Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-11 / 188. szám
1984. augusztus 11., szombat ff NAGYVILÁG Urháborúk vagy tárgyalások? % Megnőtt a világűr militari- zálásának veszélye. Különösen éles fordulatot tett Washington a világűr militari- zálása felé a nyolcvanas években. Reagan elnök személyes utasítására 1981 óta többször is a legmagasabb szinten tanácskoztak azért, hogy kiválasszák a világűrben, a levegőben és a földön található célpontok világűrből történő megsemmisítésére alkalmas hatékony eszközök kifejlesztésének útjait. Növekedett a katonai célú űrprogram költségvetése is: 1983—1985 között 8,5-ről 12,9 milliárd dollárra. A tervek szerint 1988-ra elérheti a húszmilliárd dollárt. A közelmúltban kísérletet hajtottak végre a korszerű, és a szakértők szerint rendkívül hatékony ASAT műholdelhárító rendszerrel. Gyorsított ütemben fejlesztik az irányított eneigiával működő lézeres és sugárfegyverek új típusait, s dolgoznak a világűrben történő elhelyezésük megvalósításán. Valamennyi program összhangban van az USA nemzeti űrpolitikájára vonatkozó (1982. júliusi) elnöki irányelvekkel, amelyek a világűr és a^ világ uralmára irányuló hódító törekvésekre épülnek. A világűr militarizálására vonatkozó USA-tervekben különleges helyet foglalnak el a többször felhasználható, Shuttle típusú űrhajók, amelyeket a Pentagon már régóta katonai célokra szán. A napokban az USA Nemzeti Ürhjózási és Űrkutatási Hivatala (NASA) jóváhagyta az űrrepülőgép-program kibővítését. Öt esztendő alatt mintegy száz űrrepülést hajtanak végre, hetet még az idén Mi is az a Shuttle-rend- szer? Fő eleme a többször felhasználható, emberi irányítású szállító űrhajó, amely képes a földhöz közeli pályára (kb. 200 kilométeres magasságba) juttatni, és onnan a földre visszahozni maximum harminc tonnányi hasznos terhet. A rendszer másik eleme a föld körüli pályán felhasználható szállító űrhajó, amelyet az űrsikló teherrekeszében juttatnak földközeli pályára, s a fedélzetről indítják. Maximum 2,5 tonna hasznos terhet (főként műholdakat) juttathatnak közelebbi föld körül pályáról távolabbi pályára. A szovjet kormány a már ismert felhívással fordult az USA-hoz. Ebben rámutatott, hogy a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztésének megakadályozása korunk egyik legaktuálisabb feladata. Hiszen mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a világűr felfegyverzése új jelleget ad a fegyverkezési versenynek, újabb utakat nyit meg előtte, és rendkívül erős negatív hatást gyakorol a nemzetközi helyzetre. Másrészt pedig a fegyverkezési verseny kiter- pesztése a világűrre nagymértékben fokozza a háborús veszélyt. Harmadrészt az űrfegyverek megjelenése nagyon megnehezítené a tárgyalások folytatását minden más fegyverfajta korlátozásáról és csökkentéséről. A Szovjetunió javasolja, hogy egyszer, s mindenkorra zárják el a militarizálás ösz- szes lehetséges csatornáját, és felhívja az USA-t, hogy már szeptemberben kezdjék meg a tárgyalásokat a világűr militarizálásának megelőzéséről. A szovjet kormány javasolja a nukleáris űrfegyverek minden fajtájának, köztük a világűrben telepített műhold- és rakétaelhárító rendszereknek, valamint mindenfajta földi, légi és tengeri telepítésű - űrobjektumok megsemmisítésére alkalmas eszköznek a betiltását és megsemmisítését. Más szavakkal: betiltanák az összes csapást mérő űreszközt, viszont az ellenőrző, navigációs és távközlési eszközöket és más rendszereket nem tiltanák be. A szovjet fél már ma is egy sor gyakorlati intézkedés elfogadását javasolja az űrfegyverkezési verseny megfékezésére, hogy kedvező feltételek alakuljanak ki a közös megállapodás elérésére: így például a tárgyalások megkezdésének pillanatától moratórium elrendelését indítványozza e fegyverek kipróbálására és elterjesztésére. O. Lomov, ezredes (APN — KS) Szélesedő atomerőmű hálózat A húszéves szovjet energetikai program A Szovjetunió gazdasági térképén újabb atomerőmű jelent meg: Moszkva közelében már áramot termel a kalinyini atomerőmű első, egymillió kilowatt teljesítményű energiablokkja. Az idén hasonló teljesítményű energiablokkokat helyeznek üzembe két új atomerőműben — Balakovóban (Volga-vidék) és Zaporozsjeben (Ukrajna). Ezeken kívül újabb energiablokkok kapcsolódnak be a villamos- energia-termelésbe a már működők mellé a dél-ukrajnai, a szmolenszki és a kólái atomerőműben. A Szovjetunióban, az országf európai részében a tervek szerint évi tízmillió kilowatt teljesítményű atomerőművi energiablokkot helyeznek üzembe. Ez majdnem annyi, mint amennyi nemrégiben még az ország atomerőműveinek összka- pacitása volt. Megemlítjük, hogy az atomenergetika korszaka a Szovjetunióban kezdődött 1954-ben, a világ első, ötezer kilowattos atomerőmüvének üzembe helyezésével. Az atomerőművek intenzív fejlesztése alkotórészét képezi az elkövetkezendő húsz évre vonatkozó szovjet energetikai programnak. Ez többek között jelentős változásokat irányoz elő az ország energetikai, fűtő- és tüzelőanyag-mérlegének szerkezetében. A szerves fűtőanyagok értékes és korlátozott készletekkel rendelkező fajtái (elsősorban a kőolaj, ezután pedig a földgáz) a jövő nemzedékeinek érdekében fokozatosan kiszorulnak a villamos- és hőenergiatermelésből. Az ország keleti vidékén, különösen az energiahordozókban gazdag Szibériában, a hangsúly áthelyeződik az olcsó szénre és a körzet nagy folyóinak vízi- energia-készleteire. Az ország európai részén, valamint az Uraiban és a Kaukázusban, ahol a Szovjetunióban előállított villamos energia nyolcvan százalékát felhasználó ipari központok találhatók — ami körülbelül a világtermelés egyötöde — az energiaellátásban a főszerepet az atomerőművek vállalják magukra. A Szovjetunióban régebben nem különösebben ösztönözték a saját atomenergetika fejlesztését, fokozottabb figyelmet a korszerűbb és gazdaságosabb technológiák kifejlesztésére, valamint a környezetvédelem kérdéseire fordítottak. Napjainkban a Szovjetunió európai részén található atomerőművekben termelt villamos energia olcsóbb, mint a fűtőanyagként szenet és pakurát fogyasztó erőművekben, és az atomerőművek radioaktív sugárzása kisebb, mint egy normál televízió képernyőjének közelébenAPN—KS Jugoszlávia Az ingyenes oktatás és a realitások Horvátországban Déli szomszédainknál — akárcsak nálunk —> már megkezdődött a szokásos őszi nagy tanszer- és taneszközvásár. A cél ott is nyilván az, hogy jusson idő a vásárlásra, ne kelljen sorba- állni, loholni a tanítás megkezdésekor. A zágrábi Vjes- nik nemrégiben terjedelmes cikkben foglalkozott a horvátországi szülők, gyerekek tanév előtti gondjaival. Ennek alapján úgy tűnik, hogy az őszi időszak ott is jelentős anyagi erőfeszítéseket kíván a szülőktől, családoktól. Jugoszláviában a nyolcosztályos kötelező általános iskolában az oktatás ingyenes, de az utóbbi években felmerült gazdasági nehézségek miatt mind kevesebbet áldoznak az ingyenesség fenntartására. A stabilizációs program, amely minden anyagi eszközt a gazdaság megszilárdításának érdekében kíván mozgósítani, nem teszi lehetővé, hogy ingyen adják a tankönyveket. Ahhoz, hogy minden általános iskolás ingyen tankönyvet kaphasson, újabb 420 millió dinárral kellene megemelni Horvátországban a tanügyi költségvetést, holott a jelenleg rendelkezésre álló összegek is apadnak, -értékük fokozatosan csökken. így aztán a szülőknek kell a zsebükbe nyúlni a tankönyvek, iskolaszerek, taneszközök beszerzésekor. Ez pedig a magasra szökött árak, az infláció aggasztó mérete miatt mind nagyobb nehézségeket okoz, különösen ott, ahol sok a gyerek. A hivatalos adatok szerint ez év első három hónapjában a személyi jövedelmek a tavalyi első negyedévhez képest 3 százalékkal csökkentek. A drágulás — amelyet a korábban bevezetett és nemrégiben feloldott árstop sem tudott mérsékelni — következtében az általános iskolai tankönyvek 27, a középiskolaiak ára pedig 23 százalékkal növekedett. Horvátországban egy második osztályba járó kisdiák számára átlagosan 894 dinárért lehet megvásárolni a kötelezően előírt tankönyveket, a nyolcadik osztályosok tankönyveiért már 1300 dinárt kell fizetni, de az sem garantált, mert az árak helységenként, sőt üzletenként is 15—20 százalékkal különböznek. 'Némi vigaszt nyújt az, hogy ebben a tanévben már olyan tankönyveket is kibocsátanak, amelyeket nem kell eldobni az év végén, mert nem kell beleírni, nem kell az oldalait kitépni, vagyis átadhatók a következő korosztálynak. A gyakorló szülők persze azt is tudják, hogy a tankönyv megvásárlása csak az első a tanév előtti kiadások között. A füzetek, rajzeszközök, tornaruhák, -cipők, írószerek, számológépek ára is feljebb ment az utóbbi hónapokban. Kiszámították, hogy Horvátországban egy kétgyermekes család számára — ahol a fiú negyedikes, s a lány nyolcadikos — 15 230 dinár többletkiadást jelent a tanévkezdés. És a tanévkezdés kiadásai a vásárlásokkal még nem fejeződnek be. Az iskolában elő kell fizetni a gyereklapokra, az iskolatejre, az uzsonnára, be illik lépni a Vöröskereszt-szervezetbe. ki kell fizetni a kötelező diákbiztosítást, a különböző kirándulások költségeit... és így tovább. Mivel Jugoszláviában az egy főre jutó tiszta személyi jövedelem — a legutóbbi statisztikai felmérés szerint 19 767 dinár volt, könnyen kiszámítható, hogy a kétgyerekes családoknál a családfő teljes havi keresetét elviszik a tanévkezdéssel járó kiadások. Az ingyenes oktatás megvalósítását — úgy látszik — jobb időkre kell halasztani Jugoszláviában is. Vjesnik — KS n KNOK fővárosa: Phenjan A Phenjanba érkező utas csalódik, ha nyomban ázsiai jellegzetességeket igyekszik felfedezni a népi Korea fővárosában. Az utcákat szomorúfüzek szegélyezik, s a fák és virágok alig különböznek az itthoniaktól. A tájékozott vendéglátók arra sem mulasztják el felhívni a figyelmet, hogy a széles Tae- dong-folyó éppúgy szeli ketté a várost, mint a Duna Budapestet, csak éppen Phenjanban a hegyes-dombos „budai" oldal van a balparton. Az új lakótelepek sem sokban különböznek a megszokottól, régi épületeket nem lehet látni. Phenjant a koreai háború után a szó szoros értelmében újra fel kellett építeni. A műemlékszámba menő, pagodatetejű folyóparti őrtornyok is csak másai a régieknek. A város legjellegzetesebb középületei vadonatújak. Nagyvonalú városépítészeti megoldással a Taedong folyó két partján két hatalmas tér került egymással szembe, s az így kialakult tengely két végén áll a két monumentális építmény: a Dzsucse-to- rony és a Népi Tanulás Palotája. A torony a koreaiak szerint a világ legmagasabb emlékműve. Nem kevesebb, mint 170 méter magas. A Kim ír Szén által kidolgozott ideológiának, a dzsucse eszmének állít örök emléket. A toronnyal szemben a belváros központjában épült fel a könyvtár, művelődési ház, nyelviskola szerepét egyaránt betöltő, valóban palotának beillő épület, amely stílusában egyszerre idézi a régi pagodák és a más szocialista országokban is látható hasonló építmények stílusjegyeit. A könyvtárban 30 millió kötet fér el. Japán gyártmányú, a koreai betűket ismerő számítógép szállítja a könyveket a raktárból az olvasótermekbe, a zenei felvételeket ugyancsak japán hi-fi-berendezéseken lehet lejátszani. A csupa márvány épület és a korszerű technika a Koreai Munkapártnak azt a célját van hivatva szolgálni, hogy a társadalom minden egyes tagja tanuljon, képezze tovább magát. Phenjan képéhez a tízezrével épülő új lakások éppúgy hozzátartoznak, mint a pazar kivitelű középületek. A szülészeti klinikát nemcsak a legkorszerűbb külföldi berendezésekkel' szerelték fel, hanem a belső tereket drágakövekkel díszítették. A hatalmas, több ezer nézőt befogadó Manszude színház egyik-másik termében világító, több színben játszó me- nyezet kápráztatja el a látogatót. Még a metróállomásokat is üvegcsillárokkal, falfestményekkel, szobrokkal díszítették. A műalkotások .mindenhol a megálló nevéhez illő hangulatot árasztják: Győztes Hazatérés, Arany Mező, Vörös Csillag, és így tovább, egészen a végállomásig, A Haza Újjászületéséig. Bcdő Iván Az "újjáépült Phenjan Üzemi bölcsőde a fővárosban (Fotó: MTI külföldi képszolgálat — KS) A Taedong-folyó, amely kettészeli a várost A Népi Tanulás Palotája