Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-10 / 187. szám
1984. augusztus 10.» péntek Jubileumra készül Battonya A szovjet hősök emlékligete, akik életűket áldozták 40 évvel ezelőtt hazánk felszabadításáért Történelmének legnagyobb és legjelentősebb ünnepére készül Battonya lakossága, hiszen közeleg szeptember 23-a, amikor éppen 40 éve lesz annak, hogy a szovjet felszabadító hadsereg katonái itt lépték át elsőként a magyar határt. Az eltelt négy szabad évtized jelentős volt a nagyközség életében. Olyan fejlődést értek el, amely szinte példája lehetne az egész szocialista Magyarország fejlődésének. Erről beszélgettünk nemrégiben Roczkó Milánnal, a párt nagyközségi bizottságának titkárával és dr. Németh Ferenccel, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkárával. — A közelmúltban készítettünk el egy alapos felmérést arról, mivel gazdagodott Battonya az utóbbi években. Lényegében hosszú időn keresztül, talán 1957-ig jóformán semmilyen iparral nem rendelkezett településünk. Ekkor indult meg egy folyamat, amellyel megalapoztuk az iparfejlesztés lehetőségét nálunk is. Az elsők között a MOM, az End- rődi Cipész Szövetkezet, a szőnyegszövő, a HTV biztosított munkaalkalmat lakosságunknak. Ma már a három termelőszövetkezet mellett mintegy tíz ipari jellegű üzem működik. Elértük, hogy a munkaképes lakosság 30 százaléka ma már ipari munkás, á mezőgazdaságban tevékenykedik csaknem 38 százaléka, a többiek az ÁFÉSZ-nél, a szolgáltató vállalatoknál találtak munkát. A munkahelyek alakulását jelzi az is, hogy bár a községből mintegy 200-an járnak el máshová dolgozni, de már ugyanennyi a száma azoknak is, akik a környező településekről járnak be az itteni üzemekbe. Az OTP is kivette részét a község gazdagításából, hiszen az 1980-as évek elején hozzákezdett a több szintes lakások építé séhez. Eddig 56 ilyen lakás készült el, de már épülnek az újabbak, mintegy 120 új lakással gyarapodik Battonya. A kommunális ellátás is egyre javul. Mintegy 20 évvel ezelőtt .tárták fel a határon a gázmezőt, azóta egyre több fogyasztót kapcsolnak be a hálózatba. 1980- ban alig négy és fél kilométernyi gázvezeték volt, az idén már meghaladta a 16 kilométert. Kedvező a por- talanított utak mennyisége is. Tíz évvel ezelőtt még mindössze 8 és fél kilométer volt, ma már ennek hossza meghaladja a 23 kilométert. A vezetékes hálózat a lakosság 70 százalékát látja el egészséges ivóvízzel. Azt hiszem, az is sokat mondhat, hogy 1976 és 1980 között, tehát az V. ötéves terv időszakában csaknem 600 millió forint értékű beruházást valósítottunk meg! Ekkor épült a gazdagon felszerelt könyvtárunk, a korszerűnek mondható sporttelep, ekkor fejlesztette telepét a MOM, felépült egy leánykollégium, az egészség- ügyi ház, és most épül az MHSZ-nek egy új lőtere. Ez a közelmúlt, de a jövő is biztató. A HTV egy új üzemet épít, ahol 300-an dolgozhatnak. Ez több mint 20 millió forintba kerül. A szennyvízhálózatra 60 millió forintot fordítanak, és jövőre megkezdi próbaüzemét a A battonyai autóbuszállomás biológiai szennyvíztisztító telep, amelynek kapacitása napi 800 köbméter. Három medence épül á gyógyvíz köré, és elkészül Molnár C. Pál festőművész emlékháza. Nagy megtiszteltetésnek vesszük azt is, hogy olyan döntés született, miszerint Battonyán épülhet fel az első SOS-gyermekfalu. Ez tíz házat jelent, és 60 gyerek nevelésére lesz lehetőség, várhatóan 1985. szeptemberében. Erre több mint egymillió dollár áll rendelkezésre. És még annyit, gimnáziumunk négy új tanteremmel bővül. Kép, szöveg: Béla Ottó f ; J k 1 í ■i 1 «« i I » an* Az 1980-as évek elején 56 OTP-társasház épült Befejeződött a hévízi téfSrdő rekonstrukciója Nemzetközi éttörőtábor Csillebércen Zászlófelvonás. (Fotó: Plllsy Elemér felvétele — KS) Befejeződtek a hévízi tó- fürdő létesítményeinek korszerűsítési munkálatai: a nemzetközi hírű gyógyfürdő valamennyi szabadtéri épületét újjáépítették. Elsőként a tó északi részén levő strandfürdőt és a kabinsort újították fel. Ezt követte a tó közepén álló, 1600 négyzetméter alapterületű gyógyászati főépület újjáépítése és a főbejárat áthelyezése. Végül a gyógyászati épülethez tartotó iszapkezelőt, s a tavat körülvevő parkot renoválták. Az iszapkezelőben csütörtökön megkezdték a masszázshoz és pakoláshoz szükséges berendezések elhelyezését. Az épületeket a szlovákiai Zsolna környéki, tartósított anyaggal átitatott fazsindellyel fedték be. A takaráshoz félmillió zsindelyt használtak fel. A tófürdő épületei az újjáépítés után is megtartották sajátos stílusukat, a kupolás, tornyos külsőt, belsejüket azonban korszerűen rendezték be. Huszonhárom országból, harminchárom gyermekdelegáció tölti a nyár szép napjait hazánkban. Az egy hónapos nemzetközi tábor először Csillebércen hirdeti a béke, a barátság, a nemzeti összefogás nagyszerűségét, ahol a külföldi gyerekek félezer, kiváló úttörőmunkáért kitüntetett magyar pajtással együtt gazdag sport- és kulturális-művészeti programban vesznek részt. A közös dalolást, táncot és kirándulást nem akadályozhatja meg a nyelvi távolság sem. Nem csupán egymás életével, kultúrájával ismerkedhetnek, hanem az ország különböző megyéibe szervezett látogatásokon, a közéleti személyiségekkel tartott találkozók alkalmával képet alkothatnak a különböző társadalmi rendszerű és gazdasági fejlettségű ország gyermekdelegációi hazánk béketörekvéseiről, politikájáról, szociális és gazdasági eredményeiről. A nemzetközi úttörőtábor résztvevői augusztusban Zánkán, a magyar úttörők balatoni üdülővárosában üdüléssel várják a vendégeket. Beszélgetés Gulyás Györggyel Kellemes időtöltés a horgászás Kellemes kikapcsolódás a horgászás. Együtt a család Fotó: Fazekas László Az ötnapos munkahét általánossá válásával megnövekedett a családok szabad ideje. így a hétvégeken a horgászás szerelmesei több időt tölthetnek a természetben, a vizek partján. A horgászás megyei helyzetéről, a gondokról beszélgettünk Gulyás Györggyel, a MOHOSZ megyei intéző bizottságának titkárával. — Hányán hódolnak ma a megyében ennek a hasznos szenvedélynek? Emelkedik-e a létszám? Mit mutatnak a fogási naplók? — Elöljáróban azzal kezdeném, hogy a megyében 37 sporthorgászregyesület működik. Évente egy alkalommal vesszük számba a horgászokat. Így az 1984. január elsejei állapotról tudok beszámolni. Eszerint Békés megyében mintegy 10 és fél ezer sporthorgász van. Ebből 7 ezer 400 a felnőtt, mintegy 2 ezer 200 az ifjúsági, és csaknem ezer a gyermekkorú. Évről évre nő a taglétszám. Tavaly például ezerrel emelkedett a horgászok száma Békés megyében. Ezzel együtt az egy személyre jutó kifogott hal meny- nyisége is nőtt. A fogási naplók adatainak tanúsága szerint megállapítható, hogy tavaly 17,3 kilogramm volt az egy főre jutó kifogott hal mennyisége. Az intéző bizottság jelenlegi kezelésében mintegy 550 hektár használható vízterület van. A kezelésünkben levő területből mintegy ISO hektáron fokozott haltelepítést végzünk. Az előírások szerinti hektáronkénti 200 kilogramm kétnyaras pontynak megfelelő halmennyiség helyett, 4—500 kilogrammot telepítünk ki. Mindez a növekvő igények kielégítését szolgálja. — Ügy tudom, a megyeszékhelyen működik a horgászegye- sflletek egyharmada, ugyanakkor horgászvízzel nem rendelkezik Békéscsaba. Mit tesznek e gond enyhítésére? — Valóban így van, Békéscsabán napjainkban tizenkét egyesület működik. A tervek szerint a téglagyári gödrök helyén városi szabadidőközpont létesül. Itt a meglevő gödrök egy részét a városi tanács horgászegyesülete venné kezelésbe, és alakítana ki egy igazi paradicsomot. j — Az új horgászegyesületek alapítását igen szigorú előírások szabályozzák. Így például vagy önálló vízfelülettel kell rendelkezni az új egyesületnek, illetve, ha más nagy egyesületből bői válik ki egy kisebb akkor kap működési engedélyt. Ezért sok helyen az egyesületek mellett szakcsoportokat hoznak létre. Hogyan Ítéli meg az IB a szakcsoportok tevékenységét? — A fent említett okok miatt a megyében sok szakcsoport működik. Ezek jó része igen eredményesen dolgozik, segíti az egyesületek színvonalasabb tevékenységét. Külön is megemlíteném a békési, a gyulai és az orosházi szakcsoportokat, amelyek már évek óta kiemelkedően teljesítik feladatukat. — Milyennek ítéli meg az intéző bizottság az egyesületek belső életét? — Az egyesületekben a tagság szakmai ismeretének bővítését tekintjük egyik fontos követelménynek. Ezért a téli hónapokban rendszeres továbbképzést tartanak a tagoknak. Ilyenkor különböző filmvetítésekre, szakmai előadások megtartására kerül sor. Ezek a rendezvények igen kedveltek a tagság körében. A különböző sporthorgászversenyeknek is nagy hagyománya és sikere van. Ezek az általában hétvégeken lebonyolításra kerülő, több napos rendezvények igen jó hangulatban telnek, és segítenek a közösségi élet erősítésében. — A megyében több mint háromezer fiatal horgász van. Biz- tositott-e az utánpótlás? — Örömmel mondhatom, hogy igen sok fiatal választja kikapcsolódásul a horgászást. Jelenleg országosan az első helyen állunk a fiatal horgászok arányát illetően a mostani 30—32 százalékos szervezettséggel. Az egyesületek támogatják az ifjú horgászokat, részükre évente táborokat szerveznek. A megyei IB is minden évben 40 —50 fiatalt táboroztat nyaranta. — Az utóbbi Időben -egyre szennyezettebbé válnak vizeink. Hogyan segítenek a víz- és környezetvédelemben a sporthorgászok? — Minden egyesületünknél fő tevékenységünkké vált a vízvédelem. A MNF- fel közösen kibontakozott egy egyre inkább életképes mozgalom, amely a „Tiszta víz, rendezett vízpart” nevet viseli. Elmondhatom, hogy jó a kapcsolatunk a KÖVIZ- IG-gel és a HNF helyi szervezeteivel közös nagy ügyünk, a víz tisztaságának megőrzésében. A vizek oxigénellátásának biztosításában is sokat segítenek a KÖVIZI® szakemberei. Megyénk sporthorgász társadalmának életéről számolt be az intéző bizottság titkára. A kedvező jelenségek mellett ma még több megoldásra váró gond nehezíti munkájukat. Közös összefogással sokat tehetnek a horgászok vizeink és vízpartjaink környezetének védelmében. Mindez azért is fontos, mivel a vízi élet fenntartása, a biológiai egyensúly megőrzése valamennyiünk érdeke. Verasztó Lajos
