlovák grafika címmel nyílik kiál­lítás: a Szlovák Nemzeti Galéria anyagából összeállí­tott tárlaton a kortárs szlo­vák táblaképfestészet, illetve grafika legnevesebb képvise­lőinek alkotásait láthatja a közönség. Gazdag közművelődési programot szervez a hónap­ra a Nemzeti Múzeum: a „Múzeumi délelőtt”-ökön családi foglalkozásokat tart; Tárgyak, képek, történetek címmel képes történeti játé­kot indít, és speciális elő­adásokat szervez a vakok és ősökként látók számára Október — múzeumi hónap Üj múzeumok nyílnak, nagyszabású kiállításokat, va­lamint muzeolőgiai konferenciákat rendeznek októberben az országos múzeumi és műemléki hónap eseményeként. Hazánkban több mint húszesztendős múltra tekinthet vissza a múzeumi hónap, melynek indulása óta legfőbb szándéka, hogy a közönség figyelmét felhívja a múzeu­mok tevékenységére, gyűjteményeire, s hogy felmutassa a műzeumügy mindenkori legfrissebb eredményeit. Ezt szolgálják az évek során egyre bővülő programok és ren­dezvények, például a „nyílt napok”, amelyek során a látogatók bepillanthatnak a múzeumok „láthatatlan”, ám i£cn fontos munkáiba: a restaurálás, az ásatás, a kiállításrendezés kulisszatitkaiba. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.35: Cseh előadóművészek al­buma. X/3. 9.09: Operarészletek. 9.33: Óvodások műsora. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: A Gyermekrádió műsora. 10.35: Csorba Győző versei. 10.40: Operettdalok. 11.00: Gondolat. 11.39: Elgar: Severn-i szvit. 11.59: 1. Bajai filmesek. 2. Ahol a bábok születnek. 3. Színházi körkép az űj évadról stb. 12.30: Ki nyer ma? — Izsákon. 12.45: Hétvégi panoráma, (ism.) 13.45: Népzenei feldolgozások. 14.11: Balettzene. 14.44: Magyarán szólva .. . (ism.) 15.05: A három testőr. V. 15.41: Operaáriák. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Két Mozart-divertimentó. n.05: Külföldről érkezett. 17.25: Helyszínrajz — a Vigadó­ról. 17.50: Nóták, 19.15: Eper és vér. Filmzene. 19.25: Vészi Endre hangjátékai­ból. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Házfelügyelők' helyett — házmesterek. Riport. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Filharmónia fúvósötös játszik. Kb. 23.30: Operaáriák. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: A nótaműsor folytatása. 8.44: Slágermúzeum, (ism.) 9.31: Külpolitikai arcképcsar­nok. 9.53: Lottósorsolás. 10.00—11.27: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 12.40: Népi muzsika. 13.15—13.45: Gyermekeknek. 14.00: Zenedélután: Janis Joplin felvételeiből. 14.35: Vásárrádió. 15.05: Sullivan: Patience. 15.25: Könyvről könyvért. 15.35: Egészségünkért! 15.45: Rod Stewart felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Popzene sztereóban. 19.30: Tudósítás a várnai súly­emelő-versenyről. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Embermesék. 21.35: A Shadows együttes fel­vételei. 22.15: Verbunkos muzsika. 22.30: Nem szentírás. 23.20: Kellemes pihenést!. III. MŰSOR 9.00: Kiss István szobrászmű­vésszel beszélget Szabó Éva. 11.05: Zenekari muzsika. 12.00: Sába királynője. 13.07: Prizma, (ism.) 13.37: Kórusmuzsika. 14.00: 25 éves ,,A Szabó család”. 15.00: Kodály: Felszállott a páva. 15.26: Beszámoló a nemzetközi brácsaverseny középdöntő­jéről. 15.56: Rádiószínház. 17.00: Házy Erzsébetre emlékezik Huszár Klára. 17.30: Perényi Miklós gordonká- zik. Kb. 18.40: Táncházi muzsika. 19.05: Könyvszemle, (ism.) 19.15: Durkó Zsolt füveiből. 20.01: Zenekari muzsika. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.30: Gitár-dzsesszfelvételekböl. 23.10: Népdalok. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Koppanástól . koppanásig. (ism.) 17.35: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai riportműsor. Szerkesz­tő: Dalocsa István. (A tartalomból: Cukorkilátá­sok a területfejlesztési adóról — Pályakezdők a MEZÖGÉP-nél — Gazdasá­gi hírek.) 18.00-~18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna, (ism.) 10.05: Történetek az első gőz vas­útról. (ism.) 10.55: A tegnap gyermekei, (ism.) 11.25: Képújság. 15.55: Iskolatévé. Orosz nyelv. 4. 16.05: „Ez vagyok én.” Nevelési kísérlet. 4. (ism.) 16.45: Hírek. 16.50: Óceánia népei. > (Ism.) 17,25: A Canticum. 17.45: Képújság. 17.50: Reklám. 18.00: Kalendárium. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gyilkolni könnyű. Ameri­kai tv-film. 21.35: Magellán. 21.45: Péntek esti randevú. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.15: Képújság. 18.20: Egy kis kirándulás. V/2. (ism.) 18.45: Az állatok nyomában. XIII/8. 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Hetedik kontinens, (ism.) 20.00: Liszt: Faust-szimfónia. (ism.) 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Reklám. 21.40: Nemzetközi súlyemelő-ver­seny. BUKAREST 15.15: Kulturális híradó. 15.35: Szünidei matiné. 15.50: A volánnál — autóveze­tőknek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.35: Tények és távlatok. 21.25: Románia külpolitikája. 21.45: A román színház törté­netéből. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Autogramok — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tévénaptár. 18.45: A zöld terv iskolája. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Shogun — filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Aranypor — könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Külföldi népszerű-tudomá­nyos film. 19.00: Ex libris — adás a kultúra köréből. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Jugoszláv operaszólisták hangversenye. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Találkozások — dokumen- tumadás. 21.50: Oklahoma Kid — ameri­kai játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. szeptember 14-én, pénte­ken, 15.00 órakor, a békési sportpályán: Színész—Újságíró SZŰR. 1984. szeptember 14-én, pénte­ken, 19.30 órakor, a békési mű­velődési központban: MACHIAVELLI CLIZIA. 1984. szeptember 15-én, szomba­ton, Szigetszentmiklóson, 19.00 órakor: VOLT MAR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA?! MOZI Békési Bástya: Mária nap: Bé­késcsabai Szabadság: A Jedi visszatér. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Frissen lopott milliók, fél 8-kor: Bombanő. Békéscsa­bai Kert: Britannia gyógyinté­zet. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Keresztapa, I—II. Gyulai Pető­fi: A gonosz Lady. Gyulai Kert: Piedone Egyiptomban. Orosházi Béke: Egy tiszta nő, I—II. Oros­házi Partizán: fél 4-kor: Halálos tévedés, fél 6 és fél 8-kor: Ome­ga, Omega. Szeghalmi Ady: El­veszett egy kékszemű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom