Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-10 / 187. szám
o1984. augusztus 10., péntek 1 Ijy aTCj Pénteki beszélgetések Kamarakoncertek vidéken Kétegyházi bizakodó Gobbi Hilda — Egyszer azt mondta, tevékenységének egyik tanulsága, hogy ebben az országban jól lehet élni, csak az ember ne akarjon csinálni valamit. Csakhogy amikor belevágott valamibe, jól tudta, hogy a „csinálásnak” a mértéke mindig is az akadályok voltak. Vagy nem? — Az a baj, hogy mindenki gyanús, aki olyat akar, amiből nincs közvetlen haszna. Ezért ha az ember nem tesz — magyarul mondva — öt kiló ólmot a fenekébe, amitől fel tud ülni újra és újra, akkor tömegével ütközik olyan tényezőkbe, amik leterítik. Gyanús, aki valamit akar. Miért csinálja, miért akarja? Mi haszna van ebből?... Kérem, ha ennyi munkaórába kerülne a népszerűség, akkor nem érné meg. Persze, végül is volt tavaly — sajnos — egy születésnapom. S ez akkora elégtétel volt nekem a kollégáim részéről, amihez foghatót nem tudok a szakmában, pedig színháztörténettel is foglalkozom. Az az este engem olyan mélyen megrázott... tulajdonképpen mindent megkaptam azon az estén a pályatársaimtól. — A színházi munkán kívüli tevékenységének mégiscsak kell legyen valamilyen haszna. Teste-lelke valamely részének igénye van erre a tevékenységre ... — Ez egy önkielégülés. Nekem enélkül élni kevés . Én valamikor forradalmár voltam. Fiatalon harcoltam valamiért. Aztán eljött ez a rendszer. Most üljek le egy fotelba és nézzem, hogy a többiek mit csinálnak? Ez ízléstelen. Az ember mit teheti?), kiválaszt valamit, amihez kedve van, s ezzel próbálja a hitét bizonyítani. Hozzájárulni valamivel ahhoz, amiért korábban küzdött. — Mi volt ezekben a békebeli harcokban a leglélek- ölőbb? — A bürokrácia. Ugyanakkor a hivatalok segítsége nélkül éppúgy nem jöhettek volna létre az otthonok, a kollégium, a múzeum, mint a kollégáim és a közönség mérhetetlen segítsége nélkül. Amit én akartam, az közel állt az emberek szívéhez ... — Veszített-e Gobbi Hilda művészi lehetőségeiből a sok plusszmunka által? — A lehetőségeimből tulajdonképpen úgy nem veszítettem, hogy arra, amire felkértek, ne végeztem volna el. A munkám minősége esetleg megérezte napjaim szétforgácsoltságát, de ezt eldönteni nem én vagyok illetékes. — Könyve nem csak sikeres, hanem valóban stílusos, $^ép munka. Írásából kiderül, mennyire tiszteli az írókat és a költőket. Kért-e segítséget a hivatásosoktól? — Nem. De minek is kellett volna. Én csak jegyzője voltam egy kornak, annak, ami abból a korból az én életemben előfordult. Néhány barátomnak megmutattam a készülő könyvet. Hol az alany, mondta az egyik. Tedd bele, mondtam én. Egy- egy tévedésemre felhívták a figyelmemet, hiszen mindenre én sem emlékezhettem hibátlanul. — Lesz-e folytatás? — Ez sem szánódott irodalomnak. Ez egy emlékezésnek szánódott. Emlékem még van garmadával; hogy meg merem-e írni, azt már nem tudom. — Az írás által szított emlékezés — gondolom — felszínre hozott még sok fontos elmondandót... — Volna még mit elmondani. De kétszáz oldalt így is kihajítottam a könyvből, mert soknak találtam. Anyag van, de én nem akarok író lenni. — S mi lehetett volna Gobbi Hildából, ha nem színész lesz? — Kitűnő virágkertész, rendkívül jó szakácsnő. Azt hiszem, hogy a lakberendezéshez is van érzékem . . . Sok minden érdekelt volna még. — Esetleg politikai pályán is el tudná képzelni magát? — Azt semmiképp! öngyilkos másképp is tudok lenni. — Mi az a szerep, amit az új Nemzeti Színházban el szeretne játszani? — Érjem meg! Nekem nincsenek szerepálmaim. Ha kérdezték, mit akarok eljátszani, azt mondtam, én semmit, mert elbotlok a küszöbön. — Volt olyan eset, hogy egy szerepálom bejött, s a színpadon mégse sikerült a dolog? — Nekem soha nem volt olyan, hogy valamit nagyon el akartam volna játszani. Én játszani szeretek. — Akkor miből ered ez a „küszöbös” félelme, vagy tartózkodása? — Mert én magamról ne higgyek semmit! Rólam higgyenek és bennem bízzanak . . . Ungár Tamás Az európai szocialista országok felszabadulásának közelgő, 40. évfordulója tiszteletére a Magyar Zeneművészek Szövetsége a következő hónapokban több hangversenyt rendez. Az őszi kamarakoncerteket főként vidéki nagyvárosokban tartják meg, a hangversenyeken mai szerzők műveit általában helyi együttesek szólaltatják meg. Szeptemberben Győrött rendezik meg azt a koncertet, amelynek műsorában kortárs bolgár zeneszerzők műveit mutatják be. Október elején kerül sor Debrecenben arra a kamarahangEgy könyvről „Hogyan fog az ember valaha is megérteni másokat, ha magáról sem tud semmit?” — írja Ingmar Bergman, s ha nem is halljuk drámainak az érzékeny művésziélek vészcsengőit, jelző szerepében nem szabad kételkednünk. Mert tény: az emberiség önmegismerése csupán folyamat; még rész- eredményekről sem beszélhetünk. A szex máig is tabu; nem is hinnénk, mennyire az. A vizsgálatok, a tesztek azonban bizonyítanak. „... anyám azt mondta, hogy a szüzesség a legnagyobb kincs” ;— írta egy főiskolás lány a szülői „felvilágosításról”. A vallás által üdvözítőnek ki- kiálltott önmegtartóztatás nimbusza azonban — szerencsére — egyre halványul. Persze, ehhez nem csak a társadalomnak kellett őszintébbé, szabadabbá válnia, de bizonyos fejlődési fokra el kellett jutnia a tudománynak is. Ma, amikor az okos ember maga szabhatja meg, mikor hozzon utódot a világra, érthető, hogy megváltozik a szexualitás megítélése. Az ember szeretné kiteljesíteni önmagát,- társadalmi lényként csakúgy, mint természeti lényként. Nincs hát semmi csodálkoznivaló azon, hogy egyre többen beszélnek őszintén szexuális életükről. Köztudott, hogy az újságok e témáról szóló rovatai a legolvasottabbak. Dr. Bágyoni Attila, az ismert orvos-író hét évvel ezelőtt állította össze először az Ádám Magazinban azóta népszerűvé vált rovatát, amely a szerelem, a szex, a család soha meg nem unható témakörében mozog. Biztos kézzel válogatott a hozzá érkező számtalan levélből olyanokat, amelyek általánosítható gondokra világítottak rá. Jórészt ezekre építette a Családi Lap Könyvtára sorozatban most megjelent, A 2 nem = igen című kötetét, mely nem a teljesség igényével íródott, de a témakör versenyre, amelyen mai román zeneszerzők alkotásai csendülnek fel. A Románia felszabadulásának évfordulójához kapcsolódó események sorában egyébként már korábban, augusztus 27-én román hanglemez-kiállítás nyílik Budapesten, a Rákóczi úti könyváruházban. Ugyancsak októberben a mai cseh és szlovák zenéből kaphat ízelítőt a közönség a Budapesten és Vácott megtartandó hangversenyeken, míg november végén Pécsett NDK-beli zeneszerzők legfrissebb alkotásait tűzik kamaraegyüttesek műsorára. alapos vázlatát adja. A szerző a tudás szerénységével, de nem szenvtelenül tálalja mondanivalóját. A nem eligazító, inkább gondolatébresztő sorok mögé csak érdekességképpen csempész statisztikai adatokat. Ezekkel azonban befolyásol is. „Egyre több megfigyelés és érv szól amellett, hogy a felszabadult szexuális magatartás mindenekelőtt a szerelmet gazdagítja” — szögezi le. Bár megemlíti a szélsőségeket — figyelmen kívül hagyásuk nem oldja meg a problémát — biztató képet rajzol: „kitűnt, hogy a fiatalok nagy többsége alapvetően a házasságban, a családban, a gyermekben látja felnőtt életének folytatását...” Két dolog tetszik különösen a Lapkiadó Vállalat gondozásában megjelent kötetben. Az egyik az, hogy a szerző minél több jelenséget igyekszik konkrét emberi sorsok alapján feltárni (ezt a hozzá érkezett levelek, a beszélgetések alapján meg is teheti), a másik pedig az a humánum, amely az összeállítás minden sorából sugárzik, s amely sajátja kell/ ene' hogy legyen valamennyi orvosnak. Jó lenne, ha sokan elolvasnák például a homoszexualitásról szóló részt. „Ezek az emberek boldogtalanok. Félnek a megvetéstől és állandó bizonytalanságban, félelmek között folytatják a nemi életüket, amiről viszont a nemi ösztön nyomasztó kényszere miatt nem tudnak lemondani” — írja. Bátran leközli egy homoszexuális férfi barátjához írt lírai versét is. Néhány gondolat erejéig szó esik a szexuális aberrációkról, a prostitúcióról, a pornográfiáról, de a könyv túlnyomórészt az egészséges emberekhez, az egészséges emberekről szól. Arra kínál receptet, hogyan tehetjük még őszintébbé, még gazdagabbá testi és lelki szerelmi életünket. — gubucz — Amikor a hetvenes években a hagyományos hazai művésztelepek és alkotótáborok mellé másutt is alapítottak egyet-kettőt, a közvélemény minden különösebb véleménynyilvánítás nélkül könyvelte el születésüket. De amikor már-már gombamódra, szinte beláthatatlan iramban kezdték el a helyi tanácsok és közművelődési intézmények szaporítani — nemegyszer meggondolatlanul, kivagyiságból — az alkotótáborokat, sokan joggal kérdezhették meg: valóban szükséges-e, hogy szinte minden városnak és nagyobb községnek saját nyári alkotótábora legyen. A nekibuzdulást — mint az előre kiszámítható volt — a visszafejlődés követte. Talán még ma is a kívántnál több helyütt nyitják meg egy-több hétre kapuikat ezek a nyári gyülekezetek. Megyénkben a nem kevés között csupán egy olyan van, amely dacolva a létet fenyegető buktatókkal, mégis él; az idén negyedik alkalommal. Kétegyháza, Táncsics Mihály Művelődési Ház. Volt olyan év, amikor félszázan dolgoztak egy-két-három hetet azok a lelkes amatőrök, akik részben megyénk más településeiről, részben az ország képzőművészeti szakiskoláiból jöttek ide a hívó szóra. Most július 23 óta 12—15 fiatal a vendége a nagyközségnek. Szándékos így a megfogalmazás: hiszen nemcsak a művelődési ház, hanem szinte az egész település a vendéglátó. — Évek óta csak ígéreteket kapunk, aztán az átutalások valahogy elmaradnak — adja meg a magyarázatot Árgyelán György, a művelődési ház igzgatója. Furcsamód hangjában nincsen panasz. — Optimista vagyok, s ezért remélem, jövőre is lesz alkotótábor. S hogy miből? A mentőövet az idén a termelőszövetkezet dobta oda 10 ezer forint formájában. A mező- gazdasági szakmunkásképző 3 ezer forinttal és a tábor elhelyezésének vállalásával járult hozzá a fennmaradáshoz. A részvevők — szinte valamennyien még tanuló fiatalok — csupán annyival járultak hozzá, amennyi étkezésük költségét fedezi. A számla így is hiányt mutat... Szükség van-e erre a táborra? Kalcsó József grafikus- és festőművész, az amatőr alkotótábor művészeti vezetője nem látja rózsaszínűnek a jövőt. Véleménye szerint a bizonytalanság önmagában is veszélyezteti fennmaradásukat. Szükség van erre a táborra. Hiszen kevés azoknak a táboroknak a száma, amelyek nemcsak nevükben, hanem célkitűzésükben is köz- művelődési feladatokat vállalnak. Ez a tábor az amatőrökért van. Akiknek tevékenységéről, alkotó munkájuk létjogosultságáról, támogatásuk művelődéspolitikai- lag alátámasztott szükségességéről ma már dőreség lenne vitatkozni. A kétegyházi közösség — bátran lehet már így nevezni őket, hiszen tagjainak zöme évről- évre visszatér — csupán hnnyit kér, hogy vegyék tudomásul létezését és működésükhöz legalább az alapfeltételeket biztosítsák. Augusztus 12-ig készülnek a szakmunkásképző csodás parkjában, a kétegyházi üzemekben, a határban a grafikai és festői technikákkal kartonra, -vászonra, falemezre vitt képek. Talán lesz még annyi erő a szervezőkben, hogy a zárás után az idén is megrendezhessék az itt készült munkák tárlatát. S a megnyitón a „viszontlátásra” ne csak szó maradjon . . . (nemesi) Amatőrök; tanulmányok, bakok, festékek, képek... Fotó: Gál Edit II 2 nem = igen Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.25: Galuppi: A vidéki filozófus. Vígopera. 9.33: Vidéki óvodások énekelnek. 10.05: Hobbi Dominó, (ism.) 10.35: Kassák Lajos versei, (ism.) 10.40: Népdalkórusok. 11.00: A kétarcú diva. Monica Vittl. (ism.) 11.34: Napos oldal. Zoltán Péter történetei. 12.30: Ki nyer ma? — Szegeden. 12.45: Olimpiai híradó. 13.15: Hétvégi panoráma, (ism.) 14.15: Chopin: b-moll szonáta. 14.44: Magyarán szólva ... 15.05: Nóták. 15.27: A Bíborbanszületett. 5. rész. 15.58: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: Húszas stúdió. 17.05: Leopold Stokowski vezényel. 17.35: Utazzon hozzánk? Riport. 18.00: Madrigálok. 19.15: Népdalok. 19.35: Ásó, kapa vagy bíróság. 20.35: Operettkedvelöknek. 21.30: Ami a számok mögött van. (ism.) 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: A Cseh filharmonikus zenekar felvételeiből. VI/5. 23.29: Operaáriák. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RADIO 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Ecuadori zene. 8.44: Slágermúzeum, (ism.) 9.31: Intermikrofon. 9.53: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelőtt. 11.27: Orosz nyelvű hírek. 11.35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 12.40: Népi muzsika. 13.15: Svéd Sándor operett- és daljáték-felvételeiből. 14.00: Dallamról dallamra. 15.25: Könyvről könyvért. 15.35: Egészségünkért! 15.45: A Kajagoogoo együttes felvételeiből.! 16.35: Jó utat! 17^0: ötödik sebesség. 18.35: Slágerek mindenkinek. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Sokféle. 21.35: Táncházi muzsika. 22.00: Ritmus! 22.30: Eszmék faggatása. 23.25: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Érdekes szigetek. 9.24: Brahms: B-dúr vonósnégyes. 10.00: Zenekari muzsika. 12.00: Mefistofele. 13.07: A párizsi bolhapiacon találtam. (ism.) 13.37: Andor Ilona vezényli a Fővárosi Tanács Kodály Zoltán női karát. 14.00: 25 éves „A Szabó család”. 15.00: Goldmark: Sába királynője. 15.18: Zenekari muzsika. 17.00: Fiatal muzsikusok világtalálkozója a Mecsek alján. 17.30: Vlagyimir Valajtisz opera- felvételeiből. 17.55: Üj kamarazenefelvételeinkből. 18.50: Végh György versei, (ism.) 19.05: Otto Klemperer hangversenyfelvételeiből. 20.51: Barokk zene korabeli hangszereken. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.30: Az élet szerelme, (ism.) SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Boney M. együttes slágereiből. 17.20: A mezőtúri nótafa. 17.35: Gazdaságpolitikai riport18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna, (ism.) műsor. 10.05: Utazás egy mosolyért. VII/7. (ism.) 10.40: Stanislaw Lem: Pirx kalandjai. (ism.) 11.30: Csillagok a porondon, (ism.) 12.25: Képújság. 16.20: Hírek. 16.30: Csak gyerekeknek! 17.10: Képújság. 17.15: Ablak. 18.15: Reklám. 18.30: Telesport. 19.30: Reklám. 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Az európai ember. VIII/4. 21.30: A fele sem igaz! 22.00: A róka szemében. Olasz- spanyol—francia film. (16 éven felülieknek!) 23.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.25: Képújság. 19.30: Ablak. (Az 1. műsor folytatása.) 20.00: Josef Suk: Esz-dúr szerenád. (ism.) 20.30: Csendes élet. Angol tv- film. 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Zenés játék: Sakk-matt. (ism.) 23.30: Képújság. BUKAREST 15.05: Ritmusok. 15.20: Nyári összeállítás. 15.50: A volánnál. 16.00: Német nyelvű adás. 16.30: Közvetítés Los Angelesből. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 21.30: A román film történetéből. 22.20: Tv-híradó. 22.30: Közvetítés Los Angelesből. BELGRAD, I. MŰSOR 11.40: Hírek. 11.45: Tv-naptár. 11.55: Reklám. 12.00: Olimpiai szemle I., felvételről. 13.30: Reklám. 13.35: Los Angeles: NYOJ ’84 — ökölvívás, elődöntő, felvételről. 16.25: Reklám. 16.30: Los Angeles: NYOJ ’84 — atlétika, döntő, felvételről + kajak. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Derrik. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.00: Olimpiai krónika. 23.25: Reklám. 23.30: Olimpiai szemle II. II. MŰSOR 19.00: Tudomány. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Nyári fesztiválok — komolyzenei adás. 20.45: Hírek. 20.50: Dokumentumsorozat. 21.45: Szálloda a halott hegymászóhoz — szovjet tudományos-fantasztikus film. MOZI Békési Bástya, 4-kor: Hófehér, 6 és 8-kor: E. T. Békéscsabai Szabadság, de. 10, du. 4 és 6-kor: Klapka-légió, 8-kor: Bye, bye Brasil. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Az Ezüst-tó kincse, fél 8-kor: Hét merész kaszkadőr. Békéscsabai Kert: D. B. Cooper üldözése. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Bronco Billy, fél 8-kor: Szabadlábon Velencében. Gyulai Petőfi: King-Kong. Gyulai Kert: Halálcsapda. Orosházi Béke, 5-kor: Zsákutca, 7-kor: Kvartett. Orosházi Partizán: Roncspalota.
