Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1984. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM Az időszerűséget egyfelől az élelmiszer-termelés népgazdasá­gi felértékelődése, másfelől az ágazat feszültségeinek kiéle­ződése támasztja alá — mondotta vitaindítójában Györfi Károly Fotó: Fazekas László Ülést tartott a Minisztertanács Losonczi Pál fogadta a kubai nemzetgyűlés elnökét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Országház Nándorfehérvár termében fogadta Flavio Bravót, a kubai nemzetgyűlés elnökét, aki az országgyűlés meghí­vására hivatalos, baráti lá­togatáson küldöttség élén szerda óta tartózkodik ha­zánkban. A megbeszélésen Losonczi Pál elismeréssel szólt arról, hogy a Közép-Amerikában és a Karib-térségben kiéle­ződött helyzetben Kuba ha­tározottan fellép a reakciós erőknek a nemzetközi hely­zetet is veszélyeztető politi­kai és katonai fenyegetésé­vel szemben. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztár­konferencia Szeptember 11—13. között a Mongol Népköztársaság fővárosában, Ulánbátorban tartották meg a szocialista országok hír-, sajtó- és fotó­ügynökségei vezetőinek 1984. évi konferenciáját. A ta­nácskozáson részt vettek: Afganisztán, Angola, Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kambod­zsa, a Koreai NDK, Kuba, Laosz, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjet­unió és Vietnam tömegtájé­koztatási intézményeinek ve­zetői. A magyar küldöttséget Burján Sándor, a Magyar saság szolidáris a Kubai Köztársasággal. Az Elnöki Tanács elnöke leszögezte, hogy a két párt, a magyar és a kubai kor­mány, a két nép a marxiz­mus—leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus el­vein nyugvó barátsága, az élet minden területére kiter­jedő gyümölcsöző együttmű­ködése eredményesen szol­gálja mind országaink, mind az emberi haladás közös ér­dekeit. A találkozón részt vett Cservenka Ferencné, az or­szággyűlés alelnöke, jelen volt Euclides Vázquez Can­dela, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Távirati Iroda vezérigazgató­ja vezette. Megtárgyalták a jelenlegi nemzetközi helyzetből a hír-, sajtó- és fotóügynök­ségekre háruló tömegtájé­koztatási feladatokat, külö­nös tekintettel a béke meg­őrzésére. Megvitatták az együttműködés elmélyítésé­nek és továbbfejlesztésének gyakorlati tennivalóit. A küldöttségek vezetőit fo­gadta Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Mongol Népköz- társaság minisztertanácsának elnöke. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megtárgyalta az Országos Tervhivatal előter­jesztését a népgazdaság első félévi fejlődéséről, az éves terv várható teljesítéséről, valamint az 1985. évi nép- gazdasági terv kidolgozásá­nak irányelveiről. Megálla­pította, hogy a népgazdaság az év eddig eltelt részében alapvetően az éves terv gaz­daságpolitikai céljainak meg­felelően fejlődött, de fontos területeken elmaradások is vannak. A kormány utasítot­ta a gazdaságirányító szer­veket, hogy az év hátralevő időszakában további határo­zott intézkedésekkel segítsék a kiviteli terv maradéktalan teljesítését, a vásárlóerőnek az egyensúlyi célokkal össze­hangolt alakulását, a mury- kaidő jobb kihasználása, va­lamint az anyag- és energia­takarékosság erősítése révén. A Minisztertanács az 1985. évi népgazdasági terv kidol­gozását illetően úgy foglalt állást, hogy a tervezőmunka a gazdasági tevékenység ha­tékonyságának növelését, a termelési szerkezet korszerű­sítését, a versenyképesség fokozását alapozza meg. Ezt segítse elő az irányítási rendszer továbbfejlesztése is. Megbízta az Országos Terv­hivatal elnökét, hogy a mi­niszterekkel és más orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőivel együttműködve dol­gozza ki az 1985. évi rész­letes népgazdasági tervja­vaslatot és azt terjessze a Minisztertanács elé. A kormány egyidejűleg át­tekintette az 1985. évi álla­mi költségvetés előkészíté­sének helyzetét és meghatá­rozta a további feladatokat. A Minisztertanács beszá­molót hallgatott meg a hazai alkatrészgyártás és -ellátás helyzetének javítására ho­zott intézkedések végrehaj­tásáról. Megállapította, hogy a kis- és közepes vállalatok háttéripari tevékenységének bővítése, az alkatrész-felújí­tás és a használt alkatrészek újraértékesítése nyomán, fő­leg a mezőgazdasági gépek alkatrészellátásában, jelentős javulás tapasztalható. To­vábbra sem megoldott azon­ban a személygépkocsik al­katrészellátása. Rámutatott arra, hogy az elmúlt idő­szakban az alkatrész-keres­kedelmi vállalatok forgal­mában csökkent az autója­vító vállalatok és szövetke­zetek részesedése, miközben egyes magánkereskedők nagy tételben felvásárolják. és in­dokolatlanul magas áron árusítják az állami kereske­delemtől beszerzett alkatré­szeket. A kormány a bútoripar és a bútorkereskedelem helyze­téről készült jelentést meg­vitatva megállapította, hogy bővült az elemes bűtorokból a kínálat és a választék. Az ipar és a kereskedelem azon­ban — elsősorban gyermek- és konyhabútorokból — még mindig nem tudja kielégíte­ni a vásárlók igényeit. A kínálat és a választék to­vábbi bővítése mellett több figyelmet kell fordítani a minőség javítására, valamint a bútorok szállítására és raktározására, mivel a mi­nőségi kifogások jelentős ré­szét az itt keletkező hibák idézik elő. (MTI) Nemzetközi hír-, sajtó-, és fotóügynökségi Megkezdődtek a dél-alföldi közgazdásznapok Szarvason A termelés, az ezzel össze­függő kutatás témáiról tar­tott tanácskozások helyszíne az utóbbi években igen gyak­ran Szarvas, az a város, ahol megyénkben a kutatásnak, az oktatásnak, de a termelés­nek egyaránt komoly bázisa alakult ki. A közelmúltban rendezett rizsnapok után a közgazdászok dél-alföldi fó­rumát tartották a DATE me­liorációs és öntözési főisko­lai karán. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye közgazdasági társaságainak szervezésében a közgazdá­szok a termelési tényezők szerepéről az élelmiszeripari hatékonyságról tartanak kon­ferenciát. Tegnap délután Araczki János, a megyei tanács el­nökhelyettese köszöntötte a három megye képviselőit. Ezt követően Györfi Károly, a Békés megyei Termelőszö­vetkezetek Szövetsége titkára a termelési tényezők szere­pét, és hatékonysággal való összefüggését vizsgálta a megye termelőszövetkeze­teinek tapasztalatai alapján. Az élelmiszer-gazdaság Bé­kés megye teljes termelési értékének mintegy 60 száza­lékát produkálja. Fejlődése meghatározó gazdasági és társadalmi vonatkozásban is. Szólt a feszültségekről is a szövetkezetek érdekképvise­leti szervének titkára, majd kiemelte azokat a tényező­ket, amelyek jelentősen be­folyásolják az élelmiszer-gaz­daság hatékonyságát. A vitaindító előadást kö­vetően korreferátumok, hoz­zászólások hangzottak el a földről mint termelési té­nyezőről, a munkaerőkér­désről, az ellenőrzési tapasz­talatokról és az élelmiszer- gazdaság integrációs kap­csolatáról. Ezzel ■ fejeződött be a tegnapi nap hivatalos programja, majd az arboré­tumban tettek látogatást a város vendégei. A mai napon, szeptember 14-én A korszerűsítés és a komplex hatékonyság né­hány összefüggéséről, az irá­nyítás jelentőségéről, szere­péről az eredmények elérésé­ben címmel tartanak refe­rátumokat. A kétnapos ren­dezvény záróelőadását Szabó Ferenc MÉM-miniszterhe- lyettes tartja, amelyben fel­vázolja az ágazat helyzetét, kilátásait. sz. J. Tanácskozott az országgyűlés jogi bizottsága A büntetésvégrehajtást szabályozó 1979-es törvény- erejű rendelet és az új jog­szabályok társadalmi hatá­sát, érvényesülését vizsgálta tegnap az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága, amely — Gajdócsi István elnökletével — a Ka­locsai Büntetésvégrehajtó In­tézetben tartotta ülését. Juhász Lászlóné alezredes, a kalocsai fegyház és börtön parancsnoka ismertette az intézet helyzetét. Mint mon­dotta az utóbbi négy évben végzett korszerűsítési, fel­újítási 'munkák nyomán je­lentősen javultak a szociális körülmények. A büntetésü­ket itt töltő nők többsége az intézet saját üzemében, a Kalocsai konfekcióipari Vál­lalatnál dolgozhat, de több helyi üzemben is foglalkoz­tatják őket. A képviselők ezt követően megtekintették az intézetet. II piacok piaca / Elhangzottak a sajtótájékoztatók, özön­lenek az információk: a szeptember 14— 23. között lezajló Budapesti Nemzetközi Vásár a 80. a BNV-k történetében, sezen 40 ország 1935 kiállítója vesz részt.. . A piacok piaca, a vásár a hazai ipar számára is. Azzal a nem érdektelen ki­egészítéssel, hogy a magyar lakosság iparcikkszükségletének 80-90 százalékát hazai termelésből kell fedezni, ily módon a tíz és fél milliós ország piaca is szá­mottevő. Jóllehet, rendkívül fontos az ex­port, de a legtöbb fogyasztási cikket gyár­tó vállalat mégiscsak a hazai vevőkörből él elsősorban. Ha pedig abból él, létkér­dés tudni, mit kíván, mit igényel a fo­gyasztó? S lehet-e alkalmasabb fórum en­nek felmérésére, mint az ilyen vásár? Megalapozott lehet-e a vállalat sokat em­legetett marketing munkája, piaci straté­giája, ha távol marad erről? Hát ezért állít ki évről évre a legtöbb magyar gyár. Ök már felismerték, miért nélkülözhetetlen a jelenlétük. De még mindig találkozni értetlenséggel és érdek­telenséggel is. Kismartoni Endre, a Hung- expo vezérigazgató-helyettese jegyezte meg például, hogy jelekből ítélve az idei, őszi BNV-n kevés lesz a sportcikk. Pedig nagy az érdeklődés, és arra buzdítjuk a lakos­ságot: mozogjunk! A barkácsfelszerelések várható kínáiata is elmarad a nagy ér­deklődéstől, pedig fúró-faragó nemzetté váltunk, erre késztet a szolgáltatások sok­szor Borsos ára is. A sport- és barkács- cikket gyártó vállalatok, ipari szövetkeze­tek, tsz-melléküzemágak és mások nem érzékelik ezt? Ha mégis érzékelik, vajon miért nem mutatják be a termékeiket? A piacok piaca lesz a BNV a hazai ipa­ron belül mindenekelőtt a könnyűipar számára, hiszen a fogyasztási cikkek na­gyobb részét ez az iparág állítja ki. A könnyűiparról mondta a minap Juhász Ádám ipari államtitkár: megújhodik, új­jászületik, pedig eltemettük egy kicsit. Va­lóban csak kicsit, hiszen mindvégig hang­súlyoztuk a lakosság ellátásában betöltött kiemelkedő szerepét. Ám arról is sok szó esett, hogy a könnyűipar nem tartozik az úgynevezett húzó iparágak családjába, az egész iparon belüli részaránya csökkenni fog, az exportban is lekörözik más ipar­ágak. Ez volt a prognózis. S a valóság? Egész sor olyan könnyűipari üzemünk van — Rábatext, Kender és Juta, Zala­egerszegi Ruhagyár, Pápai Textilgyár, Gardénia Csipkefüggönygyár stb. —, ame­lyek gazdaságosan exportálnak az igényes nyugerti piacra is. Ezt pedig nyilván azért tudják megtenni, mert divatos, kelendő portékát kínálnak, versenyképes áron. S ha a legigényesebb piacokon is képesek helytállni, ez jó jel, ígéretes fejlemény a hazai fogyasztók számára. A piacok piaca a BNV — mint minden nemzetközi vásár — a külföldi kiállítók számára is. Amelyek közül — a hagyomá­nyokhoz és gazdasági teljesítőképességé­hez híven -— az idén is a Szovjetunió mu­tatja be a legnagyobb alapterületen a ter­mékeit. Utána az NSZK következik (leg­fontosabb tőkés külkereskedelmi partne­rünk), a harmadik legnagyobb külföldi ki­állító pedig déli szomszédunk, Jugoszlá­via. Visszatérve az átlagos magyar állampol­gárra: a tavaszi BNV-ket, a beruházási javak vásárát általában mintegy 300 ez­ren tekintik meg. Az őszi BNV-re, a fo­gyasztási cikkek vásárára viszont csaknem egymillió embert várnak. Nincs még egy olyan kereskedelmi ren­dezvény, amely ennyi résztvevőt vonz. Ez mutatja leginkább a BNV jelentőségét. Magyar László Épül az úttörőtábor Idestova 10 éve, az 1976- os megyei úttörőparlamenten hangzott el először a kérés: épüljön egy megyei úttörőtá­bor, ahol a gyerekek és az úttörővezetők dolgozhatnak, pihenhetnek. A tábor építé­se fölött még abban az év­ben védnökséget vállalt a megyei KlSZ-küldöttgyű- lés. S a megyei úttörőtábor építése lassan befejezéshez közeledik. A szanazugi erdő­ben négy hektáron készül a 212 személyes tábor, amely az 1895-re tervezett úttörő és ifjúsági vízitúra-útvonal kiinduló bázishelye is lesz. A tábor terveit a BÉTERV tár­sadalmi munkában készítet­te, majd megépült a bekötő út, elkészült a víz- és vil­lanyhálózat, a szennyvízel­Az elmúlt hét végén az okányi költségvetési üzem dolgozói társadalmi munkában cserepezték a tetőt Fotó: Fazekas László vezető és -ülepítő rendszer, a kerítés, a tűzi- víztároló, a sportpálya, és a szabadtéri színpad földmunkái. Jól ha­lad a 760 négyzetméteres központi épület kivitelezése, és a vízitúra-bázishely építé­se is. Ezek együttes értéke a tekintélyes társadalmi mun­kákkal együtt eléri a 13 mil­lió forintot. A tábor építésé­re a KISZ-szervezetek és az úttörőcsapatok eddig több, mint 2 millió forintot fizettek be. Térítésmentesen küldött anyagot az Orosházi Üveg­gyár, kedvezményesen a tégla- és cserépipari vállalat, s hasonlóképpen vállalt szál­lítást a Volán. A helyszínen teljesítettek társadalmi mun­kát a Volán, a KB VT, a KPM, a TCSV, a BÉMIVER, a békéscsabai Szabadság Tsz, az öntöde, a békéscsabai költségvetési üzem, a Gene­rál, a dobozi Petőfi Tsz és a Nagy Sándor laktanya KISZ-esei. A 611-es, a 613-as, a 614-es és a 636-os szak­munkásképző intézet tanulói a nyári termelési gyakorlaton segítettek az építkezésen. Az építkezés jelenlegi állása szerint reális lehetőség van arra, hogy 1985 nyarán a tá­bor megnyissa kapuit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom